Petőfi Népe, 2003. december (58. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-31 / 303. szám

PETŐFI NÉPE ALMANACH A faluhoz tartozó Telecska ne­vű dombnál őskőkori leleteket is találtak, és több más ásatás is bizonyítja, hogy itt már a pat­tintott kőkorszakban is éltek emberek. A település okiratban először 1388-ban említtetik Kachmar-nak írva, Bátmonos- tori Töttös László birtokai kö­zött felsorolva. A következők­ben Katyhmar, illetve Kathy- j mar írásmóddal szerepel. (Ne- I ve valószínűleg kun személy­névből származik.) Az 1520-as I adójegyzék említi. Lakói ma­gyarok, de egyes történészek nézete szerint lehetséges, hogy kunok voltak. A falu a török hó­doltság kezdetén úgyszólván elnéptelenedett, majd délről görögkeleti vallású rácok köl­töztek fel, akik azután 1598- ban Esztergom városába tele­pültek át. Az 1699-es Bács me­gyei összeírás nem tesz róla említést, de 1715-ben már 14 gazdát tüntetnek fel az okira­tok. Ez időtől kezdve folyama­tosan érkeztek a katolikus bu- nyevácok. A falu 1724-től a Czobor család birtokát képezte. Az uradalom összeírásában Kaczmar néven szerepel. Há­romnemzetiségű községgé Má­ria Terézia uralkodása alatt vált, amikor a 18. század köze­pén a környező falvakból né- ' metek települtek be. Lakossá­gának számaránya jelenleg: egyharmad magyar, egyharmad bunyevác, egyharmad német. • A képviselő-testület: Hebők Béla (polgármester), Nagy Zoltán Károly (alpolgármester), Balogh Sándor, Gunity Antal, Ispáno- vity Gergelyné, Mándity Ist­vánná, dr. Mátrainé Szvorény Magdolna, Pilcsuk Sándorné, Szabó Zoltán, Turcsányi János. Körjegyző: Balogh István. • A horvát kisebbségi önkor­mányzat: Állaga István, Balá- zsics Lászlóné, Mamuzsics Andrea, Matos Anna, dr. Not- hoff Sándorné. A német kisebb­ségi önkormányzat: Bezzegné Szvorény Ilona, Gilice Mihály- né, Göcseiné Vujkov Anikó, Gyetvai Jánosné, Papp György- né, Vujkov Istvánná. ______■ Az egykori gazdagságot példázza a település közpöBtjában álló épületegyüttes. Rózsáskert a vasfüggönynél Bíznak a mezőgazdaság felvirágoztatásában a katymáriak, és számítanak arra, hogy az élelmiszeripar beszállítói lesznek. A falube­lieknek csaknem a fele kisnyugdíjas, a mun­kanélküliségi ráta 20 százalékos, de vala­mennyien önellátók, vegetálnak.- Az ország déli csücskén lévő község jövő év má­jusától az Európai Unió határtelepülése lesz. Eb­ből előnyük vagy hátrányuk származik?- Hátrányban voltunk a délszláv válság idején is, most azonban közvetlenül a kertjeink alatt hú­zódik majd a schengeni „vasfüggöny”. A közvet­len közelünkben nincs határátkelő, így azon túl, hogy a zöldhatárt még szigorúbb ellenőrzés alá veszik, semmiféle előnyünk nem származik majd. Sajnos, annyira a kiesünk a fő útvonalak hálózatából, hogy nem reménykedhetünk a unió tagállamaiból való tőke ide áramoltatásában. Ál­lami fejlesztésekre sem lehet számítani itt a déli végeken. így hát mindenek előtt önmagunkban kell bíznunk.- Mekkora a település gazdasági ereje?- Elenyésző. A lakosság itt zömmel a mező- gazdaságból élt. Nem olyan rég 120 őstermelő­ről szólt a nyilvántartás. Mára 25-re zsugoro­dott a kizárólag földművelésből, állattartásból élő családok száma. A falu legnagyobb foglalkoztatója a helyi téesz, mely részvénytár­saságként működik és 110 fő­vel működik. Gépszolgáltatá­sokat nyújtanak, növényter­mesztéssel és állattenyésztés­sel foglalkoznak. Kevés az egyéni vállalkozó, akiknek ja­va része szolgáltató vagy kisiparos (boltja, ven­déglője, sörözője, javító műhelye, szervize van). Mintegy százan ingáznak Bajára, Bácsbo- kodra és Bácsalmásra, azonkívül 40 csökkent munkaképességű katymári lakos utazik nap mint nap a szomszédos Madarason működő re­habilitációs központba dolgozni. Óriási a mun­kanélküliség, meghaladja a 20 százalékot. A helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy a 2383 lakosú község polgárai közül 1055 nyug­díjas. Bízunk abban, hogy az új típusú termelé­si és értékesítési szövetkezetekbe egyre többen betársulnak majd. Egy ilyen már működik és 70 őstermelő számára biztosítja az olcsóbb be­HEBŐK BÉLA 1949-ben született Katymáron. 1963-ban Baján, a vízügyi szak­technikumban végzett. 1990-től önkormányzati képviselő, majd alpolgármester. 1993 óta Katymár polgármestere. Nős, két felnőtt gyermek édesapja. szerzést, valamint a kis kockázattal járó értéke­sítést. A másik TÉSZ megalakítása folyamatban van és ennek a jogi, szervezési hátterét a falu­gazdász hálózat és az önkormányzat teljes mellszélességgel támogatja.- Hogyan működnek az intézmények?- Minden intézmény alapszinten tartva műkö­dik. A faluban a második legnagyobb foglalkozta­tó a polgármesteri hivatal és annak intézményei. Összesen 96 főt alkalmazunk ideértve az ÁMK- ként működő iskolát és óvodát, a művelődési há­zat az napközi otthont és az önkormányzaü konyhát is. Katymár minden tizedik lakosa iskoi lás, számuk 232. Óvodába 97 gyermek jár. Van egy 24 főt ellátó bentlakásos szociális otthonunk, melyben 6 alkalmazott dolgozik. Évente 5 közcé­lú és 4 közhasznú munkás szá­mára biztosítunk munkát. A karbantartó részlegben 25 ál­landó foglalkoztatott végzi a dolgát. A parkok, az utcák a középületek tiszták, rendezet­tek.- Mik a terveik rövid és hosz- szú távon?- Ha az idelátogató végig sétál a falu utcáin azt veszi észre, hogy nem csak a központban, ha­nem a falu szélén is rózsabokrok virágzanak. Mindig a kalendáriumi évnek megfelelő számú rózsatövet ültetünk. Jövőre a tudatosan kialakí­tott falukép már 2004 rózsatő gondozásával jár. Erre büszkék vagyunk, éppúgy mint a rendben tartott egykori gazdagságunkat idéző épülethom­lokzatokra és emlékműveinkre. Be kell fejeznünk az utak és a járdák felújítását és a fásítást. Távla­ti terv a művelődési ház rekonstrukciója és a ká­beltévé bevezetése. 2004-ben megoldjuk a hulla­dékgazdálkodást, de a szennyvíz-elvezetés az túl nagy falat számunkra. __ ■ A LÉLEKSZÁM VÁLTOZÁSA 1900 5445 1949 4799 1990 2516 2001 2361 FORRÁS: POLGÁRMESTERI HIVATAL Élő külkapcsolatok Katymár testvértelepülése a németországi Waldstetten. Ez a kisváros a székhelye azok­nak a sváb származású, egy­kori katymári lakosoknak, akiket a második világháború után kitelepítettek a több­nemzetiségű bácskai faluból. A testvér-települési szerződést 2000-ben kötötték meg. Évente két alkalommal szerveznek talál­kozókat, melyekre Katymárról 45 fő utazik el. Rendszerint isko­lásokat visznek gyakorolni a né­met nyelvet. Ezeken a találkozó­kon labdarúgó-mérkőzéseket és ügyességi versenyeket rendez­nek, a képviselő-testület tagjai pedig igyekeznek olyan kapcso­latokat kiépíteni, melyekből köl­csönös gazdasági előnyökre is szert lehet tenni. A német kisebb­ségi önkormányzat ápolja a kul­turális kapcsolatokat. Amikor a waldstetteniek jönnek viszontlá- togatásra, elviszik őket Ópusz­taszerre, Kalocsára, Bajára és igyekeznek a vendégeket csalá­doknál elhelyezni, hogy minél közvetlenebb baráti, családok közötti kapcsolatok jöhessenek létre. Anyakönyvi adatok szerint 1930-ban Katymárnak 2534 né­met ajkú lakosa volt. Az idő tájt 1250 délszláv lelket számláltak, az 1821-ben épült iskolában a magyar mellett német, majd szerb-horvát nyelvű oktatás is folyt. A tanyavilággal együtt kis híján 5 ezer lélekszámú faluban 2 kaszinó, gazdakör, ipartestület, katolikus olvasókör, és mozi is működött. 1944 októberében a németek egy része elmenekült a faluból, 1945-ben 44 személyt hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba, 1946-ban pedig 1340 németet kitelepítettek Né­metországba. Ma a szépen beren­dezett közösségi házban mű­ködik a német és a horvát kisebb­ségi önkormányzat, valamint a rendszerváltáskor megalakult Katymári Németek Egyesülete, mely a sváb hagyományokat ápolja és a Névén Bunyevác Kul­turális Egyesület. Ennek az utób­binak a szabadkai bunyevácság- gal vannak szoros kapcsolatai. ■ Kétszáz éves templom A kamarai uradalmat képező fa­lu 1800-ban vétel útján a borsó- di Latinovits család - Latinovits János és József - birtokába ke­rült. Sokat tettek a község fejlő­déséért, emléküket mai is meg­becsüléssel őrzi a lakosság. Mint az egyházközség kegy­urai, 1807-ben felépítették a ma is meglevő római katolikus templomot, (1902-ben bővítet­ték), 1821-ben pedig az iskolát. Az utóbbi megnagyobbítására már 1870-ben sor került. A Latinovitsok virágzó uradalmat vezettek. Gazdag könyvtáruk volt, mely a II. világháború alatt elpusztult. __■ K ÜLFÖLDÖN IS TÁNCOLNAK. Szép Katalin, Erb Szandra, Zélity Jasna, Gyurin Kitti, Marjanovich Mirjana, Erb Beáta, Vén Gizella és Iványi Kinga, a katymári Névén táncosai a Szabadkán működő Bunye- vác Kulturális Központ koreográfusától tanulják a lépéseket és a vajdasági együttessel járják a világot. ■ A tűzoltó Gunity Antal a Tűzoltó Egye­sület parancs­noka 1994 óta. Villanyszerelő a bácsborsódi szociális ott­honban. Az önkéntes tűz­oltó alakulat 1926-ban szerveződött. Ma 24 tagja van. Alapfelszerelésük 12 sisak és a kötelező védőruha, il­letve a megfelelő tömlők, szi­vattyúk, fűrészgépek. Riasztás esetén Bácsalmáson cseng a tele­fon. Onnan értesítik a katymári- akat, akik 10 percen belül el­hagyják a szertárt. Egy 2000 lite­res tartállyal felszerelt járművük van, ezzel 2-8 ember azonnal el­kezdi a tűz oltását, valamint az értékmentést, a bajai hivatásos kollégák szakmai irányításával. A felszerelést pályázatok útján és a katasztrófavédelmi szervek hathatós támogatásával folyama­tosan korszerűsítik. ■ Az elnök Bartos István­ná, Matija né­ni 2001 óta ve­zeti a Névén bunyevác ha­gyományőrző egyesületet. Bár horvát ki­sebbségi ön- kormányzat is működik, az egyesület attól füg­getlen. Ugyanis a bunyevácok azt vallják, hogy önálló, sajátos tájnyelvük, múltjuk, kultúrájuk, himnuszuk van, amit eredeti for­mában kell ápolni. A közösségi házban bunyevác tiszta szoba őrzi a régi népviseletet és a tárgyi emlékeket. A 36 tagú egyesület­ben néptánccsoport és olvasó­kör működik, mely a falu szü­löttjének Mijo Mandié tanítónak és néprajzi gyűjtőnek állít emlé­ket. Februárban prélót, augusz­tusban a Duzijanca aratóünnep­séget, decemberben pedig a Materice és Oci (anyák és apák) napját ünnepük. _ ■ A vállalkozó István István mezőgazdasá­gi szakközép iskolát vég­zett, jelenleg őstermelő. Alapítója a 2000-ben megalakult el­ső katymári TÉSZ-nek. Az új típusú szövet­kezetbe 70 gazda társult sertés- tenyésztésre és hizlalásra. A ta­gok zömmel a saját földjeiken termesztik a takarmány alap­anyagait. Ugyanígy az István család is, 14 hektáron gazdálko­dik, 2 ezer mázsa takarmányt ál­lít elő és 700 hízót ad le. Terveik között szerepel egy közös szö­vetkezeti szárító, tároló, takar­mánykeverő és daráló megépíté­se. Minőségi, 50 százalék feletti húskivitelre törekszenek, amit egyedi minősítéssel ellenőriz­nek. A TÉSZ keretén belül 500- 600 koca szaporulatát értékesí­tik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom