Petőfi Népe, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-17 / 114. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Május 17., szombat Karnyújtásnyira a szaktanácsadókat Budapest A Magyar Tudományos Aka­démián (MTA) elkészült a mezőgazdasági szaktanács- adási rendszer országos háló­zatának terve. A régióközpon­tokban az egyetemek vagy fő­iskolák alkothatják a szak­képzés bázisát, a térségiek pe­dig agrár-középiskolák vagy agrár-kutatóintézetek. A ter­vezett hálózat az egész orszá­got megfelelőképp lefedi. Az MTA szakértői kétszintes szaktanácsadási hálózat kialakí­tását javasolják: az egyiket az egyetemi és főiskolai tangazda­ságokra épülő regionális szak- tanácsadó központok jelentik, amelyek specialistákkal is ren­delkeznek, részt vállalhatnak a térségi pályázatok elkészítésé­ben és menedzselésében, és közvetlen segítséget nyújthat­nak a térségi szaktanácsadók­nak. A másikat a helyi, illetve térségi szaktanácsadás valósít­hatja meg, amely a középfokú oktatási intézmények tangazda­ságaira és a térségi kutatóállo­másokra alapozza a tevékenysé­gét. Utóbbi intézmények föld­rajzi helyzetüknél fogva köze­lebb állnak majd a gazdálkodók­hoz, rendszeres és kiterjedt sze­mélyi kapcsolataik lesznek a gazdálkodókkal, akik közül so­kan egykor ezen intézmények tanulóik voltak. E több szem­pontból átjárható és egymásra épülő intézményrendszer nagy­ban hozzájárulhat, hogy egy év­vel az uniós csatlakozás előtt eddigi hátrányainkat csökkent­Szaktanácsadói központok A tervek szerint a közép-magyarországi régió szaktanácsadói köz­pontja a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtu­dományi kara lenne, a közép-dunántúli térségé a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kara (Keszthely), a nyugat­dunántúlié a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara (Mosonmagyaróvár), a dél-dunántúli térsé­gé pedig a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara. A szaktanács- adói központ szerepét Észak-Magyarországon a Szent István Egye­tem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Gyöngyös), az Észak-Alföldön a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma, Dél- Alföldön pedig a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főisko­lai Kara (Hódmezővásárhely) látná el. sük. Az a cél, hogy ezeknek az intézményeknek az oktatói és a velük kapcsolatban álló agrár- és pénzügyi szakemberek, tér­ségi menedzserek, falugazdá­szok, hegybírók együttesen mérjék fel és segítsenek pályáz­ni a támogatási forrásokra. Az EU-csatlakozást követően pedig a lehető legteljesebb mértékben vehessék igénybe a rendelke­zésre álló támogatások minden formáját. A régió-telephelyek az akadé­mia javaslata szerint kulcsszere­pet játsszanak majd a mezőgaz­dászok szakképzésében, terüle­tükön pedig térségi szaktanács- adási központok hálózatát ala­kítják ki. A javaslat szerint régi­ónként 6-8 területi központ működne - megyénként kettő­három -, és az egymáshoz leg­közelebb eső központok között körülbelül 25 kilométer lenne a távolság. A már működő létesít­ményekre alapozó országos in­tézményrendszer költségigénye idei árakon számolva 1,4 milli­árd forint lenne. (Túl) súlyos megoldások Hétfőn megkezdődött a túl­súlyos sertések felvásárlása. Jogos a kérdés: miért maga­sabb a sertésár idehaza, mint a gazdagabb EU-tagál- lamokban s mivel magyaráz­ható az árak hektikus válto­zása, amikor a magasabb bé­rek miatt a munkaerő az EU országaiban lényegesen drá­gább, mint Magyarországon. Az Unióban ugyanakkor jóval hatékonyabb a termelés. Az au­tomatizáltság magas fokú, a gé­pesítettség révén egy 300-500 kocát nevelő gazdaságot három ember is ellát. Idehaza ehhez 10-20 ember szükséges. A maga­sabb bérszint ellenére ezért ki­sebb munkaerő-költséggel mű­ködnek a kinti gazdaságok. A takarmányoknak a vitami­nokat, ásványi anyagokat tartal­mazó adalékanyaga Nyugat-Eu- rópában olcsóbb, mint Magyar- országon. Ez azzal magyarázha­tó, hogy idehaza hosszú ideig nem alakultak ki a piaci viszo­nyok, az alacsonyabb uniós árak pedig a vámok miatt nem „gyű­rűzhettek be” hozzánk. A gabo­na föld-alapú uniós támogatása miatt a tömegtakarmány szintén olcsóbb az EU országaiban. Az előbbiek miatt a hazai takar­mányárak 15 százalékkal is meg­haladhatják az uniós árszintet. Ez ugyancsak drágítja a sertés­húst, melynek önköltségét 70-80 százalékban a takarmányköltsé­gektől függ. A sertésárak ciklikus ingado­zása világjelenség, ám a fejlett országokban ez nem zavarja meg úgy a piac működését. Az EU tagállamaiban például a ter­melők támogatást kapnak a ser­tések exportjához, a belföldön maradó árunak pedig a tárolását dotálja az Unió. E kétfajta támo­gatás elég ahhoz, hogy kivonják a piacról a feleslegessé váló serté­seket. A termelők reményei szerint hazánk EU-csatlakozása után az említett uniós támogatá­sok elviselhető keretek között tartják majd a sertésárak ingado­zásait. (DÓCZY) Pénzre váltható ismeret Ha rövid időn belül létrejön az országos mezőgazdasági szak- tanácsadói hálózat, akkor a honi gazdálkodók elnyerhetik a megpályázható uniós támogatások 90 százalékát. Ellenkező esetben azonban csupán ezeknek a pénzeknek 60 százalékára számíthatnak - mondta az Europressnek Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Budapest- 1990 előtt jól felkészült szakem­berek voltak: háztáji, illetve szak­csoporti agronómusokként szer­vezték a kistermelők tevékenysé­gét. E háttér hiánya most az egyik legfőbb korlátja az Európai Unió­ban helytállni képes új agrár­struktúra fejlődésének és a lehet­séges fejlesztési források kihasz­nálásának. Azért, hogy ne kerül­jünk nagy lemaradásba, ősszel már működnie kellene ennek a rendszernek. Ma azonban sem pénz, sem idő nincs új országos szaktanácsadói szervezetek létre­hozására, ezért célszerű a meg­lévő szakmai oktatási intézmé­nyekre alapozni. Ott ugyanis fel­készült emberek vannak.- Miként segítheti majd. ez a hálózat a fejlesztési for­rások hatékony kihasz­nálását?- Elvégezhetnék a pá­lyázatok szűrését és el­készíthetnék a pályáza­taikat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek nincs ehhez megfelelő ismeretük, adottságuk. Ezek a szaktanácsadóhelyek minősíthet­nék a gazdálkodókat és minősíté­sük alapján automatikusan meg­kaphatnák azt az állami garanciát, amely - a parlament mezőgazda- sági bizottsága javaslata szerint - a jövőben megkönnyítené a hitel- felvételüket. Ha a tervezett orszá­gos szaktanácsadói hálózat 1-2 hónap alatt létrejön, akkor a honi gazdálkodók a megpályázható uniós támogatások 90 százalékát is elnyerhetik - ellenkező esetben e pénzeknek még a 60 százaléká­ra sem számíthatnak.- Hogyan számítható ki előre ilyen pontosan a megszerezhető támogatások mértéke?- Ausztriának nem volt ilyen hálózata, és az EU- csatlakozás első évében csak az uniós támogatá­sok 55 százalékát tudta megszerezni. A vele egy időben belépő Finnor­szág, ahol a nálunk terve­zetthez hasonló regioná­lis fejlesztő rendszer mű­ködött, a támogatások 80 száza­lékát szerezte meg. Ennek figye­lembe vételével érdemes lenne előírni, hogy csak azok a gazdák részesülhetnek nemzeti források­ból anyagi támogatásban, akik bi­zonyos minimális mértékű szak­képzésen - havonta, negyedéven­te - részt vesznek. A magyar me­zőgazdaságban ugyanis napjaink­ban talán a pénznél is jelentősebb a szakismeret, a tudás hiánya. DÓCZY LÁSZLÓ MasterCard-hatalom vagyunk Budapest Magyarország vezeti a Master­Card márkájú kártyák regionális ranglistáját - derül ki a Master­Card International legfrissebb üz­leti eredményeiből.- A 820 ezer MasterCard kár­tyával Magyarország megelőzi Csehországot és Lengyelországot - mondta Zdenek Honser, a MasterCard International Ma­gyarországért és Horvátországért felelős igazgatója. - Ezek a kedve­ző eredmények a magyar gazda­ság fejlődésével indokolhatóak. Egyre fontosabb szerephez jut­nak ugyanis az olyan készpénz nélküli fizetési módok, mint pél­dául a bankkártya - tette hozzá. 2002-ben a magyar Master­Card márkájú kártyabirtokosok összesen 4,69 millió tranzakciót hajtottak végre, havonta átlagban kétszer használva kártyájukat. ■ MAESTRO ES MASTERCARD KÁRTYÁK SZÁMA 2002-BEN (EZER DB) Ukrajna Szlovénia Szlovákia Románia Oroszország Litvánia Cl I I Cm m Maestro kártyák MasterCard kártyák 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Forrás: MasterCard International Euró _______244,82 I Bolgár leva 125,85 Cseh korona 7,77 Horvát kuna 32,86 Lengyel zloty 56,52 Orosz rubel 6,91 Román lej (100) 0,66 Szlovák korona 5,96 Termékpálya Az agrárpiaci rendtartásról szó­ló törvény értelmében várható­an júniusban létrejön a Gabona-, a Hús-, a Zöldség-, a Gyümölcs és Dísznövény-, a Szőlő és Bor-, a Cukor és Izoglükóz-, a Tej, Tejtermék és a Dohány Termék- pálya Bizottság. _____________■ S ERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 17. HÉT_____________________(FORINT) I . Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 225,96 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 226,45 2. szövetkezeti átlagár: 224,33 3. egyéni vállalkozói átlagár: 226,70 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 202 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szoinok): 216 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 272 4. Központ (Budapest, Pest megye):­5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 234 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 243 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala):­III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 256,55; U: 245,92; R: 212,63; O: 200,16; F ': 199,48 Forrás: HÚSCÉH AZ ERŐ FELTÉTELE Az agrárgazdaság szempontjából az európai uniós csatlakozásnak az a legnagyobb elő­nye, hogy kiszámíthatóak lesznek a gazdál­kodás feltételei. Kiszámítható feltételek mel­lett pedig a magyar mezőgazdaság mindig jelentős erőt képviselt a nemzetgazdaságban - mondta Horn Péter, az MTA agrártudomá­nyok osztályának elnöke. Hazánknak csak­nem olyan színes az élelmiszer- és mezőgaz­dasága, mint Franciaországnak. Mezőgazdasági hírek BAROMFIVÉSZ. A németorszá­gi észak-rajna-vesztfáliai barom- fipestis-járvány miatt nem szük­séges extra óvintézkedéseket be­vezetni Magyarországon, de lé­nyeges, hogy a szállítási okmá­nyokat fokozott figyelemmel kí­sérjék a határállomásokon - je­lentette ki Bálint Tibor országos főállatorvos. Mint mondta, ugyanazok az intézkedések lép­nek hatályba, mint korábban Belgiummal vagy Hollandiával szemben. Németország - ahol több mint 80 ezer baromfit pusz­títottak el - szállítási tilalmat rendel el az észak-rajna-veszt­fáliai szárnyasokra, mti FELKÉSZÜLTEK. Az Állatele- del-gyártók Egyesülete szerint tagjaik felkészültek az európai uniós csatlakozásra, verseny- képes magyar termékekkel lép­nek majd az Unió piacára. Derűlátásukat arra alapozzák, hogy jó értékesítési adottsá­gokkal és megfelelő, EU-kon- form gyártási technológiával rendelkeznek. Az egyesület becslése szerint az idén 13 szá­zalékkal nő az eladott termé­kek értéke. Az idei évre terve­zett, 80-100 ezer tonna állatele­del 65 százaléka exportra kerül - főképp az Unióba és a kör­nyező országokba mti ÁSVÁNYVÍZ. A svájci Nestlé Waters százszázalékos tulajdo­nában lévő Kékkúti Ásványvíz Rt. 2002-ben az előző évihez ké­pest 34 százalékkal növelte ter­melését: a 6,4 milliárd forint ár­bevétel mellett az adózott nyere­sége meghaladta a 600 millió fo­rintot. A társaság ez évre 7,6 mil­liárdos árbevételt és 17 százalék­kal magasabb nyereséget tervez. Múlt évi termelése meghaladta a 100 millió litert, amit ez évben 19 százalékkal kívánnak növelni. A cég az idén exportál először ásványvizet - Csehországba és Szlovákiába, mti NYERESÉG. A Globus Konzerv­ipari Rt. 881,9 millió forint nettó eredményt ért el az idén az első negyedévben, ami 80 százalék­kal haladja meg az egy évvel ko­rábbi adatot. A magyar számvite­li szabvány szerint az értékesítés nettó árbevétele 16 százalékkal, 7,2 milliárd forintra nőtt. A külső gazdasági feltételek romlása elle­nére, főként a csabai gyár ingat­lanjainak és termelőeszközeinek eladásából elért közel 1 milliárd forintos többleteredmény javítot­ta a nettó nyereséget, mti ÚJ BERUHÁZÁSOK. Az idei pénzügyi évben - július 1. és jö­vő június 30. között - 1 milliárd forintot fordít különféle fejleszté­sekre a Sara Lee Kávé és Tea Rt. A cég 500 millió forint értékű be­ruházással új teafilterező beren­dezéseket állít munkába. A beru­házás eredményeként Magyar- országról látják el teával Hollan­dián kívül Sara Lee valamennyi európai megrendelőjét, mti SZÁZÉVES. Százéves fennállá­sát ünnepelte a héten a moson­magyaróvári Tejgazdasági Kísér­leti Intézet. A százszázalékos ál­lami tulajdonban lévő kft. árbe­vétele az elmúlt időszakban az inflációt meghaladó mértékben nőtt, az idén eléri az 1,3-1,4 mil­liárd forintot. A kft. tevékenysége nyereséges, az elmúlt öt évben 700 millió forintot fordítottak az intézet korszerűsítésére, mti GABONAPROGNÓZIS. Az uk­rán gabonatermés az idén 23-26 millió tonnára csökkenhet a tava­lyi 38,8 millió tonnáról. Csak 2,4 millió hektárról lehet téli búzát aratni, és vannak gondok a tava­szi vetés állapotával is - közölte az ukrán hidrometeorológiai központ a Reuterssal. Becslés szerint az idei gabonatermés „nem fogja meghaladni a 35 mil­lió tonnát”, és ebből 12-14 millió tonna lesz a búza. mti ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom