Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-31 / 303. szám
PETŐFI NÉPE ALMANACH A faluhoz tartozó Telecska nevű dombnál őskőkori leleteket is találtak, és több más ásatás is bizonyítja, hogy itt már a pattintott kőkorszakban is éltek emberek. A település okiratban először 1388-ban említtetik Kachmar-nak írva, Bátmonos- tori Töttös László birtokai között felsorolva. A következőkben Katyhmar, illetve Kathy- j mar írásmóddal szerepel. (Ne- I ve valószínűleg kun személynévből származik.) Az 1520-as I adójegyzék említi. Lakói magyarok, de egyes történészek nézete szerint lehetséges, hogy kunok voltak. A falu a török hódoltság kezdetén úgyszólván elnéptelenedett, majd délről görögkeleti vallású rácok költöztek fel, akik azután 1598- ban Esztergom városába települtek át. Az 1699-es Bács megyei összeírás nem tesz róla említést, de 1715-ben már 14 gazdát tüntetnek fel az okiratok. Ez időtől kezdve folyamatosan érkeztek a katolikus bu- nyevácok. A falu 1724-től a Czobor család birtokát képezte. Az uradalom összeírásában Kaczmar néven szerepel. Háromnemzetiségű községgé Mária Terézia uralkodása alatt vált, amikor a 18. század közepén a környező falvakból né- ' metek települtek be. Lakosságának számaránya jelenleg: egyharmad magyar, egyharmad bunyevác, egyharmad német. • A képviselő-testület: Hebők Béla (polgármester), Nagy Zoltán Károly (alpolgármester), Balogh Sándor, Gunity Antal, Ispáno- vity Gergelyné, Mándity Istvánná, dr. Mátrainé Szvorény Magdolna, Pilcsuk Sándorné, Szabó Zoltán, Turcsányi János. Körjegyző: Balogh István. • A horvát kisebbségi önkormányzat: Állaga István, Balá- zsics Lászlóné, Mamuzsics Andrea, Matos Anna, dr. Not- hoff Sándorné. A német kisebbségi önkormányzat: Bezzegné Szvorény Ilona, Gilice Mihály- né, Göcseiné Vujkov Anikó, Gyetvai Jánosné, Papp György- né, Vujkov Istvánná. ______■ Az egykori gazdagságot példázza a település közpöBtjában álló épületegyüttes. Rózsáskert a vasfüggönynél Bíznak a mezőgazdaság felvirágoztatásában a katymáriak, és számítanak arra, hogy az élelmiszeripar beszállítói lesznek. A falubelieknek csaknem a fele kisnyugdíjas, a munkanélküliségi ráta 20 százalékos, de valamennyien önellátók, vegetálnak.- Az ország déli csücskén lévő község jövő év májusától az Európai Unió határtelepülése lesz. Ebből előnyük vagy hátrányuk származik?- Hátrányban voltunk a délszláv válság idején is, most azonban közvetlenül a kertjeink alatt húzódik majd a schengeni „vasfüggöny”. A közvetlen közelünkben nincs határátkelő, így azon túl, hogy a zöldhatárt még szigorúbb ellenőrzés alá veszik, semmiféle előnyünk nem származik majd. Sajnos, annyira a kiesünk a fő útvonalak hálózatából, hogy nem reménykedhetünk a unió tagállamaiból való tőke ide áramoltatásában. Állami fejlesztésekre sem lehet számítani itt a déli végeken. így hát mindenek előtt önmagunkban kell bíznunk.- Mekkora a település gazdasági ereje?- Elenyésző. A lakosság itt zömmel a mező- gazdaságból élt. Nem olyan rég 120 őstermelőről szólt a nyilvántartás. Mára 25-re zsugorodott a kizárólag földművelésből, állattartásból élő családok száma. A falu legnagyobb foglalkoztatója a helyi téesz, mely részvénytársaságként működik és 110 fővel működik. Gépszolgáltatásokat nyújtanak, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Kevés az egyéni vállalkozó, akiknek java része szolgáltató vagy kisiparos (boltja, vendéglője, sörözője, javító műhelye, szervize van). Mintegy százan ingáznak Bajára, Bácsbo- kodra és Bácsalmásra, azonkívül 40 csökkent munkaképességű katymári lakos utazik nap mint nap a szomszédos Madarason működő rehabilitációs központba dolgozni. Óriási a munkanélküliség, meghaladja a 20 százalékot. A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy a 2383 lakosú község polgárai közül 1055 nyugdíjas. Bízunk abban, hogy az új típusú termelési és értékesítési szövetkezetekbe egyre többen betársulnak majd. Egy ilyen már működik és 70 őstermelő számára biztosítja az olcsóbb beHEBŐK BÉLA 1949-ben született Katymáron. 1963-ban Baján, a vízügyi szaktechnikumban végzett. 1990-től önkormányzati képviselő, majd alpolgármester. 1993 óta Katymár polgármestere. Nős, két felnőtt gyermek édesapja. szerzést, valamint a kis kockázattal járó értékesítést. A másik TÉSZ megalakítása folyamatban van és ennek a jogi, szervezési hátterét a falugazdász hálózat és az önkormányzat teljes mellszélességgel támogatja.- Hogyan működnek az intézmények?- Minden intézmény alapszinten tartva működik. A faluban a második legnagyobb foglalkoztató a polgármesteri hivatal és annak intézményei. Összesen 96 főt alkalmazunk ideértve az ÁMK- ként működő iskolát és óvodát, a művelődési házat az napközi otthont és az önkormányzaü konyhát is. Katymár minden tizedik lakosa iskoi lás, számuk 232. Óvodába 97 gyermek jár. Van egy 24 főt ellátó bentlakásos szociális otthonunk, melyben 6 alkalmazott dolgozik. Évente 5 közcélú és 4 közhasznú munkás számára biztosítunk munkát. A karbantartó részlegben 25 állandó foglalkoztatott végzi a dolgát. A parkok, az utcák a középületek tiszták, rendezettek.- Mik a terveik rövid és hosz- szú távon?- Ha az idelátogató végig sétál a falu utcáin azt veszi észre, hogy nem csak a központban, hanem a falu szélén is rózsabokrok virágzanak. Mindig a kalendáriumi évnek megfelelő számú rózsatövet ültetünk. Jövőre a tudatosan kialakított falukép már 2004 rózsatő gondozásával jár. Erre büszkék vagyunk, éppúgy mint a rendben tartott egykori gazdagságunkat idéző épülethomlokzatokra és emlékműveinkre. Be kell fejeznünk az utak és a járdák felújítását és a fásítást. Távlati terv a művelődési ház rekonstrukciója és a kábeltévé bevezetése. 2004-ben megoldjuk a hulladékgazdálkodást, de a szennyvíz-elvezetés az túl nagy falat számunkra. __ ■ A LÉLEKSZÁM VÁLTOZÁSA 1900 5445 1949 4799 1990 2516 2001 2361 FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Élő külkapcsolatok Katymár testvértelepülése a németországi Waldstetten. Ez a kisváros a székhelye azoknak a sváb származású, egykori katymári lakosoknak, akiket a második világháború után kitelepítettek a többnemzetiségű bácskai faluból. A testvér-települési szerződést 2000-ben kötötték meg. Évente két alkalommal szerveznek találkozókat, melyekre Katymárról 45 fő utazik el. Rendszerint iskolásokat visznek gyakorolni a német nyelvet. Ezeken a találkozókon labdarúgó-mérkőzéseket és ügyességi versenyeket rendeznek, a képviselő-testület tagjai pedig igyekeznek olyan kapcsolatokat kiépíteni, melyekből kölcsönös gazdasági előnyökre is szert lehet tenni. A német kisebbségi önkormányzat ápolja a kulturális kapcsolatokat. Amikor a waldstetteniek jönnek viszontlá- togatásra, elviszik őket Ópusztaszerre, Kalocsára, Bajára és igyekeznek a vendégeket családoknál elhelyezni, hogy minél közvetlenebb baráti, családok közötti kapcsolatok jöhessenek létre. Anyakönyvi adatok szerint 1930-ban Katymárnak 2534 német ajkú lakosa volt. Az idő tájt 1250 délszláv lelket számláltak, az 1821-ben épült iskolában a magyar mellett német, majd szerb-horvát nyelvű oktatás is folyt. A tanyavilággal együtt kis híján 5 ezer lélekszámú faluban 2 kaszinó, gazdakör, ipartestület, katolikus olvasókör, és mozi is működött. 1944 októberében a németek egy része elmenekült a faluból, 1945-ben 44 személyt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba, 1946-ban pedig 1340 németet kitelepítettek Németországba. Ma a szépen berendezett közösségi házban működik a német és a horvát kisebbségi önkormányzat, valamint a rendszerváltáskor megalakult Katymári Németek Egyesülete, mely a sváb hagyományokat ápolja és a Névén Bunyevác Kulturális Egyesület. Ennek az utóbbinak a szabadkai bunyevácság- gal vannak szoros kapcsolatai. ■ Kétszáz éves templom A kamarai uradalmat képező falu 1800-ban vétel útján a borsó- di Latinovits család - Latinovits János és József - birtokába került. Sokat tettek a község fejlődéséért, emléküket mai is megbecsüléssel őrzi a lakosság. Mint az egyházközség kegyurai, 1807-ben felépítették a ma is meglevő római katolikus templomot, (1902-ben bővítették), 1821-ben pedig az iskolát. Az utóbbi megnagyobbítására már 1870-ben sor került. A Latinovitsok virágzó uradalmat vezettek. Gazdag könyvtáruk volt, mely a II. világháború alatt elpusztult. __■ K ÜLFÖLDÖN IS TÁNCOLNAK. Szép Katalin, Erb Szandra, Zélity Jasna, Gyurin Kitti, Marjanovich Mirjana, Erb Beáta, Vén Gizella és Iványi Kinga, a katymári Névén táncosai a Szabadkán működő Bunye- vác Kulturális Központ koreográfusától tanulják a lépéseket és a vajdasági együttessel járják a világot. ■ A tűzoltó Gunity Antal a Tűzoltó Egyesület parancsnoka 1994 óta. Villanyszerelő a bácsborsódi szociális otthonban. Az önkéntes tűzoltó alakulat 1926-ban szerveződött. Ma 24 tagja van. Alapfelszerelésük 12 sisak és a kötelező védőruha, illetve a megfelelő tömlők, szivattyúk, fűrészgépek. Riasztás esetén Bácsalmáson cseng a telefon. Onnan értesítik a katymári- akat, akik 10 percen belül elhagyják a szertárt. Egy 2000 literes tartállyal felszerelt járművük van, ezzel 2-8 ember azonnal elkezdi a tűz oltását, valamint az értékmentést, a bajai hivatásos kollégák szakmai irányításával. A felszerelést pályázatok útján és a katasztrófavédelmi szervek hathatós támogatásával folyamatosan korszerűsítik. ■ Az elnök Bartos Istvánná, Matija néni 2001 óta vezeti a Névén bunyevác hagyományőrző egyesületet. Bár horvát kisebbségi ön- kormányzat is működik, az egyesület attól független. Ugyanis a bunyevácok azt vallják, hogy önálló, sajátos tájnyelvük, múltjuk, kultúrájuk, himnuszuk van, amit eredeti formában kell ápolni. A közösségi házban bunyevác tiszta szoba őrzi a régi népviseletet és a tárgyi emlékeket. A 36 tagú egyesületben néptánccsoport és olvasókör működik, mely a falu szülöttjének Mijo Mandié tanítónak és néprajzi gyűjtőnek állít emléket. Februárban prélót, augusztusban a Duzijanca aratóünnepséget, decemberben pedig a Materice és Oci (anyák és apák) napját ünnepük. _ ■ A vállalkozó István István mezőgazdasági szakközép iskolát végzett, jelenleg őstermelő. Alapítója a 2000-ben megalakult első katymári TÉSZ-nek. Az új típusú szövetkezetbe 70 gazda társult sertés- tenyésztésre és hizlalásra. A tagok zömmel a saját földjeiken termesztik a takarmány alapanyagait. Ugyanígy az István család is, 14 hektáron gazdálkodik, 2 ezer mázsa takarmányt állít elő és 700 hízót ad le. Terveik között szerepel egy közös szövetkezeti szárító, tároló, takarmánykeverő és daráló megépítése. Minőségi, 50 százalék feletti húskivitelre törekszenek, amit egyedi minősítéssel ellenőriznek. A TÉSZ keretén belül 500- 600 koca szaporulatát értékesítik. ■
