Petőfi Népe, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-29 / 100. szám
Kistérségek külső TŐKEFELVEVŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Az abszorpció latin eredetű szó eredeti jelentése elnyelés: „Valamely sugár (fény, elektronsugár stb.) energiájának csökkenése valamely közegen való áthaladás során, amikor említett energia más energiaformává alakul”. Mit jelent mindez a területfejlesztés esetében? Leegyszerűsítve az energiasugár megfelelője a nemzeti vagy nemzetközi forrásból származó támogatás valamely formája, többnyire pénz, tudástranszfer. A közeg, amelyen áthalad, amely eközben megköti és átalakítja, a fejlesztendő a kedvezményezett térség. A források felhasználásával projektek valósulnak meg, ezek összhatása révén pedig azok a célok, amelyek az adott terület (ágazati, vagy földrajzi-regionális, nemzeti) programjában meg lettek fogalmazva. Az MTA Regionális Kutatások Központjában a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Hivatal megrendelésére 2003-ban végzett kutatás célja a kistérségek abszorpciós képességének mérésére használható módszer felállítása és tesztelése volt. A Kutatás témavezetője dr. G. Fekete Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Észak Magyarországi Osztályának vezetője, vele beszélgettünk a kutatásról.- Mi adta a téma aktualitását, milyen alapkérdéseket vizsgáltak?- A téma aktualitását a 2004-től Magyarország számára megnyíló Strukturális Alapok fogadására, ezen belül a magyarországi kistérségek által elérhetővé váló 1100-1600 milliárd (kistérségenként 6-8 milliárd) forint célszerű, hatékony és szabályszerű felhasználására való felkészülés adta. A kutatás alapkérdéseinek tekintettük a következő kérdéseket. Mely tényezők határozzák meg és hogyan mérhetjük egy kistérség külső tőke megkötő képességét? Hogyan értékelhetők a magyarországi kistérségek abszorpciós képességük szerint? Milyen további lépésekre van szükség a felkészüléshez? Egy elméleti jellegű bevezető tanulmányban az abszorpciós képesség ösz- szetevőit és mérésének lehetséges módszereit tekintettük át. Ugyancsak kidolgoztuk a méréshez használható indikátor rendszert. A kutatás második részében összegyűjtöttük az indikátorrendszerben szereplő statisztikai jellegű mutatókat, majd a „puha”, szociológiai jellegű módszerekkel feltárható információk elemzését végeztük el 20 kiválasztott, a régiókat és különböző területi fejlettségi kategóriákat képviselő mintatérség kérdőíves megkérdezésével. A képességre utaló információk elemzését az eddigi pályázati aktivitásra utaló, a Széchenyi Terv 2001 és 2002 évi támogatásainak területi megoszlását mutató adatsor elemzésével egészítettük ki.- Hogyan sikerült minden kistérség-típusra érvényes modellt alkotni?- A kérdőív kérdéseire adott válaszok és a pályázati eredmények feldolgozásával lehetővé vált az abszorpciós képesség alakulását leginkább magyarázó mutatók körének és az abszorpciós képesség szerinti kistérségi típusok meghatározása. Az eredmények birtokában viszonylag köny- nyen elvégezhetővé válik az összes statisztikai kistérségre az abszorpciós képesség szerinti önértékelés, illetve a lehetséges beavatkozások tervezése.- Tehát milyen tényezőktől függ a for- rásvonzó-megkötő képesség?- A kistérségek abszorpciós képessége •függ a térségi tényezőktől, a fejlesztő kapacitásoktól, az érdekérvényesítő képességtől. A térségi tényezők sorában az immobil (természeti és épített kulturális) elemek, a humánerőforrások, a meglévő gazdasági környezet, az életkörülmények és az elérhetőség játszanak szerepet. Ezen tényezők együttesen alakítják az abszorpciós képesség térségi komplex mutatóját.- Mindezek alapján milyen képet mutatnak a magyarországi kistérségek?- A magyarországi statisztikai kistérségekre elvégzett elemzés rámutatott, hogy a komplex mutató területi alakulása a természeti erőforrások elhelyezkedésével és az életkörülmények területi megjelenésével nincs összefüggésben, sőt ezek bizonyos elemei és az abszorpciós képesség térségi adottságainak fejlettségét kifejező komplex mutató között negatív összefüggés van.- Hol mutatható ki a legszorosabb kapcsolat?- Az abszorpciós képesség területi alakulásában a legszorosabb kapcsolat az elérhetőség és a meglévő gazdasági környezet mutatóival mutatható ki.- Milyen kategóriákat alakítottak ki?- A kistérségek egymáshoz viszonyított helyzetét kifejező fejlettségi mutató alapján a hazai kistérségek három kategóriába sorolhatók (168 kistérségre vonatkoztatva). • A jó (0,5 feletti) abszorpciós potenciálú kistérségek sorába 42 kistérség tartozik. Ezekből 18 alkotja a legjobb csoport. • Átlagos abszorpciós potenciál jellemez 91 kistérséget. • Gyenge abszorpciós potenciállal rendelkezik 17 kistérség. 14 Járóföld • II. évfolyam 4. szám • 2004. A régiók Európája Magyarország uniós csatlakozásának alkalmából Jürgen Koppén nagykövetet, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának vezetőjét lapunk az európai regionalizmus lényegéről, és hazánk felkészültségéről kérdezte.- A régiók Európája egy olyan új kifejezés, melyet mi még csak most ízlelgetünk. Mit jelent ez, mennyiben több, mint az uniós támogatások megszerzésére alkalmas szervezet?- A régiók Európája kifejezés egy nagyon széles fogalmat takar. Politikai megközelítésből nézve a régiók az együttműködés folyamatosan mélyülő és alapvető szerveződései, melynek egyik formája a határokon átnyúló együttműködést. A régiók többnyire a demokrácia működésének alapegységei, decentralizált struktúrák, melyeknek önálló szerepük van az uniós hierarchián belül. Persze a régiók valóban az uniós fejlesztési támogatások hozzáférésének fontos elemei is, de ez nem a fő funkciójuk.- Már csak napok vannak hátra Magyarország uniós csatlakozásáig. Ön szerint mennyire készült fel az ország a támogatások fogadására?- Ez egy összetett kérdés, had bontsam részekre. A strukturális alapokból elnyerhető regionális felzárkózási támogatások fogadására felkészült. A tervdokumentumokat már jóváhagyták, a pályázatokat ezévre már kiírták. Most már csak jó projektekre lesz szükség, de úgy tűnik, már ezek is előkészületben vannak, s nem lesz hiány a jó ötletekben. A kohéziós alapokból klasszikus infrastrukturális és környezetvédelmi nagyberuházásokat támogat az EU. Ezeket viszonylag könnyű mind megtervezni, mind a pénzeket felszívni. Ez is az oka annak, hogy a fejlesztési támogatások nagy része egyelőre ebben a formában áll az új tagállamok rendelkezésére. A mezőgazdasági alapból történő támogatások két részből állnak. A közvetlen támogatások kifizetéséről még mindig folynak az előkészületek. A kifizetőügynökség akkreditációja várat magára. Ha ez végre megtörténik, akkor megkezdődhetnek a kifizetések. Az akkreditációról a magyar hatóságoknak kell dönteni, ami óriási felelősség, mert ha nem elég felkészült a rendszer, (például hiányzik a megfelelő számítógépes nyilvántartás és háttér), akkor a támogatások felhasználásának szigorúsága miatt a kifizetések elindítása kockázatos lehet. A szintén mezőgazdasági támogatások közé tartozó falusi fejlesztési segélyekre vonatkozó dokumentumokat már elfogadták, és ha a Sapard kifut, ez a rendszer képes lesz a helyébe lépni. Összességében véve optimista vagyok: Magyarország szerintem fel fogja tudni használni a pénzeket.- Melyek voltak az EU-ban azok a legfontosabb tanulságok a támogatások felhasználását illetően, melyekre a magyarok figyelmét is fel kívánja hívni?- Először is tegyenek meg mindent azért, hogy a teljes rendelkezésre álló összeget felhasználják. A korábbi bővítéseknél ugyanis jelentős összegek maradtak felhasználatlanul, melyek bizony később már nem állnak rendelkezésre, hanem visszaadják azokat a tagállamoknak a befizetések arányában. Másodszor, hatásosan és hatékonyan használják fel őket. Feleslegesen ne ruházzanak be olyan projektekbe, amelyek később semmire sem lesznek jók. Például egy olyan út megépítése, melyen alig lesz közlekedés, vagy amelynek a karbantartását később nem lesznek képesek biztosítani. A bíráló hatóságoknak ezért nagyon alaposan érdemes meggyőződniük arról, mennyire megalapozottak a tervek és valójában mekkora igény van a beruházásra. Harmadszor pedig ne feledjék, hogy ezek a támogatások nemcsak szociális transzferek, de az ország versenyképességét is növelni hivatottak. Ahhoz pedig, hogy tényleg hatékonyan lehessen felhasználni a pénzeket, (mivel a projekteket helyben tervezik és hajtják végre), érdemes minél szélesebb körben bevonni a helyi és regionális struktúrákat.- Többféle, egymással ellentétes elképzelés alakult ki hazánk regionális rendszerének átalakításáról. Ön szerint merre kellene haladnunk?- Ez egy nagyon kényes kérdés. A magyar régiókat eredetileg csak az uniós támogatások felhasználására alakították ki, ezért nem túl erősek. Ez nem ideális helyzet. Abban azonban nem mernék tanácsot adni az országnak, hogy a létező elképzelések közül melyik irányába induljon el. Mindössze arra hívnám fel ismét a figyelmet, hogy a régiók többek annál, hogy csak a támogatások felhasználására irányuló szereveződések legyenek.- Ön szerint tehát a statisztikai régióktól valamilyen módon el kellene mozdulnunk a közigazgatási régiók felé?- Ahogy már említettem, a statisztikai régiók gyengék. Hasznos lenne, ha a régiók rendelkeznének valamilyen mélyebb struktúrával és demokratikus legitimációval. De tudom, hogy ez politikailag kényes kérdés, ráadásul a parlamentben kétharmados többség kell egy ilyen jellegű változtatáshoz. Azért érdemes nyitva tartaniuk a szemüket, és tanulni a tagállamokban történt változásokból, nemcsak a régiók, de a helyi önkormányzatok és a kistérségek számát, szerepét illetően is. 2004. • II. évfolyam 4. szám • Járóföld 3