Petőfi Népe, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-15 / 163. szám

6. oldal - Petőfi Népe KEREKEGYHÁZA 2003. Júuus 15., KEDD Kulturális, lovas- és nemzetiségi napok „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” A helytörténeti gyűjtemény megnyitóján Székelyné Körösi Ilona és dr. Czakó István mondott beszédet. A Ládafia Színház tagjai remek, nevettető - és sok esetben a közönséget is szerepeltető - előadást tartottak. Az A Kerekegyország - Kerekegyháza és térsége című kiadvány Boda Gábornénak és Boda eső ellenére is jól szórakoztak a gyerekek s a felnőttek egyaránt. fotók: pulai sara Lászlónénak is nagyon tetszik. Az elmúlt hét végén három napon át tartó, igényesen ösz- szeállított programot kínált Kerekegyháza. A szervezők jól számítottak: százszám volt érdeklődő a rendezvények iránt. Könyvbemutató A várost és környezetét immár egy szobában ülve is „bebarangol­hatjuk”. Ehhez nem kell más, mint kezünkbe venni azt a köny­vet, amit e nyári ünnepségsorozat kezdetén mutattak be. A Kerekegyország - Kerekegy­háza és térsége című kiadvány nemcsak küllemében és fotóiban színes, hanem tartalmában is. Aki végiglapozza a 63 oldalas kis kö­tetet, az biztosan késztetést érez arra, lássa valójában mindazt, amit a lapokon elétártak. A kez­detben víz és szél alakította tele­pülés történeti leírásából kiderül, miért hívják Kukáliának. Aztán a sorokból megtudhatjuk, hogy a szorgalmas munka meghozta a gyümölcsét: Város született a Ho­mokhátságon. A főtér szobrokkal ékes, az utcákban gyümölcsfák virágoznak, s szépek a szakrális építményeik. A város külterületén megismer­kedhetünk az ökológiai gazdálko­dással, a homoktáj jellegzetes nö­vény- és állatvilágával. A múlt élő tanúit is őrzik a ke­rekegyháziak. Az úgynevezett élőtanyák a pihenést is szolgálják, s jól bekapcsolódtak az idegenfor­galomba. Nem egy helyen - a tu­risták örömére is - lótartással fog­lalkoznak. A hagyományok meg­őrzéséről az évente visszatérő rendezvényeken is gondoskod­nak. A kötet elkalauzol bennünket a kisváros szomszédságába, Fülöp- házára és Kunbaracsra. De ne­hogy eltévedjen errefelé - s persze Kerekegyházán - az idegen, ezért térképekkel és közérdekű infor­mációkkal is segítik őket. Sőt! A kiadvány három nyelven - ma­gyar, német és angol - íródott, s olyanra sikerült, amit jó kézbe venni. De ha kinyitjuk, a szöveg­mezőben sem veszhetünk el, hi­szen több mint száz színes fotó díszíti a lapokat, mintegy bizonyí­tásul: igaz, amit írnak. Az igényes felvételek leg­többjét a kecske­méti Walter Ani­kó készítette, il-, letve a Kiskunsá­gi Nemzeti Park, valamint a Béta PRess Stúdió ké­pei is helyet kap­tak a könyvben. A kötet kiadója Kerekegyháza Vá­ros Önkormány­zata. Dr. Czakó Ist­ván polgármester köszöntőjében írt reménye pedig minden bizony­nyal valóra válik: „Bízom abban, hogy képesköny­vünk elnyeri az Ön tetszését, és kedvet kap arra, hogy felkeresse Kerekegyország világát.” Helytörténeti gyűjtemény A Szent István téren álló pol­gárházat felújíttatta az önkor­mányzat, s nem egészen egy esz­tendeje átadták abban a remény­ben, hogy ott kapjon helyet a tele­pülés helytörténeti gyűjteménye. Nos, az álmok az elmúlt hétvégére valóra váltak. Termé­szetesen ehhez kellett Kelemen­né Bán Mária pedagógus honis­mereti szakkörének szorgos mun­kája, s megannyi polgár önzetlen segítsége.- Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk ben­ne - ezzel az idézettel kezdte mondandóját Székelyné Körösi Ilona a gyűjtemény időszaki kiál­lításának megnyitóján. Aztán a történész-főmúzeológus kifejtette a Tamási Árontól vett gondolat kerekegyháziakra illő igazát is.- Itt az emberek nemcsak lak­nak, élnek, dolgoznak, hanem igazi otthonokat teremtettek. Kö­tődnek ide, lokálpatrióták, szere­tik ezt a helyet. Büszkék, és mél­tán büszkék rá. Tükrözte ezt a kiállítás anyaga is. Az egyik terem falai, tárlói tele vannak fényképekkel. A féltve őr­zött, régi fotók hűen visszaadják, miként éltek itt anno. A város- az utcaképek, egy-egy üzlet kirakata mind üzenetet hordoz éppúgy, mint az aratásokról, a tanyavi­lágról, a családokról készült fény­képek. Akkoron már maga a fény­képész érkezése is ünnep volt. Meg is mutattak neki mindent, amit fontosnak tartottak. A meg­sárgult felvételek az ötvenes évek szomorú emlékeiről árulkodnak. Sok áldozatot hoztak a kerekegy­háziak is. Egy másik teremben eszközök, tárgyak. Tulajdonosuk, Faragó Ferenc ekképpen vallott arról, miért is őrzi e régiségeket, amiket most átadott az időszaki kiállí­tásra:- Családi örökség ez. Igazi, régi paraszti gazdaság használati esz­közei. A Langó-dűlőben ott még a ház. Magam is egyfajta múzeu­mot - de működőt! - szeretnék benne kialakítani. Minden meg­van: a családi billogvastól (F. F„ G. K. ez utóbbi Gortva Kálmán, aki Faragó Ferenc anyai dédöre- gapja volt - a szerk.) kezdve a mángorlófán át, a favilláig. Én ezekben a használati eszközök­ben látom a készítőjének a keze- munkáját és persze a lelkét. A mai AIII. német-magyar kulturális napon ekképpen tett rövid nyüatkozatot Günther Wünschmann, a kül­földiek érdekképviseleti szervének vezetője:- Másfél évtizede ismerem Kerekegyházát, ahol nyolc esztendeje van házunk, s három éve itt élek a Táltos-tanyán. Egyesületünkben németek, fin­nek, svájciak és osztrákok vannak. Sokan csak lá­togatóba jönnek ide rendszeresen, mások szintén valamelyik ta­nyában élnek. E település természeti környezete fogott meg ben­nünket. Itt el lehet felejteni a nagyvárosok zaját, a munkahelyi stresszt. Ideális hely ez a kikapcsolódásra, a külhoniak jönnek is ezrével. A város vezetésénél is nyitott fülekre találunk. Szeretik és megbecsülik a vendégeket. rohanó világ­ban már csak gépi sorozat­gyártású tár­gyak vannak. Persze Fara­gó Ferencen kí­vül még soka­kat lehetne megemlíteni (s ezt a kiállításon egy felsorolás őr­zi is), akiknek köszönhető a gyűj­temény megvalósítása. Sőt volt, aki a külcsínre, mármint az épület udvarára, annak környezetének rendbetételére ajánlotta fel mun­káját s virágait. Hámos János helyi őrnagy pe­dig hőn szeretett hobbijának „ter­mékeiből” hozott néhányat, va­gyis kisebb-nagyobb faszobrait láthatják az érdeklődők. dett a nagyérdemű - legtöbbjük gyerek -, hiszen következett a Lá­dafia Színház műsora. Amikor pedig már az ELTE tánccsoportja járta, akkor már jó illatok terjengtek a közeli alkalmi főzőhelyekről. A hamar felszá­radt színpadon aztán csak úgy ropták a táncot, s szóltak a tam- burák. Ez utóbbiakon a bát- monostori Família játszott. Fellép­tek még - a más megyékből érke­zetteken kívül - a dusnokiak, a kiskőrösiek, s még jó néhány táncegyüttes. Este koncertek voltak, majd sramli bál a sátor alatt, illetve a Katona József Művelődési Ház­ban. A jó hangulatú zenés, táncos mulatság másnap hajnalig tartott. Jubileumi Nemzetiségiek napja, fogathajtó derby vidám juliális Az elmúlt hét végén a kisváros központja ég alatti színpaddá vál­tozott. Mögötte, a mesterségek ut­cáján, s a kirakodóvásárban ki-ki kipróbálhatta kézügyességét, il­letve lehetett nézelődni, enni, in­ni. Igaz, a színpadi szereplést megszakította a hirtelen jött kis eső, de ez nem szegte sem a fellé­pők, sem pedig az érdeklődők ked­vét. A hartai német hagyományőrző csoport táncosai hamar feltalálták magukat: fellépé­süket az aszfaltos utcán folytatták. Őket a helyi szín­játszó kör vidám előadása követte. Aztán rongysző- A városközpontban, nyegekre telepe- alakítottak ki. Sokakat vonzott a fogathajtó pálya is. Hiszen az elmúlt hét vé­gén - pénteken, szombaton és va­sárnap - Kerekegyháza adott ott­hont a Magyar Köztársaság 40. ju­bileumi fogathajtó derbyjének. Az erről szóló tudósításokat a sport oldalakon foglaltuk össze. PULAI SÁRA a forgatag közelében alkalmi főzőhelyeket Minőségbiztosítás a takarmányozásban A város életében meghatározó szerepet tölt be a Kereki-Táp Kft., hiszen a lakosság nagy része állattartással foglalkozik. Kínálatukban min­den állatfaj számára értékesítenek takarmányt, melynek mindegyike megfelel az EU- követelményeknek, nem tartalmaznak hús­lisztet, állati eredetű zsiradékot. A Kereki-Táp 1996 októberében kezdte meg működését, a kft. létrejöttét a térség intenzív állat- tenyésztése és az ezen belül is kiemelkedő víziszárnyas- és tojótyúk-tenyésztés tette szükségessé - tudtuk meg a cég ügyvezető igazgatójától, Forgó Ferenctől. A vállalkozás a baromfitenyésztők össze­fogásának eredménye. A telephelyen több egység működik, melyek mind a takarmányozáshoz és inte­grációhoz szükséges feladatokat látják el. A takar­mányüzemben granulált és dercés takarmányokat gyártanak, a pelyhesítőüzemben gabonapelyhet állí­tanak elő, a szárítóban szemes takarmányok tisztítását és szárítását vállalják, a premixüzemben komplett és egységes premixeket készítenek. A múlt évben került átadásra 2 db 1000 tonnás takar­mánytároló, az idén 60 tonnás hídmérleget avattak. A cég receptúráit, az állandó szakmai felügyeletet az Agrokomplex C.S. Rt. biztosítja. Az indulás óta folyó folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az üzem technikai színvonala megfelel az uniós elvárásoknak. 2002-ben került bevezetésre az ISO 9002-es minőség- biztosítási rendszer. A korszerű technikai beruházá­sok mellett az állattenyésztőknek évente több alka­lommal szakmai szimpóziumokat rendeznek. A fen­tiekben említettek mind azt bizonyítják, hogy a Kereki-Táp Kft. számára a legfontosabb az állattartó gazdák teljes körű, magas színvonalú kiszolgálása. Kerekegyháza, Arany J. u. 35. Tel./fax: 76/371-980 Gyártja: g Boldizsár András 1 Kerekegyháza, Rákóczi u. Telefon/Fax: 76/371-160 yy . >*•: * ¥ »W*

Next

/
Oldalképek
Tartalom