Petőfi Népe, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
PEA2 Idén is lesz pályázat ELŐKÉSZÍTŐ ALAP A kormány az idén 4 milliárd forint támogatást nyújt ahhoz, hogy az önkormányzatok és a civil szervezetek jól kidolgozott programokkal pályázhassanak az unió strukturális forrásaira. A pályázatelőkészítő alap második üteme (PEA2) várhatóan április végén indul. A projektek kiválasztásánál az eddigieknél nagyobb szerepet kapnak a helyi döntések, és fontos cél lesz a tanácsadói képzés ösztönzése is. Ebben az évben újabb támogatások segítik majd a projekt-előkészítést annak érdekében, hogy a pályázók a májusi csatlakozás után minél nagyobb eséllyel juthassanak az uniós fejlesztési forrásokhoz - mondta Dobrev Klára, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnökhelyettese. A pályázat-előkészítő alap második üteme (PEA2) várhatóan április végén indul. Az újabb program alapvető célja az eddigiekhez hasonlóan az, hogy a benyújtott ötletekből teljes körű projektek álljanak ösz- sze. A PEA2 ugyanakkor szélesebb tevékenységi körre terjed majd ki, és a szakértői tudásbázis kiépítését és a pályázati tájékoztatást is magába foglalja. A PEA olyan projektek elkészítésében működik közre, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) forrásaiból kaphatnak támogatást a 2004-2006-os időszakban. Az előkészítő alapból az igénylők nem juthatnak közvetlen pénzügyi segítséghez, hanem szakmai, adminisztratív és szervezési hátteret használhatnak fel a programok kidolgozásához. Az igénybe vett szakértői munkáért nem kell fizetniük, mivel ezt a program vállalja magára. Az együttműködés fő célja, hogy a kiválasztott ötletekből olyan pályázatok szülessenek, amelyeket akár azonnal be lehet nyújtani a májusi uniós csatlakozás után. A tavaly kiírt első PEA-pályázatban a projekt-előkészítő munkálatokra 27 millió euro (mintegy 6 milliárd forint) állt rendelkezésre, amelyből 15 millió eurot a PHARE, 12’ milliót a hazai kormányzati források tettek ki. A megadott határidőig ösz- szesen 2792 programötlet érkezett a nemzeti fejlesztési terv (nft) négy ERFA- és ESZA-finanszírozású operatív programjára (a regionális, a humánerőforrásfejlesztési, a gazdasági versenyképességi és a környezetvédelmi op-re). Ebből a kidolgozásra javasolt pályázatok száma 585, a tartalékba helyezetteké 75 volt, de Dobrev Klára tájékoztatása szerint csaknem kivétel nélkül értelmes ötletek érkeztek be, így az elutasítás indoka az esetek zömében a pénzkeret kimerülése volt. A pályázók leginkább a regionális operatív program fejlesztési lehetőségei iránt érdeklődtek, míg például a szociális ellátások bővítésére kevés ötletet nyújtottak be. Meglepetést hozott a beadványok regionális megoszlása is, mivel a fejlettebb nyugat-magyarországi országrészek a várakozásokkal ellentétben nem adtak be több programpályázatot. A tavaly benyújtott projektötletek kidolgozásában négy, PHARE-tenderen kiválasztott konzorcium szakemberei működnek közre. Az ERFA-hoz kapcsolódó programok elkészítésében a Ramboll Konzorcium, a minőségellenőrzésben az ÖIR Konzorcium vesz részt. A ESZA-hoz kötődő projektek összeállítása a Ramboll Konzorcium, minőségellenőrzésük pedig a BBJ Konzorcium feladata. A szakértők jártasak az uniós és a hazai pályázati rendszerekben, így segítséget nyújthatnak abban, hogy az ötletek EU-konform programpályázatokká formálódjanak. Dobrev Klára tájékoztatása szerint jó esély van arra, hogy az első benyújtható projektek májusban megszülessenek. A PEA2-es programban a Phare már nem vesz részt, így azt teljes egészében a kormány finanszírozza. A felhasználható pénzkeret 4 milliárd forint lesz. Az új kiírásban az NFH nagyobb hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy a helyi szinten legfontosabbnak ítélt projekteket a regionális fejlesztési ügynökségek és tanácsok választhassák ki. A hivatal arra is törekszik, hogy a PEA2-ben a szociális programok az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjanak. Emellett a fejlesztési ügynökségekkel és tanácsokkal közösen igyekszik majd kiválasztani azokat a programokat, amelyek több önkormányzat, civil szervezet összefogásával valósulhatnak meg. Az új pályázati kiírásban fontos szerep hárul a tanácsadói képzés támogatására is, hogy a projektkészítéshez minden pályázó megtalálhassa a neki legmegfelelőbb partnert a következő tíz-húsz évben - közölte az elnökhelyettes. A cél az, hogy regionális szinten tanácsadói listák készüljenek, amelyekről - közbeszerzési eljárás keretében - a munkákhoz szükséges szakembereket ki lehet választani. A szakértői tudásbázis kiépítése azért is fontos, mert ezzel lehetővé válhat, hogy az érdeklődők később „célcsoport- specikfikusan” ismerhessék meg az EU-s követelményeket, illetve a projektekek előkészítési és kidolgozási feladatait. A decentralizáció több kisebb tanácsadói pályázatot eredményezhet, így a magyar tanácsadó cégek az eddigieknél nagyobb szerepet kaphatnak. www.ekormanyzat.hu Nemzeti Fejlesztési Terv www.nfh.hu Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.fmm.gov.hu Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium www.mtrfh.hu Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal 12 Járóföld • II. évfolyam 3. szám » 2004. zés - megvalósítás előnyeit. Ez hozzásegíthet a többcélú kistérség, majd a járás, a közigazgatási régió létrejöttéhez.- Magyarországon mikor válhatnak többfunkcióssá a régiók?- Ahhoz, hogy közigazgatási feladatokat is ellássanak, módosítani kellene az Alkotmányt, a választásról és az önkormányzatokról szóló törvényt. Ez pedig tudjuk, milyen nehéz politikai feladat. Másrészt nem kell kapkodni. A mostani területfejlesztésre létrejött régiók és kistérségek ahhoz megfelelő keretet teremtenek, hogy megtanulják a szereplők az együttműködést, a közös programírást és a közös pályázást. Ezen a bázison aztán évek, évtizedek alatt kialakulhat egy köz- igazgatási rendszer is.- Mi ennek a valószínűsége? Magyar- országon egy sor szomszédos településen, ahelyett, hogy együttműködnének, irigykednek, acsarkodnak egymásra.- Vannak rossz példák is, de többségre nem ez jellemző. Mindenesetre valóban nem erős a magyar települések közti együttműködés. A regionalizmusnak éppen az az egyik feladata, hogy a központi hatalom és a helyi hatalom, autonómia között új arányokat alakítson ki. Magyar- országon azért is nehéz együttműködésre bírni a települési önkormányzatokat, mert több mint háromezer van belőlük. A hasonló területű és népességű Ausztriában csupán 600, Portugáliában 300 körüli önkormányzatnak kell érdekeit egyeztetni. Tehát szükség lenne itthon is egyfajta koncentrálódásra, ezt szolgálhatják a kistérségek. Ez a cél és - ha beindul - a folyamat jól illeszkedik az európai önkormányzatiság fejlesztéséhez. Mindemellett hangsúlyozom, ahhoz, hogy a régiók Magyarországon területfejlesztési funkciójukat jelenlegi formájukban betöltsék, nincs szükség a közigazgatási-rendszer átalakítására.- Mire számíthatunk az unió új, 2006- 2013 közötti költségvetési időszakában?- Az új kohéziós politika körvonalait és pénzügyi perspektíváit februárban tette közzé az EU Bizottsága. A politika lényegi továbbvitelét javasolják. A szolidaritás fennmarad, de továbbfejlesztett formában. E változásnak az új, szegényebb, fejletlenebb tagállamok belépése az egyik oka. A másik ok az, hogy időközben kiderültek az eddig alkalmazott rendszer hiányosságai, ellenmondásai is. Például túl összetett a lebonyolítási rendje, eszközrendszere: több támogatási alapból is lehetett finanszírozni egy célkitűzést. 2007-tól egyszerűbb lesz a pályázati rendszer, a helyi - regionális és nemzeti - hatóságok jogköre erősödik, önállóbbak lesznek. Vita van még arról is, hogy két, vagy három év alatt kell befejezni a támogatással megvalósuló beruházásokat. Változást jelent az is, hogy három év múlva változtatni akarnak a kohéziós politika célján is. Ma azt szorgalmazza Brüsszel, hogy a kohéziós politika is szolgálja a versenyképesség növelését: úgy kell adni az elmaradottaknak pénzt, hogy ott javuljanak a foglalkoztatási adatok, s gazdasági ereje is növekedjen e régióknak. Mindez azt a Lisszabonban megfogalmazott célt szolgálja, miszerint 2020- ig az Unió válik a világ legfejlődőbb területévé.- Mit érzünk mi majd itt, Magyarországon?- Magyarországon is nem csupán a hátrányosabb helyzetű kistérségek, megyék, régiók fejlődését kell szem előtt tartani, hanem a fejlettebbekét is. Ez 2004-től már érződik a támogatáspolitika átalakításán: két támogatási rendszer létezik. Az egyik az uniós támogatásokkal is gazdálkodó, Nemzeti Fejlesztési Tervbe illesztett öt operatív program, a másik a nemzeti hatáskörbe tartozó és a költségvetés által finanszírozott támogatás. Kérdés, mi legyen a két rendszer egymáshoz való vi- szqnya. Az uniós pénzekre az ország ösz- szes régiója, kistérsége pályázhat - az uniós besorolás szerint ma az összes magyar régió fejletlennek minősül. Ugyanakkor országon belül a legfejlettebb és a legkevésbé fejlettek között háromszoros eltérések vannak, ezért az utóbbiakban nagyobb segítségre van szükség. E cél elérésben várhatóan a nemzeti források kapnak nagyobb szerepet.- Sokan - talán joggal - attól tartanak, hogy a fejlettebb területek sikeresebb pályázatokat készítenek, így az uniós pénzeket inkább ők képesek lehívni, s nem a hátrányos helyzetű térségek.- Éppen ezért van szükség markáns nemzeti területfejlesztési elképzelésekre és ehhez megfelelő nagyságú forrásokra. Egyébként lesz forrás elég: 2007-ig közel 3 milliárd, 2007-2013 között összesen körülbelül 24 milliárd euró támogatást kaphat Magyarország. Ennek egyharmada a Kohéziós Alapból egyedi nagy projektekre igényelhető pénz, a többi a Strukturális Alap és az Európai Szociális Alapból igényelhető forrás. Egy korlátot állít az EU: az ország az aktuális GDP-jének 4 százalékának megfelelő összegnél több közösségi forrást nem igényelhet. Ahhoz, hogy ezeket a kereteket igénybe tudjuk venni, el kell készíteni a hétéves terveket. Ez olyan munka, amelyben a regionális területfejlesztési intézmények központi szerepet vállalnak. Ezért van szükség tehát a mi rendszereinkre, ezért van szükség az új területfejlesztési törvényre. Utóbbi megváltoztatja a regionális területfejlesztési tanácsok összetételét: tarthatatlan a mai helyzet, amikor a minisztériumok több tagot delegálnak e szervezetekbe, mint a helyi megyei, települési önkormányzatok. Amennyiben a parlament is elfogadja a törvény módosítását, úgy a régiós fejlesztési tanácsokban csak helyben megválasztott tagok, szakemberek foglalhatnak helyet, olyanok, akik az ön- kormányzati választások során négyévente megméretődnek.- Mi a sorsa a megyéknek, kistérségeknek?- A kistérségek új színterei lesznek a területfejlesztésnek, azt szeretnénk, hogy ezek hozzák össze a településeket. Le kell szögezzem: területfejlesztési elképzeléseket egy kistelepülés nem képes végrehajtani. A programozás, projektépítés alapegysége a kistérség. A megyéknek továbbra is nagyon komoly szerepe lesz, ahogy van is. Itt ugyanis olyan jó szakmai kapacitások és műhelyek vannak, amelyek nélkül a kistérségek felkészítése, munkája elképzelhetetlen.- A területfejlesztési törvény módosítását már tavaly őszre várta a szakma. Mikor szavazhat az új jogszabályról a parlament?- A tavaszi ülésszak folyamán el kellene fogadni a változtatásokat, hogy félévtől folyamatosan felállhassanak a kistérségi területfejlesztési tanácsok, átalakulhassanak a regionális fejlesztési tanácsok. Ha a változtatást nem csináljuk meg, akkor nem tudjuk kellően megerősíteni 2007-ig a regionális intézményrendszert. Ez pedig gátja lehet a tervezésnek: a 2007- 2013-ig tartó időszak terveinek kidolgozásához két évre van szükség. így viszont már, az uniós pénzek megszerzése, fel- használása is megkérdőjeleződhet. www.mtrfh.hu Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal www.nfh.hu Nemzeti Fejlesztési Hivatal www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal www.mfa.gov.hu Külügyminisztérium 2004. • II. évfolyam 3. szám • Járóföld 5
