Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

8. oldal - Petőfi Népe PETŐFI N E P E 2004. Augusztus 21., szombat Városrombolás hatósági közreműködéssel? A szemünk láttára tűnnek el Kecskemét régi városnegyedei. A városközponthoz közeli tömbökben, ahol eleddig hagyományos családi házak sorakoztak, most egymás után törnek az ég felé a két, három, vagy mégtöbb szintes, a környezettől jócskán elütő társasházak - írtuk néhány hónappal ezelőtt a Petőfi Népe ha­sábjain. Vajon változott-e valamit azóta a helyzet? Sajnos úgy tű­nik, nem. Sőt... Kecskemét A Bercsényi utca és az azzal hatá­ros családi házas övezetben fur­csa állapotok uralkodnak. Jelen­leg érvényes bontási engedély nélkül bontanak egy helyi védett­ség alatt álló polgári házat. A 20. szám alatti, régi polgári ház tető­zetét, valamint a főépület oldalfa­lának egy részét a tulajdonosok már korábban elbontották, akkor is engedély nélkül. Ezt követően (!) éppen arra hivatkozással kér­ték a bontás engedélyezését a kecskeméti építésügyi hatóságtól, hogy a polgárház állapota lerom­lott, veszélyes. Meglepő módon a hatóság nem vette figyelembe a törvénytelen bontási munkákat, sőt, elfogadta a tulajdonos érvelését, és készsége­sen megszüntette a ház helyi vé­dettségét, s engedélyezte a bon­tást. Bár a kiadott bontási enge­dély fellebbezés folytán jogerőre nem emelkedett, a tulajdonosok folytatták az épület bontását, melynek a szomszédok bejelenté­se alapján rendőri intézkedés ve­tett véget. Hatszintes monstrum A polgárház helyébe egyébként hatszintes (földszint, három eme­let, dupla tetőtér) 24 lakásnak, öt irodának, valamint mélygarázs­nak helyet adó, 19 méter magas társasházat terveznek építeni. A mostani, kb. 130 m2 alapterületű, földszintes lakóépület helyébe egy több mint 3000 m2 alapterületű emeletes házat emelnének. Nem igazán érthető, hogy a he­lyi védettség alatt álló polgárhá­zak, családi házak közé mennyi­ben illeszkedik egy ilyen monst­rum. A szomszédok fellebbezése folytán a másodfokú eljárásban a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal megváltoztatta a kecske­méti építési hatóság döntését, és a kérelmezők bontási engedély iránti kérelmét elutasította. Megváltoztatott döntés A határozat indokolása figyelemre méltó, ugyanis kiemeli, hogy a bontásra ítélt „szecessziós épület helyi védelem alatt áll.” Emellett megállapítja a bontás miatt a tulaj­donosok jogellenes magatartását. Arról sem feledkeztek meg, hogy megemlítsék: az elsőfokú építési hatóság, vagyis a kecske­méti hivatal nagyfokú mulasztást követett el, amikor hozzájárult a bontáshoz. Ugyanis az épület tu­lajdonosai a bontási engedély ki­adását és jogerőre emelkedését megelőzően megkezdték a bon­tást. A kecskeméti hatóságnak fel kellett volna lépnie a szabálytalan bontás ellen, erre azonban közel tíz hónapig nem került sor. Vajon miért nem? A szomszédok úgy vélték, hogy a tető nélküli épület állapotának további romlása és a hatóság tét­lenkedése között összefüggés van. Ezért a kecskeméti elsőfokú épí­tésügyi hatósággal szemben elfo­gultságot jelentettek be. Ahogy ők mondják: „Felfoghatatlan, hogyan fordulhat elő, hogy az első fokon eljáró hatóság a jogszabályi kötele­zettségeit mellőzve, lényegében a kérelmezők bontási munkáihoz asszisztál.” A felvetett elfogultságnak helyt adtak, így a további építésügyi el­járások lefolytatására Baja város jegyzőjét jelölték ki. Nem tétlen­különösebben: megkezdték az épület továbbontását. Hogyan fordulhat elő, hogy engedély nélkül a bontás akadály­talanul tovább folytatódhat? Ho-' gyan lehetségesek a törvénysérté­sek, amikor a tulajdonosi körben érintett egy kecskeméti ügyvéd, Hírmondója sem maradna... kedtek ezalatt a már mindenáron bontani szándékozó tulajdonosok sem. Úgy vélték, az épület a nyári szabadságok idejére végleg életve­szélyessé vált. Ez ügyben levelet intéztek a bajai jegyzőhöz, aki helyszíni szemlét rendelt el. „Közvetlen életveszélyt nem jelent” A szemlén a műszaki osztály kép­viselője megállapította, és jegyző­könyvbe vette, hogy a „A közterü­let irányában az épület közvetlen életveszélyt nem jelent. ” Az épület életveszélyességével kapcsolatban egyébként a hatóság rendelkezé­sére áll két olyan szakvélemény is, melyek szerint az épület a jogelle­nesen elbontott tető helyreállítá­sával még nagyon sokáig állhat. Csakhogy a tulajdonosokat a hivatali jegyzőkönyv sem zavarta továbbá egy önálló bírósági végre­hajtó is? És vajon mit várhatunk el a kecskeméti építésügyi hatóság­tól, ha eltűri, mi több, asszisztál a törvénysértésekhez? Szerettük volna megkérdezni a tulajdonosok véleményét, de ők csupán egy írásos nyilatkozatot juttattak el részünkre, s ebben sem vállalták nevüket: „A Kecskemét, Bercsényi utca 20. szám alatti ingatlan bontása és az új ingatlan megtervezésével kapcsolatosan Kecskemét egyik legismertebb tervezőjét bízta meg egy, az építkezést lebonyolítani kí­vánó cég. A bontási engedélyt első fokon a tulajdonosok megkapták, azonban a szomszédok közül két-' tő fellebbezést terjesztett elő, amelynek következtében az elsőfo­kú eljárás során született határo­zatot megsemmisítették. Ez utóbbi határozat ellen a tulajdonosok kö­zül egyik keresetet terjesztett elő. A Kecskeméti Építészek Kör­nyezetvédő Egyesülete is fog­lalkozott az elképesztő esettel: „Megállapítást nyert, hogy az év­tizedek óta képviselőtestületi ha­tározattal elrendelt helyi védett­séget élvező épület bontását vala­ki úgy kezdte meg, hogy a helyi védettség nem került feloldásra. A szóban forgó épületre vonatkozó­lag, Kecskemét Megyei Jogú Vá­ros elfogadás előtt álló városren­dezési (szabályozási) tervében is változatlanul a helyi védettség megtartása szerepel. Az épület az 1920-as évek szá­zadfordulós kecskeméti építésze­tének egy igen jellegzetes és szép példája, hiszen arányos homlok­zati osztásával, gazdag ornamen­tikájával az ilyen és az ehhez ha­sonló épületek határozták meg egykor a kecskeméti városképet. Ha hagynánk, hogy ez az épület, illetve az ehhez hasonló épületek eltűnjenek a föld színéről, akkor néhány év múlva már hírmondó­juk sem maradna és mi kecske­métiek szegényebbek lennénk egy izgalmas történelmi kor épí­tészeti örökségével.” Az ügyben még nem született íté­let. Az épület állapota életveszélyes voll, amely életveszélyesség tényét az elbíráló hatóság is megállapítot­ta. Az elmúlt időszak időjárási vi­szontagságai következtében az épület állapota még tovább rom­lott. Ezzel kapcsolatosan bejelen­tést terjesztettek elő a tulajdonosok az építésügyi hatóságok részére, hogy az életveszély elhárítása érde­kében meg kell tennünk a szüksé­ges intézkedéseket. A tulajdonosok felelősséggel tartoznak az épületről lehulló tárgyak következtében be­álló károkkal összefüggésben. Ezt megelőzendő a tulajdonosok szak­emberhez fordultak, aki - egy ko­rábbi igazságügyi szakértői véle­mény figyelembevételével - megtet­te, amit szükségesnek látott. Statikus szakember álláspontja szerint az épületen jelenleg is van­nak olyan részek, amelyeket el kell távolítani. Az üggyel kapcsolatban annyit tudok elmondani, hogy je­lenleg nincsen hatályban olyan jogszabály, amelynek rendelkezé­sei értelmében ez az épület védett lenne, illetve bármilyen helyi vé­dettséget élvezne (az 1997. évi LXXVIII. törvény 60. § (3) bekez­dés). A tulajdonosok várják az ille­tékes hatóságok jogerős döntéseit. A tulajdonosok egyike Azonnal leállítom! Cikkünk összeállítása után érke­zett a hír: az ügyben eljárni kije­lölt Baja város jegyzője augusztus 18-án keltezett döntésében azon­nali hatállyal leállította az enge­dély nélküli bontást és kötelezte a tulajdonosokat, hogy az épület ál­lagmegóvási munkálatait végez­zék el. Megállapítja, hogy a bontá­si munkálatokat jogerős és végre­hajtható bontási engedély nélkül végezték, ezáltal helyrehozhatat­lan kár merülhet fel. A jegyző ezen felül bírságot szabott ki a tu­lajdonosokra a korábban felvett jegyzőkönyvben foglaltak be nem tartása miatt. Mostanra azonban a házból nem sok maradt. Úgy látszik, így megy ez ma Kecskeméten. A kér­dés csak az, meddig? P UMPIAI I0R ATHENS 2004 Társrendezők «"ívKt.nthm ketmw . & MOvtezsn sssa "Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ előtti téren Jól kezdtek a kalapácsvetők Csütörtökön E. Kovács János (KSC) a nyolcvanas évek többszörös ma­gyar bajnok, vb- és EB-5., későbbi szenior vb- és EB-győztes cselgán- csozója, Nedelkovics Dávid (Kecs­keméti JC) ifjúsági és junior magyar bajnok, felnőtt válogatott dzsúdósa, valamint dr. Garai Géza (Kecskemé­ti VSC) volt vízilabda szakosztályve­zető, a helyi csapat orvosa volt a vendégünk. Tegnap Adamik Zoltán volt válogatott tízpróbázó, a Kecske­méti ARC vezetőedzője, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja volt a beszélgetőpartnerünk. Tegnapelőtt a doppinggyanúba keveredett kecskeméti súlyemelő olimpikon, Kecskés Zoltánról kezd­tük a diskurzust. Mint ismeretes, az athéni labor Kecskés vizelemintájá- nak A- és B-tesztjét is pozitívnak mi­nősítette, így az Univer-KTE biztos pontszerzőnek számító emelője nem indulhatott a szerda esti verse­nyen. A magyar szövetség függet­len szakértői csoport bevonását fogja kérni Kecskés mintájának korrekt bevizsgálása érdekében. A doppingügy után Kovács Antal cselgáncsozó szerencsétlen sor­Mverő ^tvény egynpjaptól IlJJEUa 5A» Az alábbiak közül ki játszik 1 a női pólóválogatottban?_______________ j [Vattay Ágnes ; J TSthTímea 1 : NagyT ímea Ikszelje be a helyes választ! Ollózza ki és adja le a azelvényta Petőfi Népe olimpiai sátrában! Név:. Cim:. Telefon:. sorsolásáról és kieséséről, vala­mint a férfi vízilabda-válogatott jó, míg a női csapat gyenge szereplé­séről, s az utánpótlásról beszél­tünk. Cselgáncsban a 100 kg-os bar­celonai bajnok Kovács Antal első mérkőzésén minimális különbség­gel alulmaradt a címvédő japán Inue Koszeivel szemben. A paksi klasszis egy, míg a háromszoros világbajnok két kokával zárta a kevés akciót ho­zó találkozót. Kovács végül helyezet- lenül fejezte be utolsó ötkarikás sze­replését, miután Inue kikapott a ne­gyeddöntőben. A japánok ászának a legjobb négy közé kellett volna jut­nia ahhoz, hogy Anti visszamérkőz­hessen. A női vízilabdát érintve elhang­zott: úgy nem lehet ütőképes váloga­tottat építeni, hogy Magyarországon egyetlen valamire való, válogatottakat tömörítő klub létezik, ez pedig a Du­naújváros, s közben a többi váloga­tott szintű külföldi bajnokságokban szerepel. (Tegnap aztán Kanada le­győzésével életben maradtak a női pó­lós remények. A Faragó-tanítványok a hat közé jutottak.) Érintettük a ma­gyar sportdiplomácia helyzetét, amely jelenleg minden sportágat ille­tően kritikán alulinak nevezhető. Tegnap Adamik Zoltánnal, az olimpián induló magyar atléták esé­lyeit latolgattuk, akik közül elsősor­ban a dobóatlétáktól, közülük is a döntőbe jutott kalapácsvető Annus Adriántól és Pars Krisztiántól, vala­mint a diszkoszvető Fazekas Róbert­tól lehet várni kiugró eredményt. S talán az újabb aranyakat. A beszél­getés során Adamik elmondta: Ré­gebben több jó eredményt értek el honi atlétáink, mint napjainkban, igaz, akkor is elsősorban az ügyessé­gi számokban voltak érdekeltek több más, nem színes bőrű atléta társuk­hoz hasonlóan. A doppingesetekkel kapcsolatosan elhangzott: mindig újabb doppingszerek kerülnek fel a tilalomlistára, s a laboratóriumok ne­hezen tudják kimutatni az újabb és újabb fejlesztésű teljesítménynöve­lőket. Megtudhattuk: a helyi, kecskemé­ti utánpótlás erős lábakon áll: a ma­gasugró olimpikon Boros László mellett több tehetséges fiatal ért el kitűnő eredményt a KARC színei­ben. Boros egyébként - aki 227 cen­timéteres teljesítményével kvalifikál­ta magát az olimpiára - tegnap fél nyolckor kezdett, s a 38 magasugró­nak a 228 centiméteres szintet kellett megugrania a döntőbe jutáshoz. Lapzártánk után derült ki, hogy ez hány versenyzőnek sikerült. Arpeny- nyiben 12 főnél kevesebben teljesí­tették a 228-at, úgy a döntő létszá­mát 12 fősre kerekítették. A nap vendege: Ujhicty Tibor a Kecskeméti Sparta­cus SK férfi asztalite­nisz szakosztályának vezetője, a Kecskeméti Sport- egyesületek Szövetsége elnöke A nap témája: •Asztalitenisz - magya­rok nélkül •Az olimpia félidejében Í ! . am« A nap közvetítései: MTV Kapcsoljuk Athént! 8.25-12.00, 13.00-17.00, 17.45-19.30, 20.00-23.15 csapatsport: férfi vízilabda: 8.30: Magyarország-Kazahsztán női kézilabda, 20.30: Magyarország-Brazília Játékunk nyolcadik kérdése így szók: Hány centimétert ugrott Boros László, amikor beállította az országos csúcsot? A helyes válasz: 227 cm. A megfejtők közül vendégeink közreműködésével strandbelépőket sorsoltunk ki. A helyszínen megkapta nyereményét: Kosiba Tímea, Nagy Istvánná, Góbi István, Sinkó Lajos és Jenes Sándor. További öt nyertesünk a mai napon a sátorban veheti át ajándékát: Szántó Pál Kecske­mét, Nagy L. kir. krt. 64., Barnai Anita, Kecskemét, Reile G. u. 12., Ragó Jánosáé, Kecskemét, Rózsabarack u. 4., Brada István Hetényegyháza, Kossuth u. 95., Bállá Gáborné Kecskemét, Reile G. u. 12. szám alatti lakosok. Gratulálunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom