Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-05 / 30. szám

A KELTA TIGRIS Gazdasági csoda vagy szerencsés körülmények? Az uniós csatlakozás eredményeként sok politikus ígér óriási fejlődést. Magyaror­szágnak a jó példaként, mintaként emle­getett írországiéhoz hasonlítható lehető­ségei vannak, voltak. Ezzel azonban egy­részt okszerű gazdaságipolitika és sze­rencsés csillagzat mellett lehet élni. Az ír szakemberek is nagyobb óvatossággal válaszolnak arra kérdésre, vajon sikerül­het-e a most csatlakozó tíz ország vala­melyikének megismételni a kelta tigrisnek is becézett ország fejlődéstörténetét. A szigetországban az EU-tagságnak és az uniós segélyeknek, valamint a helyes gazdasági döntéseknek nagy szerepük volt, de egy ilyen kicsi gazdaság eseté­ben a legfontosabb mégis a körülmények szerencsés összjátéka volt - mondják az ottaniak. Másfél évtizednyi felfutás Brendan J. Whelan, dublini közgazdász szerint az ország egészen az ötvenes évekig a lehető legrosszabb politikát foly­tatta: befelé fordult, önellátásra rendezke­dett be, és magas vámokkal védte iparát. Az eredmény még nagyobb szegénység lett, a munkanélküliség az égbe szökött, és a mindig is rugalmas ír munkaerő me­nekült az országból. Az ötvenes években azonban kidolgoztak egy exportorientált politikára épülő gazdaságfejlesztési prog­ramot, szabadkereskedelmi szerződést kötöttek Londonnal és felvételüket kérték az európai közösségbe. A hatvanas évek­ben meg is indult a fejlődés, de 1973-ban, amikor az országot felvették az Európai Közösségbe (EK), még mindig csak a kö­zösségi átlag GDP-jének 58 százalékát teljesítették. Néhány évig még tartott a növekedés, aminek az olajválság és az eladósodottság vetett véget: ismét 18 százalék fölé ugrott a munkanélküliség, újabb kivándorlási hullámot indítva el. Eb­ben az időszakban töltött tizenkét évet New Yorkban Peter Doyle is, aki ma az Európai Bizottság dublini képviseletét ve­zeti. Elmondása szerint a nyolcvanas évek végén kezdett restriktiv politikába a kormány, egyúttal nagymértékben csök­kentve az adókat. Szegénységük miatt az EK engedélyezte az íreknek, hogy állami támogatásokat is adjanak a beruházók­nak. A zöldmezős beruházókat már ki­épült kommunikációs és közlekedési inf­rastruktúrával ellátott ipari parkok várták. Közben felnőtt az a generáció is, amely­nek képzésére fordították az ELI szociális alapjaiból nyert pénzeket. Ekkoriban hoz­ta létre az EK kohéziós alapját is, ame­lyekből nagyobb infrastrukturális beruhá­zások kezdődtek. Kialakulóban volt az egységes európai piac, és rohamos nö­vekedésnek indult az amerikai gazdaság is. A szerencsés körülmények hatására is áradni kezdett az amerikai és japán tőke az angolul beszélő, kedvező árú és jól képzett munkaerőt, valamint az egységes európai piachoz hozzáférést biztosító szi­getországba. Kialakul-e egy újabb kistigris? Magyarország ugyan nem rendelkezik az angol nyelv nyújtotta előnyökkel, de cent­rális elhelyezkedése annál nagyobb előnyt nyújt a számára: sem politikailag, sem kereskedelmileg nem kerülhető meg. Ráadásul munkaereje még viszony­lag olcsó és jól képzett, illetve jelentős inf­rastrukturális fejlesztések történtek az el­múlt években, ezért ha hazánk okosan használja fel az uniós tárrtogatásokat, ko­moly eredményekre lehet képes a csatla­kozást követően. Tanulságos rossz ír ta­pasztalat volt a fiatalok elvándorlása, amelyet csak mostanság tudtak megfor­dítani. Ez az emigráció - ha kis mérték­ben is - Magyarországon is megismétlőd­het a következő években, évtizedben. Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Január utolsó napjaiban Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter mutatta be azt a szakkönyvet, amely „Gyakorlati tudnivalók az Európai Unió­ról” címmel, második, bővített kiadás­ban jelent meg. A kiadvány a budapes­ti könyvtári hálózatba kerülve is szolgál­ja az érdeklődök ismeretigényét. A ki­adványokat Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója vette át. A közel 420 oldalas, praktikus isme­reteket tartalmazó kötet elsősorban a kis- és közepes vállalkozók uniós felké­szítését, önálló felkészülését segíti 31 szerző gyakorlati tapasztalatai, a vállal­kozók napi munkájához szükséges igé­nyek alapján. Megállapodás a könyvtárszö­vetséggel Alig egy hónapja együttműködési meg­állapodást írt alá a Regionális Fejleszté­si Holding Rt. (RFH Rt.) és az Informati­kai és Könyvtári Szövetség. Ennek lé­nyege és célja, hogy a vidéken élők számára a könyvtárakon keresztül meg­felelő nyomtatott területfejlesztési és ré­giópolitikai szakirodalom álljon rendel­kezésre helyben. A két szervezet mö­gött álló intézményrendszer képes arra, hogy jelenleg 149 kistérségi központ­ban működő könyvtárakat kiadványok­kal, könyvekkel, támogatási pályázatok­kal kapcsolatos ismertetőkkel lássák el. Ennek keretében a könyvtári szövetség az infrastruktúrát biztosítja, míg kiadvá­nyokat az RFH Rt. A könyvtárak lénye­gében a már kialakított úgynevezett EU- pontokhoz hasonló funkciót látják el, ahol információs kiadványokat biztosí­tanak az érdeklődők számára. Az együttműködés kiemelt célja, hogy a könyvtárakban a könyvtárosok közreműködésével minden pályázni akaró ember és közösség megtalálja és rövid időn belül megkapja a szükséges információkat. A könyvtárak alkalmas helyszínei az információ hozzáférésé­nek, országos és nemzetközi rendszere lehetővé teszi, hogy az emberek meg­felelő módon és minőségben tájéko­zódhassanak. Nem mellékesen minden könyvtárban adott az Internet elérhető­ség, másrészt minden kijelölt könyvtár rendelkezik olyan helyiséggel, ahol akár a területfejlesztés alapját jelentő kistérségek megbízottjai a helyi érdek­lődőkkel kisebb összejöveteleket is tart­hatnak. Az RFH Rt. pedig vállalta, hogy a könyvtárak számára is megküldi azt a kézikönyvtári állományt, amelyet a kis­térségi megbízottak számára tervez ki­alakítani. 14 Járóföld • II. évfolyam 1. szám • 2004. Tartalomjegyzék JÁRÓFÖLD Hírlevelünk első számaival tavaly tavasszal jelentkeztünk először, s olvasóink visszajel­zései szerint sikerrel vettük az akadályt. Célunk az volt, hogy megismertessük az or­szág lakosságát a területfejlesztés alapjaival, azzal, hogy az Európai Unió miért is tart­ja igen fontosnak ezt a feladatot, s nem mellékesen azzal, hogy a magyarországi terü­letfejlesztési politika miként épül fel. Mostani számunk - ami egy hosszadalmas, de mindenképpen kötelező közbeszer­zési eljárás miatt több hónap kihagyás után jelenik meg - arról számol be, hogy mi tör­tént 2003-ban a területfejlesztésben, milyen nagyobb programok indultak el, milyen tá­mogatási pályázatok születtek, s azokból kik nyerhettek. Nem mellékesen leírjuk, hogy egy forint támogatás az egyes régiókban, különféle támogatási célelőirányzat esetében hány forint beruházást mozdított meg. (Elárulhatom, országos átlagban a csaknem 25 milliárd forintot kitevő négy nagy területfejlesztései célelőirányzat minden egyes forint­ja megközelítőleg 2,2 forint fejlesztést indukált.) Ebben a számunkban - melyet minden hónap közepén egy-egy újabb követ - in­terjút olvashatnak Nagy Sándorral, a területfejlesztést felügyelő politikai államtitkárral arról, vajon miért változott a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal neve Magyar Terület- és Régiófejlesztési Hivatallá, miként vállnak egyre fontosabbá az országos központok mel­lett a regionális területfejlesztési szervezetek. Szólunk arról is, hogy a területfejlesztési törvény módosítása miként teszi lehetővé, hogy az idén összesen 64,4 milliárd forint rendelkezésre álló területfejlesztési keret nagy részéről a régiók döntenek, hogy létrejönnek a kistérségi területfejlesztési taná­csok, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban miként szorulnak ki a minisztériumok delegáltjai, átadva a helyet az önkormányzati választások során kiválasztott képviselőknek. Eljött végre az az idő is, amikor lapunkban beszámolhatunk arról, hogy megjelent az első, igazi uniós pályázat, bár csak május 1-jén csatlakozunk az Európai Unióhoz, ta­valy decemberben Brüsszel elfogadta a teljes magyar Nemzeti Fejlesztési Tervet, ezért már január közepén megjelenhetett az első pályázati csomag. Ez már nem előcsat­lakozási támogatási forrás, PHARE-keret, hanem valódi, a teljes jogú tagország számá­ra igényelhető uniós forrás. A pályázatokat március végéig sorra jelentetik meg az azo­kért felelős minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal. A pályázatok a Nemzeti Fej­lesztési Terv rész öt operatív programban megismerhető elvek és célok szerint teszik lehetővé források lehívását. Ez az összeg nem kevés: a következő három évben 2006- ig összesen 1365 milliárd forint fejlesztési pénz áramolhat az országba, illetve mozdul­hat meg házon belül. Az előbb említett összegben ugyanis benne foglaltatik az a 280 milliárd forintra tehető magántőke, amely az uniós és az azt kiegészítő nemzeti költség- vetési támogatási progra­mokhoz kapcsolódik. Hírlevelünket használ­hatóvá akarjuk tenni azál­tal is, hogy gyakorlati taná­csokat adunk nemcsak ar­ról, milyen pályázatok je­lentek meg egy-egy téma­körben, hanem arról is, mi­ként lehet sikeresen pá­lyázni. Erre persze nincs általános recept, de né- ’ hány alapvetést közzéte- szünk. Ebben és az ezt követő lapszámok mindegyiké­ben bemutatunk sikeres regionális, megyei és kis­térségi programokat. Cé­lunk emberközelbe hozni a sokunk számára még min­dig megfoghatatlan terü­letfejlesztést. O. Horváth György Interjú__________________ 4 Beszélgetés Nagy Sándorral Pályázatok 2003________ 6 2003. év pályázati eredményei Operatív Programok 7 Mire pályázhatunk az Európai Unió tagjaként? Gazdasági versenyképesség javítása 8 Az agrárium és a vidék fejlesztése Környezetvédelem és infrastuktúra 9 Regionális fejlesztések Képzési programok támogatása RFH-csoport____________ 10 Az RFH-csoport Régiók, kistérségek 11 Beszállítói program 12 A fejlődés esélyei 13 Jó példák Záhonyból Európai Unió____________ 14 A Kelta Tigris 15 Pályázatok Impresszum Járóföld a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának Hírlevele Kiadó: Regionális Fejlesztési Holding Rt. 1085 Budapest, Baross u. 22-26. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: O. Horváth György Szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Szép u. 2. Tel.: (06-1) 486-0866/33 E-mail: hirlevel@rfh-rt.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőség címén Nyomdai előkészítés: Commenthal Kép-Stúdió Kft. Ügyvezető: Biró Zoltán 1135 Budapest, Kisgömb u. 13. Tel.: (06-1) 237-0749 Internet: www.kepstudio.hu E-mail: recepcio@kepstudio.hu Nyomás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája - 04.0244 Felelős vezető: Burján Norbert ISSN 1589-7427 2004. • II. évfolyam 1. szám • Járóföld 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom