Petőfi Népe, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-05 / 30. szám
A KELTA TIGRIS Gazdasági csoda vagy szerencsés körülmények? Az uniós csatlakozás eredményeként sok politikus ígér óriási fejlődést. Magyarországnak a jó példaként, mintaként emlegetett írországiéhoz hasonlítható lehetőségei vannak, voltak. Ezzel azonban egyrészt okszerű gazdaságipolitika és szerencsés csillagzat mellett lehet élni. Az ír szakemberek is nagyobb óvatossággal válaszolnak arra kérdésre, vajon sikerülhet-e a most csatlakozó tíz ország valamelyikének megismételni a kelta tigrisnek is becézett ország fejlődéstörténetét. A szigetországban az EU-tagságnak és az uniós segélyeknek, valamint a helyes gazdasági döntéseknek nagy szerepük volt, de egy ilyen kicsi gazdaság esetében a legfontosabb mégis a körülmények szerencsés összjátéka volt - mondják az ottaniak. Másfél évtizednyi felfutás Brendan J. Whelan, dublini közgazdász szerint az ország egészen az ötvenes évekig a lehető legrosszabb politikát folytatta: befelé fordult, önellátásra rendezkedett be, és magas vámokkal védte iparát. Az eredmény még nagyobb szegénység lett, a munkanélküliség az égbe szökött, és a mindig is rugalmas ír munkaerő menekült az országból. Az ötvenes években azonban kidolgoztak egy exportorientált politikára épülő gazdaságfejlesztési programot, szabadkereskedelmi szerződést kötöttek Londonnal és felvételüket kérték az európai közösségbe. A hatvanas években meg is indult a fejlődés, de 1973-ban, amikor az országot felvették az Európai Közösségbe (EK), még mindig csak a közösségi átlag GDP-jének 58 százalékát teljesítették. Néhány évig még tartott a növekedés, aminek az olajválság és az eladósodottság vetett véget: ismét 18 százalék fölé ugrott a munkanélküliség, újabb kivándorlási hullámot indítva el. Ebben az időszakban töltött tizenkét évet New Yorkban Peter Doyle is, aki ma az Európai Bizottság dublini képviseletét vezeti. Elmondása szerint a nyolcvanas évek végén kezdett restriktiv politikába a kormány, egyúttal nagymértékben csökkentve az adókat. Szegénységük miatt az EK engedélyezte az íreknek, hogy állami támogatásokat is adjanak a beruházóknak. A zöldmezős beruházókat már kiépült kommunikációs és közlekedési infrastruktúrával ellátott ipari parkok várták. Közben felnőtt az a generáció is, amelynek képzésére fordították az ELI szociális alapjaiból nyert pénzeket. Ekkoriban hozta létre az EK kohéziós alapját is, amelyekből nagyobb infrastrukturális beruházások kezdődtek. Kialakulóban volt az egységes európai piac, és rohamos növekedésnek indult az amerikai gazdaság is. A szerencsés körülmények hatására is áradni kezdett az amerikai és japán tőke az angolul beszélő, kedvező árú és jól képzett munkaerőt, valamint az egységes európai piachoz hozzáférést biztosító szigetországba. Kialakul-e egy újabb kistigris? Magyarország ugyan nem rendelkezik az angol nyelv nyújtotta előnyökkel, de centrális elhelyezkedése annál nagyobb előnyt nyújt a számára: sem politikailag, sem kereskedelmileg nem kerülhető meg. Ráadásul munkaereje még viszonylag olcsó és jól képzett, illetve jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek az elmúlt években, ezért ha hazánk okosan használja fel az uniós tárrtogatásokat, komoly eredményekre lehet képes a csatlakozást követően. Tanulságos rossz ír tapasztalat volt a fiatalok elvándorlása, amelyet csak mostanság tudtak megfordítani. Ez az emigráció - ha kis mértékben is - Magyarországon is megismétlődhet a következő években, évtizedben. Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról Január utolsó napjaiban Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter mutatta be azt a szakkönyvet, amely „Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról” címmel, második, bővített kiadásban jelent meg. A kiadvány a budapesti könyvtári hálózatba kerülve is szolgálja az érdeklődök ismeretigényét. A kiadványokat Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója vette át. A közel 420 oldalas, praktikus ismereteket tartalmazó kötet elsősorban a kis- és közepes vállalkozók uniós felkészítését, önálló felkészülését segíti 31 szerző gyakorlati tapasztalatai, a vállalkozók napi munkájához szükséges igények alapján. Megállapodás a könyvtárszövetséggel Alig egy hónapja együttműködési megállapodást írt alá a Regionális Fejlesztési Holding Rt. (RFH Rt.) és az Informatikai és Könyvtári Szövetség. Ennek lényege és célja, hogy a vidéken élők számára a könyvtárakon keresztül megfelelő nyomtatott területfejlesztési és régiópolitikai szakirodalom álljon rendelkezésre helyben. A két szervezet mögött álló intézményrendszer képes arra, hogy jelenleg 149 kistérségi központban működő könyvtárakat kiadványokkal, könyvekkel, támogatási pályázatokkal kapcsolatos ismertetőkkel lássák el. Ennek keretében a könyvtári szövetség az infrastruktúrát biztosítja, míg kiadványokat az RFH Rt. A könyvtárak lényegében a már kialakított úgynevezett EU- pontokhoz hasonló funkciót látják el, ahol információs kiadványokat biztosítanak az érdeklődők számára. Az együttműködés kiemelt célja, hogy a könyvtárakban a könyvtárosok közreműködésével minden pályázni akaró ember és közösség megtalálja és rövid időn belül megkapja a szükséges információkat. A könyvtárak alkalmas helyszínei az információ hozzáférésének, országos és nemzetközi rendszere lehetővé teszi, hogy az emberek megfelelő módon és minőségben tájékozódhassanak. Nem mellékesen minden könyvtárban adott az Internet elérhetőség, másrészt minden kijelölt könyvtár rendelkezik olyan helyiséggel, ahol akár a területfejlesztés alapját jelentő kistérségek megbízottjai a helyi érdeklődőkkel kisebb összejöveteleket is tarthatnak. Az RFH Rt. pedig vállalta, hogy a könyvtárak számára is megküldi azt a kézikönyvtári állományt, amelyet a kistérségi megbízottak számára tervez kialakítani. 14 Járóföld • II. évfolyam 1. szám • 2004. Tartalomjegyzék JÁRÓFÖLD Hírlevelünk első számaival tavaly tavasszal jelentkeztünk először, s olvasóink visszajelzései szerint sikerrel vettük az akadályt. Célunk az volt, hogy megismertessük az ország lakosságát a területfejlesztés alapjaival, azzal, hogy az Európai Unió miért is tartja igen fontosnak ezt a feladatot, s nem mellékesen azzal, hogy a magyarországi területfejlesztési politika miként épül fel. Mostani számunk - ami egy hosszadalmas, de mindenképpen kötelező közbeszerzési eljárás miatt több hónap kihagyás után jelenik meg - arról számol be, hogy mi történt 2003-ban a területfejlesztésben, milyen nagyobb programok indultak el, milyen támogatási pályázatok születtek, s azokból kik nyerhettek. Nem mellékesen leírjuk, hogy egy forint támogatás az egyes régiókban, különféle támogatási célelőirányzat esetében hány forint beruházást mozdított meg. (Elárulhatom, országos átlagban a csaknem 25 milliárd forintot kitevő négy nagy területfejlesztései célelőirányzat minden egyes forintja megközelítőleg 2,2 forint fejlesztést indukált.) Ebben a számunkban - melyet minden hónap közepén egy-egy újabb követ - interjút olvashatnak Nagy Sándorral, a területfejlesztést felügyelő politikai államtitkárral arról, vajon miért változott a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal neve Magyar Terület- és Régiófejlesztési Hivatallá, miként vállnak egyre fontosabbá az országos központok mellett a regionális területfejlesztési szervezetek. Szólunk arról is, hogy a területfejlesztési törvény módosítása miként teszi lehetővé, hogy az idén összesen 64,4 milliárd forint rendelkezésre álló területfejlesztési keret nagy részéről a régiók döntenek, hogy létrejönnek a kistérségi területfejlesztési tanácsok, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban miként szorulnak ki a minisztériumok delegáltjai, átadva a helyet az önkormányzati választások során kiválasztott képviselőknek. Eljött végre az az idő is, amikor lapunkban beszámolhatunk arról, hogy megjelent az első, igazi uniós pályázat, bár csak május 1-jén csatlakozunk az Európai Unióhoz, tavaly decemberben Brüsszel elfogadta a teljes magyar Nemzeti Fejlesztési Tervet, ezért már január közepén megjelenhetett az első pályázati csomag. Ez már nem előcsatlakozási támogatási forrás, PHARE-keret, hanem valódi, a teljes jogú tagország számára igényelhető uniós forrás. A pályázatokat március végéig sorra jelentetik meg az azokért felelős minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal. A pályázatok a Nemzeti Fejlesztési Terv rész öt operatív programban megismerhető elvek és célok szerint teszik lehetővé források lehívását. Ez az összeg nem kevés: a következő három évben 2006- ig összesen 1365 milliárd forint fejlesztési pénz áramolhat az országba, illetve mozdulhat meg házon belül. Az előbb említett összegben ugyanis benne foglaltatik az a 280 milliárd forintra tehető magántőke, amely az uniós és az azt kiegészítő nemzeti költség- vetési támogatási programokhoz kapcsolódik. Hírlevelünket használhatóvá akarjuk tenni azáltal is, hogy gyakorlati tanácsokat adunk nemcsak arról, milyen pályázatok jelentek meg egy-egy témakörben, hanem arról is, miként lehet sikeresen pályázni. Erre persze nincs általános recept, de né- ’ hány alapvetést közzéte- szünk. Ebben és az ezt követő lapszámok mindegyikében bemutatunk sikeres regionális, megyei és kistérségi programokat. Célunk emberközelbe hozni a sokunk számára még mindig megfoghatatlan területfejlesztést. O. Horváth György Interjú__________________ 4 Beszélgetés Nagy Sándorral Pályázatok 2003________ 6 2003. év pályázati eredményei Operatív Programok 7 Mire pályázhatunk az Európai Unió tagjaként? Gazdasági versenyképesség javítása 8 Az agrárium és a vidék fejlesztése Környezetvédelem és infrastuktúra 9 Regionális fejlesztések Képzési programok támogatása RFH-csoport____________ 10 Az RFH-csoport Régiók, kistérségek 11 Beszállítói program 12 A fejlődés esélyei 13 Jó példák Záhonyból Európai Unió____________ 14 A Kelta Tigris 15 Pályázatok Impresszum Járóföld a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának Hírlevele Kiadó: Regionális Fejlesztési Holding Rt. 1085 Budapest, Baross u. 22-26. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: O. Horváth György Szerkesztőség címe: 1054 Budapest, Szép u. 2. Tel.: (06-1) 486-0866/33 E-mail: hirlevel@rfh-rt.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőség címén Nyomdai előkészítés: Commenthal Kép-Stúdió Kft. Ügyvezető: Biró Zoltán 1135 Budapest, Kisgömb u. 13. Tel.: (06-1) 237-0749 Internet: www.kepstudio.hu E-mail: recepcio@kepstudio.hu Nyomás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája - 04.0244 Felelős vezető: Burján Norbert ISSN 1589-7427 2004. • II. évfolyam 1. szám • Járóföld 3