Petőfi Népe, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-11 / 135. szám

4. OLDAL 36 INTÉZMÉNY MINDENNAPJAI A pályázatok idejét éljük Bács-Kiskun megyében a szociális gondos­kodás a fő feladatok közé tartozik. A megye fenn­tartásában működő intézmények jó része ugya­nis nem csak egészségügyi és oktatási tevé­kenységet végez, hanem alappillére a megye szociális ellátórendszerének. Szabó Károly, a me­gyei közgyűlés alelnöke szerint az utóbbi két év­ben az intézményi felújítások, bővítések és kor­szerűsítések tekintetében nagy erőfeszítéseket tett a megye.- Az intézményhálózat fejlesz­tésében melyek az elmúlt két év leg­jelentősebb eredményei?- A megyei önkormányzat fenn­tartásában 36 intézmény működik. Ezek közül a legnagyobb a megyei kórház, amely az egész költségvetés 40 százalékát teszi ki. Az elmúlt évek­ben a régió, sőt, az ország egyik leg­nagyobb beruházási programját haj­tottuk végre, melynek eredményeként műszerezettségében, épületeinek álla­gát és felszerelését tekintve és a szak­mai tevékenységét mérve az ország ötödik legjobb vidéki gyógyító intéz­ményévé vált a megyei kórház. Ez nagy fegyvertény. A több milliárdos beruházás az egész megye népességét szolgálja. Most, hogy a komoly felújí­tási munka végére értünk, máris egy másik programba vágunk bele: a kiskunfélegyházi kórházban és a kecskeméti megyei kórházban — a két intézmény együttműködésé­ből—3 milliárd forint értékű fejlesz­tést hajtunk végre. Jelentős ered­ménynek tartom, hogy befejeződött a garai szociális otthon rekonstrukciója, hiszen ez a beruházás egy milliárd fo­rintba került. Bácsborsódon több száz millió forintos beruházást végzünk és most a napokban adunk át Baján, a speciális iskolához kapcsolódva két új családotthont. A fejlesztést ezt követően Solton és Dunavecsén foly­tatjuk. Állami pályázaton csaknem 400 millió forint címzett támogatást nyertünk a kecskeméti Juhar utcai speciális iskola részleges rekonstruk­ciójára, amelyet saját erővel megtold­va még öt új családotthon építésére is fordíthatunk. Az oktatási intézmé­nyek közül kiemelten fejlesztjük a szakképző intézeteket, hiszen a mun­kaerő-piaci elemzések mind azt mutatják, hogy a jól képzett szakem­berekre lesz a jövőben a legnagyobb igény itthon is és az Európai Unióban is. Ezért azt tervezzük, hogy a kiskun- halasi Garbay-iskolát térségi integrált szakképző központtá alakítjuk. Ez a beruházás több mint egy milliárd fo­rintba kerül, a pályázatot most adjuk be. Az országban 16 ilyen intézmény létrehozására van lehetőség, ebben a régióban pedig kettőt lehet létesíteni. A megyei önkormányzat azt szeretné, ha a kiskunhalasi intézmény az egész megye oktatási és szakképzési hely­zetét javítaná, lendítené.- Mennyire tud élni a pályázati lehetőségekkel a megye, s milyen új távlatokat nyitott meg e tekintet­ben Európai Uniós tagságunk?- A mai önkormányzati finanszírozási rendszerben a pályázatoknak kiemelt szerepük van. Dicséret illeti az in­tézményvezetőket, mert figyelik eze­ket a pályázatokat és szép összegeket is nyernek. A megyei önkormányzat szerepe az, hogy ezekhez a pályáza­tokhoz az önerőt biztosítsa. Most, hogy a betervezett pályázati alapunk fogytán volt, újra feltöltöttük a költ­ségvetés módosításával a májusi köz­gyűlésen. Elvünk az, hogy olyan pályázatokat támogassunk, amelyek előre lendítik a megye fejlődését, és a hosszú távú fejlesztési célokat szol­gálják. A megyei önkormányzat pályázati alapjából 2004-ben támo­gatjuk a kiskunhalasi mozgássérült intézet fejlesztését. A szabadszállási szülőotthon átalakítását —azt szeret­nénk, ha az épületben szociális otthon működne —komoly összeggel segít­jük.- Kisebb közösségek, iskolák ügy eit hogyan tudják támogatni?- A megyei közgyűlés létrehozott egy Közoktatási Közalapítványt, amely idén is 100 millió forinttal támogatja — pályázati alapon — az iskolákban folyó kisebb fejlesz­téseket, eszközbeszerzést, tábo­roztatást, külföldi szereplést. így olyan célokat is tudunk segíteni, mint a hátrányos helyzetű diákok kollégiumi korrepetálása. A hazai pályázatok mellett az EU-s pályázatokra is figyelünk — ezek közé tartozik a ma már említett Garbay-iskoláé is —, sőt, olyan ér­dekeltségi rendszert dolgoztunk ki, amely ösztönzi az intézmény- vezetőket arra, hogy ne csak pályázzanak, de nyerjenek is. Az EU-s pályázatok tekintetében kiemelt fontossággal bír a Kato­na József Megyei Könyvtár, amely az utóbbi évben nem csak a megye, de a régió meghatározó EU-információs központjává is vált, egyebek közt a számos el­nyert uniós pályázat és megyei segítség révén. ■ Kecskeméten, a Megyei Kórházban több milliárdos rekonstrukció és fejlesztés fejeződött be 2002 és 2004 között. Most kezdődik egy újabb — 1,5 milliárd forint értékű — korszerűsítési program ■ Szabó Károly- A sportban hogyan tudják segíteni a helyi, elsősorban iskolai kezdeményezéseket?- Eredményesek vagyunk, egye­bek közt azért, mert házon belül átszervezést hajtottunk végre, s jobban összehangoltuk a sport- , illetve a művelődési osztály tevé­kenységét. így azt is jobban tudjuk, melyek azok a sport- és szabadidős tevékenységek, amelyeket támogat­ni érdemes. Vállalkozó kedvűek a megye iskolái: az elmúlt két évben sok országos sportrendezvény házi­gazdái voltak. A megye számos egyesületet, közösséget támogat és jelentős összegeket fordít az iskolai sportpályák felújítására is. Segítjük a tornatermek fejlesztését is azzal, hogy biztosítjuk az önerőt a minisztériumi pályázatokhoz. Úgy érzem, hogy az elmúlt két évben mind az oktatás, mind az egészségügy és a szociális ellátás terén jelentős eredményeket értünk el, ami nem utolsó sorban az intézményekben dolgozó pedagógu­soknak és szakembereknek köszön­hető. TANYAVILÁG ÉS MŰVÉSZET, NYUGDÍJASOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Kincseinket tárjuk Európa elé A racionalitás mellett fontos számomra az emóció, az érzés, hiszen itt élek ebben a megyében, s ezer szállal kötődöm az itt élő emberekhez —vallja Alföldi Albert, a megyei közgyűlés alelnöke. Közéleti szerepvál­lalásában vezérelvének tartja, hogy figyelme ne csak ott legyen, ahol a nagy dolgok, hanem ott is, ahol a kis dolgok történnek.- A nyugdíjasok Bács-Kiskun megye népességének jelentős részét alkotják. Életminősé­gük, életkörülményeik javítá­sáért milyen eszközökkel segí­thet a megyei önkormányzat?- Szerencsés embernek érzem magam, hogy a munkám során a megye életének azzal a területé­vel foglalkozhatom, ahol az úgy­nevezett „kis dolgok” történnek. Számomra ilyen kis dolog az, hogyan érzem magam a bőröm­ben. A családomban, az utcám­ban, a falumban. Sokan mond­ják: az a bajom, hogy ezekből a kis dolgokból nagy ügyeket csi­nálok. Nem tudom másképp. Nem tudok nem odafigyelni arra, hogyan élnek például Bács-Kis- kunban a nyugdíjasok. Szeren­csére nem vagyok egyedül, két éve már, hogy megyei össze­fogással Kecelen látjuk vendégül a megye nyugdíjasait. A ren­dezvényeken több ezer ember volt, ami azt bizonyítja, hogy eb­ben a generációban is nagyon erősen munkálkodik a „legyünk együtt” érzése. Segítsük hát őket abban, hogy közösséggé ková- csolódjanak az ünnepekben, és persze a hétköznapokban is. Bács-Kiskun jellegzetessége, hogy a megye idős társadalmá­nak jelentős része tanyán él. Nehéz életkörülmények között, gyakran egyedül. Az ő érdekük­ben is itt az ideje, hogy a ta­nyákra irányítsuk a figyelmet.- Ezt a célt a Homokhátság víz­utánpótlási programja is szol­gálja?- Úgy vélem, igen. A tanyavilág ügyeire rá kell irányítanunk Európa figyelmét. A tanya olyan egyedülálló települési forma, amely megérdemli, hogy meg­mentsék. Nagy tervünk — egyet­értésben az önkormányzatokkal —, hogy „kiáltást tegyünk” a ta­nyavilágért. Együtt haladva a Homokhátság megmentését szor­galmazó programmal. A két fela­dat lényegében egy, s a cél is azonos: ha a vízháztartás hely­reáll, javul az itt élő emberek életminősége, többen és szívesebben költöznek ki tanyá­ra, amely immár nem az elma­radott falusiasság, hanem a XXL század követelményeinek meg­felelő, de emberi léptéket jelentő élettér szimbóluma lesz. Hiszem: a világot nem csak a városok di­namizmusa viszi előre, hanem a tanya is, amely új funkciót nyer az elkövetkező években.- Segíthetik az életet a civil szervezetek is. Milyen együtt­működést alakított ki a megyei önkormányzat velük?- Az utóbbi két évben a civil szervezetek dinamikus megerő­södését tapasztalom Bács-Kis- kunban. Véleményem szerint ők is letéteményesei az átalakulás­nak. A közösségi rendezvények jó részét a civilek és tegyük hoz­zá, az egyházak szervezik. Meg­számlálhatatlanul sokféle for­máját alakították ki a segít­ségnyújtásnak, szerepvállalásuk egy-egy kistelepülés életében meghatározó. A megyei önkor­mányzat ebben a szerencsés helyzetben azt teszi, ami a leghe­lyesebb: minden erejével támo­gatja a civil kezdeményezé­seket. Sok millió forinttal támo­gatjuk a civil szféra rendezvé­nyeit, foglalkoztatási program­jait, sport- és kulturális misszió­ját. Segítünk — azért, hogy ők még többet tudjanak segíteni.- Az élhető élet egyik ismérve az is, hogyan tudjuk a minden- na-pokban észrevenni a szép­séget, javunkra tudjuk-e fordí­tani személyes életünkben a művészet adta élményeket. Miként szolgálja ezeket a célo­kat a megyei önkormányzat?- Ha csak a törvény betűjét néz­zük, a művészetpártolás és a mű­vészeti műhelyek fenntartása nem tartozik a megye kötelező feladatai közé. Ám jól látja, szegényebbek lennénk, és ke­vesebbet adhatnánk, ha nem len­nének olyan csodálatos intézmé­nyeink, mint a Nemzetközi Ke­rámia Stúdió, vagy a Zománc­művészeti Alkotótelep. És hadd említsem a Forrás folyóiratot is, amelyet országszerte a legran­gosabbnak tartanak a nem fő­városi irodalmi műhelyek közül. A megyei önkormányzat minden évben plusz 10-10 millió forint­tal segíti az összes művészeti műhely működését, és életre hív­tunk olyan táborokat, mint a veránkai, illetve a hajósi nem­zetközi képzőművészeti tábor. Az Európai Unióban a kultúra támogatása az egyik fő prioritás, hiszen a kultúra: az ember. Ezt az elvet képviseli a megyei ön- kormányzat is, amikor nem csak a már említett művészeti műhe­lyeket tartja fenn és pártolja, de tehetséges fiatalok ezreinek teremt megmutatkozási lehető­séget a kulturális fesztiválokon. Elég talán a közelmúltból a bu­dapesti, Nemzeti Színház-beli megmutatkozásunkat felemlí­■ Az idegenforgalom Bács-Kiskun kitörési pontja lehet. A solti Teleki kastélyt a megyei területfejlesztési tanács támogatásával újították fel tenem: két és fél órán át láthattuk legnagyobb kincseinket: a szín­játszókat, zenészeket, éne­keseket. Bács-Kiskunt, az ezer­arcú megyét, a maga sajátos nemzetiségi világával. Másfelől említhetem azt a munkát is, ame­lyet a kecskeméti Cifrapalota megmentéséért végeztünk, illet­ve végzünk. A patinás épületben végre méltó helyére kerül a világszerte nagy becsben tartott kunbábonyi arany lelet is. Persze, a kultúra pártolása az idegenfor­galomra is jótékony hatást gyakorol. Úgy vélem, Bács-Kis­kun megye kultúrája európai szemmel is figyelemre méltó. Nincs más dolgunk tehát, mint kincseinket odatárni Európa elé. Bács-Kiskun Félidőben a megyei önkormányzat munkájáról 2002-2004. Kiadja a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Felelős szerkesztő: Ballai József Felelős kiadó: Dr. Ferenczy István Készült a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdájában Felelős vezető: Burján Norbert ■ Alföldy Albert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom