Petőfi Népe, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

Regionális politika pedig a SAPARD programot, összesen mintegy évi 1,5 milliárd ECU értékben. 1997. decemberében Luxemburgban döntöttek róla, hogy öt közép- és kelet-eu­rópai társult országgal, valamint Ciprussal 1998 elején kezdődjenek meg a tárgyalá­sok, melyek 1998. március 31-én megnyíl­tak, majd novemberben az érdemi módon is elkezdődtek. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság az egyes országok al­kalmasságának változásáról évente úgy­nevezett országjelentést készít. 1999 decemberében Helsinkiben dön­tenek arról, hogy további hat állammal (Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Málta) is megkezdik a tárgya­lásokat, melyek 2000. február 15-én meg is indulnak. Véghajrá Koppenhágában 2000. novemberében pedig az országje­lentésekkel egyidőben a Bizottság nyilvá­nosságra hozta bővítési stratégiai doku­mentumát, melyben féléves lebontásban, a soros elnökségek szerinti bontásban előírta, hogy mely fejezetekről kell az EU- nak kialakítania közös álláspontját, hogy azok megtárgyalhatok legyenek a jelöl­tekkel. És bár a dokumentum megerősí­tette az egyéni elbírálás elvét, a decem­beri nizzai Európai Tanács-értekezleten - melyen elfogadták a bővítéshez szüksé­ges legfontosabb intézményi reformokat is - lehetővé tette a tárgyalásokat később kezdők felzárkózását, és így az úgyneve­zett big-bang, azaz nagycsoportos bőví­tést készítette elő. Nizza már megemlí­tette 2004-et, mint a bővítés megcélzott időpontját, és ezt a 2001. júniusi götebor- gi csúcs meg is erősítette, gyakorlatilag már tíz jelölttel számolva, Romániát és Bulgáriát kihagyva az első körből. A csatlakozási tárgyalások legvégső szakaszára tavaly a második félévben ke­rült sor, amikor már a pénzügyi feltételek­ről - regionális fejlesztési és mezőgazda- sági támogatások - szólt a vita. Végül de­cemberben Koppenhágában megszüle­tett a végső megállapodás 10 országgal. Április 9-én az Európai Parlament ratifikál­ta a csatlakozási szerződést, melyről mi április 12-én szavazunk. Amennyiben tá­mogatjuk azt, és a tagállamok is időben ratifikálják a dokumentumot, 2004. május 1 -jén Magyarország is az unió tagjává vá­lik, és júniusban már mi is részt vehetünk az európai parlamenti választásokon. www.eudelegation.hu Európai Bizottság magyarországi delegációja www.europa.eu.int/conn/enlargement Az EU bővítési honlapja www.mfa.gov.hu Külügyminisztérium (Csatlakozási szerződés) www.etf.eu.int/etfweb.nsf Európai Képzési Alap www.eu.lap.hu általános ismeretek gyűjtőlapja Ji Európai Unió A HAZAI ÍTÉLKEZÉS A GYORSABBAK KÖZÉ TARTOZIK Európában A jogharmonizáció olyan jól előreha­ladt, hogy az nem lehet akadálya az uniós csatlakozásnak - nyilatkozta lapunknak az igazságügyminiszter. Bárándy Péter elismeri, hogy elma­radásai miatt a Legfelsőbb Bírósá­got, valamint az ítélkezés egységé­nek hiánya miatt hazánkat jogosan éri bírálat, de az ítélőtáblák felállítá­sa mindkét gondra írt jelenthet. Az uniós jogrend pedig sem szemléleté­ben, sem mennyiségében nem tér el annyira a magyartól, hogy gondot okozhatna megismerése, betartása - mondta, jelezve, hogy a nyersfordí­tás már elkészült.- Alig egy év van már csak hátra a teljes jogú tagság elnyeréséig. Sikerülhet-e addig be­fejezni a jogharmonizációt, hiszen még több nagy kódex teljes megújulása is hátra van?- A nagy kódexek zöme nem azért kell, hogy megújuljon vagy módosuljon, mert csatla­kozunk az Európai Unióhoz. Például a büntető törvénykönyv vagy a polgári törvény- könyv, illetve a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok mindennapi életünk javításához is el­engedhetetlenek. Az uniós elvárások miatt szükséges módosítások az esetek többségé­ben már megtörténtek. Amelyek pedig hátravannak, azok nem olyan jelentősek: ilyen például a közbeszerzési törvény, a személyes adatok védelméről szóló, illetve a közér­dekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény. Ezért jogharmonizációs akadálya biztosan nem lesz a csatlakozásnak.- Lesz-e idő a kétharmados többséget igénylő jogszabályok elfogadására?- A kétharmados támogatást igénylők között szerepel például az önkormányzati és a vá­lasztási törvény módosítása. A Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium ké­pes lesz időben elkészíteni a törvényszövegeket. Az pedig csak remélhető, hogy meg lesz az ellenzéki akarat és így a kétharmados többség is. „Felelősök elsősorban a jegyzők lesznek, de a minisztériumok mellett más szere­zetek is részt vesznek a munkában. ” Kisszótár az uniós területfejlesztéshez Addlcionalitás: A Strukturális Alapokból szárma­zó támogatások nem helyettesítik, hanem kiegé­szítik a tagállamok saját forrásból származó strukturális kiadásait. A cél az, hogy a támogatá­soknak gazdasági többlethatása legyen. Egységes programozási dokumentum (SPD): A közösségi támogatási keretben és az operatív programokban fellelhető információk egy az Eu­rópai Bizottság által elfogadott dokumentumba sűrítve. Kiemelt projekt: A strukturális alapokból támo­gatható olyan projektek, amelyek több, gazdasá­gilag szétválaszthatatlan, technikailag összefüg­gő, meghatározott célú munkafolyamatot fognak össze, továbbá összköltségük meghaladja az 50 millió eurót. Közösségi Támogatási Keret (CSF): Az a terv- dokumentum, amelyet az Európai Bizottság a tagállammal egyetértésben fogad el a tagállam Nemzeti Fejlesztési Terve alapján. Tartalmazza a stratégiát, a prioritásokat, az előzetes értékelést, a strukturális és a saját forrásokat, valamint a partnerség érvényesítésének formáit. Nemzeti Fejlesztési Terv: Tartalmazza azokat a támogatási-fejlesztési programokat, melyeket or­szág az Európai Bizottság elé terjeszt támogatást remélve. NUTS: A területi közigazgatási egységek statisz­tikai besorolási rendszere. A legmagasabb szin­tet (országrészek vagy kisebb országok eseté­ben az egész ország) a NUTS I, a legalacsonyab­bat (a kistérségeket) a NUTS V jelenti. A regioná­lis támogatások szempontjából legfontosabbak a NUTS II (Magyarországon a régiók) és a NUTS III (Magyarországon a megyék) szintek. Operatív program: A Közösségi Támogatási Ke­ret jogi érvénnyel rendelkező végrehajtási prog­ramja. Tartalmazza a főbb prioritásokat, a megva­lósításukat szolgáló többéves intézkedéseket és a pénzügyi tervet. Partnerség: Nemzeti, regionális és helyi szinten minden érintett szervezetet hatékonyan be kell vonni a munkába. Az együttműködésnek ki kell terjednie az előkészítés, a tervezés, a finanszíro­zás, a monitoring és az értékelés fázisaira is. Programozás: A szervezési-előkészítési, a dön­tési és finanszírozási folyamatok összessége. E folyamat keretében különböző fázisokban, több év alatt valósítják meg a tagállamok és az EU kö­zösen kitűzött céljaikat. 6 Járóföld • I. évfolyam 2. szám • 2003. április

Next

/
Oldalképek
Tartalom