Petőfi Népe, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-16 / 217. szám
Nehéz terület- fejlesztést TANULNI- *5 É M W N, S ' ••3*» '■ J if|m; ILj ■h juez m wmt- f ____í' P Összetett tudást igényel a területfejlesztés oktatása Meglehetősen nehéz dolga van annak, aki végzős gimnazistaként, vagy huszonéves fiatalként olyan egyetemi stúdiumot akar választani, amelynek során a terület- fejlesztés rejtelmeit megismerheti. A negyvenkilenc magyar felsőoktatási intézmény közül direkt módon egyetlenegy sem indított az idén olyan szakot, vagy szakpárt, amelyben főtárgyként a regionalizmussal, a komplex területfejlesztéssel foglalkozott volna. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar egyetemeken nincs ilyen képzés. A területfejlesztéssel rokonítható szakokat, szakpárokat általában a gazdasági, agrár, illetve közigazgatási karokkal rendelkező felsőoktatási intézmények indítanak. Néhány egyetem, főiskola legfőbb vonzereje emellett abban rejlik, hogy a különböző szakokon lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató az órákon tanultakat rövidebb-hosszabb ideig tartó külföldi tanulmányutak során mélyítse el. A továbbtanulást megkönnyítheti az is, ha a hallgató tud arról, hogy a megyei, néhol a nagyvárosi önkormányzatok a Bursa Hungarica, illetve az Esély a tanulásra közalapítvány keretén belül ösztöndíjakat hirdetnek meg. Az ösztöndíjra olyan pályázók jelentkezését fogadják el, akik az adott kistérség vagy régió egy-egy kiemelt fejlesztési kérdését kutatják meg, járják körbe. Jelenleg huszonkét intézményben képeznek - térítésmentesen, illetve fizetősen - olyan szakembereket, akik diplomaosztójuk után végzettségük alapján eséllyel pályázhatnak területfejlesztéssel foglalkozó állásokra. Az elsősorban gazdasági profilú egyetemek, főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Budapesti Köz- gazdasági és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a Műszaki Főiskolán képeznek közgazdászt, vállalkozásszervezőt, humánerőforrás-menedzsert. Az egyetemek közül egyedül a BKÁE indított tájépítész, illetve településmérnök szakot. Az agráregyetemek sorában a Debreceni Egyetem büszkélkedhet azzal, hogy a legtöbb szakon, a legváltozatosabb szakirányokban képez fejlesztésben majdan járatos szakembereket: az agrár- és vidékfejlesztési karon 11 szak több mint 500 férőhelyet biztosít az ide jelentkezőknek. Emellett a közgazdasági, a műszaki- környezet és településmérnöki szak valamint a mezőgazdaság-tudományi karon környezet- és hulladékgazdálkodási szak biztosít képzést az érdeklődőknek. Dobogós helyet vívott ki magának még a Gödöllői Szent István Egyetem, ahol közgazdász-gazdálkodókat, vállalkozásszervezőket, illetve kis létszámban agrármenedzsereket képeznek az idén. A bajai Eötvös József Főiskola környezet- és építőmérnök szakon ad területfejlesztéssel kapcsolatos képzést, míg az egri Eszterházy Károly Főiskola gazdaság- és társadalomtudományi kara négy - gazdálkodás, idegenforgalmi szakmenedzser, informatikus-statisztikus és gazdasági tervező - szakon képzi a jövő fejlesztő szakembereit. A főként mezőgazdasági irányultságú felsőoktatási intézményekben is igen nagy a szakok választéka: a kaposvári Egyetem Állattudományi karán 18 szakon nyújtanak a területfejlesztésben majdan használható képzést. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola és a keszthelyi Georgikon környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök képzésére az idén meglehetősen sokan nyertek felvételt. Több vegyes profilú egyetem is indított mind támogatott, mind költségtérítéses formában térségfejlesztéssel kapcsolatos képzést: a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán hét szakot vehet fel a hallgató, s ezek mindegyikében talál hasznos ismeretet, a győri Széchenyi István Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, illetve a Szegedi Tudományegyetemen pedig a gazdaságtudományi kar egyenként ötszáz hallgató fölötti létszámmal indít a témával foglalkozó szakokat. A komplex gazdasági képzés iránti igényt mi sem jelzi jobban, mint hogy a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára a négyszáz államilag támogatott helyre több mint négyszeres volt a túljelentkezés, összesen 1724-en felvételiztek, ám emellett a kereskedelem és gazdálkodás szakon az 1400 főnyi költségtérítéses hely is betelt. A HOMOKTÖVIS MINDENT VITT! A múlt hónapban a Járóföld szerkesztőségében és kiadójánál égtek a telefonvonalak. A címlapsztori a homoktövis gyógyító hatásával foglalkozott. Olvasóink óriási érdeklődést mutattak aziránt, hogyan lehet ezt a növényt termeszteni, hasznosítani. Kérjük, hogy akinek kérdése van, a következő címre írjon: Dr. Gouth János, 2045 Törökbálint, Kerekdomb utca 66. Partnerünk: Siabad Föld A vidék családi hetilapja Járóföld • II. évfolyam 9. szám • 2004. Fellendítheti a Dráva-menti községek gazdaságát a víziturizmus fejlesztése Dombóvár szociális plázája A dombóvári kistérség önkormányzatai a hatékonyabb együttműködés érdekében 2004-ben hozták létre a dombóvári kistérség többcélú társulását. Jelenleg 16 település tartozik ide: Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Dombóvár, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs és Várong. A társulás célja az önkormányzati feladatok gazdaságos és biztonságos működési feltételeinek megvalósítása. A kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében összehangolják a fejlesztési elképzeléseket. Közösen dolgozzák ki a területfejlesztési programokat és a különböző projekteket. Segítik a kis- és középvállalkozókat, a foglalkoztatást, koordinálják az oktatást, az egészségügyi szolgáltatásokat, közösen működtetik az orvosi ügyeletet, együttműködnek a katasztrófavédelmi és tűzoltási feladatokban, a bűnmegelőzésben és az idegenforgalmi propagandában. De együtt működtetik a teleházakat, a családsegítő központot, sőt, sportversenyeket szerveznek. Legnagyobb projektjeik közé tartozik a garancsi gyógyfürdő rekonstrukciója, a 300 millió forintos Kapos Innovációs Transzferközpont és az alighanem mások számára is példamutató beruházás, amit szociális plázaként emlegetnek. Egy korábbi lekvárkészítő üzem épületében hoznak létre olyan intézményt, ahol egy helyen lesz a családsegítő központ, a fogyatékosok otthona, s több más humán szolgáltató egység. Dombóvár és Kaposvár egyaránt térségi központtá válhat az illeszkedjen a kidolgozás alatt lévő, milliárdos költségvetésű Dráva-projekthez is, amely a Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztését tűzi ki célul. Az ez év őszétől 2006 végéig tartó WaterTour teljes költségvetése 813 ezer euró (207 millió forint), amelyből a Dél- Dunántúlra jutó rész 92 ezer euró (23 millió forint). Ez utóbbiból 69 ezer eurót (17 millió forintot) az Európai Unió INTERREG IIIC alapja biztosít. Pécs Borút után víziút Úgy tűnik, hogy a pályázatok terén nincs uborkaszezon. Ugyanis a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség újabb pályázata nyert az Európai Uniónál. A borutak fejlesztését célzó pályázat után ezúttal a víziturizmus fejlesztésére kaptak uniós támogatást. A WaterTour elnevezésű projektben a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a koordinációt végző németországi Vorpommern Turisztikai Hivatal mellett, a finnországi Lahti, a portugáliai Setubal és az angliai Midland régiók szervezeteivel vesz részt. A WaterTour dél-dunántúli akcióterülete a Dráva-folyó környéke, célja pedig, hogy a víziturizmus fejlesztésével javítson a gazdaságilag elmaradott határ menti Dráva terület helyzetén. Jelenleg is jelentős a víziturizmus a Dráván, sőt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága már májusban kiadta az összes ez évi vízitúra engedélyt, azonban a turizmus mai állapotában mégis keveset lendít a térség helyzetén. Hogy ez megváltozzon, számos teendőre van szükség. Ilyen a szolgáltatások és az infrastruktúra további fejlesztése a fenntarthatóság és a biológiai változatosság megőrzése mellett, a terület szereplői, a kis- és középvállalkozások és a különféle szervezetek együttműködésének erősítése, a víziturisztikai terület kiemelt gazdájának a létrehozása. A fejlesztések úgy történnének, hogy egyben megőriznék az egyensúlyt a minőségi víziturizmus fejlesztése és a folyó környezetének megóvása között. A fenti célok megvalósulását biztosítja, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökség a projektbe a helyi szereplőket, a nemzeti park igazgatóságát, a Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesületet és az érintett kistérségek fejlesztési társulásait is bevonja. A WaterTour kialakítása során az Ügynökség munkatársai arra is figyeltek, hogy www.ddnp.hu Duna-Dráva Nemzeti Park www.ddrft.hu Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség www.ktm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004. • II. évfolyam 9. szám • Járóföld 13
