Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

- Úgy tűnik az európai parlamenti válasz­tásokon csak a jelenlegi négy parlamenti párt indulhat majd. Ön egyetért azzal, hogy például egy euroszkeptikus erő meg sem mérettetheti magát?- Ez a négy párt politikai döntése volt. Nem az én feladatom erre a kérdésére vá­laszolni.- Az Európai Bíróság szerint az állam fe­lelős azért is, hogy az önkormányzatok betartsák az uniós jogszabályokat, illetve hogy ne hozzanak azzal ellentétes rende­leteket. Hogyan fogják ezt betartatni?- Ezt a jogalkotásról szóló törvényben kell szabályozni, és az egész dolog a jogsza­bályi hierarchia kérdése. Az uniós rende­letek, melyeket át sem kell ültetni a nem­zeti jogrendbe, mert azok automatikusan azok részévé válnak, alkotmányos szintű szabálynak számítanak. A technikai kér­dések szabályozásához elengedhetetlen­nek látszik a jogalkotásról szóló törvény újraalkotása.- Az uniós jog szinte átláthatatlan, több tízezer oldalt tesz ki. Kik lesznek képesek ezt követni, és így kik lehetnek felelősek azért, hogy az önkormányzatok valóban betartsák őket?- A felelősek elsődlegesen a jegyzők lesz­nek, de a Belügyminisztérium és az Igaz­ságügyi Minisztérium mellet még sok más szervezet is részt vesz ebben a munká­ban. Egyébként nem olyan nagy mennyi­ség az uniós jog a magyarral összehason­lítva. Sok olyan területe is van, amelyet ne­künk felesleges ismernünk, mint például a tengeri hajózásra vonatkozókat.- Mikor lesz hozzáférhető magyarul a tel­jes joganyag?- Azt is mondhatjuk, hogy a fordítás so­hasem fog teljesen elkészülni, hiszen egy állandóan változó joganyagról van szó. De az aktuális részei a csatlakozás idejére meglesznek, mert a nyersfordítás már elkészült, valójában csak a lektorá­lás van hátra.- Azt mondta, hogy általában elégedett a jogharmonizáció szintjével. Van-e mégis olyan terület, ahol gyorsítani kellene?- Nem igazán. Tulajdonképpen már oly­annyira előrehaladtunk ebben a folyamat­ban, hogy most már inkább a dereguláció ideje jött el. Azokat a jogszabályokat ugyanis, ahol már létezik egy érvényes uniós szabály, hatályon kívül kell helyez­ni. A kettős szabályozás ugyanis nem en­gedélyezett.- Van-e esetleg olyan terület, ahol már előrébb tartunk az irányelvek átvételében, mint egyes tagállamok? Néhányról - pél­dául Franciaországról és Olaszországról- ugyanis tudott, hogy azok közel harma­dát nem ültetik át saját jogrendjükbe.- Néhány helyen kötelesek vagyunk elő­rébb tartanai, mert tőlünk megkövetelik olyan szabályok átvételét is, amelyekre a tagállamok 3-6 év alkalmazkodási időt kaptak.- Az uniós országjelentések gyakran bí­rálják Magyarországot az ítélkezés lassú­sága miatt...- Az unió túl finnyásnak látszik ezen a terü­leten. Az ügyek eldöntésének ideje szem­pontjából ugyanis Európában az első har­madban vagyunk. Ugyanakkor a Legfel­sőbb Bíróságot méltán kritizálják, hiszen a gazdasági ügyek, a közigazgatási perek iszonyúan elhúzódnak. Az ítélőtáblák felál­lása segíteni fog ezen, persze nem csoda- szerűen egyik napról a másikra.- Brüsszel azt is kifogásolni szokta, hogy azonos jellegű, sőt néha ugyanab­ban az ügyben homlokegyenest eltérő ítéletek születnek, akár ugyanazon a bí­róságon is.- Az ítélkezés egységének hiánya is jo­gos kifogás. Ezen a gondon szintén segít­hetnek az ítélőtáblák, melyek tehermente­sítik a Legfelsőbb Bíróságot, így annak e területre is marad több ideje. Ráadásul az ítélőtáblák illetékességi területükön ma­guk is szolgálhatják az ítélkezés egysége­sítését.- Intézményi területen mit lát az uniós fel­készülés legnagyobb problémájának?- Az igazságszolgáltatásban és az ügyészségen sem kellően megszervezett az oktatás. Ennek megváltoztatása az Or­szágos Igazságügyi Tanács, a legfőbb ügyész és az Igazságügyi Minisztérium feladata. Néhány átmeneti mentesség az EU-elóírások alól • Az EU-15-ök az első két évben eldönthe­tik, hogy beengedik-e az új tagok mun­kavállalóit, a döntés 3+2 évvel meg­hosszabbítható. Magyarország a viszo­nosság elvével fogadta el e feltételt. • A betétekben elhelyezett összegekre az EU-ban 4,7 millió forintig van garancia, nálunk csak 1 millióig. Az uniós szintet 2008-ig kell elérni. • Magyarország 7+3 évig fenntarthatja a külföldiek termőföldszerzésére vonatko­zó tilalmat. • A nagybefektetők 2011 -ig érvényes adó- kedvezményeit átalakítják. • 44 nagykapacitású vágóhídnak csak 2006 december 31-ig kell teljesítenie a higiénés előírások egy részét • A tyúkketreceknek csak 2010-re kell el­érniük az uniós méretet. • Tízéves kedvezmény az asztali borok minőségi előírásainak teljesítésére. • Magyar fuvarozók három évig nem vé­gezhetnek kabotázst a tagállamokban, az uniós fuvarozók pedig Magyarorszá­gon. • 2007 végéig maradhat a 12 százalékos áfa-kulcs (brikett, szén, tűzifa, faszén, távfűtés). • Maradhat a pálinka bérfőzés, de csalá­donként évi 50 literre csökken a kvóta. Demszky és Kosa az önkor­mányzati REFORMOT SÜRGETI Az önkormányzati rendszer strukturális reformját, valamint a helyhatóságok fi­nanszírozási rendjének újragondolását szorgalmazza Demszky Gábor főpolgár­mester és Kosa Lajos, Debrecen polgár- mestere. Az SZDSZ-es és a fideszes po­litikus az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kérésére fejtette ki véle­ményét közösen az uniós csatlakozás­hoz szükséges regionális reformokról. Demszky rámutatott, hogy bár a ta­nácsokat felváltó 3200 önkormányzat létrehozásával egy demokratikus és de­centralizált területi szint épült ki, a kö­zépszint, azaz a megyék gyengék ma­radtak. És bár Magyarország létrehozott hét statisztikai régiót, az EU ezt a rend­szert nem fogadja el, és az országot egyetlen régiónak tekinti. A főpolgármester ezért valódi, regio­nális reformokat sürgetett, melyek kiala­kíthatnának egy az állami és önkormány­zati szint közötti erős közigazgatási rendszert. A csatlakozás kapcsán minél gyorsabban le kellene folytatni a regio­nális szint jogosítványairól folytatandó vitát - mondta. Az önkormányzati rend­szer átalakítását azonban mindig akadá­lyozza, hogy politikai érdekeket sért, függetlenül attól, éppen milyen kormány van hatalmon. Kosa ezzel egyetértve arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az önkor­mányzatokra a mindenkori kormányok egyre több feladatot hárítanak, nem te­remtik meg az ellátásukhoz szükséges forrásokat. Szerinte a strukturális refor­mokat meg kell előznie a forráselosztás hosszútávú rendezésének. Mindketten hangsúlyozták, hogy nem lehet az uniós forrásoktól várni a megoldást, mivel azok csak a helyható­ságok fejlesztéseihez jelenthetnek segít­séget. Az alapfeladatok ellátására, pél­dául intézmények működtetésére, bérki­fizetésekre vagy kátyúzásra nem hasz­nálhatók - mondta Kosa. Az uniós elvá­rások és feltételek ugyanakkor olyan iga­zodási pontokat jelentenek, amelyek se­gíthetik a közigazgatási rendszer átalakí­tását - tette hozzá. Egyetértettek abban is, hogy egyes közfeladatok regionális csoportosításá­val megoldható lehet számtalan olyan probléma - így például a szemétlerakók vagy a tömegközlekedés ügye -, melyet jelenleg egyes önkormányzatok ellenér­dekeltsége akadályoz meg. www.meh.hu Miniszterelnöki Hivatal www.bm.hu Belügyminisztérium www.teruletfejlesztes.lap.hu/ www.terulet-fejlesztes.hu/ területfejlesztési lehetőségek, tapasztalatok 2003, április • I. évfolyam 2. szám Járóföld

Next

/
Oldalképek
Tartalom