Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-11 / 135. szám
FÉLIDŐBEN — A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJA 2002-2004. 3. OLDAL KALOCSA Ezerarcú táj, ezernyi érték A kalocsai kistérséget húsz település alkotja. A Kalocsa és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke Schön Ferenc. Véleménye szerint a 2002-2004 közötti időszak legnagyobb eredménye a Szent László híd megépítése volt, amely új lendületet adott a közlekedésnek és az idegenforgalomnak. A beruházás komoly munkahely teremtő erő is, hiszen a híd révén a Balaton környékével és a Dunántúllal is megteremtődött a közvetlen összeköttetés. Vélhetően növekszik tehát a térségben a vállalkozói kedv, újabb cégek telepednek le Kalocsán és a környező településeken. Hasonlóképp nagy jelentőséggel bír, hogy megépült a Dunapatajt Hartával összekötő új út és 2004-ben befejeződik a Harta-Solt közötti útépítés is. Schön Ferenc szerint ebben a kistérségben most az útépítések a legfontosabbak. E gondolat jegyében pályáztak és nyertek a Sapard- programban pénzt a Kalocsát elkerülő útszakasz megépítésére Kalocsa-Foktő térségében. Az út a kalocsai ipari park megközelítését is könnyíti, így még ideálisabb feltételeket teremt a betelepülő kis- és középvállalkozások számára. A kistelepülések csatornázásában is jelentős előrelépés történt, a beruházást a kalocsai szennyvíz- telep rekonstrukciójával együtt valósították meg. A beruházásba bekapcsolódott Bátya, Homokmégy, Öregcsertő és Szakmár is. A hulladékkezelésben nagy fegyvertény, hogy a homokhátsági regionális konzorcium tagjaként sikeresen oldották meg a szilárd hulladék- gyűjtést és megépült a vaskúti hulladéklerakó is. Megkezdődött a kalocsai kórház felújítása is, a másfél milliárdos beruházás a kistérség valamennyi lakója egészségügyi ellátását segíti. Állami forrásból területfejlesztésre, infrastrukturális beruházásokra és a gazdasági élet élénkítésére 2002-ben 711 millió forint érkezett a kistérségbe. Eredményesen pályázott Kalocsa mellett Homokmégy, Dunapataj, Dusnok, Harta, Hajós, Miske és Solt is. 2003 kiemelkedő sikereket hozott a kistérségnek: az állami fejlesztési támogatások meghaladták a 2,5 milliárd forintot. Kiemelkedően eredményesek volta Dunapataj, Hajós, Kalocsa, Miske és Solt pályázatai. A kistérség további fejlesztésében fő prioritás lehet uniós csatlakozásunk után az idegenforgalom és a kultúra. A gazdag hagyományok, az egyedülálló látnivalók és nem utolsó sorban a színvonalas fesztiválok egész Európa számára érdekesek lesznek. ■ Schön Ferenc KISKŐRÖS KISKUNMAJSA Milliárdok fejlesztésekre A vendég szívesen látott Bács-Kiskun megye dinamikusan fejlődő területe a kiskőrösi kistérség. Barkóczi Ferenc, a Kiskőrös Térségi Önkormányzatok Szövetsége Területfejlesztési Társulás elnöke méltán lehet büszke mind a helyi, mind a keceli és soltvadkerti eredményekre. A tizenöt település alkotta kistérségben nyolc a kedvezményezett települések közé tartozik, igy az állami fejlesztések rangsorában is elől áll. Ennek a besorolásnak —és a kistérségben élő emberek tenni akarásának —is köszönhető, hogy az utóbbi két évben látványos eredményeket értek el mind az intézmény-, mind az infrastrukturális fejlesztésekben. A kistérségben is jellemző, hogy a népességszám nem csökkent számottevően, ám a születések száma sem növekedett a kívánt ütemben. Kecelt kivéve. Az elvándorlás sem jellemző már, ami azt bizonyítja, hogy a kistérség a foglalkoztatáspolitikában egyre sikeresebb, s egyre több új munkahely teremtésére is van lehetősége — elsődlegesen az infrastrukturális fejlesztésekhez köthetően. A mun-ka- nélküliségi ráta ebben a kistérségben is a megyei átlaghoz hasonló, ám az adófizetők száma dinamikusabban nőtt a megye többi kistérségéhez képest az utóbbi két évben. A külföldi tőkebefektetés tekintetében szerényebbek az eredmények, ám a vállalkozói aktivitás egyre erőteljesebb mind Kiskőrösön, mind Kecelen és Soltvad- kerten. A csatorna- és ivóvízhálózatba bekötött háztartások száma 1998 óta több mint a háromszorosára növekedett. A kistérségben az utóbbi években jelentősen megnőtt a külföldi idénymunkások száma. Foglalkoztatásuk rendezésében nagy szerepet játszott Márfai Péter képviselő. A nagyszabású csatornaépítési program megvalósítását Cseh Szakáll Sándor ffilöpszállási polgármester főként dr. Balogh László országgyűlési képviselőnek köszöni; a megyei közgyűlés elnöke ebben az ügyben rengeteget lobbizott —igen sikeresen. A kistérség jól prosperáló települése Kecel is, amely 2002-2003- ban 38, illetve 69 projekthez nyert el állami támogatást több mint egy milliárd forint értékben. Iskolai, intézményi felújítások, parképítés, közterület-rendezés, fásítás, virá- gosítás jellemezte az elmúlt két évet. A kistérségben Kiskőrös, Soltvad- kert és Császártöltés mellett Tázlár, Tabdi, Páhi. Kaskantyú, Imrehegy és Fülöpszállás is jelentős állami támogatásban részesült. Összességében 5 milliárd forint jutott a kistérségbe az utóbbi két évben területfejlesztésre, munkahelyteremtésre és a gazdasági élet élénkítésére. Jelentős ide- H HL gon forgalmi |jÁ,' vonzerővel o ;: „J| rendelkezik a rW r i kiskunmajsai kflL t ' ^ kistérség. A I négy teleI kun m aj s a. ■ Zaka László Szánk, Csólyospálos és Kömpöc — magában foglaló Kis- kunmajsa és Környéke Kistérségi Területfejlesztési Társulás elnöke Zaka László. Véleménye szerint a kistérség szempontjából legfontosabb beruházások az utóbbi két évben a közműfejlesztések voltak. A kiskunmajsai és szanki szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése családok százainak életét köny- nyítette meg. A belterületi úthálózat fejlesztés az egész kistérségben új lendületet vett 2002 és 2004 között, nagymértékben hozzájárulva ahhoz, hogy a táj egyébként is gazdag kincsei még inkább kedveltek legyenek a messze földről érkező vendégeknek. A kiskunmajsai kistérség Bács-Kiskun megye statisztikai kistérségei közül a legkisebb, összterülete kevesebb mint 400 négyzetkilométer. A Homokhátság termelési tájkörzetének dél-keleti övezetében található. Bár sík a terület, klímája remek, magas a napsütéses órák száma. A tennészeti adottságok is kedveznek tehát a termálprogramnak, amelynek legfontosabb eleme a kiskunmajsai gyógyfürdő, a motel és a kemping. A fürdő szabadtéri medencékkel, fürdőtóval és a folyamatos üzemelést lehetővé tevő fedett csarnokkal rendelkezik. Az élményfürdő és a gyógyászati részleg is nagy vonzerővel bír. Az idegenforgalom céljait szolgálja a lovarda, a hely- történeti gyűjtemény és a tájház. A kistérségben Kiskunmajsán és Szánkon horgásztavak várják a horgászat szerelmeseit. Szánk, Kömpöc és Csólyospálos falunapjai, közösségi és egyházi rendezvényei és a majsai hagyományos nyári fesztiválok egyre nagyobb közönséget vonzanak. Az idegenforgalmi látványosságoknak is köszönhető, hogy a térség népességmegtartó ereje növekedett az utóbbi két évben. A munkanélküliségi ráta csökkent és ezzel párhuzamosan nőtt a népességen belül az adófizetők aránya. A vállalkozói aktivitásra sem lehet panasz, bár a külföldi tőkebefektetés még nem növekedett számottevően. A látványos és fontos infrastrukturális fejlesztések mellett a gazdasági életet élénkítő, a foglalkoztatást elősegítő programokra 2002-ben 179 millió forintot, míg 2003- ban 92 millió forintot kapott a kistérség. Az összes állami támogatás tavalyelőtt meghaladta a 200 millió forintot, míg tavaly 319 millió forint volt. A területfejlesztésben sikeres pályázati munkát végzett Szánk és Csólyospálos. ■ Barkóczi Ferenc KUNSZENTMIKLÓS Uj munkahelyek A Felső-Kiskunság és a Duna-mellék legszebb tájai tárulnak elénk Kunszentmik- lóson és környékén. Ezen a vidéken található Magyarország legnagyobb egybefüggő szikes pusztája, a sok helyen még természetes bujaságát őrző Duna- part -a horgászok és a vízi túrázók paradicsoma —és az ártéri erdők. A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulást 10 település alkotja. A társulás elnöke Aranyi János. Ez a kistérség is kedvezményezett, ezért a fejlesztési programok végrehajtásában nagyobb az állami szerepvállalás is. Az utóbbi években növekedett a kistérségben a lakónépesség száma, ám sajnos változatlanul nagy gondot okoz a munkanélküliség. Ezért jelent óriási lehetőséget a kistérség számára az, hogy Európai Uniós tagságunkkal növekszik a lehetőség is a kistérségi összefogást igénylő, foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítására. Annál is inkább, mert a statisztikák szerint van mire építeni: az utóbbi két évben növekedett a kistérségben a vállalkozói aktivitás és így az adófizetők száma is. Tény, hogy az utóbbi két évben számos új munkahely létesült a megyei munkaügyi központ pályázatainak segítségével is. A területfejlesztési pályázatokban a legeredményesebb 2002-ben Duna- vecse volt, a foglalkoztatást elősegítő pályázatokban pedig Szabad- szállás, Kunszentmiklós, Kunadacs és Apostag. 2002-ben a kistérségbe 253 millió forint állami támogatás érkezett, az elindított projektek száma megközelítette az ötvenet. 2003-ban Kunpeszér és Szalkszentmárton is eredményesen pályázott a területfejlesztésben állami forrásokra. Ezekre a célokra 320 millió forint érkezett a kistérség településeihez. A gazdasági életet élénkítő beruházások tekintetében Kunszentmiklós és Szabadszállás is sikeres volt, hiszen 128, illetve 109 millió forintot nyertek állami forrásokból. Tavaly a kistérség 65 különböző fejlesztési programhoz nyert támogatást közel 700 millió forint értékben. A saját erő sem volt jelentéktelen, hiszen megközelítette a két milliárd forintot. Mindez azt bizonyítja, hogy a helyi szándék és az összefogásban rejlő erő újabb lendületet adhat uniós tagságunk idején mind az infrastrukturális, mind a munkahelyteremtő beruházásoknak. ■ Aranyi János JÁNOSHALMA Esély a továbblépésre A Bácsalmás-Jánoshalma Kistérségi Tár- sulásjános- halmai statisztikai kistérségéhez négy település: Jánoshalma, Kéleshalom, Boro- ta és Mélykút tartozik. A társulás elnöke Rapcsák András. A kistérség — két táj: az illan- csi homok és a bácskai löszvidék határán — kiváló lehetőséget nyújt szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmar-ha-tenyésztés. A kistérség ipara is alapvetően a mező- és erdőgazdaság termékeinek feldolgozására épült. Jánoshalmán a malomipar mellett fontos szerepe van a takarmánygyártásnak, megemlíthető egy textil- és egy gumiüzem, mezőgazdasági- és autószerelőműhelyek, benzinkutak és egyéb szolgáltató üzemek. A városban működik Magyar- ország legnagyobb fűrészüzeme, illetve az ország legnagyobb raklapgyártó vállalata és a Felső-Bácska egyik legnagyobb borászati vállalkozása is. A jól prosperáló cégek egy része külföldi piacra szállít már évek óta. Jánoshalma kulturális és oktatási intézményei színvonalával, eredményeivel, közösségi életével meghatározó szerepet játszik a kistérségen belül. A kistérségben területfejlesztési támogatásban 2002-ben 10, míg 2003-ban 18 program részesült. A gazdasági élet fejlődését, a foglalkoztatás élénkítését szolgáló beruházásokra a legtöbb támogatást Mélykút nyerte el. Borota az utóbbi két évben 45 millió, míg Kéleshalom 102 millió forint állami támogatásban részesült. A területfejlesztési támogatások tekintetében Jánoshalma volt a legeredményesebb 2002-ben és 2003-ban. Az Európai Uniós források e kistérségben is új lendületet adhatnak a fejlődésnek elsődlegesen a vállalkozói tőke bevonásával megvalósuló infrastrukturális és foglalkoztatást elősegítő programok révén. ■ Rapcsák András BÁCSALMÁS Segíthetnek a pályázatok Észak-Bács- kában, az ország egyik legmelegebb és legjobb mező- gazdasági adottságokkal rendelkező vidéken jött létre nyolc település szövetkezésével a Bácsalmási kistérség, illetve a Bácsalmás-Jánoshalma Kistérségi Társulás, melynek a bácsalmási statisztikai kistérségben Zalántai Endre az elnöke. Az utóbbi két évben területfejlesztésre és településfejlesztésre 224, illetve 153 millió forint érkezett a kistérségbe. A legtöbb programot —mind az infrastrukturális beruházásokat, mind a foglalkoztatást illetően — Bácsalmás indította útjára. A nagy hagyományokkal rendelkező, múltjára méltán büszke település 2002-ben 13, míg 2003-ban 23 különböző fejlesztési célhoz nyert támogatást. A sort Bácsszőlős, Kunbaja és Madaras folytatja —ezek a települések 4-4 projekthez nyertek állami támogatást. A területfejlesztésben Mátételke és Tataháza is eredményes volt. A kistérségben a legnagyobb gondot változatlanul a munkanélküliség okozza, a ráta az országos átlagot jelentősen meghaladja. Ezért is kiemelt cél ezen a tájon a foglalkoztatás elősegítése, amelyhez az utóbbi két évben is megragadtak minden pályázati lehetőséget. Míg az adófizetők aránya a népességen belül alig változott, határozottan növekedett a kistérségben a vállalkozói aktivitás. Ez annak is köszönhető, hogy a munkaügyi szervezetek a kistérségen belül erőteljesen támogatják a foglalkoztatás bővítésével járó vállalkozásokat. A kistérség számára új lehetőséget jelent Európai Uniós csatlakozásunk, amely elősegítheti a mezőgazdasági termelés fejlesztését, illetve olyan összehangolt pályázati programok indítására ad lehetőséget, amelyek segítik a helyi kisvállalkozásokat, így a családi gazdaságokat is.
