Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-05 / 283. szám
6. oldal - Petőfi Népe PETŐFI NÉPE 2002. December 5., csütörtök A keresztény politika új lehetőségei Európában Háromnapos tudományos tanácskozást tartottak a Lakitelek Népfőiskolán Tizenöt esztendővel ezelőtt itt, a Tisza mentén, Lakiteleken valami ellen szerveződtünk, a kommunista diktatúrák ellenében. De szervezkedtünk a Kárpát-medencében, szerveződtünk Lengyelországban, Csehországban, Kelet-Németországban, Szlovákiában, szerveződtünk tőlünk délebbre is, keletebbre is - emlékeztetett az 1987-es találkozóra Lezsák Sándor szombaton Lakiteleken. Hozzátette: tizenöt esztendővel ezelőtt valami ellen, most pedig, 2002 telén valaminek az érdekében szervezkedünk: a keresztény Európa érdekében. És bizony ez sem lesz egyszerűbb és könnyebb, mint ami tizenöt esztendeje elkezdődött Lakiteleken. Tudományos konferencia A keresztény politika új lehetőségei címmel tíz ország képviselőinek részvételével az elmúlt héten Lakiteleken megrendezett, háromnapos konferencia házigazda-elnökeként mondott szombati köszöntőjében Lezsák Sándor kijelentette: nem csak Magyarország, de valamennyi csatlakozó, az európai gazdasági, társadalmi rendszerekhez illeszkedő ország számára nagyon kemény, küzdelmes esztendők következnek. S nekünk, keresztény magyaroknak, keresztény európaiaknak mindenképpen van olyan közös feladatunk, amelyet egyeztetni kell. Egyeztetni kell itt, a Kárpát-medencén belül, a történelmi hazában és egyeztetni kell keresztény barátainkkal szerte Európában. A tanácskozás társelnöki teendőit Roel Kuiper (Hollandia) látta el. Gyulay Endre levélben köszöntötte a résztvevőket. A szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök levelében figyelmeztetett arra, hogy sokan elfelejtik és el akarják felejtetni, hogy van Teremtő, hogy vannak természeti törvények. Nem szeretnék, ha valaki nagyobb lenne a gazdag vagy már hatalmon lévő vagy oda készülő embernél. így tette meg magát istenné az emberek egy része, és élvezik ezt látszólag mind ők, mind pedig azok, akiknek ösztöneit felszabadítva, azok kiélését engedik és kihasználják. Most nem hitleri vagy sztálini módszerekkel, de csaknem azonos céllal - vélekedett levelében a püspök, aki szerint csupán egyetlen kiút létezik: a keresztény emberkép, amelyik bemutatja, hogy teremtmény, de azt is tudatosítja, hogy érték és felelős, a társadalomszemlélete, a szociális gondolkodása és a gyűlölet helyett önfegyelmezettségéből kinövő szeretet gyakorlása hozhat megbecsülést, békét és valódi emberi életet. Vitaindító előadásában Dávid Ibolya Márai Sándorra emlékezett, aki a második világháború közepén a kassai dómban azon töprengett: mi lesz Európából, milyen kiút vár Európára a második világháború közepén. Az MDF pártelnök asszonya szerint a keresztény értékrend boltíveket húz ember és ember közé, és ez tanít minket arra, hogy mi a keresztény ember legnagyobb kihívása. Hozzátette: az emberi élet értelmét az a többlet adja meg, hogy úgy éljük le életünket, hogy miközben magunk is örömünket leljük az életben, az mások javát szolgálja. E nélkül az emberi élet egyszerű vegetáció. A mi hitünk, az értékrendünk, a tudás- és hitbéli tapasztalatunk és a szolgálatunk ugyanis nem csak a jelenünket határozza meg, de a jövőnket is. Dávid Ibolya annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a történelmi és hitbeli tapasztalatok kiszámíthatóvá tesznek egy olyan világot, ahol a végtelenül sok elem, az elődök által felhalmozott tudás tehermentesítheti az egyént. A konzervativizmus a türelmesen építkező ember világképe, amelyben mindig ott vannak az elődök érdemei. A kereszténység hit, de nem csak hit. Erkölcs, kultúra, igényesség és gyakorlat is. Tudnunk kell lefordítani hitvallásunkat a mindennapi cselekedeteinkre - hangsúlyozta Dávid Ibolya, aki szerint hogyha következetesebben valósulna meg közéletünkben - nap mint nap - a keresztényi értékrend, sokkal nyugodtabb lenne az életünk. Világosabbak, kiszámíthatóbbak lennének a véleményformálók szándékai. Végezetül a küszöbön álló csatlakozásról szólva az MDF elnök asszonya leszögezte: amelyik európai földdarab tartósan leszakad az egységesülő Európától, előbb vagy utóbb lakhatatlan szigetté válik. A gyászos emlékű mohácsi csatában elesett katolikus főpap, Szalkay László fennmaradt iskolai füzetének egyik bejegyzésére hivatkozva Lezsák Sándor kijelentette: ez a munkafüzet is azt igazolja, hogy már több mint ötszáz éve is tudatában voltunk európaiságunknak, keresztényiségünknek. Kurt H. Biedenkopf, Szászország közelmúltban leköszönt tartományi miniszterelnöke előadásában kifejtette: a XX. század utolsó évtizedeiben az Európai Unió kifejezetten nyugat-európai unió volt. Egy olyan szövetség, amely minden tekintetben Európa megosztottságára rendezkedett be. Bár sokszor esett szó az elnyomott nemzetek sorsáról, ezt általában igen elvontan kezelték az unióban. Még maguk a nyugatnémetek is igen keveset tudtak a keletiekről. Teljesen érthető - vélekedett a politikus -, hogy a nyugati világ negyvenéves megosztottságot követően egyszerűen elfelejtette, hogy mi ténylegesen Európa. II. János Pál pápa megválasztásakor azonban már látszott, hogy az az állapot, amely Jalta és Potsdam után létrejött, már nem tartható fenn hosszú távon. A lengyel pápa megválasztása volt az első és döntő jel arra vonatkozóan, hogy Európa megosztottsága már nem maradhat fent hosszú ideig. Valószínűleg a Teremtő szánta ezt nekünk jelül. Végezetül a volt miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország egy olyan Európába fog belépni, amelynek önmagát is újra kell definiálnia. Egy biztos - szögezte le Kurt H. Biedenkopf -, a csatlakozás a legjobb időpontban fog bekövetkezni. A tanácskozáson a házigazda Lezsák Sándor az Európa megosztottságát jeA tíz országból érkezett résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadásokat. fotó: sz. a. lentő magyar-osztrák határ lebontott szögesdrót kerítésének egy darabkájával ajándékozta meg Kurt. H. Bieden- kopfot. Előadásában Hans Blokland elmondta: míg az Európai Parlament ösz- szetétele híven tükrözi valamennyi tagország politikai hovatartozását, ugyanez nem érvényes az Európai Bizottságra. Ez utóbbiba a biztosokat a miniszterek tanácsa delegálja a résztvevő nemzeti kormányok javaslata alapján. A bizottság elnökének kiválasztása Euró- _____________ pa külügyminisztereinek a feladata. Az Európai Parlamentben - eltérően a különböző országok parlamentjeitől nincsen ellenzék. Valamennyi képviselője a közös érdekek megvalósításán dolgozik. Függetlenül attól, hogy gyakran az azonos oldalon állók sem képviselik ugyanazt az álláspontot. Például a brit szocialisták eltérő véleményen vannak, mint a spanyol vagy francia szocialisták - vélekedett Hans Blokland, az EU- parl holland képviselője, aki egyébként igen aktív volt a szekcióüléseken is. Fazak as Szabolcs, a Horn-kabinet egykori külkapcsolatokért felelős minisztere, az Interparlamentáris Unió magyarországi csoportjának elnöke szólt arról, hogy Magyarország mindent elkövetett, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak. Mint mondta: az alkotmány módosítása elől már elhárult az _ akadály, ám a várhatóan másfél év múlva bekövetkező csatlakozásig még számos feladat van hátra. A párton kívüli politikus szerint mindenekelőtt részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást kell adni a lakosságnak, ugyanakkor fel kell készíteni az intézményeket, vállalkozókat, hogy noha az uniós alapokból jelentős források várhatók, azok nem normatív alapon járnak, hanem mindegyikre pályázni kell. A konferencia szombat délelőtti plenáris ülésének nemzetközi elnöksége. FOTÓ: SZ. A. Lezsák Sándor Martonyi János volt külügyminiszterrel. fotó: cs. j. A tanácskozás szombat délután szekcióvitákkal folytatódott. A média és a kereszténydemokrácia frakciót Tolvaly Ferenc író,'az Eutop vezér- igazgatója vezette. Véleménye szerint a keresztény értékrendnek döntő szerepe lesz az európai demokráciában. Ezért a hazai tévécsatornák műsorait is át kell alakítani, elsősorban a közszolgálati televíziókét. A kereskedelmi televíziózás más alapokon működik. Az ő helyzetük nem változtatható meg. Pedig igény lenne másra, mint amit a gazdasági érdek, az anyagi ha- szonelvűség ösztönöz. Nemzetközi összefogással meg lehetne teremteni egy olyan tévécsatornát, amely az egyetemes keresztény erkölcs alapelveit nem sérti, egyaránt képviseli a nemzeti és az általános emberi kultúra értékeit. Bakos Zoltán arról beszélt, hogy a média érzelmileg befolyásolja a nézőket. Egyre több az olyan ember, akinek határozott véleménye van különböző dolgokról, ám megfelelő fórum híján nem tudja hol elmondani. Az egyház sok esetben konfrontálódik a médiával, legtöbbször az iskolák miatt. A hívő ember is rendszeres fogyasztója a médiának, holott annak tartalma nagyon sokszor ellentétes az ő felfogásával. A mai világban is lehet média nélkül élni - fogalmazta meg az egyik felszólaló. Nem biztos, hogy az a jó, ha az emberek állandóan a képernyő előtt ülnek. Létezik élet a szürke doboz nélkül is. A hozzászóló az unatkozás egyik formájának nevezte, ha valaki leheve- redik a tévé elé. A médiának becsületesnek kell lennie, a szó klasz- szikus értelmében. Elsősorban az életet és a fejlődést kell szolgálnia. Ne a negatív érzésre hasson, hanem a tudatra. Csallóközy Zoltán úgy vélte, hogy a hit terjesztését a médián keresztül missziós feladatnak is tekinthetjük. Több olyan filmet kellene készíteni, amelyben olyan természetesség jelenik meg, amely nem rétegekhez, hanem az egész társadalomhoz szól. A politikusok feladata az ehhez szükséges anyagi feltételek előteremtése. Balogh László országgyűlési képviselő nehezményezte, hogy a honatyák ritkán emelik fel szavukat a Parlamentben a nem kívánatos jelenségek ellen. Nem népszerű ugyanis valami ellen szólni, ami a többség számára szórakoztató - fűzte hozzá a képviselő - ám attól, hogy valamit sokan néznek, még nem jelenti azt, hogy az jó is. A kereskedelmi televíziók viszont nem az értékek alapján döntenek műsoraik összeállításakor. Náluk a műsorstruktúra a hirdetési tarifákkal van összefüggésben. Az Európai Unió és a kereszténydemokrácia szekciót Szászfalvi László ország- gyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke vezette. A négy választás Európában szekcióban Kelemen András országgyűlési képviselő, az integrációs bizottság alelnöke elnökölt. Társelnöke Simon János politológus, az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa volt. Vitaindítót Gorka L. Sebestyén, a Magyar Politikai Intézet alelnöke tartott. A Kapcsolatok szekciót Filó Katalin, a Haza és Haladás Alapítvány igazgatója vezette. Társelnöke Erhardt László, a Magyar Alapítvány igazgatója volt. Vitaindító előadást Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke tartott. A vasárnapi plenáris ülésen Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere előadásában kiemelten szólt a média jelentőségéről a keresztény értékrend és emberkép európai terjesztésében, illetve megerősítésében. Ha a médiában nem sikerül keresztény értékeket megjeleníteni, bajBalogh László és Tolvaly Ferenc a szombati szekcióvitán, fotó: sz. t. ban lesz az egész társadalom, de még Európa egyesítésének folyamata is bajba kerülhet - szögezte le Martonyi János. A tanácskozás végén a résztvevők nyilatkozatot fogalmaztak meg, melyben leszögezték: Európa az újabb külső (nemzetközi) és belső kihívások közepette sem mondhat le keresztény erkölcseiről és a rájuk épülő kulturálisszellemi hagyományairól. A konferencia résztvevői mostani tanácskozásukkal és szándékolt jövőbeni együttműködésükkel is a fenti célokért kívánnak cselekedni, legjobb tudásuk és akaratuk szerint. A keresztény értékeket hirdető politikai és civil szervezetek Euró- pa-szerte elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy szorosabbra fűzzék a kontinens nemzetei és népei közötti kapcsolatokat, valamint tovább erősítsék a fiatalok képzését; utóbbit a kulturális alapokon szerveződő európai jövő zálogának tekintik. A mostani konferencia hosszú távú céljait segíti elő a Lakitelek Népfőiskolán 2003-tól elindítandó posztgraduális Martonyi János és Tolvaly Ferenc az egyik szünetben. FOTÓ: CS. J. képzési programja EU-s ismeretek tárgykörben, illetve a Mindszenty- és a Bethlen Gábor Kollégium megszervezése - előbbi a katolikus, utóbbi a protestáns ifjúság számára. Végszavában a házigazda Lezsák Sándor országgyűlési képviselő bejelentette: e tanácskozás folytatásaként a mostani résztvevőkkel 2003. szeptember 10-ére újabb kereszténykonferenciát hívnak össze Lakitelekre.
