Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-14 / 241. szám
Szoba-hőmérséklet Magyarországon a lakás elfogadott átlagos hőmérséklete a lakószobában 22 °C, gyermekszoba 22-24 °C, hálószoba 18 °C, fürdőszoba 25 °C, előszoba és közlekedők 18 °C, fokos, míg a kamra, raktár, tároló stb. fűtetlen. Ezek az értékek a skandináv országokban 2-3 fokkal is alacsonyabbak, de nálunk is alacsonyabbak voltak az előző időkben. Nem csak kényszerű takarékoskodásból volt így, meleg-igényünk egyének műén növekedett. Őseink még egyértelműen „energiatudatosán” fűtöttek, nap energiájával. Az ősember nem csak félelmei miatt húzódott barlangokba, egyben kihasználta azt is, hogy e védett földalatti helyiségek hőmérséklete automatikusan stabilizálódik a hely évi átlagos középhőmérséklete közelében. Utána a fűtőanyagot hosszú időn át főleg a fa volt a fűtőanyag. Szerepe még ma is jelentős. Bár korábban is ismerték a szenet, sőt az olajat, és a földgázt is, a szén korszaka az ipari forradalom kényszeréből következett be. A városi háztartásokba onnan került át, s a huszadik század közepéig általános fűtőanyagunk maradt, de a falusi házakat még a helyben termő, könnyen elérhető fa fűtötte tovább. A legújabb kor a szénhidrogéneké. Az olaj és gázfűtés egyre olcsóbban, jobb hatásfokkal és komfortosabban állt rendelkezésre. A jövő megoldásait régen kutatják, de csak az első olajválság hatására kerültek igazán előtérbe. Közülük elsősorban az úgynevezett megújuló energia- forrásokra számítunk. Ezek a nap-, a szélenergia, a vízi, a geotermikus energia és a biomassza energiája. Az utóbbi visszaadta a fa jelentőségét is, mint megújuló energiaforrásét, és oda tartozik a biogáz hasznosítása is. Ha közszolgáltatót veszünk igénybe, a mai hazai árviszonyok mellett a gáz a legolcsóbb. Fűtőkészülékek közül is a gázzal üzemelőknek a legnagyobb a választéka. Azonban a gázárakat mesterségesen, szociális megfontolásokból tartották alacsonyan. Az uniós csatlakozás után a piaci árak ezt az árelőnyt könnyen elsöpörhetik, mint ahogy erre több jel is utal. A távhőszolgáltatás a városi élet, elsősorban a lakótelepek neuralgikus pontja. Az ár már piaci, a rendszer viszont még korszerűtlen, energiapazarló, szóval drága. Ám ha korszerűsítenék, a többi fűtési móddal szembeni árkülönbség jelentősen csökkenhetne. További előnye, hogy a beruházási igénye általában nem magas. Az elektromos energia, kiemelten az éjszakai-, csúcsidőn kívüli energia is várhatóan versenyképes lesz a gáz piaci árának beköszöntével. Jelenleg a elektromos-hőtárolós rendszerek választéka szegényes. Magas beruházási költséggel, de gazdaságosan üzemeltethetők például a hőszivattyús rendszerek. A gázról vezetékes szolgáltató híján sem kell lemondanunk. Ha telekadottságaink lehetővé teszik, kialakíthatunk PB- gáztárolót. Ennek tervezését és kiépítését a szolgáltató biztosítja, hosszútávú elkötelezettségért cserébe. Az üzemeltetés költsége viszont magasabb a vezetékes rendszerénél. Az olaj hihetetlenül drága, a szenet pedig már környezetvédelmi okokból se használjuk. A fa viszont reneszánszát éli. Elsősorban - mint feldolgozott hulladék - fabrikett formájában. Beruházási költsége ugyan magas, de teljesen automatizálható, van mindenevő formája is. Másutt már támogatják, térhódítása nálunk is várható. A fát kiegészítő fűtésként hasznosító kandallók bensőséges hangulatukkal, látványukkal, illatukkal mind több otthonban jelennek meg. A ma elérhető napkollektoros rendszerek is igazán csak kiegészítő trésre alkalmasak. Magas beruházási költséggel jelentős ingyen-energiához juttatnak bennünket. Ha létrehozásukhoz megfelelő támogatást kapunk, költségeink akár tíz éven belül is megtérülhetnek. A fűtés kérdésének eldöntése paradoxonhoz vezet: minél olcsóbb a fűtés a továbbiakban, annál drágább megépíteni, az olcsó rendszerek viszont később sokba kerülnek. Az elosztórendszerek között ma a ra- diátoros melegvízfűtés a legáltalánosabb. Ezt mindenféle kazán és a távhő hőcserélője is táplálhatja. Ami szükséges hozzá, széles választékban beszerezhető, szakembert találni sem gond. Az újabban rejtetten szerelt réz, műanyag csövek lehetővé teszik a fűtőtestek optimális elhelyezését lehetőleg az ablakok alá. A termosztatikus radiátorszelepek tetszőleges helyi hőfok megválasztását is lehetővé teszik. A mind használatosabb lapradiátorok szerencsésen ötvözik a konvekciós és a sugárzó hőleadás előnyeit. A felhasznált anyagok megválasztásával széles árskálán pénztárcánkhoz igazíthatjuk a kiépítés költségét. Egyetlen hátránya hogy a radiátorok látványosan jelen vannak a lakásbelsőben, s igencsak útban lehetnek. Ezt küszöbölik ki a különböző felületfűtések és légfűtések. A padlófűtés melegvízcsövekkel és elektromos fűtőszálakkal egyaránt megvalósítható. Az előbbi az általános. Ott alkalmazható, ahol a padló- burkolat rossz hőszigetelő, lapburkolat vagy alátét nélküli szőnyegpadló, és a hőigény kielégítése nem igényel 28-30 °C foknál nagyobb padlóhőmérsékletet. Azon járni ugyanis már - mai tudásunk szerint - egészségtelen lenne. Igazában hidegpadlós helyiségekben, konyhákban, fürdőszobákban van létjogosultsága. A légfűtés nem igazán terjedt el nálunk, elsősorban nagyobb terek, közintézmények fűtésére alkalmazták. Lényege, hogy a kazán hevítette levegőt légcsatornákon keresztül vezetik a fűtendő helyiségekbe. A szobákat megjárt levegő gazdaságosságból visszakerül a kazántérbe. Előnye, hogy rejtetten vezethető, s a kazán frisslevegő pótlása révén a lakás folyamatos szellőzését is biztosítja. A napenergia hasznosítással és a hűtéssel (központi klímaberendezések) jól kombinálható. Kiépítési költsége alacsony, s alig van hibalehetősége. Hátránya lehet az arra érzékenyek számára az állandó légmozgás, és az, hogy a légcsatornák vezetik a zajt a helyiségek között, tehát igen gondos tervezést igényel. 12 Járóföld • II. évfolyam 10. szám • 2004. tást lehet látni. Már akinek kedve van odamenni.- Ugyanezt mondtam én is amikor annak idején miniszter lettem. Ezért indítottam el az úgynevezett Alfa programot a múzeumok fejlesztésére. Hogy megváltoztassuk a múzeumokat. Legyen igazi nagy és tömegeket vonzó kiállítások, mint amilyen a Monet, a Picasso, a Klimt, Schiele, Kokoschka, vagy a Miro volt, de azért is, hogy az ország kisebb múzeumai is fejlődhessenek. A múzeumaink állandó kiállításai átlagosan 17 éve készültek, de van olyan is, amelyik 35 éve változatlan. Az Alfa-programban csaknem félmilliárd forintot szánunk múzeumfejlesztésre országszerte. Ez nagyon sok pénz. Sokan pályáztak és tizenhármán nyertek is. Nem akartuk elaprózni a pénzt, ezért a nyertesek látványosan és teljesen felújíthatják a kiállításaikat, múzeumi boltokat, kávézókat hozhatnak, hogy izgalmas és jó legyen múzeumba menni. A kiállítások tele lesznek gyerekprogramokkal, a múzeumokat a nyertesek akadálymentessé teszik, hiszen nem csak tárgyakat kell bemutatniuk, ezek a helyek találkozópontok lesznek, mint Európa szerte mindenhol. 13 múzeumra hamarosan rá sem ismernek. Azt szeretném és azt akarom, hogy jó legyen vidéken élni. Legyen hol dolgozni és legyen hol szórakozni. Meg fogjuk csinálni. „Magyarországon HIHETETLEN SZELLEMI ÉRTÉKEK VANNAK” Beszélgetés Hiller István kulturális miniszterrel- A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) szlogenjével is kifejezi: minden ember érték. A HEFOP céljai közé tartozik, hogy minél több ember dolgozzon. Hogyan érhető el ez a gyakorlatban, amikor a számok azt mutatják, hogy Magyarországon továbbra is igen nagy a munkanélküliség?- A fejlett európai országokban az emberek számolnak azzal, hogy aktív korukban akár három-négy alkalommal is munkahelyet, sőt lakóhelyet is kell váltani, és hogy újra megtalálják helyüket, több szakmát is meg kell tanulniuk. A munkanélküliség problémájára a kultúra nem tud azonnali megoldást kínálni, de az embereket szellemileg kell képessé tenni arra, hogy megtalálják a vagyoni gyarapodás lehetőségét. Magyarországon hihetetlen szellemi értékek vannak, de nem jutnak el mindenkihez. Amióta miniszter vagyok, első perctől fogva azt mondom, hogy a kulturális esélyteremtés az egyik legfontosabb feladat. Hogy a XXI. században tarthatatlan, hogy valaki azért, mert egy kisebb faluba születik, nem jut internet-közeibe, hogy nincs a közelében könyvtár vagy nincs egyetlen olyan közösségi tér, ahol az emberek találkozhatnak. Ezért olyan fontosak például a művelődési házak. Évente 50-et szeretnénk felújítani. Hogy legyen hova menni.- A hely fontos, de önmagában nem elég, mert attól még nincs megoldva, hogy mi az amit ott az emberek kapnak. Mit látnak, mit hallanak, mit csinálnak.- Akárhova megyek kisebb falvakba, mindenhol azt mondják a tanárok, könyvtárosok, népművelők, hogy muníciójuk lenne, de nincs hova összehívni az embereket. Persze fontos a program, és visszakanyarodva a munkanélküliséghez fontos a tanulás. Ezért vannak olyan nagy fejlesztések a könyvtárakban, hogy a könyveket, folyóiratokat digitalizáljuk, hogy aki akar tanulni, olvasni, ehhez ne kelljen útra kelnie otthonról. De nem csak az fontos, hogy az ember hogyan tanul, hanem, hogy mit csinál a szabadidejében. Az egyik legnagyobb büszkeségünk a www.kultura.hu. Magyarországon eddig nem volt olyan átfogó kulturális gyűjtőportál, ahol a kultúra - a szó legtágabb értelmében megtalálható és kereshető. Igyekeztünk valamennyi művészeti ágat és kulturális programot bekapcsolni a www.kultúra.hu-ba. így a friss hírek, kritikák és interjúk mellett itt az ország valamennyi múzeuma, kiállítása, műemléke megtalálható, számos érdekesség a komolyzenétől a gyerekdalokon át a köny- nyűzenei koncertekig; színházi ki-kicsoda, képgaléria, irodalmi olvasóterem, versek, mesetár, filmkereső, történelem, e- könyvtár, programkereső, archívumok. Hogy ez végre megvalósult, az már önmagában is rendkívüli. A kultúra legmeghatározóbb és legizgalmasabb hírei, immáron mindenki számára korlátlanul hozzáférhetőek- Érteni, ez tényleg nagy dolog, hogy a helyi könyvtárban vagy teleházban is megnézhető mondjuk egy nagy pesti kiállítás, de ettől még a szomszéd város múzeumában beázik a plafon és emberemlékezet óta ugyanazt a kiállí2004. • II. évfolyam 10. szám • Járóföld 5