Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-14 / 241. szám
Magyarország energianagyhatalom LEHET Drappá György lélet, és a politika megakadályozza a geotermikus energia hasznosítását. Hévizeink biztosíthatnák az egész ország távfűtését, a mezőgazdasági üvegházak energia ellátását, ezekkel áramot termelhetnénk és exportálhatnánk. Ha a legfejlettebb technológiákat alkalmazzuk, akkor a hazai nyersanyagbázisra épülő kombinált ciklusú gáz-gőz és barnaszén üzemelésű erőművek létesítése látszik járható útnak, mindaddig, amíg a megújuló energia-forrásokkal kapcsolatos technológiai problémákat meg nem tudjuk oldani. Megoldást az energiaellátás több lábra állítása, az energiahatékonyság módszereinek alkalmazása, a decentralizálás nyújthat. Ki kell kísérletezni a hazai energetikai és ökológiai potenciálnak leginkább megfelelő megoldásokat. Magyarországon a geotermikus energia kihasználása látszik a legoptimálisabbnak. A fenntartható fejlődés elvének pedig a megújuló energiaforrások kiaknázása felel meg, hangsúlyozta Droppa György. László József A Zöld Demokraták Szövetsége az energetikai ügyeket is elsősorban a környezet védelmének szempontjai szerint közelítik meg. Esetenként igen határozottan fogalmaznak. Droppa György a Zöld Demokraták Szövetségének elnöke idéz a ZDSZ programjából, amely szerint: „Az energetikai ágazat környezetszeny- nyezése főleg három tényezőből tevődik össze, ezek a levegőszennyezés, a felszíni vizek hősszennyezése, valamint a nukleáris energiatermelés nem hasznosítható hulladékának elhelyezése. Az energiatermelés nagymértékben hozzájárul az emberi egészség veszélyeztetéséhez, a természeti és épített környezet pusztulásához.” Mindezek előtt elsősorban a levegőszennyezésével, így a határokon átnyúló légszennyezéssel és a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásával okoz környezeti terhelést. Ezek a kén-dioxid, a szén-dioxid, a szén- monoxid, a nitrogénoxidok és a szilárd anyagok. A klímakárosító anyagok kibocsátásának kétharmada a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. Droppa szerint az energiapolitika legfontosabb eleme az energiahatékonyság növelése és a takarékosság. A legkevésbé környezetszennyező ugyanis a ki nem aknázott, és fel nem használt energia. Ezen sürgős szerkezetváltással, reális energiaárakkal, és hatékony technikai, technológiai fejlesztéssel kell segíteni. A fenntartható fejlődés egyik pillére a lehető legkisebb veszteségű, lehető legtakarékosabb energiafelhasználás. Ami az atomenergiát illeti, a radioaktív szennyezéssel járó reaktorbalesetek következményei olyan súlyosak, hogy következményeik nehezen becsülhetők. A Zöld Demokraták Szövetsége ezért elutasítja a további atomerőmű programokat, és különösen' fontos, hogy a Paksi Atomerőmű reaktorait az építésekor meghatározott időben zárják be. Vízi erőművekről szólva a Duna Kör egykori alapítója még keményebb: idehaza a vízerőművek által okozott ökológiai kár sokszorosan felülmúlja a kevés kinyerhető elektromos energia értékét. Emiatt nem értenek egyet a Kárpát-medencében a folyók középső és alsó szakaszain, így a Dráván sem, vízerőmű építésével. Marad a megújuló energia, és a fosszilis és nukleáris energia fogyasztói árába nemcsak azt a költséget számítanák bele, amelybe a kitermelés kerül, hanem a környezeti kárt is. Az energiahordozók árába ökológiai adót építenének be, a kis-, mind a nagyfogyasztókat az energia hatékony használatára ösztönöznék. Természetesen támogatják a szél, nap, bio és geotermikus energiák térhódítását. A ZDSZ elnöke úgy véli: Magyarország energia nagyhatalom lehet, mert a rendelkezésre álló geotermikus energia bázis az ország geológiai adottságai miatt korlátlannak látszik. A jelenlegi szem6 Járóföld • II. évfolyam 10. szám • 2004. Egy különleges lift A civilizációra lecsapó jégkorszakról szólt a Holnapután című amerikai film, amely meglepően realista részleteket tartalmaz Ezt állította az egyik elismert brit tudós, Sir David King, aki szerint Nagy-Britanniában a közvéleményt már be tudták vonnf a klímaváltozásról szóló vitába, de a világon máshol még sok a teendő. De min alapszik a film forgatókönyve? Nos, a jelenség, illetve a teória neve: Broecker liftje. Geológiai feltárásokból tudtuk, hogy voltak jégkorszakok, és azokon belül enyhébb időszakok, de a tudomány nem adott elfogadható magyarázatot olyan nagy ingadozásokra, mint amilyenek az elemzések szerint lezajlottak a múltban. Grönlandi mélyfúrások a kilencvenes évek közepén jég- és üledékminták révén az előző 110 000 évre szolgáltattak éghajlati információt, amely az eddigieknél sokkal pontosabb képet adott a klímaváltozásokról. Kiderült, hogy a legutóbbi 10 000 évben a Föld éghajlata nemcsak enyhe, hanem bámulatosan stabil és változatlan volt. A korábbi százezer évben viszont az éghajlat vadul váltakozott, a nagyon hideg és a közepesen hideg állapot között. A változások néhány évtized alatt, vagyis nagyon gyorsan következtek be. Broecker az 1980-as években azt kezdte vizsgálni, hogy mi okozhatta ezeket a hirtelen bekövetkező változásokat. A grönlandi változások rendre két éghajlati állapot között ugrásszerűen történtek. Hipotézise szerint az óceáni vízkörzés összefüggésben volt a változásokkal, ezért a grönlandi adatokat összevetette bizonyos kaliforniai ősklimatológiai elemzésekkel, bizonyítva, hogy ezek között szoros a kapcsolat. Arra gondolt, hogy egy olyan globális óceáni áramkör átbillenéseiről van szó, mely összekapcsolja a nagy óceáni medencék tengeráramlatainak felszíni és mélyvízi ágait. Fáradságos és hosszadalmas vizsgálatok után, melyekhez radioaktív nyomjelzős technikát is felhasználtak, kimutatta, hogy létezik egy ilyen áramkör. Ez úttörő felismerés volt, s ezért a szóban forgó áramkört Broecker - liftnek nevezték el. A Broecker - lift fő vonása a következő: az Atlanti-óceán északi medencéjében az észak felé áramló felszíni víz (Golfáramlat) Izland közelébe érve még 12-13 fokos, a kanadai és grönlandi hideg légáramlatok hatására azonban 2-3 fokra lehűl; és az útközben elszenvedett párolgás következtében a sótartalma js szokatlanul magas. Ez a lehűlés oly mértékben megnöveli ennek a sós felszíni víz sűrűségét, hogy az óceán északi csücskébe érve már nehezebb, mint az ottani mély víz, tehát lesüllyed, és a mélyben elkezd dél felé áramlani. A továbbiakban az áramlat nagyobb része Afrika megkerülésével jut el a Déli-óceán áramához, majd a távolkeleti trópusi övbe, ahol felszínre tör, és bonyolult utakon Afrikát ismét megkerülve jut vissza az Atlanti-óceán északi részébe. Az áramkör kritikus szakasza az Atlanti-óceán északi medencéjének vízsüllyedési körzete, mert itt a legintenzívebb, a legkoncentráltabb az áramlás. Azt is mondhatjuk, hogy, itt működik a globális óceáni vízkörzés motorja. Broecker figyelmét megragadta, hogy az elmúlt kb. egymillió év folyamán bekövetkezett jégkorszakok mindegyike katasztrofálisan fejeződött be. Ezért rávette az éghajlat-modellezőket, hogy végezzenek számítógépes szimulációkat a jelenség vizsgálatára. A kísérletekből kiderült, hogy ha az Atlanti-óceán melegvíz-utánpótlása megakadna, az észak-atlanti medence környezetében az éves középhőmérséklet 5-10 fokkal süllyedne. E változásokat nemcsak Kanada keleti fele és Grönland érezné meg, hanem Nyugat- Európa nagy része is! Végül arra a következtetésre jutott, hogy a drasztikus ingadozások valószínű oka az előbbiekben leírt globális óceáni áramkör leállása, ill. újraindulása. Számítógépes modellkísérletekkel kiderítette, hogy az áramlási rendszer könnyen sebezhető: attól függően, hogy a sarki régiókban milyen mennyiségű édesvíz adódik a sós tengervízhez, drámai változásokra kerülhet sor, mert az a sótartalomkülönbség, mely az egész áramkört hajtja, valójában nem nagy. Broecker arra gondolt, hogy az édesvíz-hozzáadás elvileg három dologtól növekszik: megnő a csapadék, megnő a Jeges-tengerbe ömlő szibériai és kanadai folyók vízhozama, ill. az arktikus és grönlandi jégmezők olvadni kezdenek. És a harmadik lehetőség nyilvánvalóan összefügghet az üvegházhatás növekedésével. Kb. 10 000 évvel a légkör-óceán rendszer stabilizálódott. Ez a kedvező fordulat pontosan egybeesett a földművelés kezdetével. Azóta olyan stabil és változatlan éghajlat van, hogy kifejlődhetett emberi civilizáció! Broecker üzenete az, hogy a legutóbbi 9-10 ezer év rendkívüli szakasz a Föld történetében, különleges adomány, melyre igazán érdemes (és bizonyára szükséges) vigyázni! Az éghajlatot, és magát az emberiséget nem az a veszély fenyegeti, hogy lassú melegedés következik be, hanem az, hogy újra megindul a szélsőséges ingadozások sorozata! 2004. • II. évfolyam 10. szám • Járóföld 11
