Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-31 / 303. szám
PETŐFI NÉPE ALMANACH Új templomra gyűjtenek A századelőn épült iskolában az 1940-es évek elején nyitották meg a drágszéli templomot. Egyszerűen tornyot emeltek az épületre. Mára viszont annyira leromlott a templom állaga, hogy a hívek a felújítás ellenében az új építése mellett döntöttek. A századelőn épült iskolában nem élvezhették sokáig a diákok a helyben történő oktatás tagadhatatlan előnyeit. Felső tagozatát 1952-ben, alsó tagozatát 1975- ben egyesítették a miskei iskolával. Az épület azóta csak egyik funkcióját látja el. Ez év elejéig a drágszéli önkormányzat tulajdonában volt a helyi templom és iskola épülete. Ám a testület úgy döntött, az 1920-as évek elején emelt épületet átadja az egyháznak. Sajnos a templom állapota meglehetősen romos. Már a nyílászárókat sem lehet rendeltetésszerűen használni, egyszerűen megroskadt az egész épület. A plébános, Lei János kikérte a gyülekezet véleményét is. A felújítás ugyanis az előzetes tervek szerint mintegy 6 millió forintot emésztene fel. Mivel saroképületről van szó, az emberek attól is tartottak, hogy a közúti forgalom tovább rongálja az épületet. A helyiek szavaztak és az a döntés született, ne újítsák fel a régit, hanem építsenek új templomot. Gyűjtés kezdődött, de reménytelen, hogy a mindössze 60-70 fős gyülekezet összekuporgassa az új templom építési költségeit. Biztató jel, hogy már sokan jelezték, adakoznak a templom javára. Lei János, a település plébánosa elmondta, hogy a hívek nagyon szeretnék az új templomot, de az anyagi feltételek megteremtése egyelőre kérdéses. Az érseki hatóság is támogatja a törekvést, és természetesen pénzzel is segíti a megvalósítást. De szükség lesz gyűjtésre, adományokra is. Még nem készültek el a tervek, évekbe telhet, mire az új templo- mot szentelik Drágszélen. ■ A pingálás hagyománya Marcsa néni a világ számos országában megfordult, bemutatta tudományát és a térség hagyományát. Most néhány apró titokról lebben fel a fátyol. Tulajdonképpen nagyon egyszerű módon alakult ki a pingálás, mindenki szebbé akarta tenni a lakását. Az asszonyok versenyeztek egymással. A tisztaszobába csak csíkot pingáltuk, a konyhának viszont a teljes falát kifestettük - mesélte Pandúr Istvánná népművész. A tisztaszoba fala fehér volt, míg a konyháét mi libazöldnek hívtuk. Amikor elkezdjük a pingálást, nagyon belemerülünk a munkába. Egyszer külföldön voltunk, pingálni álltam be. A munka nagyon aprólékos, alig mozgunk közben. Egyszer csak magyarul megszólított egy férfi. Sokáig állt és nézett, azt hitte bábu vagyok. Ezt a munkát szeretni kell. Nem lehet csak tanítani, vagy tanulni. Én nagyon szeretek pingálni, térítőt írni, hímezni is. A rajzolás kicsi korom óta leköt. Eddig sajnos nem tudtam megfelelően átadni a tudásomat. A lányom jól másol, de soha nem volt időm és türelmem foglalkozni vele. A kis unokám nyolcéves. Remélem lesz elég időm megtanítani a mesterségre. Nagyon ügyes, tehetséges kislány^ Van egy középiskolás lány is. Őt nagyon érdekli a hagyomány, többször volt már nálam, meg akarja tanulni a pingálást. __________■ P INGÁLÁS. Pandúr Istvánná nemzetközileg ismert drágszéli pingálóasszony munka közben.____________________________■ A KÖZSÉGHÁZA. A drágszéli községházán egy épületben működik a posta, az óvoda, az ön- kormányzat hivatala és az orvosi rendelő. Cél: az é megőrzése Kalandos története volt a kistelepülésnek az elmúlt évtizedekben. Aztán éppen tíz esztendővel ezelőtt sikerült az itt élők régi álma, önálló lett Drágszél. Évtizedekig társközsége voltunk a szomszédos Miskének. Majd 1991-ben részben önállóak lettünk. Közös maradt a képviselő-testület és a körjegyzőség. Újabb két év kellett, míg 1993. január 1-jén végre teljesen önállóak lettünk. Amikor polgármester lettem elöregedett település volt a miénk, alig 370 fő körüli lélekszámmal. Munkalehetőség csak a különvált szövetkezetben volt, 30 családnak jelentett megélhetést. Majd a szövetkezet megszűnése utáni a régi telephelyen új vállalkozások jelentek meg. Három nagyobb cég működik, 5-10 helybélit foglalkoztatnak. Van néhány őstermelő és két kisebb ipari jellegű vállalkozás. A többiek ingáznak, vagy munkanélküliek. Sajnos elég sokan leszázalékoltak - mondta Mácsai István polgármester.- Milyen fejlesztéseket valósítottak meg a településen?- Az útburkolatúink egy része földút volt. Ezeket sikerült pályázatok útján portalanított úttá alakítani. Önerőből Új faluházat építettünk a romos hivatal helyett, Ebben kapott helyet a posta, az óvoda és az orvosi rendelő is. Elkészült az autóbusz-forduló és a -váró. A temetőben korszerűsítettük a ravatalozót, és hűtőberendezést szereztünk be. Végre sikerült elindítanunk ez év elejétől a falugondnoki szolgalatot. Pályázaton nyertünk pénzt a gépkocsi beszerzésére. Erre már nagy szüksége volt a falunak, nemhiába pályáztunk ötödik alkalommal. Elkezdtük a járdáink felújítását. Ez a munka természetesen át fog húzódni a következő évekre.- Milyen terveik vannak?- Nem adjuk fel a csatornázási tervünket. Miskével közösen pályázunk állami támogatásért, immár öt éve. Szintén pályázati pénzből szeretnénk megvalósítani a művelődési ház felújítását. A beruházás hatmillió forintba kerül. Tervezzük, hogy ismét körjegyzőséget alapítunk. Miskével. Ez természetesen más lesz, mint a korábbi együttműködés. Most az állam is támogatja az ilyen irányú törekvéseket. Ezzel a lépéssel MÁCSAI ISTVÁN 1961-ben született Kalocsán. 1979-ben Baján érettségizett, vízépítési és vízgazdálkodási képesítést szerzett. 1987-ig Budapesten, a Geodéziai Vállalatnál dolgozott. 2002-ig a kalocsai önkormányzat alkalmazottja. Két fiú édesapja. mm pénzt takarítunk meg. További előnye, hogy a hivatal működése nem változik. Azaz a helybeliek továbbra is itt intézhetik ügyes-bajos dolgaikat. Folytatjuk a parkosítást, saját erőből és pályázati lehetőségek kihasználásával. Legfontosabb célunk, hogy a kistelepülés továbbra is életképes maradjon - mondta a polgármester.- Változott-e a település lélekszáma?- Szerencsére az utóbbi időszakban sok a beköltözés. Az új lakókra nincs panasz. Nem a segélyekre ácsingóznak, megpróbálnak önállóan boldogulni. Olcsó az ingatlan a településen, de jelenleg már csak 2-3 eladó ház van. Nem itt élők költöznek el, ezek már üresen álló épületek. A KÖZSÉG NÉPESSÉGE (FŐ), 2003. JANUÁR I. fő 400 300 200 100 0-18 éves 19-60 éves 60 éves összes lakó Drágszél A POLGÁRMESTERI HIVATAL CÍME: 6342 Drágszél, Kossuth L. u. 18. Tel.: 78/367-155 Fax: 78/367-031 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET Mácsai István (polgármester), Kákonyi István (alpolgármester), Andriska Tibor, Czár István, Ihracska András, Romsicsné Illés Klára. Jegyző: Tóth László ■ Drágszél Kalocsától délkeletre, az Arpás-ér mellett, a kalocsai Sárköz vizenyős, völgyekkel szabdalt magas árterén fekszik. • A középkor folyamán a kalocsai érsekség nemes jobbágyainak hontokai székéhez tartozott. A települést 1387-ben említették először. Nevét a Drág személynév és a szegély, határ jelentésű szél főnév összetételéből kapta. • Lakossága a török megszállás alatt sem pusztult el, a szegedi szandzsák kalocsai náhijéjébe szervezték. 1553-ban 21 fejadófizetőt és egy bírót, 1620-ban 27 fejadófizetőt írtak össze a török defterekben. 1560-ban szultáni házbirtokként említették. • A XVI. század legjelentősebb terményei a búza, kétszeres, len, lencse, borsó, hagyma és fokhagyma. Jelentős volt méhészete, juhászata, sertéstenyésztése, legelő- és erdőhasználata. Ebben az időszakban birtokolta még Bőszér pusztát is. Ferdi- nánd király 1559. február 3-án élethosszig tartó birtoklásra egri tiszteknek adományozta, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken. • A török kiűzése után, 1703-tól földesuraktól, a kalocsai érsektől bérelték a kalocsaiak Drágszél pusztát. Mária Terézia úrbérrendezésekor a kalocsai határ kicsinysége miatt a bérelt puszták területét számították be a jobbágyok telki illetőségébe, így Drágszél is igazi kalocsai, határrá vált. • A XIX. század közepétől, különösen a jobbágyfelszabadítás után egyre lazább lett a kalocsai puszták városhoz való kötődése, ezért 1898. január 1-jén elszakadtak Kalocsától. Drágszél Homokmégy közigazgatási egységéhez tartozott az 1922. évi önállóvá válásig. 1976-ban a szomszédos Miskéhez csatolták, majd 1992-ben alakult ismételten önálló közigazgatási egységgé.__________________■ A pingálóasszony Pandúr I s t vá n n é, Marcsa néni a faluban született. - Úgy tartom, mindig nagyon dolgos falu volt Drágszél, és most is az. Nagyon segítőkészek az emberek. Arra gondolok, hogy amikor valakinek akár mezőgazda- sági, akár ház körüli munkája volt, segítettek egymásnak. Majd ezt a segítséget egy későbbi alkalommal visszaadták. Ez változott az utóbbi időben. A hagyományokat viszont sajnos már kevésbé ápolják a drágszé- liek. Régebben volt egy remek csoport, most viszont nincs megszervezve a faluban, Miskére járnak át, azok akiket érdekel. Szerencsére élnek gyerekek, fiatalok is a településen, de az ő programjaik is inkább a szomszédos faluhoz kötődnek. ■ A postás Bagó László- né postavezető tősgyökeres drágszéli. - Itt élek a férjemmel, a lányaim már férjnél vannak. Úgy látom, szépen fejlődik a település. Amit tudnak, megtesznek a községért a település vezetői. Nekem megfelelő az itteni ellátás, azaz a boltok száma és kínálata. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szép új postánk van. Örült a falu és az itt dolgozók is, mert kulturált körülmények között tudunk szolgáltatni. Szeretem az itt élő embereket, úgy érzem ők is kedvelnek engem. Jó volna, ha a postánk a jövőben is megmaradna. Immár 27 éve dolgozom a postán, és szeretnék innen nyugdíjba menni. Nagyon remélem, hogy még sokáig meg- marad a drágszéli posta. ■ Az óvónő Temesváríné Bánfalvi Tímea kalocsai. - Tavaly széptant herben, pályádat után kezdtem a drágszéli óvodában dolgozni. Több mint egy éve ingázom nap mint nap a településre a városból. Az óvodába 7 gyermek jár, egy csoportban dolgozom velük; a miskei oktatási intézmény föhelyezett tagjaként működünk. Az új községházban kaptunk helyet, minden igényt kielégítő környezetben. Nagyon tetszik a falu. Barátságosak, közvetlenek az itt élő emberek. Van idejük beszélgetni, érdeklődnek a munkám felől, a szülőknek is mindig van néhány kedves szavuk. Itt olyan dolgok is fontosak, amiket'a városban már észre sem vesznek az emberek. Én nagyon örülök annak, hogy elfogadtak. a ÓVODÁSOK. A helyi óvodába mindössze hét apróság jár. A gyerekek biztosan jól érzik magukat, hiszen nincs egyetlen hiányzó sem._______________________________________________________________■
