Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-29 / 100. szám

Európai Unió Az Eu-időszámítás KEZDETE Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk történelmi pillanatát a Kor­mány céljai szerint az Itt van Európa! programsorozattal szeretnék em­lékezetessé tenni a magyar lakosság számára. A rendezvény több na­pon keresztül számos lehetőséggel várja az érdeklődőket az ország egész területén. Az Itt van Európa! programsorozat helyszínei látványos ünnepséget ígérnek. Április 30-án már bevezető programok ezrei indulnak minden egyes régióban. Az amúgy is pezsgő kulturális élet még inkább fellendül. Színházi előadások, kiállítások, tánc­produkciók, hangversenyek, gála­műsorok, májusfa-állítás, kézműves kirakodó vásár, gyermekprogramok, amatőr fesztiválok nyitják meg a há­romnapos ünnepségsorozatot or­szágszerte. Budapesten a Millenáris Parkban 10 órától vasárnap estig digitális színház, Multicenter és élő Internet játszóház, vetélkedők, Óriásplakát­kiállítás várja a fiatalokat. A Hősök te­rén felállított színpad délután és este európai zenei gálaműsort kínál, szlo­vák, finn, ír és francia előadók közre­működésével. A Dózsa György úton felállított cirkuszi sátorban a csatla­kozó országok zenei- és tánckultúrá­jának bemutatóját rendezik meg. 23 órakor a Hősök terén indul az Időke­rék zenével, tánccal zajlik a műsor így várjuk az éjfélt - a csatlakozás pil­lanatát, amikor az Időkerékben pe­regni kezd a homok. Az Erzsébet té­ri buszpályaudvar területén kora este nyílik meg a Nem visszük magunk­kal! című kiállítás. Az előző két hét alatt összegyűjtött tárgyak legérde­kesebbjei láthatók. Az este a Hungexpo Budapesti Vásárközpont­ban az Eurokoncerttel zárul. Ezzel egy időben vidéken is ren­geteg program várja az érdeklődő­ket. Kecskeméten népművészeti ki­állítás és ünnepi hangverseny lesz. Baján májusfa-állítás. Kiskunfélegy­házán futó és erőfitogtató verseny, solymász és lovasbemutató. Pécsett kézműves kirakodó vásárt és Európa ízei gasztronómiai fesztivált rendez­nek. Miskolcon reprezentatív kiállí­tást szerveznek a tíz csatlakozó or­szágról. Szegeden a Belvárosi híd feldíszítése, és EU vetélkedő lesz a legfőbb program. Dunaújvárosban filmvetítés lesz és este a Republic együttes ad koncertet. Győrött ba­rokk rendezvények várják a látogató­kat. Szolnokon nép- és iparművésze­ti vásár, ételbemutató és kóstoló, sport játékok, kézműves programok lesznek egész nap. Este a Szolnoki szimfonikus Zenekar ünnepi hang­versenyt ad. Szombathelyen tánc­műsort adnak mintegy 600 táncos részvételével, emellett gálaműsor és keringő van a terítéken. Veszprém­ben „csak” május 1-jén kezdik az ün­neplést. Balatonfűzfőn Mazsorett- felvonulást tartanak. Változó időpont­okban, de minden településen tűzijá­tékkal, utcabállal, a Himnusszal és Beethoven Örömódájával köszöntik az éjfelet, a csatlakozás pillanatát. Május 1-jén Budapesten a Kos­suth téren kezdődik a program, reg­gel a Magyar Köztársaság állami zászlójának ünnepélyes felvonása és Európai Ifjúsági Zenei Program lesz. Az alsó rakparton a Margit-híd és a Lánchíd között huszonnégy or­szág sátrában kínálják az Eu-orszá- gok jellemző étkeit és a magyar en­ni- és innivalót. A sátrakban a nagy- követségek is várják a látogatókat élő zenével, országismertetővel, ta­lálkozókkal. Emellett jelmezbe öltö­zött fiatalok szolgálnak szinte minde­nütt információval a programról. Vi- vát, huszár! Magyar huszáregyenru­hás lovasok, lovasfogat, magyar és külföldi fúvós-és katonazenekarok járják a rakpartokat, térzenét adva. Utcamuzsika címmel a 2-es és a 19- es villamos vonalán a megállókban zenészek várják a közönséget. Az Andrássy út 11 órától Európa sétány- nyá válik, így az európai városi kultú­ra, public art és köztéri művészet je­lenik meg Budapesten. Egyedülálló program a budapesti hidak „átöltöz- tetése”. Az Erzsébet-hídon 11 órától nagyméretű poszterek emlékeztet­nek Budapestre, mint a vizek városá­ra, a hídról vízesés ömlik a Dunába másnap estig. A Szabadság-híd út­testjén fű nő, park születik két napra. A Lánchíd kilátóterasszá alakul, ahonnan újszerű irányból és magas­ságból szemlélhető a budapesti pa­noráma. Délután 16 órakor légifel­vonulást rendeznek a Duna felett, éj­féltől zenés mulatság lesz az Alagút­bán. Pécsett 1 -jén hagyományos felvo­nulást tartanak délelőtt és felavatják az Európa teret, este világzenei fesz­tivált rendeznek. Miskolcon Európai Filmhét, Euromajális és ünnepi hangverseny lesz. Sátoraljaújhelyen felvonulást tartanak, este pedig Nagy Feró és a Beatrice együttes koncertezik. Sze­geden utcabált rendeznek. Székes- fehérváVon egész nap koncertek lesznek az ünneplést este tűzijáték­kal zárják. Debrecenben szintén ze­nei napot tartanak éjfélkor a Bikini zenekar zárja a mulatságot. Egerben izgalmas programnak ígérkezik a Szépasszonyvölgyi majális. Salgó­tarjánban a Benkó Dixieland Band ad koncertet. Szombathelyen 10 óra­kor Európa reggelit tartanak az EU képviselői, a régió és a város közéle­ti szereplőinek részvételével. Este Európa Koncert várja az érdeklődő­ket. Veszprémben gasztronómiai be­mutató, főzőverseny, kiállítások, és utcabál kíséri a csatlakozást. Az ízelítőből is látszik, hogy erre a pár napra felbolydul az ország. Ren­geteg színes program várja az érdek­lődőket. Talán erre a rövid időre min­denkiben felmerül az igény, hogy ki­menjen az utcákra, a terekre és együtt ünnepelje a rendszerváltás utáni időszak legfontosabb politikai és társadalmi eseményét. 2 Járóföld • II. évfolyam 4. szám • 2004.- Milyen ezeknek a földrajzi megoszlá­sa?- A külső források befogadása szem­pontjából a legkedvezőbb, kimagasló abszorpciós potenciállal jellemezhető helyzetben a budaörsi, szentendrei, gö­döllői, pilisvörösvári, székesfehérvári, du­nakeszi, győri, tatabányai, veszprémi, gyáli, egri, bicskei, gárdonyi, gyöngyösi, ráckevei, dabasi, váci és szegedi kistér­ségek vannak. Ezek már most is számot­tevő belső erőforrásokkal rendelkeznek és már ma is leginkább képesek a ma­gántőke vonzására. Jellemző, hogy az ország keleti és déli részéből csak az eg­ri és a szegedi kistérségek kerültek ebbe a kategóriába. A leghátrányosabb hely­zetű, gyenge abszorpciós potenciállal jellemzett térségeknek a nagykállói, letenyei, nagyatádi, barcsi, siklósi, csen­ged, kisvárdai, marcali, sarkadi, sásdi, bácsalmási, szikszói, mátészalkai, vásárosnaményi, csurgói, szigetvári és a sellyei kistérségek tekinthetők. A termé­szeti adottságok és a lakossági életkörül­mények relatíve kedvezőbb mutatói so­rolnak az átlagos kategóriába néhány kistérséget. A gazdasági, a humán erő­forrásokból és az elérzetőségből adódó rangsor alapján a leghátrányosabb 41 kistérség: Sellyei, Csurgói, Szigetvári, Vásárosnaményi, Sarkadi, Barcsi, Fehér- gyarmati, Sátoraljaújhelyi,Csenged, Nyír­bátori, Sásdi, Edelényi, Letenyei, Encsi, Siklósi, Baktalórántházi, Őriszentpéteri, Mátészalkai, Nagyatádi, Berettyóújfalui, Nagykállói, Kisvárdai, Sárospataki, Marcali, Lenti, Bácsalmási, Vasvári, Szik­szói, Szerencsi, Lengyeltóti, Jánoshalmi, Szeghalmi, Püspökladányi, Mezőkovács­házi, Sümegi, Ózdi, Zalaszentgróti, Dom­bóvári, Balmazújvárosi, Pécsváradi, Bonyhádi.- Mit lehet tenni a legrosszabb helyze­tű kistérségekben?- A közpénzek újraelosztásának éppen ezeket az önmaguk erejéből tőke vonzására képtelen térségeket kell erősí­teni. A leginkább lemaradó térségek ese­tén azonban ez csak hosszú folyamat, tartós külső támogatás esetén érhető el.- Az NFT forrásai mennyire fogják vé­leménye szerint a kiegyenlítést szol­gálni?- A Strukturális Alapokból a Nemzeti Fej­lesztési Terv Operatív Programjai kereté­ben 2004-2006 között támogatandó cé­lok és a térségi termelési tényezők egy­beesésének elemzéséből kiderül, hogy az intézkedések jelentős része egyálta­lán nem tartalmaz földrajzi preferenciá­kat, azaz ezekben az esetekben a fejlet­tebb térségi tényezőkkel rendelkező tér­ségek indulnak nagyobb eséllyel. Az in­tézkedések között a vidékfejlesztési és egyes regionális fejlesztési célok azok, melyek kimondottan a lemaradt térsége­ket segítik. Ezek a teljes keretösszeg 10 százalékát fedik le. Összességében a tá­mogatási keret egyharmada részesíti előnyben a hátrányos helyzetű térsége­ket.- Mekkora a jelentősége a helyi fej­lesztő kapacitásoknak?- A 15 mintakistérségben végzett felmé­rés és a kistérségi fejlesztő kapacitások felmérésére végzett korábbi kutatások eredményeiből megállapítható, hogy a kistérségi fejlesztő kapacitáSok fejlettsé­ge legalább olyan súllyal határozza meg az abszorpciós képességet, mint a térsé­gi tényezők. A közpénzek elnyerésében a fejlesztési kapacitásoknak a térségi té­nyezőkhöz viszonyítva nagyobb szerep jut, mint a magántőke befektetéseinek vonzásánál. A közpénzek gyakran éppen olyan térségekbe irányulnak, ahol a tér­ségi tényezők fejletlenek. A kistérségi kapacitások és a térségi tényezők fejlettsége között nincs egyér­telmű összefüggés. A legerősebb fejlesz­tő kapacitásokkal rendelkező kistérségek éppen a leggyengébb térségi adottsá­gokkal rendelkezők kategóriájából kerül­tek ki. Ugyanakkor a fordított összefüg­gés sem általánosítható. Részint, mert a fejlett térségek között is van fejlett fejlesz­tési kapacitásokkal rendelkező társulás, illetve a fejletlen térségek körében is gya­kori a gyenge fejlesztési kapacitás.- Melyek a helyi kapacitás legfőbb ele­mei?- A kistérségi fejlesztő kapacitásokat leg­inkább a tervellátottság, a kapcsolati há­ló sűrűsége, a szakember-ellátottság és az anyagi háttér alakítja.- Mit mutat a támogatott projektek vizsgálata?- A Széchenyi Tervből 2001-2002-ben tá­mogatott projektek területi vizsgálata alapján megállapítható, hogy a támoga­tások több mint háromnegyedét a vállal­kozói szféra kötötte le. Az abszorpciós eredményekben az önkormányzati szféra 32 kistérségekben bizonyult relatíve erősnek és összességében a támogatá­sok 14 százalékát kötötte le. A magán és a civil szféra részesedése a támogatá­sokból csak alig 3,6 százalék volt, miköz­ben a projektek több mint 40 százaléka ehhez a körhöz kapcsolódott. A kistérség lakosságszámához viszonyítottan ki­emelkedően magas támogatásban ré­szesülő kistérségek szinte kivétel nélkül a regionális gazdaságfejlesztési és tu­risztikai fejlesztési céljaik megvalósításá­hoz tudtak (kiemelt nagyságú) támogatá­sokat megszerezni. A pályázatokban leg­aktívabb 28 kistérség közül összesen 5 került ki a leghátrányosabb helyzetűnek nyilvánított 42 kistérség közül.- Ezek alapján milyen javaslatokat le­het megfogalmazni?- A kapacitás-elemzést minden kistér­ségre célszerű elvégezni. A felmérés eredményei alapján kistérségenként ki­dolgozandók a kapacitásépítési tervek. Központilag szabályozandók, illetve ki­építendők a kistérségi abszorpciót segítő általános keretek. Eltérő bánásmódot kí­vánnak a rövid és a csak hosszú távon fenntartható fejlődési pályára állítható térségek. Az utóbbi esetben a támogatá­sok fogadásának feltételeit kell elsőként kialakítani. Ezért a hangsúly a kistérségi fejlesztő kapacitások erősítésére kerül - a kapacitásépítési terv szerint. A térségi tényezők alakítása erre épül és időben várhatóan elhúzódik, míg a térség „önjá­róvá” válik. A fejlettebb térségekben a tá­mogatások az alulfejlett vagy hiányos tér­ségi tényezők megerősítését, ezáltal a térség viszonylag rövid távon várható ön­járóvá válását szolgálják. A fejlett természeti potenciállal, de az .összes többi térségi tényezőt tekintve gyenge adottságokkal rendelkező kistér­ségek esetén a klasszikus (az ipari ter­melés növekedésére alapozó) moderni­zációs modelltől különböző, a kezdetek­től a környezeti fenntarthatóságra és a szociális gazdaságban rejlő lehetősé­gekre összpontosító fejlődési modellt célszerű követni. Gyöngyössy Kálmán 2004. • II. évfolyam 4. szám • Járóföld 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom