Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-14 / 241. szám

Energia Mennyit fogyaszt a házad? Ha megkérdezik, hogy mennyit fogyaszt az autónk százon, valószínűleg azonnal rávágjuk, hogy ennyit és ennyit. Tudjuk, mennyi a városi vagy az országúti fo­gyasztás, hogyan befolyásolja az időjárás az autó étvágyát. De vajon mennyit tudunk a házunkról? Valószínűleg ennél sokkal kevesebbet. Mem tudjuk, lakásunk vagy házunk miből mennyit fogyaszt, és lehet-e csökkenteni ezeket az értékeket? Ha igen, akkor mi­lyen módon, és vajon megéri a változta­tás? Természetesen sok minden csak la­kásunk, vagy házunk felújításakor valósít­ható meg, de jó néhány lépéshez csak kis átalakítás szükséges. Akkor a legköny- nyebb a dolgunk, ha már az ingatlan ter­vezési fázisában meghatározzuk azokat az erőforrás-takarékossági (víz, csatorna, villany, gáz,) szempontokat, amelyeket fontosnak érzünk. Fűtés Egy átlagos családi ház esetében, a távo­zó hő mennyisége a következők szerint oszlik meg: ■ tetőszerkezet: 13% ’ nyílászárók: 19% külső falak: 16% pince: 8% fűtési rendszer: 25% szellőzés: 19% A nyílászárók hőszigetelő képessége sokkal kisebb, mint a falaké. Lényeges, hogy ha a nyílászárók állapota rossz, ak­kor a nyílászáró résein távozó levegővel akár a fűtési energia 30%-a is ott távoz­hat! Logikusan adódik, hogy először a leggazdaságosabb egy rossz ablak ese­tében azok nyílásainak, csatlakozásainak tömítése. Amennyiben erre a meglévő nyílászá­ró alkalmas, úgy házilagosan, az üzletek­ben is kapható, rövidebb élettartamú tö­mítést lehet elhelyezni. Ez a beavatkozás magasan a leggazdaságosabb lehet az épületszerkezeteket érintő beavatkozá­sok sorában. Ha a meglévő szerkezetek már nem tömíthetők, úgy az ablak cseré­je szükséges, mely történhet úgy, hogy a meglévő tok a helyén marad, és ebbe új ablak kerül elhelyezésre. Ebben az eset­ben a régi tok és a fal csatlakozásának a hézagait tömíteni kell. Az utolsó megol­dás, egyben a legköltségesebb is, az ab­lakok teljes cseréje. Falak Mitől függ a falak hővezetése? Ne felejt­sük el, hogy a komforthoz nem csak a hő- szigetelés járul hozzá, hanem a fal hőtá­roló kapacitása is. Tehát a hőszigetelés elsősorban a fal anyagától és vastagsá­gától függ, valamint a falra felhordott va­kolattól (ez lehet például hőszigetelő va­kolat). Amennyiben a fal régi építésű és nem megfelelően alacsony a hővezetése ak­kor érdemes egyéb hőszigeteléseket al­kalmazni, különben az új építésű falakat sokkal jobban megéri eleve jó hőszigete­lési tulajdonságú építőanyagból építeni. Az utólagos hőszigetelés jelentősen csökkenti a fűtési költségeket, de a fal lé­legző képességét csökkentheti, ezért kü­lönös figyelmet kell fordítani az épület szellőzésére. Hőszigetelő vakolat A hőszigetelő vakolat könnyű adalék­anyag-tartalmú habarcs felhasználásával készül. A könnyű adalékanyag általában duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy. A hőszigetelő habarcs készíthető az épí­téshelyen, az építéshelyre szállított alko­tóanyagokból és az ún. szárazhabarcs­ból, amely gyárban készül, és az építés­helyen csak vizet kell hozzá keverni. Nap­jainkban a szárazhabarcs mindinkább ki­szorítja az építéshelyen készülő hőszige­telő habarcsot. A hőszigetelő habarcsot több rétegben, a falazó elem fajtájától függően 3-5 cm vastagságban kell felhor­dani a vakolandó felületre. A hőszigetelő vakolat hőszigetelő képessége 2-5-ször rosszabb, mint a hőszigetelő lemezeké, ezért elsősorban csak olyan épületek esetében kerül szóba, amelyeknél a hom­lokzat hőszigetelő képességét csak kis mértékben kell javítani. Hőszigetelő rendszerek A vakolt fedőrétegű hőszigetelés eseté­ben a homlokzati falakra rögzített hőszi­getelő lemezekre különböző megmunká- lású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül. A köpenyfalas hőszigetelés esetében a homlokzati falak külső oldalára rögzített kőzet- vagy üveggyapot anyagú hőszige­telés elé légréssel vagy anélkül köpenyfa­lat építenek. A köpenyfal tulajdonképpen nem más, mint egy második, az eredeti fal mellé épített második fal, ami megnö­veli az eredeti fal vastagságát és tömegét, ezzel jelentősen csökkenti és késlelteti a környezeti hatásokat. A hőszigetelő leme­zek általában polisztirol hab, kőzetgya­pot, valamint két oldalán fagyapot fedőré­teggel borított polisztirol hab anyagúak. Tippek • Talán a legfontosabb, hogy új ház esetében válasszunk megfelelően hő­szigetelő építőanyagot, amit már nem kell utólag szigetelnünk. • A homlokzati hőszigetelési módszerek hatásossága elsősorban a hőszigetelő réteg anyagától és vastagságától függ. • A módszer és az anyag kiválasztását, valamint a hőszigetelő réteg vastagsá­gának meghatározását szakemberre kell bízni. • A hőszigetelés általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelést csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos készíteni. Ellenkező esetben a hőszigetelő réteg és a homlokzati fal csatlakozásánál páralecsapódásra kell számítani, ami penészesedésre és gombásodásra vezethet. A homlokzati falak hőszigetelése ki­egészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének hőszigetelésével. A padlásfö­démet kívülről, a pincefödémet alulról kell hőszigetelni. Egyébként forduljanak szak­emberhez. Járóföld • II. évfolyam 10. szám • 2004. A CÍMKÉZETT GÉPEK A takarékos mosó- és hűtőgépek használatával háztartásunkban 20-65% közötti villamos energiát takaríthatunk meg! A hűtő- és fagyasztó készülékek a háztartási energiafogyasztás közel harmadát teszik ki. Az energiafelhasználásuk alapján A, B, C, D, E, F, G energiaosztályba tartozó hűtőgépek közül a C energiaosztályú ké­szülék átlagosan 65 %-kal, a B energiaosztályú pedig 30%-kal több áramot fo­gyaszt, mint egy azonos űrtartalmú és kivitelű A osztályú készülék. A hazai csalá­dok jelentős része B, C, vagy még ennél is alacsonyabb energiaosztályba tartozó készüléket használ! A Magyarországon kereskedelmi forga­lomba kerülő hűtő- és mosógépekre 1999. illetve 2000. óta kötelező elhelyezni az energiacímkét. Az egységes irányel­vek szerint kidolgozott rendszer alapján az energiafogyasztást, hatékonyságot igazoló mérőszámok adják a legfonto­sabb információkat a vásárlók számára. Jó befektetésnek számít egy-egy ilyen műszaki cikk vásárlása, ezért fontos té­nyező, hogy egy drágább készülék egyál­talán megtérül-e, és ha igen, mikor? Könnyen kiderülhet, hogy egy magasabb árú, de energiatakarékos hűtőgép a ké­szülék üzemeltetési költségeit is figyelem­be véve hosszú távon kevesebbe kerül, mint a hasonló kivitelű, olcsóbb, de na­gyobb energiafogyasztású típus. A hűtőkészülékek - folyamatos, 24 órás üzemelésükkel - elsősorban ener­giatakarékos működésük miatt érdemel­nek nagy figyelmet. Felkérések szerint egy átlagos háztartás legnagyobb áram­fogyasztói a hűtőkészülékek, melyek az energia- felhasználás kb. 30%-át adják (németországi adat - forrás: ZVEI Zentralverband der Elektrotechnik- und Elektronikindustrie). Vásárlás során érde­mes tehát odafigyelni, hogy a villany- számla egyharmadáért „felelős” készülék melyik energiaosztályba tartozik. A mosó- és szárítógépeknél is az energiacímke felvilágosítást ad a készü­lék energia felhasználásáról. Egy B ener­giaosztályú készülék 23%-kal, egy C energiaosztályú 47%-kal többet fogyaszt az A energiaosztályú készüléknél. Az energiahatékonyság megállapításának alapja, hogy normál 60 °C-os pamut programnál 1 kg ruha mosásához mennyi áramot használ a készülék. Az energiacímke e mellett tájékoztat a mosógépek másik legfontosabb műszaki jellemzőjéről, a mosási teljesítményről, vagy más néven a mosási hatékonyság­ról. Ez mutatja meg, hogy az adott készü­lék mennyire alaposan távolítja el a szennyeződést a ruhákról. Bonyolult la­boratóriumi vizsgálatok során a mosott ruha fényvisszaverő képessége alapján osztályozzák a mosási teljesítményt A-tól (legjobb) G-ig (leggyengébb). Egy A mo­sási hatékonyságú mosógéppel mosva egyértelműen tisztább lesz a ruha, mintha B, C vagy még rosszabb besorolású ké­szülékkel mostuk volna ki. Engergiaosztály Többlet áramfogyasztás* az A energiaosztályhoz ____________________________képest A­B +2 3,5% C +47% D +71% E +94% F + 118% G + 141% A mosási teljesítmény és energiahaté­konyság mellett a készülék vízfogyasztá­sát is fontos ellenőrizni az energiacímké­ről. Néhány termék 70-80 literes, míg má­sok 50 liternél is kevesebb vízfogyasztás­sal mosnak tökéletesen tisztára 5 kg ru­hát. Ezáltal egy készülék 10 év alatt kb. 50 000 liter vizet takarít meg. Ez akkora mennyiség, amellyel fel lehet tölteni akár egy strandmedencét is! Tisztelt Szerkesztőség! A Hétvégén kezembe került a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal Járóföld című ki­adványa. A 2004. szeptemberi szám 4. oldalán "Nehéz területfejlesztést tanulni" címmel cikket jelentettek meg az országban idei évben indított területfejlesztési képzésekről. A cikkben egyetlen szóval sem szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, noha Geográ­fus szak Terület- és településfejlesztés szakirányán már 1998-ban végzett az első évfolyam, il­letve a Szociológia szakon is indultak területfejlesztési kurzusok. Kérem, a fenti tévedést a kö­vetkező számban helyesbíteni szíveskedjenek. Üdvözlettel, Gordos Tamás, projekt menedzser, Pro Régió Ügynökség Engergiaosztály Többlet áramfogyasztás* az A energiaosztályhoz ____________________________képest A­B +3 0% C +65% D +90% E + 110% F * + 135% G + 180% 2004. • II. évfolyam 10. szám • Járóföld

Next

/
Oldalképek
Tartalom