Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám

Interjú Beleillünk A SOKSZÍNŰ RÉGIÓK Európájába A területfejlesztési törvény módosításának elfogadása az Országgyűlés tavaszi ülésszakán megerősíti a területfejlesztés intézményrendszerét, halogatása negatí­van hathat a 2007-2013 közötti fejlesztési tervek kidolgozására, 24 milliárd euró támogatás felhasználhatóságára - szögezte le interjúnkban Kovács Flórián László, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke.- Hozhat-e változást az uniós csatlako­zás a magyar területfejlesztési politiká­ban?- Igen, történelmi léptékű változások előtt állunk. Magyarország május 1-jétől teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, s ez­zel jogosulttá válik minden, a közösség­ben alkalmazott támogatásra. Az unió a kohéziós politika céljaira euró tízmilliárdo- kat használ fel évente. A kohéziós politika jó húsz évvel ezelőtt vált fontossá, amikor több, viszonylag fejletlen állam is csatla­kozott a közösséghez. Lényege: különbö­ző programokon keresztül úgy felzárkóz­tatni az elmaradottakat, hogy közben a fej­lettebb régiók is egészségesen fejlődhes­senek. Az unió politikájának alapja a szo­lidaritás, amelyet a versenyképesség nö­velése útján kívánunk megvalósítani a kö­vetkező költségvetési időszakban.- Ki dönti el, hogy mely országok, mely ágazata fejlesztéséhez járul hozzá az EU?- Az unió nem dönt erről. A tagállamok ré­giókat hoznak létre, amelyek önálló fej­lesztési tervet dolgoznak ki. Az unió fej­lesztést támogató politikája a régiós szin­te épül. Brüsszel gazdasági eszközökkel- a közös forrásból táplálkozó támogatá­sokkal - erősíti az összetartozás érzését. Az emberek életkörülményeinek javítását az összefogáson, a konszenzusos tervké­szítésen, a fejlesztési programok megva­lósításán keresztül éri el.- Milyen forrásból lehet lehívni ehhez pénzeket?- Az unió kistérségi és regionális progra­mokhoz támogatást az úgynevezett Strukturális Alapokból biztosít, míg egye­di, nagyobb léptékű fejlesztéseket a Ko­héziós Alap támogatja. (Utóbbi támogatá­si forrás, s nem szabad összekeverni a kohéziós politikával, amelynek egyik esz­köze!)- Ezek szerint a régiós és kistérségi szinten kialakított tervek, projektek megvalósítását programszerűen a Strukturális Alap finanszírozza?- A régiók hét évre szóló fejlesztési tervet készítenek, ezt Brüsszel megvizsgálja, jó­váhagyja. Magyarország és a többi újon­nan csatlakozó ez alól jelen pillanatban kivétel, ugyanis 2006 végéig nem régiós, hanem központi tervek alapján finanszí­rozzuk a területfejlesztési feladatokat. Szeretnénk, ha 2007-től már mind a hét régiónk külön, maguk által készített ter­vek alapján tudna programokat megvaló­sítani. Ehhez viszont számottevően kell fejleszteni a régiós intézményrendszert, jelentősen növelni kell a szakképzett, hozzáértő munkatársak számát. Tervezé­si-programozási feladatokkal kell megbíz­nunk a regionális ügynökségeket, ame­lyek a kistérségi programok alapján alkot­ják meg a maguk régiós terveit. Fontos feladat vár ebben a megyei szakértői szervezetekre, hiszen ezen a szinten je­lentős tapasztalatok halmozódtak fel. Ezt segíti elő a most folyamatban lévő terület- fejlesztési törvény módosítása.- Mennyire életképesek a magyar régi­ók, mennyire természetes területi leha­tárolásuk?- Új dolognak tűnik az ezer éve megye- rendszerhez szokott országban a hét ré­gió felállítása, de vannak történelmi előz­ményei. A modern korban a régió csírái a '60-as években létrejöttek. Ezek a régiók ma még csupán tervezési régiók, s a terü­letfejlesztési célok összehangolására jöt­tek létre, nem jelentenek közigazgatási alapegységet. Létük célja az uniós támo­gatások lehívása. Az uniós támogatások célterülete ugyanis a régió alapja pedig a regionális és a kistérségi szintű tervezés.- Az unióban is így jöttek létre a régiók, vagy hosszabb idő alatt, természete­sen kialakult egységek alkotnak?- Mindegyikre van példa. Régiók létrejö­hettek történelmi, etnikai, kulturális, gaz­dasági és politikai alapon. Etnikai alapon formálódott régióvá például a francia Bre­tagne, a spanyol katalán és baszk terüle­tek, politikai régiók a német és osztrák „landok”, tartományok melyek például saját kormányokkal rendelkeznek. Szá­mos példa van a magyarhoz hasonló ré­gióalkotásra is, ilyennel találkozunk Angli­ában, Portugáliában. Ezek mindegyiké­nek közös jellemzője, hogy a területfej­lesztési programok által elősegített gaz­dasági pezsgés, fejlődés befolyásolja, élénkíti a társadalmi kapcsolatok fejlődé­sét. A területfejlesztési intézményekben a települések vezetői, a polgármesterek, a helyi politikusok megtapasztalhatják az együttműködés előnyeit, a közös terve­Hazai és uniós régiófepesztési fonások Európai Unió Strukturális Alapjai 91.5 milliárd forint Hazai társfinanszírozás 29.5 milliárd forint Összesen 121 milliárd forint Járóföld • II. évfolyam 3. szám • 2004. Pályázatok r céljait is. Ezért az ih a nála érdeklődőket is az rfü-khöz irányítja, hogy minél keve­sebb energiaráfordítással és minél gyor­sabban készíthessék el és nyújthassák be pályázataikat. Újabb ROP-pályázatok Újabb négy pályázattal bővül április elejétől a nemzeti fejlesztési terv részét képe­ző regionális operatív program (rop), amely a helyi közösségek fejlesztéséért in­dult. A rop a magyar társfinanszírozási forrásokkal együtt összesen 121 milliárd forintnyi támogatás felhasználását teheti lehetővé a 2004-2006. közötti években. Április 3-án jelenik meg az Európa Terv részét képező nemzeti fejlesztési terv re­gionális operatív programjának újabb négy pályázata - mondta Lünk Tamás, a rop irányító hatóságának (ih) vezetője. Ezzel a már meghirdetettek mellett to­vábbi források nyílnak meg a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhető­ségének javításához, a városi területek rehabilitációjához, a helyi foglalkoztatási kezdeményezésekhez, illetve a felsőok­tatási intézmények és a helyi szereplők együttműködéséhez. A helyi közösségekért indított rop összesen 475 millió euronyi (121 milliárd forintnak megfelelő) támogatás igénybe vételét teheti lehetővé a 2004-2006 kö­zötti években. Ebből 359 millió euronyit (91,5 milliárd forintnyit) az Európai Unió strukturális alapjai folyósítanak, 29,5 mil­liárdnyit pedig a magyar társfinanszíro­zás tesz ki. Az áprilisi pályázatok teljes keretösszege mintegy 37,5 milliárd forint lesz, míg a márciusban már megjelent kiírások 68,5 milliárd forint felhasználá­sához járulhatnak hozzá. A fennmaradó 15 milliárd forint techikai segítségnyúj­tásra, szolgáltatáshálózatok kilakítására, illetve a közigazgatási és civil együttmű­ködések fejlesztésére vehető igénybe. A márciusban közzétett öt pályáza­ton a turisztikai vonzerő fejlesztéséhez és a turisztikai fogadókészség javításá­hoz, illetve az óvodai és alapfokú oktatá­si intézmények infrastruktúrájának kor­szerűsítéséhez lehet támogatásokhoz jutni. E kiírásban is pályázatok nyújtha­tók be a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek jobb elérhetőségének javítá­sához és a helyi foglalkoztatási kezde­ményezésekhez. Az eddigi internetes statisztikák szerint az előzetes érdeklő­dés a turisztikai, illetve az óvodai és is­kolai fejlesztések iránt volt a legna­gyobb, mivel e támogatási konstrukciók bekerültek a nemzeti fejlesztési terv tíz legkeresettebb projektje közé. Ugyanak­kor lapzártánkig még nem érkeztek pá­lyázatok a regionális fejlesztési ügynök­ségekhez (rfü). Lünk Tamás tájékoztatása szerint a rop legfontosabb célja, hogy segítse a kiegyensúlyozott fejlődést a hazai régi­ókban. Mivel az egész országra egy regi­onális operatív program készült, abban olyan prioritásokat határoztak meg, amelyek mind a hét régió számára fonto­sak. A területi kiegyenlítés érdekében ugyanakkor a források legalább 75 szá­zalékát a négy legfejletlenebben - az észak-magyarországiban, az észak-alföl­diben, a dél-alföldiben és a dél-dunántú­liban - használják majd fel. A projektek kiválasztásában a regio­nális fejlesztési ügynökségeknek lesz meghatározó szerepük. A rop irányító ha­tósága - amely a Magyar Terület- és Re­gionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) szer­vezeti egységeként működik - kizárólag a régiók javaslata alapján dönt a támogat­ható programokról. A hatékonyság növe­lése érdekében pedig a források felhasz­nálását azokra területekre és tevékenysé­gekre koncentrálják, amelyek egy-egy ré­gió számára a leglényegesebbek. Az igénylők a pályázati anyagokat - nyomtatott vagy elektronikus formában - folyamatosan, 2006 végéig, illetve a ke­retösszegek felhasználásig adhatják be. Kivétel ez alól a turisztikai fogadóképes­ség javítását szolgáló projekt, amelynél a beadási határidő ez év június 15-én jár le. E programra egyébként nem csak köz­ponti költségvetési szervek, önkormány­zatok, vagy nonprofit szervezetek, hanem hanem kis- és középvállalkozások is je­lentkezhetnek. A turizmus fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek a rop-ba azért kerültek be, hogy a főváros és a Ba­laton mellett a többi régióban található, nemzetközi érdeklődésre számot tartó látnivaló is forrásokhoz juthasson. A pályázatokat a regionális fejleszté­si ügynökségekhez kell benyújtani. A be-, adványokat tartalmi szempontból e szer­vezetek értékelik, majd javaslatot tesz­nek a rangsorolásra és elfogadásra. Az irányító hatóság megítélése szerint az ügynökségek szakemberei segíthetnek leginkább a pályázatokkal kapcsolatos helyi gyakorlati ügyekben, és mindenki másnál jobban ismerik a régió fejlesztési A regionális operatív program pro­jektjei: Február 17-én megjelent pályázatok, for­rás (millió forint) • turisztikai vonzerők fejlesztése: 19620,3 • turisztikai fogadóképesség javítása: 8025.9 • hátrányos helyzetű régiók és kistér­ségek elérhetősége: 25517,9 • óvodai és alapfokú oktatási intéz­mények fejlesztése: 12247,8 • helyi foglalkoztatási kezdeménye­zések támogatása: 3150,3 Az április 3-án megjelenő pályázatok: • hátrányos helyzetű régiók és kistér­ségek elérhetősége: 2993,8 • városi területek rehabilitációja: 21266.9 • helyi foglalkoztatási kezdeménye­zések támogatása: 969,4 • felsőoktatási intézmények és a he­lyi szereplők együttműködése: 12247,8 2004, * IL évfolyam 3, szám * JáráfáW 13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom