Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-08 / 236. szám
6 PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 8., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A mentő nem minden országban ingyenes • Külföldön is érhet bennünket baleset Mitől véd meg az E 111-es igazolás? Ha igazolás,nélkül utazunk, akkor készüljünk fel arra, hog}' nincs azonos elbírálási kötelezettség, tehát ebben az esetben eleve egy magasabb, piaci árat számláz a külföldi egészségügyi szolgáltató. Interjú Sokan vártak csodákat az E 111-es igazolástól, mások azonban szkeptikusan fogadták. Uniós csatlakozásunk óta eltelt egy üdülési szezon, amelynek ilyen irányú tapasztalatairól dr. Kissné dr. Bori Klárával, a Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójával beszélgettünk.- Mennyire volt ismert a biztosítottak körében azE 111-es?- Sokan tudtak róla. Május 1- jétől szeptember 1-jéig 5670 igazolást adtunk ki az uniós tagországokba utazóknak. Az ilyen igényeket gyorsan tudtuk teljesíteni. Aki személyesen jött be hozzánk, annak azonnal ki tudtuk adni az igazolást, de postai úton is elintéződött három nap alatt.- Hogyan boldogultak honfitársaink az igazolással az EU tagállamaiban?- Az országok közötti elszámolások adatai csak hónapok múlva állnak rendelkezésünkre, de információink azért már vannak. A külföldi kórházak, orvosok az esetek többségében magától értetődően fogadták az általunk kiállított igazolást, és csak azt az önrészt fizettették meg a magyar beteggel, amely saját állampolgáraikat is terheli. A régebbi uniós országokban tehát semmilyen probléma nem volt, hiszen ők ezt az igazolólapot egymás között már régóta használják. Az újonnan csatlakozott országok némelyikében azonban előfordult, hogy a kórház, vagy az orvos nem fogadta el az általunk szabályosan kiállított E 111-est, hanem a sürgős ellátásra szorult honfitársunktól teljes térítési díjat kért. Van ilyen konkrét ügyünk, és most levelezünk a külföldi kórházzal, hogy utólag tisztázhassuk a félreértést.- Van esélye a betegnek, hogy utólag visszakapja a külföldön kifizetett összeget?- Ez nem pusztán egy , esély, hanem bizonyosan-AzE 111-es igazolás segítségével az uniós tagországban, sürgős esetben az itthonihoz hasonló feltételekkel vehetjük igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Az igazolást a biztosítottak kérésére állítja ki az egészségbiztosító.- AzE 111 nem véd meg bennünket, ha külföldön egy méregdrága magánklinikára szállítanak, amelyiknek nincs szerződése az adott ország egészségbiztosítójával. Ezért célszerű egy piaci társaságnál is utasbiztosítást kötnünk.- Amennyiben az uniós tagországokban nem akarják elfogadni az igazolást, úgy bátran álljunk a sarkunkra, és védjük meg igazunkat. visszakapja. A magyar biztosított nem károsulhat. Amit jogtalanul fizettettek meg vele, azt megtérítjük.- Hogyan jártak azok, akiknek nem volt igazolásuk? Teljesen kiszolgáltatták magukat?- Nem egészen. Amennyiben a biztosítottak a hazatérésüket követő 30 napon belül benyújtják a megyei egészség- biztosítási pénztárhoz a külföldi - orvosilag bizonyíthatóan sürgősségi, illetve elengedhetetlenül szükséges - ellátásról kiállított számlát, akkor az utólagos térítés megilleti őket. így a külföldi biztosítótól kapott információ alapján azt az összeget kapják meg, amennyibe az azonban nem. Másik példa, hogy Magyarországon, ha mentőt kell hívnunk, az benne van a biztosításunkban, de egyes országokban nincs benne, azért külön kell fizetni. Ezért nagyon fontos az, hogy az E 111- es nyomtatvány nem azt jelenti, miszerint ugyanazokkal a feltételekkel látnak el bennünket, mint itthon, hanem azt, hogy j ugyanolyan feltételekkel, mint a saját nolgáraiellátás az E 111-es nyomtatvány használata mellett került volna.- Országonként változik, hogy hol mit tekintenek sürgősségi, vagy szükséges ellátásnak Ebből adódhatnak-e olyan meglepetések, hogy a magyar turista által a saját hazájában megszokott ingyenes ellátást külföldön nem fedezi a biztosító?- Valóban, és erről tájékozódni még a régebbi uniós polgárok számára sem egyszerű. Egyik országban például sürgős beavatkozásnak számít egy váratlanul beindult szülés levezetése, másutt hogy az unió számos országában sokkal kevesebb szolgáltatást finanszíroz az egészség- biztosító, mint Magyarországon, ráadásul sok helyen létezik egy bizonyos önrész, amit a biztosítottaknak külön is meg kell fizetni. TAKÁCS VALENTINA Magyarországon a bajba jutott állampolgároknak nem kell fizetniük a mentők szoláltatásaiért, de az EU egyes országaiban igen. VONALBAN VAGYUNK! A családi pótlékról Segíthetünk? E hasábokon olyan kérdésekre igyekszünk válaszolni, amelyek köz- érdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket a 06-40/200-379-es kékszámunkon várjuk. E számot bárhonnan hívják, helyi hívásnak számít. Hívjon bennünket hétfőtől péntekig, 13-tól 15 óráig! Egy olvasónk elmondta, hogy három gyermeke van, 10, 15 és 19 évesek. A legnagyobb már egyetemista és nem kapja utána a családi pótlékot. Holott - mondja az olvasó - egy női magazinban olvasta az oktatási miniszter nyilatkozatát amely szerint: ez év szeptember 1-jétől dupla családi pótlék jár, ráadásul 23 éves korig. Olvasónk azt is megemlítette, hogy a lánya osztály- társnője méltányossági családi pótlékot kap. Egy másik olvasónk is hasonló ügyben hívta fel rovatunkat. Két gyermekük van, a kisebb most kezdte el a főiskolát. Olvasónk kérdése, hogy a főiskolás gyermek után jár-e családi pótlék. Mindkét kérdésre gyakorlatilag ugyanaz a válasz. A női magazinban olvasott cikk vagy félreérthető volt, vagy pedig maga a cikk írója is félreértelmezte a miniszter nyilatkozatát (sajnos, ez is előfordul). A családi pótlék ugyanis 2004. szeptember 1-jétől valóban annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt a gyermek betölti a 23. életévét. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha a gyermek közoktatási intézményben tanul. A probléma ott kezdődik, hogy sokan nem ismerik a közoktatási intézmény fogalmát. Ez utóbbi lehet középiskola vagy szakiskola. A főiskola és az egyetem nem tartozik ide. Ezek nem közoktatási intézmények, hanem felsőoktatási intézmények. A kettő tehát két külön kategória. Leegyszerűsítve: a családi pótlék csak akkor jár a gyerek 23. életévének betöltéséig, ha akkor még a középiskolai, vagy a szakiskolai tanulmányait folytatja. A főiskolák és egyetemek hallgatói után családi pótlék nem jár. Dr. Kása Zoltán, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta: a főiskolás, vagy egyetemista gyereket ettől függetlenül figyelembe veszik akkor, ha a családban van egy olyan kisebb gyerek, aki után még jár a családi pótlék. Ez pedig a három gyermeket nevelő olvasónk esetében igen fontos információ. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy ameny- nyiben a kisebb gyerek után még családi pótlékot folyósítanak, akkor nagyobb összegű ellátás állapítható meg, amennyiben a nagyobb gyermek főiskolás vagy egyetemista. Ennek azonban további feltételei vannak. Ilyen például, hogy a felsőfokú oktatásban részt vevő gyermek első oklevelét szerezze, és rendszeres jövedelemmel ne rendelkezzen. A kisebb gyerek után kérhető, emelt összegű ellátás igényléséhez egy bejelentőlap, és a felsőfokú oktatási intézmény által kiadott, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás szükséges. Ami a méltányossági családi pótlékot illeti: ez valószínűleg valamilyen más támogatási forma lehet, mert a törvény családi pótlék esetében méltányosság gyakorlására nem ad lehetőséget, ilyen tehát nem létezik. Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy terjesztéssel kapcsolatos észrevételeikkel, panaszaikkal a 06410/480-756-os zöldszámunkon jelentkező munkatársunkhoz forduljanak. Ez a szám reggel 8 és 11 között él. Miért „Lakitelek” a munkacsoport? Lezsák: „Megértésüket kérem” Lakitelek Miért a Lakitelek nevet kapta az MDF munkacsoportja? Erre voltak kíváncsiak a lakiteleki önkormányzati képviselők. A választ magától Lezsák Sándortól, MDF-es honatyától várták. A rendkívüli ülésre meghívták az országgyűlési képviselőt is, aki válaszolt a feltett kérdésre. A korábbi testületi ülésen merült fel a képviselők között az, hogy miért a Lakitelek nevet használja az MDF munkacsoportja. Több képviselőnek is az volt a véleménye, hogy nem szerencsés dolog ezt alkalmazni, mert összekötik a település nevével. Akadt olyan vélemény is, hogy ez nem dehonesztáló. A média több esetben is lakiteleki képviselőként emlegeti a munkacsoport tagjait, holott egyedül csak Lezsák Sándor a lakiteleki. A szerda esti testületi ülésen Lezsák Sándor elmondta: akkor merült fel a munkacsoport lehetősége, mikor Dávid Ibolya pártel nők, minden etikai és jogi normát félrelökve, előbb a sárospataki, majd a budapesti II. kerületi MDF-szer- vezetet önkényesen kizáratta. Akkor a munkacsoport tagjai előtt fel sem merült, hogy Lakitelek neve ismét bekerül a köztudatba. Annyira lakitelekieknek nevezik azokat, akik az MDF-en belül alapítók voltak, hogy ez a jelző fel sem tűnt. Aztán frakción belül is így kezdték nevezni ezt a munka- csoportot. A név viharos gyorsasággal futott be a köztudatba, és szinte megállíthatatlan volt. Amennyiben tiltakoztak volna ellene, az csak olaj lett volna a tűzre.- A mun kacsoport létrejötte tulajdonképpen becsületbeli ügy, - mondta a elkezdtünk, azt végig kell vinnünk. Megértésüket kérem - utalt az önkormányzati ■»— képviselt lökre -, hogy a \ munka- \ csoportot lakiteleki címkével láttuk el. A Lakitelek Munkacsoport egyébként október 5-én egy közleményt adott ki melyben többek között az áll, hogy a jövőben az MDF platformjaként kíván működni. A csoport tagjai felelősséget éreznek azért, hogy az MDF a lakiteleki alapoknak megfelelően demokratikus és nen^eti elkötelezettségű párt legyen a jövőben is, és hogy azt magáncélokra, személyes karriervágyak kielégítésére ne sajátíthassa ki senki. A Lakitelek Munkacsoport létére mindaddig szükség van, áll a közleményben, amíg az MDF ismét az lesz, ami volt: erős, önálló és egységes Magyar Demokrata Fórum.
