Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-05 / 283. szám
2002. December 5„ csütörtök A H É T R I P O R T J A Petőfi Népe - 7. oldal Emberáldozat Solt határában Többéves huzavona után.idén nyáron megkezdődött a 51-es út Solt és Dunapataj közti szakaszának rekonstrukciója. A munkák végeztével az út új nyomvonalon, a töltés védett oldalán húzódik majd. Mielőtt a Betonút Rt. nekilátna a munkálatoknak, a régészek elvégzik az ilyenkor szokásos terepbejáró és feltáró munkát. A terület bejárását követően négy lelőhelyet különítettek el: kettő Hartától északra, a településtől néhány kilométerre található, a másik kettő pedig Solttól délre. A leletmentő feltárásoknak köszönhetően eddig az Alföldön nem ismert, késő rézkori áldozati hely nyomaira, valamint két páratlan leletgazdagságú szarmata sírra bukkantak. hasonlót. Ott azonban nemcsak egész csontvázakat, hanem szétszórtan különböző végtagokat, koponyákat tartalmazó gödröket is találtak.- Hogyan folyik egy ilyen feltárás?- Ez napjainkban már kialakult rendszer szerint történik. A nagyobb beruházások, útépítések előtt felkérik a megyei múzeSOLT - HARTA A régészeti munkálatokat nagyban befolyásolja az időjárás. A novemberi, szokatlanul enyhe idő ideálisnak mondható, hiszen a munkálatokat mindaddig folytathatják, amíg a hőmérő higanyszála nem süllyed a fagypont alá. A határidő igencsak szűkös, hiszen december 15-ét jelölték meg a feltárás határidejeként. A Harta-Freifelden idén nyáron megkezdett feltárás, melyet Kustár Rozália vezetett, az elmúlt héten ért véget - most a gátőrház melletti területen dolgoznak. Wicker Erika pedig a Hartától északra, a falu közvetlen szomszédságában lévő gyümölcsös melletti területen vezetett ásatást.- Jelenleg a késő rézkori gödrök bontása zajlik. Érdekesség, hogy az eredetileg valamiféle kultuszhelyként használatos gödröket előbb kiégették, s csak ezután helyezték bele a tetemeket. Erre utalnak a tüzelésnyomokkal teli, vöröses színűre égett, kisebb mélyedések. Nem kis meglepetésünkre emberi csontvázakat is találtunk. A jelek szerint a két személy nem természetes módon hunyt el: mindkét váz erősen zsugorított, alsó lábszárukat visszahajlították. A koponyák elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy a rituális emberáldozat bemutatása előtt vagy eltörték a nyakcsigolyájukat, vagy lefejezés után helyezték a sírba a koponyákat. A temetés előtt valószínűleg hatalmas máglyát raktak, meggyújtották, majd annak elhamvadása után elegyengették a hamut, s így helyezték el a tetemeket. Hasonlóan jártak el a gödrökbe fél- körívben elhelyezett szarvas- marhák esetében is - számolt be a leletekről Somogyvári Ágnes. A rézkorban a szarvasmarhák igen becses állatok lehettek - erre utalnak a hartai kincsek. Egy szertartás áldozatának koponyája. Az 51-es főút hartai szakaszán, a töltés oldalában hihetetlenül gazdag lelőhely húzódik. A feltárásban helybéliek segédkeznek. sát. Noha ilyenkor nagy felületen végezhetünk feltárást, a kelleténél rövidebb idő áll rendelkezésünkre. Ilyen nagy terület átvizsgálása egyébként hosszú éveket venne igénybe.- Eszerint gyakorlatilag mindenhol fellelhetők valamilyen település nyőmai...- Mindenhol nem, hiszen eleink meghatározott szempontok A leletmentés időigényes folyamat. szerint választottak lakóhelyet maguknak. Fontos volt például, hogy legyen a közelben víz, s az is, hogy a lakóhelyként kiszemelt terület kiemelkedjen környezetéből. A talajerózió miatt persze ez nem mindig látszik ilyen egyértelműen.- Hová kerülnek e leletek?- A kecskeméti Katona József Múzeum restaurátor-műhelyébe. A tárgyakat előbb szakszerűen megtisztítják, az egybetartozó részeket összeillesztik, a kiegészíthető részeket pótolják, majd következik a leltározás és a feldolgozás. Szeretném, ha egy későbbi időpontban ezeket a tárgyakat és az itt készült fotókat egy önálló kiállítás keretében is be tudnánk mutatni. Innen északra, a Solthoz legközelebbi területén V: Székely György régész irányítja a feltárást:- A közel száz méter hosszúságú területen egy nagy kiterjedésű szarmata település maradványaira bukkantunk. A rómaiakat és a szarmatákat egykoron elválasztó természetes határvonal, a Duna közelében lévő településen fellelt tárgyak - római díszkerámiák, az úgynevezett terra sigilláták, valamint üvegedény-töredékek - arra utalnak, hogy az itt élők élénk kereskedelmet folytattak. Viszonylag ép kerámiákat sikerült kiemelni a gödrökből, a leletanyag nagy része azonban töredékekből áll, amelyeket később a múzeumban restaurátorok fognak megtisztítani és esetleg kiegészíteni. Az eddig feltárt területen különböző objektumok kerültek elő: öt-hat fő befogadására alkalmas házak, hulladékgödrök, élelemtároló vermek, valamint egy nagyon érdekes füstölő. Két, teljesen ép, kifosztatlan állapotban lévő sírt is találtunk. Meglepődtünk, hiszen a szarmatáknál V. Székely György egy karneollánccal. meglehetősen ritka volt, hogy a lakóhelyük közvetlen közelében, a házaktól mindössze néhány méterre temessék el halottaikat. Mivel a temetkezési szokásaikhoz hozzátartozott, hogy sok használati tárgyat, mellékletet helyeztek a sírokba, mindkét sír nagyon gazdag. Az egyik tetemet karneolgyöngyökből készített nyaklánccal és két karpereccel, orsógombbal, orsókarikával együtt temették el, a lábánál pedig egy agyagedényt helyeztek el. A másik sír még ennél is gazdagabb: többsoros kar- neol nyaklánccal, bronzból készült korongfibulával, gyöngykarpereccel, orsógombbal, övre akasztott díszgyöngysorral, csuklóra fűzött karneol gyöngykarpereccel együtt temették el az elhunytat. A jelek arra utalnak, hogy előkelő személyekről lehetett szó, akik magasan helyezkedtek el a társadalmi ranglétrán. KÉP ÉS SZÖVEG: BOSNYÁK JÁNOS- Mennyire számít unikumnak az itt feltárt lelet?- A megyében még nem találtunk ilyet, s másutt sem túl gyakran kerülnek elő hasonló leletek. Legutóbb Somogybán tártak fel A gátőrháztól három-négy kilométerre északra lévő területen folyó ásatást Somogyvári Ágnes, a kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezető régésze irányítja. A töltés tövében több gödröt is találtak; eleink feltételezhetően itt végezték el rituális ember- és állatáldozati szertartásukat. Erre utal az a két zsugorított emberi csontváz is, amelyeknek érdekessége, hogy a halottak alsó lábszárát a sírba helyezés előtt egészen a mellkasukig felhúzták. Ugyanezen a helyen késő réz- kori, valamint szarmata település maradványai is előkerültek. A számtalan szarvasmarha-áldozat egyike. Laci bácsi a szenzációs leletnek számító áldozati gödör feltárása közben. umi szervezetet, hogy járjuk be a területet s végezzünk felszíni vizsgálatot. Ezt a földterületet például több ezerszer átszántották s folyamatosan művelték. Ennek következtében az eke számos apró tárgyat - állatcsontokat, edénytöredékeket - hozott a felszínre. Ezeknek a tárgyi emlékeknek a vizsgálata után jutottunk arra a következtetésre, hogy érdemes behatóbban megvizsgálni ezt a területet. Markológépekkel leszedtük a felső humuszréteget, ugyanis az alatta lévő agyag az igazán beszédes. Kirajzolódnak a különböző objektumok, esetleges lakóházak nyomai, sírgödrök foltjai. Ezután veszi kezdetét az igazán aprólékos munka, amelynek során spaknival és ecsettel centiméterről centiméterre haladva bírjuk szóra a maradványokat.- A tervásatás vagy a leletmentő ásatás az elterjedtebb?- Inkább ez utóbbi a gyakoribb, ugyanis a megyében zajló nagyberuházások ezt teszik lehetővé. Az útépítések és a zöldmezős nagyberuházások - áruházak, bevásárlóközpontok - következtében a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet meglehetősen leterhelt. Éppen ezért nincs lehetőségünk arra, hogy egy kutatási téma keretében kinézzünk egy területet és feltárjuk azt. Megjegyzem, erre anyagi fedezetünk se igen lenne. Viszont a kulturális törvény a beruházónak kötelezővé teszi a különböző útépítések helyén végzett feltárások finanszírozá-
