Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-05 / 182. szám

4. oldal - Petőfi Népe MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉNYEK 2004. Augusztus 5., csütörtök IffSÍHH ____________________Nézőpont Va lasek Tibor___________ Az aacheni csodára várva Hazánkban a lovas kocsi sokáig kedvelt és elterjedt közlekedési eszköz volt, s a kocsi leendő tulajdonosának bugyellárisához igazodva az idők folyamán sokféle formájú, komfortosabb és fapados változata is elter­jedt. Ám nemcsak utazásra és szállításra vették igénybe a ló erejét. Az ember leghűségesebb társának gyorsaságát a harcmezőkön is kama­toztatták, békés időben pedig - ki ne emlékezne a Ben Húr Oscar-dí- jas film legizgalmasabb jelenetére - kocsiversenyeket rendeztek. A modern korban bővült a paletta. A versenyeztetésen kívül pénzszer­zési, nyerészkedési lehetőséghez is jutottak a lovaspályákat működte­tők, amikor 1827-től kezdődően hazánkban is sportfogadással egybe­kötött lóversenyeket szerveztek. Az 1960-as években Magyarországon meghonosodott a lovassport fogathajtó szakága is, s az első versenyt 1963-ban írta ki a magyar szövetség. A sportág azóta sokat fejlődött, változott, ám továbbra is három versenyszámban, díj-, maraton- és akadályhajtásban mérik össze ügyességüket a fogatok. Éppen úgy, mint teszik ezt mától a kecskeméti négyesfogathajtó világbajnokság indulói, ahol vasárnapra kiderül: húsz év kihagyás után sikerül-e újra érmet szerezniük a magyaroknak. Csapatérmet várnak a szakemberek A honi fogathajtó sport az eltelt három évtizedben bajnokok egész sorát adta. A négyes- és kettesfogathajtásban is sikert si­kerre halmoztak Nyúl Zoltánék elődei. A rendszerváltozástól kezdődően azonban a „király­kategóriaként” számon tartott----------—----------------------------- „négyesek” már nem hozták az ad dig szinte elvárt eredményeket, a támogatók is hátat fordítottak, s „leült” a négyesfogathajtás hazánkban. Az elmúlt másfél évtized alatt néha ugyan „beesett” egy-egy jobb eredmény, de a felfutásra mostaná­ig kellett várni. A közönség adva volt a sikerhez, amit megérezve, egy- re-másra szállingóztak vissza a támogatók, lehetővé téve, hogy jó lova­kat tenyésszenek és versenyképes fogatokat állítsanak ki a hajtők. Re­méljük, meglesz az eredménye. Hazai, kecskeméti környezetben. Az egykori kiváló hajtó, a jelenlegi szövetségi kapitány, Fintha Gábor és válogatott együttese a jelen kor rendkívül kiélezett, kiegyenlített és erős mezőnyében ha nem is kényezteti el úgy a nézősereget, mint tet­te azt a hetvenes, nyolcvanas évek sikerkapitánya, Várady Jenő és csa­pata, abban azért mindannyian reménykedhetünk, hogy a csapat­arany ezúttal is összejön. Ez ugyan egy kisebb csoda lenne... ...ami három hete, az aacheni tornán egyszer már megtörtént. REORG® Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság (1116 Budapest, Hengermalom út 1. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A REORG Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság (1116 Budapest, Hengermalom út 1.) mint Kiíró a tulajdonos megbízásából nyilvános, egyfordulós pályázat keretében értékesíti vagy megfelelő vételi ajánlat hiányában bérbe adja a Bábolna Rt. Kecskeméti Baromfifeldolgozó Gyárát (6000 Kecskemét, Ceglédi út 11.; a továbbiakban: Gyár), a továbbfeldolgozó (panírozott- és töltelékáru-készítő) gépsor kivételével. A Gyár a Bábolna Mezőgazdasági Termelő, Fejlesztő, Kereskedelmi Részvény- társaság tulajdonát képezi. A pályázónak vételi ajánlat esetén a továbbfeldolgozó (panírozott- és töltelék­áru-készítő) gépsor nélküli Kecskeméti Baromfifeldolgozó Gyár megvásár­lására kell ajánlatot tennie úgy, hogy mint bérbeadói jogutód, kötelezettséget vállal a Bábolna Rt.-nek a Bábolna Élelmiszeripari Rt.-vel kötött - a továbbfel­dolgozó üzemegységre létrejött - bérleti szerződése, valamint a Gyár egyes területeire vonatkozóan hatályban lévő bérleti szerződésekben foglalt kötele­zettségek teljesítésére. A Kiíró tájékoztatja a bérbevételi ajánlatot tevő pályázókat arról, hogy jelen pá­lyázati felhívás alapján létrejövő bérleti szerződés tárgyát a Gyár azon egysé­gei képezik, amelyekre vonatkozóan a Bábolna Rt. nem kötött harmadik sze­mélyekkel érvényes és hatályos bérleti szerződést (a jelenleg hatályban lévő bérleti szerződésekre vonatkozó információkat a részletes tájékoztató és mel­lékletei tartalmazzák). A pályázati eljárás részletes feltételeit és további időrendjét a Kiírótól meg­vásárolható részletes tájékoztató állapítja meg. A Gyárat a tájékoztató függe­lékét képező információs memorandum mutatja be. A pályázaton való rész­vételnek feltétele a részletes tájékoztató megvásárlása és átvétele. A tájékoz­tatót a Kiíró székhelyén 2004. augusztus 5-étől, munkanapokon 9-14 óráig lehet megvásárolni. A tájékoztató vételára 50 000 Ft + áfa. A részletes tájékozta­tó árát a Kiíró csak abban az esetben fizeti vissza, ha a pályázati felhívást visszavonja. A részletes tájékoztató átvételének feltétele átvételi és titkossá­gi nyilatkozat megtétele. A részletes tájékoztató átvételét igazoló bizonylatot átruházni nem lehet. Konzorcium pályázata esetén a részletes tájékoztatót elegendő egy konzorciumi tagnak megvásárolnia és átvennie. Az ajánlatok benyújtási határidejéig történő beérkezéssel az ajánlattevőnek 50 000 000 Ft, azaz ötvenmillió forint bánatpénzt átutalással meg kell fizetnie a részletes tájékoztatóban meghatározott módon. A bánatpénz előírás szerinti megfize­tése a pályázati ajánlatnak érvényességi feltétele. A pályázóknak ajánlatot kell tenniük a Gyár vételárának vagy bérbevételi díjának az összegére, iga­zolniuk kell a vételár fedezetének a meglétét. A nyertes pályázónak az arra szóló felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül meg kell kötnie a Gyár­ra vonatkozó adásvételi vagy bérleti szerződést, és a vételárat vagy bérleti dí­jat a szerződés aláírásától számított 30 napon belül átutalással kell megfizetnie. A Kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot érvényes ajánlatok esetén is eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázatokat a Kiírónak a székhelyén, 2004. szeptember 6.-án 13 és 14 óra között, zárt, a pályázó személyére való utalást kívülről láthatóan nem tartal­mazó borítékban, 5 példányban, magyar nyelven, személyesen vagy meg­hatalmazott útján kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni a „Pályázat- Bábolna Rt. Kecskeméti Baromfifeldolgozó Gyár" szöveget. További felvilágosításért Tóth Nikoletthez, a 206-1525-ös telefonszámon, vagy a 206-1537-es telefaxszámon lehet fordulni. Zenét hallgatni, csak zárt Lakitelek/Töserdő Kilenc éve zavarják a pihenni vágyók nyugalmát a hétvégi bulizások és a hangos beszél­getések. Legalábbis ezt állítja egy lakiteleki Udülőtulajdonos a Gerle utcából Állítása sze­rint az elviselhetetlen zaj éj­szakánként a szomszédos al­kotóházból jön. Ezért öt évre visszamenőleg kéri a lakitele­ki önkormányzattól azokat az intézkedéseket, amelyeket a hivatal tett a Gerle utcai lakók panaszaira. Hathatós intézkedés eddig nem történt az alkotóházban zajló éj­szakai hangoskodások miatt. Ezt állítja Komlós József Gerle utcai üdülőtulajdonos. A szomszédsá­gukban lévő épület a budapesti közgazdasági egyetem tulajdona, ahová hétvégeken gyakran érkez­nek vendégek. A zaj miatt azon­ban július 9-én és 10-én sem tud­tak Komlósék aludni. Ezt kifogá­solták és levelet juttattak el az ön- kormányzathoz, illetve lapunk­hoz is. Orbán Csaba jegyző szerint egyedi esetről van szó. Az önkor­mányzathoz ugyanis az elmúlt évben egyetlen panasz érkezett csupán, az sem a Gerle utcából. Akkor a diszkó hangerejét kifogá­solták. A Tőserdő Szépe verseny előtt a hangerőt úgy próbálták be­állítani, hogy mobiltelefonnal a legközelebbi üdülőházhoz men­tek, ahol a tulajdonos mondta meg, hogy mikor elfogadható szá­mára a hangerő. Ennél az esetnél Komlós József is jelen volt. Az üdülő területén eltérnek az igé­nyek a szórakozni és a pihenni vágyók között. Éppen ezért, véle­ménye szerint kompromisszumra kellene törekedni. Az elmúlt év­ben az önkormányzat olyan csendrendeletet hozott, amely szerint zenét kizárólag zárt he­lyen lehet hallgatni. Ez alól csak a rendszeresen szervezett nagy rendezvények a kivételek, ame­lyeket évi hat hétvégében hatá­roztak meg. Ezeken a napokon vi­szont bárhol lehet zenélni és ze­nét hallgatni. helyen? Tóth Ferencné aljegyző el­mondta: átnézte a panaszos leve­leket, de az utóbbi három évben egyetlen egy sem érkezett a Gerle utcából. Szabó Tamás az intéz­mény gondnoka úgy véli, évente legfeljebb négy alkalommal tar­tózkodik olyan társaság az alkotó­házban, amely úgymond hango­san szeret szórakozni. A zenét azonban nem az udvaron, hanem a helyiségekben hallgatják. Ezért furcsálja, hogy Komlósék még a társalgást és a beszélgetést is kifo­gásolják. Mindazonáltal Orbán Csaba megígérte: birtokvitás eljárás so­rán kivizsgálják az ügyet, amelyre még visszatérünk. SZ. T. Az éremgyűjtők hírős napja Numizmatika Hazánk félszáznyi településé­ről félezernél több érdeklődő vett részt az elmúlt hét végén Kecskeméten megrendezett 18. numizmatikai hírős napon. A kertészeti főiskola aulája is kicsi­nyek bizonyult a tömegnek. Le­ányfalusi Károly, a Magyar Érem­gyűjtők Egyesülete kecskeméti csoportjának vezetősége nevében köszöntötte a résztvevőket, majd a megyeszékhelyi Béréi József gyűj­tőtársnak átadta a Széchenyi Fe­renc jutalomérem bronz fokoza­tát, amit több éves társadalmi munkájával érdemelt ki. A mind­végig zsibongás kisérte rövid meg­nyitó után szétnéztünk a nagy ta­lálkozón. Hungaricumnak számí­tottak a színes, tűzzománcos pén­zek. Láttunk például libériái nik­kel 10 dollárost, ami az 1848-as szabadságharc emlékére készült. A szükségpénzek közül megpil­lantottuk az 1852-ben Philadelphi­ában kibocsátott Kossuth bankót, ami belépőjegy volt a nagy magyar Buffalóban tartott beszédének meghallgatására. Különlegesnek számított a mongol ezer Tugrik, hunok Attillája ezüst érme. De az 1968-ban kibocsátott ezer forintos arany érme - amit Semmelweis születésének évfordulójára adtak ki - nemcsak nagysága és fényes­sége miatt hívta magára a figyel­met, hanem a mellé írt összeg mi­att is. Ugyanis a 84 grammos dara­bért a gazdája 250 ezer forintot szeretett volna kapni. Felfigyel­tünk arra is, hogy több ezüst ér­men színesben megjelenítették az unió jelképét. A délelőtt lebonyolí­tott árverésen kitüntetéseket, régi pénzeket tettek kalapács alá. Meg­annyi numizmaükai szakirodalom között is böngészhettek az érdek­lődők, akik közül akadt olyan is, aki Leányfalusi Károlytól a mün­cheni európai börze időpontját tu­dakolta. PULAI SÁRA _____________________________Megkérdeztük olvasóinkat Sz okott-e vasárnap vásárolni? Geiger István­ná, Madaras: - Nagyon ritkán. Mi Madarason lakunk, ahol szintén üzemel egy hétvégén is nyitva tartó bolt. Arra na­gyon jó, hogy például a reggeli mise után be- ugorjon az ember friss tejért, vagy a finom ebédhez elfelejtett dolgokért. Nagyon hálásak ezért az emberek, azt látjuk. Vasárnap reggelente mindig sor áll a bolt előtt. Várják a finom, friss ke­nyeret. A vevők szempontjából nagyon hasznosak a vasárna­ponként is működő boltocskák, apró üzletek. Főleg falun, ahol nincsenek óriási üzletházak, szupermarketek. Juhász Gabriel­la, Kecskemét: - Vasárnaponként piacra szoktam járni, és a piac környéki üzle­tekbe. Nem a nagybevásárlást intézem ilyen­kor, hanem alap­vető dolgokat veszek, például friss kenyeret. Nagyobb áruhá­zakba ritkán szoktunk menni. Tény, hogy ha kereskedő, vagy el­adó lennék, azt mondanám, fölös­leges nyitva tartani vasárnapon­ként. Mindenkinek jár a pihenés, és régen is el tudtuk intézni eze­ket a dolgokat szombat délig. Azonban elhiszem azt is, hogy annak, aki délután 5-ig dolgozik, nincsen kedve elindulni vásárolni munka után. Gellért Ágnes, Orgovány: A va­sárnap a családi bevásárlás nap­ja, mi is el szok­tunk menni ilyenkor na­gyobb áruhá­zakba. Úgy gon­dolom, szükség is van erre a lehetőségre, hiszen sokszor hiányzik otthonról egy­két fontos dolog. Amikor erre rá­döbbenünk, gyorsan el tudunk szaladni értük. Mára sokat válto­zott a világ, megszoktuk, hogy so­kan vasárnap is dolgoznak, nem jelent szabadnapot mindenkinek. És egyébként is jónéhányan van­nak olyanok, akik számára ez ide­ális megoldást jelent, hiszen hét­köznap nem marad idejük a vá­sárlásra. Kovács Ildikó, Kecskemét: Szoktam vásá­rolni vasárna­ponként, mert a munkám miatt akkor jut rá idő. Mivel a belváros­ban a legtöbb üzlet akkor zár, amikor én is végzek, nem nagyon marad más megoldás. Úgy vélem, szükség van a vásárlási lehetőség­re a hét utolsó napján is. Egyrészt a nyári szezonban a hozzánk ér­kező turisták számára is prakti­kus, másrészt, ha hirtelen szüksé­günk van valamire, be tudjuk sze­rezni. Egyébként sokan nem is ér­nek rá máskor ezeket a dolgokat elintézni, és ilyenkor van lehető­ség a családi bevásárlásokra is. Megmentettük zuhanytornyot! Tegnap átadták az új köntösbe bújtatott egykori zuhanytornyot Kecskeméten. A régi idők üzenetét hordozó épületet meg­mentette a kecskemétiek egyedülálló ösz- szefogása, de arról, hogy milyen tartalom­mal telnek meg a falak, még nem született végleges döntés. Kecskemét- Ez a torony üzenet a régmúltból, azokból az időkből, amikor itt még egy nagy kiterje­désű, természetes tó állt - kezdte megnyitó- beszédét dr. Sárközy István. Az alpolgár­mester örömét fejezte ki aziránt, hogy a bon­tó kezeket megállították. Bozóky Istvánná, a városüzemeltetési és beruházási osztály ve­zetője az önkormányzat nevében mondott köszönetét a kivitelező cégeknek. Mint lapunkban korábban olvashatták, a 110 évvel ezelőtt épült zuhanytornyot bontásra ítélte a képviselő-testület. A Por­ta Egyesület kezdeményezésére azonban cégek, szervezetek és kecskemétiek fog­tak össze, és mentették meg példátlanul rövid idő alatt a tizenhat méter magas építményt. Bár végleges döntés még nem született, az elképzelések szerint a torony­ban sporttörténeti fotókiállítás kapna he­lyet, környékét pedig emlékparkká alakí­tanák. - Reményeink szerint a torony új funkciójáról írunk legközelebb - zárta kö­szöntőjét Bán János, a Petőfi Népe főszer­kesztő-helyettese. Az ünnepi beszédek után a Petőfi Népe és a Porta Egyesület képviselői koszorút helyeztek el a felújított torony bejáratának két oldalán. h.r. Az ünnepség végén luftballonokat engedtek föl. fotó, w. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom