Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-16 / 217. szám
Ötletekben nincs hiány VÁLOGATÁS AZ ORPHEUS PÁLYÁZAT DÉL-DUNÁNTÚLI NYERTESEIBŐL Feléled a tolnai huszárlaktanya A szekszárd-tolnai kistérségben a volt Huszárlaktanya átalakítása kínál lehetőséget egy 40 személyes, bentlakásos idősotthon létrehozására. A mintegy 1200 négyzetméteres szociális intézmény létrehozására 330 millió forintot nyertek el a pályázók. Az épületben lehetőség nyílik további beruházásokra, rendezvény- és konferenciaközpont, helytörténeti gyűjtemény kialakítása is. Ehhez is elkészítik a szükséges engedélyezési és tenderterveket, kiépítik az infrastruktúrát. A |aktanya-rehabilitáció mellett sor kerül a terület elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztésre, egy, a terület megközelítését lehetővé tévő közút, valamint a tágabban vett laktanya területet megkerülő, a terület biztonságos megközelítését lehetővé tevő kerékpárút megépítésére is. Siklós a mediterrán kapu Siklós 1 millió 594 ezer euró, azaz 406 és félmillió forint támogatást nyert a város leromlott állapotú történelmi városközpontjának komplex rehabilitációjára, az épületek és az infrastruktúra felújítására annak érdekében, hogy a belváros vonzó turisztikai területté válhasson. A kistérség határ közeli elhelyezkedése, valamint nemzetközi szinten is különlegesnek számító kulturális és történelmi látnivalók (Siklós vár és belváros), gyógyfürdő (Harkány) és borkultúra (Villány) - alapján méltán törekedhet arra, hogy a régió és egyben az ország déli turisztikai kapujává váljon. Felújítják és átalakítják a nagy forgalmat bonyolító piacteret, a nyitott piaccsarnokot átépítik. Létrejön 19 árusítópavilon, 90 zárt és 50 szabadtéri őstermelői árusítóhely. A piac turisták számára is élvezhető, zöldséget és virágot árusító látványpiacként is működhet majd. A piachoz csatlakozó Mária utcát sétáló utcává alakítják, díszburkolattal látják el. A térre szökőkút kerül, a térvilágítás antik hangulatúvá varázsolja a környezetet. A területhez vezető legfontosabb útat felújítják. Renoválják a vasúti átjárót is. Vendégház Bátaapátin Bátaapáti 175 millió forintos hozzájárulással kezdhet hozzá a falu központjában található, jelenleg üresen álló, több mint 200 éves műemlék kastély felújításához, majd közösségi ház és panzió építéséhez. A falu központja új, rendezettebb képet kap, ami az idegenforgalom szempontjából nagyon fontos tényező. Új foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek jönnek létre a községben, felgyorsul a település infrastrukturális fejlődése, új befektetők jelentkezhetnek a térségben. A falusi lakosság és a gazdálkodók képzése, szakképzése bővülhet. A főépület szállásépületté alakítható át, úgy, hogy emellett az épület eredeti jellege és szerkezeti rendszere megtartható marad. A cél egy modemt minden igényt kielégítő vendégház és közösségi ház létrehozása. Ez a megújuló épület egy, a térségben jelenleg hiányzó komplex turisztikai terméket is jelentene, javítva a településképet és közvetve vonzóbbá téve a dél-dunántúli régiót. Az épületben helytörténeti kiállítás is helyet kap. Nagyatád régi fénye A projekt keretében a Nagyatád történelmi városközpontjában található Széchenyi parkban 486 millió forintos támogatással valósul meg a helyi védettség alatt álló, 1936-ban épült gyógyfürdő külső felújítása. Lebontják a jelenlegi kiszolgáló pavilonsort, kicserélik a sétányok burkolatát. Megtörténik továbbá a park mellett, a fürdő közvetlen közelében található, szintén helyi védettséget élvező, évek óta kihasználatlanul álló, háromszintes posta teljes rekonstrukciója. Az épület földszinti részébe Turinform iroda, rendezvényterem és tanácsterem kap helyet. A vendéglátóipari szakképző iskola számára tanétterem és tankonyha létesül. A felső két szintet kereskedelmi szálláshelyként hasznosítják. A felújítások eredményeképpen a Széchenyi tér és park visz- szanyeri páratlan városközponti státuszát: a kisváros centrumában egy óriási, ősfás park, egy hozzá minden szempontból illeszkedő kis műemlék gyógyfürdő, körülötte pedig számos, elsősorban gazdasági és közösségi funkciót betöltő műemlék jellegű épület. A kapcsolódó további városközponti fejlesztésekhez engedélyezési és kiviteli tervek készülnek. Válogatás az Orpheus pályázat nyerteseiből (Dél-Dunántúl) A dél-dunántúli régióban 11,24 millió euró keretösszeg állt rendelkezésre a pályázatok támogatására, amelyet 8 nyertes projekt kaphatott meg. A nyertesekkel a szerződések aláírására július folyamán került sor. A beruházások a közbeszerzési eljárások lefolytatását követően kezdődnek meg és projekttől függően 2005 ill. 2006 őszén érnek véget. A projekt címe Mediterrán déli kapu- Siklós Kedvezményezett Siklós város önkormányzata Elnyert támogatás 1 594 438 euró Gróf Apponyi Vendégház és közösségi centrum Bátaapáti város önkormányzata 686 731 euró A tolnai volt Huszárlaktanya integrált fejlesztése Tolna város önkormányzata 1 296 208,25 euró A városközpont régi fénye- a nagyatádi Széchenyi park és építészeti emlékeinek rehabilitációja a gazdasági fellendülésért Nagyatád város önkormányzata 1 764 639 euró Nyitott vár, nyitott műhely Dunaföldvár város önkormányzata 2124 450 euró Jókai park felújítása Siófokon és a Jókai parktól induló Sió-parti kerékpárút kiépítése Siófok város önkormányzata 2 143 238 euró Malom a város szélén Boly város önkormányzata 594 042 euró Településközpont rehabilitáció Szekszárdon Szekszárd MJV önkormányzata 1 200 000 euró Összesen: 11 403 746,25 euró (2 907 955 294 Ft) 14 Járóföld • II. évfolyam 9. szám ? 2094. Címlapsztori veS — Laktanyából iskola Hol volt, hol nem volt, a Mecsektől is délre, Pécs városában volt egy laktanya. Nagyon régen építették, még ő császári és királyi fenségének katonái szolgáltak benne, a K.u.K. hadsereg tisztjei parádéztak ott. Telt-múlt az idő, katonák jöttek és mentek, egyre kevesebben lettek, az épület pedig mind romosabbá vált. 1994- ben bajorok és magyarok összefogtak és elkezdték felújítani a kaszárnyát, de nem katonáknak, hanem diákoknak, nem a rombolásnak, hanem az építésnek. Történetünk így kétszeresen is tanmese: hiszen laktanyából lett az iskola... 1989 után igen élénk lett a kapcsolat bajorok és magyarok között, Münchenben tenni akartak azért, hogy a vasfüggöny leomlása után Magyarország is mihamarabb fejlett országgá váljon. Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kapcsolatok is erőssé váltak, így az építőipari cégek együttműködése is megerősödött. Ebből az együttműködésből született az a gondolat, hogy segítsék a magyar szakmunkások képzését, mégpedig az úgynevezett német duális modell szerint. 1993-ban a Hanns Seidel Alapítvány képviselői az 506. sz. pécsi Szakmunkás- képző Intézet vezetőivel együtt közösen kezdték el a projektet, amelyet a város önkormányzata is támogatott. Egy év múlva megkapták a Nagy Sándor laktanya egyik épületét, és decemberben megkezdődtek a munkálatok. Az irodák mellet elkészültek az első tantermek, géptermek, tárolók és a műhelycsarnok. 1995 nyarán már átadták az épüfetet, szeptemberben pedig megkezdődött a tanítás, a duális képzés szerint oktattak ácsokat és kőműveseket. Négy év múlva már a festőket is így tanították, sőt a felnőttképzés keretében mestervizsgára felkészítő tanfolyamokat indítottak. A duális képzés lényege, hogy az első iskolai év után a Seidel alapítvány szervezésében németországi gyakorlaton vesznek részt a tanulók, ami az új szakmai ismeretek megszerzése mellett egy másik munka- kultúra megismerését, személyiségük alakítását, a nyelvismeret megszerzését egyaránt lehetővé teszi. ‘96-ban vette át a projektet Joachim Scheffczyk, aki Münchenből érkezett, de mára már egészen pécsi polgárrá és legalább félig magyarrá vált... Az energikus és ötletekben gazdag mester igen büszke arra, hogy a pusztításra tanító egykori kaszárnyából az építés iskolája lett. Joachim Scheffczyk a Seidel Alapítvány vezetőjével, Friedrich von Solamacherrel együtt azok közé tartozik, akik az elmúlt évtizedben hallatlanul sokat tettek Pécsért, a magyar oktatásért és Magyarországért. Az iskola igen nagy szerencséjére ‘97 júliusában új partnert kapott, a Pollack Mihály Szakközépiskolát, amellyel összeDurucz István vonták, és annak igazgatóját, Durucz Istvánt, aki rendkívüli ügyességgel és dinamikával irányította az iskolát. A két férfi, Scheffczyk és Durucz közös munkája, akarata nélkül aligha lehett volna mindazt elérni, ami mára sikerült. Ahogy Durucz István igazgató mondta, a duális képzés bevezetésének és ki- terjesztésének vitathatatlan előnye, hogy a kizárólagos iskolai képzés helyett valóságos vállalkozói háttérrel oldják meg a tanulóképzést. Mindez nem „életszerű”, hanem maga az élet, valódi tapasztalatot ad a tanulóknak, könnyebb így munkát vállalni és találni, elhelyezkedni. Ezt jól kiegészíti az iskolán belül folytatott szakoktatás. 2000-ben elkészült az új műhelycsarnok, amely a Dél-Dunántúl legkorszerűbb építőipari gyakorlati képzőközpontja, lehetővé téve a modern eszközök használatát, az új szemlélet kialakítását. Az iskolában a Leonardo program résztvevőjeként hét másik uniós ország iskolájával együttműködve kutatják az energiatakarékos építés tanításának lehetőségeit. Alkalom nyílt arra is, hogy a pécsi iskola tanárai németországi gyakorlaton egészíthessék ki ismereteiket az erdélyi és szlovákiai partneriskolák tanáraival együtt. Mi a recept a sikerhez? Kellett, hogy a pécsi polgármesterek, Páva Zsolt és Toller László pártállásra tekintet nélkül támogassák a projektet, kellett a freisingi- erdingi iparkamara támogatása és természetesen az Alapítvány segítsége, továbbá nem utolsósorban az iskolák vezetőinek, tanárainak akarata. Kellett a megfelelő infrastruktúra, kellett a megyei vállalkozók és vállalkozások támogatása. Mára a német alapossággal kidolgozott módszerek szerint vizsgáztatják az ácsokat, burkolókat, kőműveseket és festőket, akik egybehangzó vélemények szerint jóval igényesebben dolgoznak, mint más iskolák tanulói. A felnőttképzés és a szakmai továbbképzés is ott van az iskola kínálatában, vagyis valószínűleg az ország egyik legsikeresebb szakiskolája működik az egykori pécsi laktanyában... 2004. *- II. évfolyam 9. szám • Járóföld 3
