Petőfi Népe, 2004. október (59. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-08 / 236. szám
PETŐFI NÉPE - 2004. OKTÓBER 8., PÉNTEK 7 VENDÉGVÁRÓ BÁCS-KISKUN Fejlődő ágazat a turizmus úgy összeállítani, hogy azok szintén vonzerők legyenek. Például a lósport kedvelői szívesen látogatnak hozzánk a fogathajtó és távlovagló versenyekre. De parádés, sokszereplős a szüreti felvonulás, s a nemzetiségi napok programja. Az idén - hagyományteremtő szándékkal - először volt aratási felvonulás is.- Szinte önKerekegyháza Az 1856-ban újratelepített Kerekegyháza 2001-ben kapott városi rangot. Lakossága több mint hatezer fő. Az Alföld szívében, a Homokhátságon fekszik. A megyeszékhelytől 20, a fővárostól 85 km-re van. Az M5-ös autópályáról és az 52-es sz. fő- útról könnyen megközelíthető. Mintagazdaság Öt éve alakult meg a Homokhátsági Mintagazdaság Kht., amely a tanyás gazdálkodás előnyeit megőrző, környezetbarát agrár- termelési módszerek elterjesztését tűzte ki célul. Tájközpont szerepet is betölt. A környezet és természet védelmének, mezőgazdasági célú használatának, alakításának tájba illő, harmonikus fejlődését támogatja, illeszkedve a Nemzeti Agrár- Kdrnyezetvédelmi Programhoz. Közhasznú szolgáltatásaik között ott van az ökotúra program szervezése, az ökogazdálkodás bemutatása, oktatás, szaktanácsadás a hasonló adottságok között termelő kis- és középgazdaságok számára. A társaság több mint 120 hektár bérelt földterületen gazdálkodik. Kerekegyházának nem egy táji, természeti adottsága van, amely önmagában is vonzerő. Az eredeti állapotban meghagyott ősgyepek, borókások mellett a régi tanyaszerkezet is megmaradt. Ezek legtöbbje pihenő-, illetve üdülőhelyül szolgál. A város legjelentősebb ágazatáról, az idegenforgalomról dr. Czakó István polgármesterrel beszélgettünk.- A településen viszonylag korán meghatározó ágazat lett a turizmus.- A kezdeti lépéseket 1979- ben Varga János tette meg, amikor megnyitotta az első vendégfogadó tanyát. Akkoron még elsősorban magyar állampolgárok vásárolták a külterületi birtokokat, majd a rendszerváltással megjelentek a külföldiek. Sok nyugat-európai család vett itt tanyát azzal a céllal, hogy nálunk pihenjen. Aztán jöttek a barátaik, rokonaik, ismerőseik. Annyira megszerették ezt a vidéket, hogy a négyszáz tanyatulajdonos közül mára már hetven külhonból érkezett. Időközben persze a Varga-tanya szinte üdülőfaluvá nőtte ki magát. A kilencvenes évek elején sorra alakultak ki a hamar népszerű vált vendégfogadó helyek: Komondor Tours, Langó-ház, Pongrácz- major és sorolhatnánk.- De vannak természeti, épített és szervezett értékeik is.- A Kondor-tó bioszféra-rezervátum, a Kiskunsági Nemzeti Park része. A központban nevezetes épületünk Magyarország első vasbeton temploma. Hasonlóan értékes a kunpusztai református templom, s műemlék a Halász-tanya. De nagyon szép a temetői gesztenye- sorunk. Természetesen a rendezvényeinket is igyekszünk kormányzati feladatként kezelik az idegenforgalom, a turizmus segítését- Miután a hagyományos mezőgazdaságnak különösebb A PONGRÁCZ-MAJOR a várostól hat kilométerre, a Szabadszállási út mentén az esztendő minden napján sokak által látogatott. Az országban ez az egyetlen hely, ahol a csikósbemutató történelmi (1848-as) huszár- és lovas-tüzér bemutatóval párosul. Az élőtanya, a magyar paraszti emlékek sokasága, a természetes növény- és állatvilág különleges élményt nyújt a kunpusztai ősgyep szélén fekvő majorban. Mindemellett az ideérkező turistáknak kiváló elhelyezést, remek szórakozást és vendéglátást kínálnak. jövője nálunk sincs, így kötelességünknek érezzük a turizmus segítését, hiszen egyik fontos gazdasági ág, amelyből sokan szeretnének megélni. Nagyon lényeges, hogy a lakossággal együtt azon legyünk: szép képet mutasson városunk. A rendezési tervben is szerepelnek idegenforgalmi vonatkozású kitételek. A különféle programok szervezéséből is kivesszük részünket, s jelentős a konferenciaturizmus. Több csoportnak kinyitjuk a városházát is. Közreműködünk idegenforgalmi kiadványok készítésében és sokat adunk a köszöntő, a tájékoztató, valamint az eligazító táblákra. A legfontosabb: szívesen látjuk a hozzánk bárhonnan érkezőket - fejezte be dr. Czakó István polgármester. Ökotúra A Kerekegyházára látogató turistákat úgynevezett ökotúra útvonallal is várják. Ennek mentén - lovas kocsin, gyalog, kerékpáron, vagy lóháton - megismerkedhetnek az érdeklődők a puszta élővilágával. A Kondor-tó a vidék jellegzetes szikes tava, a Kiskunsági Nemzeti Park egyik nevezetessége. Partján ott a madárvárta, ahol a szárnyasokról megfigyeléseket végeznek, illetve a védett példányokat szaporítják. Az oktató- és bemutatópark a tájra jellemző növényzetet szemlélteti. A kézművesműhelyben mindenki megvalósíthatja önmagát. Az útvonal elvezet a kunpusztai református templom mellett, amit 1901-ben közadakozásból és Baksai Sándor püspök adományából építettek. Ez az ország egyetlen működő pusztai temploma. Tovább menve, a tanyamúzeumban bemutatják az alföldi parasztság használati eszközeit, tárgyi, néprajzi emlékeit. Az ökotúra útvonal - amelynek jelzése búzavirág, utalva a település természeti értékeit gondozó Búzavirág Egyesületre - gyalog sem megerőltető. Szlovák-magyar kulturális nap és szüreti fesztivál Az idén hatodik esztendeje rendezik meg Kerekegyházán a szlovák-magyar kulturális napot és szüreti fesztivált. Az e hét végi program is sokszínű: Október 9-én 9 órakor istentiszteletet tartanak a református templomban. A kirakodóvásárt és kézművesutcát 10 órakor nyitják meg. Egy óra múlva már a sportcsarnokban lehet szurkolni a Kerek- egyháza-Dabas MB II-es női röplabdamérkőzésen. Délben Békakoncert címmel bábkiállítást nyitnak a Kelekótya kiskakas bábelőadás díszleteinek bemutatásával és egy rövid előadással. Ennek a művelőHelytörténeti gyűjtemény A Szent István téren álló régi polgárházat felújíttatta az ön- kormányzat. A munkálatokat befejezve, 2003 nyarán itt nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt. A gazdag tárgyi és írásos emlékek mellett a régi képeslapokon és fotókon is nyomon követhetők a város arculatának változásai. dési ház ad otthont. Közreműködik Csépi Zsuzsa (Rohovce). Délután három órától a fent említett szlovákiai bábkészítő bábos keresztszemes hímzéseivel is bemutatkozik, Csépi Mihály pedig mézeskalácsait tárja a látogatók elé. A helyi Ádám Kálmánná csuhébabakészítő pedig játékházzal várja az érdeklődőket. A múzeum épületébe betérők megnézhetik, hogy Szabó Zoltánná kézügyességével miként készül a vert csipke. Az egész napos program ünnepélyes megnyitója 13 órakor lesz, amikor dr. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő mond köszöntőt, s műsort adnak a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákjai. Délután két órakor megkezdődik a szüreti felvonulás, s elindulnak a feldíszített fogatok. Közben a központi színpadon gyermekkoncert, bábszínház lesz, majd fellép a Szivárvány Táncegyüttes. Őket a Dabas-Sári Szlovák Hagyományőrző Csoport követi. Az ELTE néptánc- csoport nemcsak műsort ad, hanem táncházra is invitálja a jelenlévőket. A fellépők sorát a Vajdasági Népi Együttes zárja. Este hét órától Apostol-koncert, 20.30-tól pedig tűzijátékban lehet gyönyörködni. Á művelődési házban megrendezendő szüreti bálon a talpalávalót a Tájfun együttes szolgáltatja. E sokszínű szlovák-magyar kulturális nap védnöke Schnóbl József, Gútor-Hamuliakovo és dr. Czakó István, Kerekegyháza polgármestere. Százéves parasztházból vendégfogadó A magán-vendégfogadok egyike a Varga-tanya. A Kiskunsági Nemzeti Park mellett egy százéves nádtetős épületből alakították ki, kibővítve üdülőházakkal, valamint istállókkal. A konyhán a már-már feledésbe merülő kiskunsági és paraszti ételspecialitásokat is kínálják. A lovaglás szerelmesei sem csalódnak itt. De ki lehet kocsikázni a pusztába, ahol sokan élnek a piknikezés lehetőségével. A háborítatlan környezet olyan látványt nyújt, hogy ide is szívesen visszatérnek a vendégek. Rendek-élőtanya Az úgynevezett éló' tanyák egyike a Rendek- ökocentrum, amely utal a család vezetéknevére. A 15 hektáron igazi paraszti gazdálkodást folytatnak. Termesztenek paprikát, batátát, amarantot, homoktövist, s tipikus magyar fajta állataiknak takarmányt. Az ólakban, a legelőkön sokan csodálják a mangalicákat, a rackabirkákat, a baromfiféléket. Az idelátogatóknak termékkóstolóval - mint például kemencében sült kapros-túrós lepénnyel - kedveskednek, s a családi tanyamúzeumban megismerkedhetnek a paraszti kultúrával. Az időszaki kiállításokon a kun hagyományokból is ízelítőt adnak. A Rendek család több elismerésnek is tulajdonosa: 1997-ben kapták meg A tanyák értékei országos elismerés első díját. A következő évben - nemzetközi megmérettetésen - A népi kultúra megőrzéséért és a környezetvédő gazdálkodásért díjat a Magyar Tudományos AkadémiSűrűn befűtlk a kemencét. án vették át. Az idén Olaszországban, ahol különböző nemzetek mutatták be hagyományaikat, képviselték hazánkat. HONDA The Power of Dreams CsernákKft. 6000 Kecskemét, Szt. István krt. 23/k. Tel.: 76/506-555 hondacsernak@microsystem.hu www.hondacsernak.hu
