Petőfi Népe, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

Petőfi Népe 9. OLDAL Olimpia Mai magazin RIPORT Ezüstérem női súlyemelésben Rejtvények, horoszkóp, 10. oldal hétvégi TV-műsor 13. oldal sHonvágykeltő a magyar Bedő Zoltán akadémikus 33 búzafajtát nemesített. Azt mondta: ...egy évet töltöttem az Egyesült Államokban, három hónap múl­tán utánam jött a feleségem, akinél még volt egy magyar kenyér­ből készült szendvics. Elsírtam magam, mikor azt ettem... az összes honvágyam abban a szelet kenyérben volt. Talán hat, de megmagyarázhatatlan erővel ragaszkodom, kő­kenyérhez”.- Édesapám a vetőmagszakmá­ban dolgozott, így tőle már gyer­mekkoromban sokat hallottam a különböző gabonafajták jellem­zőiről, meg arról, hogy a növény- nemesítőknek mire kellene töre­kedniük - mondta Bedő Zoltán.- Mindez fölkeltette az érdeklődé­semet, a búzanemesítés és a ge­netika iránti életre szóló vonzal­mam azonban csak a gödöllői egyetemen alakult ki, ahol már második évtől tagja lettem a nö- vénynemesítési tudományos diákkörnek, s ahol a tanárom Bálint Andor professzor volt. Az egyetem befejezése után ő aján­lotta: maradjak ott a tanszéken, és foglalkozzam kutatásokkal.- Miben mások ma a követel­mények egy búzafajtával szem­ben, mint húsz vagy épp száz éve voüak?- -A követelmény mindig attól függ, hogy valaki hol akar búzát termelni. A búza nem kozmopo­lita növény, mint mondjuk a sző­lő, amelyiknek számos fajtája akár más kontinenseken is siker­rel termeszthető. A búza kötődik az adott régió adottságaihoz. A Kárpát-medence a világ kevés olyan tájainak egyike, ahol egy­aránt lehetőség van nagy termő- képesség és kiváló minőség el­érésére. Nyugat-Európa egyes ré­gióiban például óriási termést takaríthatnak be, ám a minőség eléggé gyenge. Kanada egyes körzeteiben viszont a világ leg­jobb minőségét lehet előállítani, de a hozam csak három tonna körüli. A Kárpát-medence tehát nagy lehetőség a magyar agrár- gazdaság számára, hogy a minő­ség és hozam optimális arányát alakítsuk ki. A fajtanemesítés nagy korszakai éppen azért kap­csolódtak a Bánkúti, majd a Bezosztaja fajtákhoz, mert ezek­nél sikerült egyszerre a legjobb minőséget és termőképességet elérni. Az Európai Unióban a két tulajdonságot ötvöző fajtákkal sikeresek lehetünk, hiszen minő­sége révén a magyar búza jól el­adható lesz, a hozama alapján pedig a termelő is megtalálhatja a számítását.- A magyar gazdák a szeré­nyebb termésű tavalyi évben elért rekord búzaárra az EU-piacon már nem tehettek volna szert. Egyes szakemberek az EU-s ár miatt aggódó termelők előtt a - to­jás nélküli tésztagyártást lehetővé tevő, s jobb áron eladható - dnrumbúza-előállítást emlegetik mint a túltermelés hatásaitól megóvó kitörési lehetőséget.- Mi is gondoltunk rá, hogy ér­demes lenne egy jó fagyállóságú és minőségű durumbúzafajtát előállítani, hiszen a dél-európai fajták nem fagyállóak. Ám az EU agrárvezetői értésünkre adták, hogy Magyarország adottságai ré­vén elsősorban a kenyérbúza-ter- mesztés területe, s ők itt ezt tá­mogatnák. A durumbúzát inkább az olaszokra és spanyolokra hagyják. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk nem kell durumbúzát ter­melni. Egyrészt a hazai ellátásra, s azért is, mert tőlünk északabb­ra már alig lehet a durumbúzát megtermelni, így ott alighanem találnánk kisebb piacokat.- A mai fajták zöme az inten­zív gazdálkodás és a sütőipar minden igényét kielégíti. Van-e még felfedezni, kikísérletezni való? Milyen kihívások ösztönzik a kutatókat?- A sok közül az egyik legna­gyobb új kihívás, hogy az embe­rek táplálkozása átalakulóban van. Korábban a kenyér az élet szimbóluma volt. Az, hogy egy országban éheznek-e az emberek vagy biztosan jóllakhatnak, attól függött: termett-e elegendő gabo­na. Az EU-ban viszont' már nem ez a tét, hanem hogy egészsége­sen táplálkoznak-e az emberek. Nagy kérdés, hogy az új mércével mérve mi lesz a kenyér szerepe a táplálkozásunkban. Milyen új búzafajták felelnek meg a változó igényeknek? Ez olyan nagy kuta­tási terület, amin most a fejlett világ összes búzanemesítője dol­gozik. Ebben a munkában mi is részt veszünk. Egy nyertes EU-s pályázatunk révén például felada­tokat kaptunk egy nemzetközi kutatási programban, amely arra keresi a választ, miként lehet be­illeszteni a búzából készült sütő­ipari termékeket az egészséges étrendbe.- Mit jelent önnek a kenyér?- Érzések sora tör fel bennem, amikor a kenyérről beszélek. Ná­lunk a családban a kenyérnek központi szerepe van. Mikor egy évet töltöttem az Egyesült Álla­mokban, három hónap múltán utánam jött a feleségem, akinél még volt egy magyar kenyérből készült szendvics. Elsírtam ma­gam, mikor azt ettem... Akkor az összes honvágyam abban a szelet kenyérben volt. Talán túlzásnak hat, de megmagyarázhatatlan erővel ragaszkodom, kötődöm a kenyér magyar kenyérhez. Az amerikai kenyeret amúgy a magyarhoz ké­pest fakónak és íztelennek érez­tem. Számomra a legkedvesebb és legízletesebb a hagyományos barna kenyér. Ez korántsem annyira egészséges, mint például a teljes kiőrlésű lisztből készült, lassúbb felszívódású - szak­szóval: jobb glikémiás indexű - Graham kenyér. Nem is annyira szép, mint a csak a magbelső fel- használásával készült fehér ke­nyér. A mai kutatás egyik célja éppen e két szempont ötvözése.- Fontos, hogy a búzanemesítő értsen a pékmesterséghez is?- Igen. Időnként el is látoga­tunk különböző pékségekbe, s főként arra vagyunk kíváncsiak: bizonyos fajták, illetve lisztminő­ség milyen technológiai megoldá­sokat tesznek lehetővé. Sajnos tapasztalható, hogy egyes péksé­gek az olasz és francia mintát követve adalékanyagokkal pró­bálnak megoldani olyan dolgo­kat, amelyeket lehetne a hagyo­mányos eljárásokat helyesen al­kalmazva is. A magyar kenyér sajátossága ugyanis jórészt a sü­tőipari technológiában rejlik. Ezt jól tudom, hiszen édesanyám és nagyanyám minden szerdán sü­tött kenyeret. Ahhoz, hogy az a kenyér egy hétig elálljon - ahe­lyett, hogy már másnap kemény és ehetetlen lenne -, nemcsak jó minőségű lisztre, hanem a sütés minden csínjának-bínjának isme­retére is szükség volt. Édes­anyám Dél-Békésből származott, ahol kiváló búza termett, é.s ha­gyománya is volt a sütésnek. Ma már csak kevés helyen lehet megtalálni azt a gyönyörű nagy, kerek kenyeret. Én azonban rendszeresen felkutatom. Eláru­lom: Kenderesen, Békéscsabán, Orosházán és Tótkomlóson még van ilyen.- Harminchárom saját nemesí- tésű búzafajtája között van-e kedvence?- Hasonló ez ahhoz, ahogy az ember a gyermekeire gondol. Mindegyik kedves. Az egyikre azért büszke, mert kiváló atléta, a másikra meg azért, mert szé­pen mond verset. A búzafajták­nál egyiket a nagyobb termő- képességéért, másikat a jobb sikérminőségéért szeretem, a harmadik meg azzal adott sok örömét, például a Mambó fajta, hogy Olaszországban is minősí­tették. Az.Emese Kanadában szerzett elismerést. Itthon a Magdaléna, a Csárdás és a Palo­tás a három legnépszerűbb faj­ta, ezek vezetik a vetőmag-for­galmazási „toplistát”. BÍRÓ FERENC ■ T Allergiás, szénanáthája van? Mi segítünk Önnek! A szénanát­ha új, hatá­sos kezelése: Rhinolight kezelés (a Szegedi Egye­tem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájá­nak kutatói által tesztelt). A probléma jelenleg másfél- millió embert érint Magyar- országon. Ezért is kiemel­kedő jelentőségű az új terá­piás módszer. RHlNQhiGftY A szénanátha új, hatásos kezelése: Rhinolight kezelés A Rinolight fénykezelés lehetőséget nyújt az allergia végleges gyógyítására. Bejelentkezés: 20/482-04-60 Rhinolight készülékkel megszüntethetőek a széna­náthában szenvedő betegek panaszai. Rhinolight kezelés lé­nyege, hogy speciális összetételő fénnyel világít­ják meg az orr nyálkahár­tyáját. A kezelés mindössze néhány percig tart, és nem jár sem fájdalommal, sem mellékhatásokkal. A Rhi­nolight terápiát akkor érde­mes elkezdeni, amikor a pana­szok már jelent­keztek. Klinikai vizsgálatok iga­zolták, hogy a Rinolight hatása nemcsak gyors, de tartós is. Az ismételt ke­zelések erősítik a szervezet védekezőképességét éppen ott, ahol az allergiát kiváltó allergénnel érintkezik, az orrban. Kúraszerűen kell alkalmazni (4-6 kezelés), viszont sok beteg már az első alkalom után jelentős javulásról számolt be. A fényterápia hatéko­nyabbá teszi az antial- lergiás gyógyszereket, de önmagában is eredménye­sen veszi fel a harcot a szé­nanáthával. Kinek javasoljuk ezt a ke­zelést? Akik a gyógyszeres keze­lésre nem kielégítő mérték­ben reagálnak. Gyógyszeres kezelésben nem részesíthetők (váran­dós-, szoptatós anyák, spor­tolók, akiknél kellemetlen gyógyszer mellékhatások jelentkeznek). Akik nem szeretnének gyógyszert szedni A kezelés a Meditres Egészségházban (Kecske­mét, Bagoly utca 1/A) törté­nik, amelyre minden nap 8 órától 18 óráig a 06/204 820 460 telefonszámon lehet időpontot egyeztetni. A ke­zelések ára egységesen az országban alkalmanként 3800 Ft. Bővebb információért lá­togassanak el a www.rhino- light.hu honlapra. Bedő Zoltán 1951-ben Debrecenben született. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1993 óta a mezőgaz­dasági tudomány doktora. 1992 óta az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója - így főleg Martonvásáron dolgozik. Elméleti munkássága során vizsgálta a növényi adaptációs képes­ség modelljeit, továbbá molekuláris géntérképezéssel, növénynemesítés­sel és vetőmagtermesztéssel is foglal­kozott. Idén tavasszal az Akadémia leve­lező tagjának fogadott kutató mutatta ki a régi magyar búzafajták technológiai minőségét pozitívan befolyásoló spe­ciális tartalék fehérjéket. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: meg­kapta egyebek között az Akadémiai Di­jat, a Feltalálók Nemzetközi Oscar-díját, a Jedlik Ányos-díjat, valamint a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. A felesége orvos, ikerfiai közgazdá­szok. Kedvenc időtöltése a természet- járás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom