Petőfi Népe, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-11 / 288. szám

2002. December 11., szerda A HÉT R I P 0 R T J A Petőfi Népe - 9. oldal A hun király nem lesz soha szupermen Interjú Fazekas Attila képregényrajzolóval Azokban az években, amikor a kép­regény megvetett, jószerivel meg­tűrt műfajnak számított Magyaror­szágon, a fiatalabb korosztályok számára Fazekas Attila művei je­lentették az „igazi” képregényt. A Füles, a Pajtás és egy sor más lap hasábjain izgultunk, lelkesedtünk az általa teremtett, rajzolt világ hő­seiért. Évtizedeken át.- Kezdjük a „lényeggel”, amit a legtöb­ben kérdeznének: meg lehet ma itthon élni a képregényrajzolásból?- Meg. De attól tartok, én vagyok az egyetlen, akinek ez sikerül.- Feltételezem, kevesen kezdik úgy a pályájukat, hogy ha törik, ha szakad, képregényt akarnak rajzolni. Önt mi vitte erre a területre?- Én sem akartam feltétlenül képre­génnyel foglalkozni. Már csak azért sem, mert hajóskapitánynak készültem. Dé- kány András klasszikus ifjúsági regényei megadták ehhez a megfelelő kezdőlö­kést. Ám amikor jelentkeztem a keres­kedelmi tengerészethez, egészségügyi okokból nem találtak alkalmasnak. Ak­kor nagyon sérelmeztem ezt, mert a mai napig aktívan sportolok, de utólag el­mondhatom: miután vitorláztam a ten­geren, talán jó, hogy nem lettem tenge­rész. Valami más után kellett néznem. Kunszentmiklóson érettségiztem, és mi­vel egészen jól ment a rajzolás, jelent­keztem a képzőművészetibe, majd a si­kertelen felvételi után a Színház- és Film- művészeti Főiskolára. Ez sem jött be, így egy ideig különböző munkákból tartot­tam el magam, immár Budapesten, így például üvegtáblákat szereltem fel ven­déglők bejárata fölé.- Ez tényleg távoli kezdés. Hogy jött a képbe a képregény?- Ahogy említettem, mindig is rajzol- gattam. Egy napon bevittem egy kész anyagomat a Pajtás újságba, és ott nagy örömömre leközölték. Ez a munka az Újvári kaland címet viselte. Aztán, amint az véget ért, jött a következő, és így to­vább. Igyekeztem megragadni ezen a pá­lyán, mert nagyon tetszett, és végtére a munkám sikeres is volt, hál’ istennek. Bekerültem a szakmába. Kapcsolatba kerültem Zórád Ernővel, Cs. Horváth Ti­borral.- Nehéz volt akkoriban eladni ma­gát a műfajt? z á n értet­ték, mit Buda­h ösökke'" Faiekas Ntülaes Készül a legújabb folytatásos képregény...- Sokat küszködtünk vele, míg leg­alább elfogadtattuk. Idehaza különben Cs. Horváth Tibor „találta” ki újra a kép­regényt, az ő zseniális trükkje volt, hogy végül beleegyeztek „odafent”, hogy a Füles elkezdjen képregényt közölni. Ne feledjük, hogy akkoriban a műfaj maga volt a szenny, a kultúra végállomása, egyfajta nyugati csökevény. Cs. Horváth azt találta ki, hogy többnyire irodalmi alapanyagot dolgozott fel képregény for­mában. Azt mondta, egy ilyen mű kivá­ló reklám az eredeti irodalmi alapanyag­nak, kedvet csinál a fiatalok körében a könyvek elolvasásához. Ezt nagy nehe­zen elfogadták érvként. Különben igaza volt: annak idején én azért fogtam neki a Nyomorultalmak, mert nagyon meg­tetszett a belőle készült képregény.- Szóval egy idő után főállású rajzo­ló lett. Lecsaptak Önre a lapok?- Előfordult, hogy párhuzamosan je­lentek meg képregényeim a Népszavá­ban, a Fülesben, a Pajtásban, a Pesti Műsorban és a Népszabadság­ban. Kemény me­ló volt. Egy idő­ben ráadásul még kaszkadőrköd- tem is forgatáso­kon, aminek a következménye az lett, hogy be­gipszelt lábbal naphosszat csak rajzoltam. 73 kö­rül szabadúszó lettem. Azóta egyfolytában csak ezzel foglal­kozom, kb. 150 népsKwí'é teljes képre­gényt rajzoltam már. De nem­csak idehaza jelentek meg a sorozata­ink: Csehszlovákiában, az NDK-ban és a többi szocialista országban is. Sze­gény Cs. Horváth Tibort sokáig zaklatta a rendőrség, mert 1968-ban épp a leg­rosszabb időben jött haza Prágából a honoráriummal. Ázt hitték róla, hogy kém. Szó mi szó, egy idő után ennek az „aranykornak” vége szakadt.- Miért?- A hazai piacot 1989 táján elárasztot­ták a nyugati képregények, és nem túl sok idő alatt háttérbe szorították a ma­gyar műveket. Volt még egy jól prospe­ráló időszak, amikor mi is sorra adtunk ki füzetes képregényeket, de ezek több­nyire sikeres filmek feldolgozásaiból álltak. A változás elején pedig még reménykedtünk. Külön képregény­konferenciát ren­deztünk, ahol a szakma képvise­lői vitatták meg, hogyan léphetne végre ki a tűrt mű­vészetek közül a képregény. Azok­ban az években én is minden kö­vet megmozgat­tam azért, hogy támogatókat talál­jak nagy terveim­hez. Olyan képre- génysorozatot szerettem volna, ami más, mint a nyugati soroza­tok, olyan hőst, aki a miénk. A kü­lönböző hivata­lokban nem iga­ző az akko­ri gondolkodásra, hogy ahelyett, hogy a hazai rajzolókat támo­gatták volna, rászabadították a nyugati képregényeket a magyar piacra.- Minden akadály ellenére mégis si­került elindítania sorozatát, a Boton- dot...- A Botond első füzete azonban csak ’88-ban jelent meg, 50 ezer példányban. Botond a közismert magyar mondafigu­ra volt, úgy terveztem, lehetne ő a ma­gyar Asterix. Kicsi, de erős. Cakhogy mi­re engedélyt kaptam az első füzetre, az országot már elárasztotta a Pókember, Superman, Tom és Jerry és a többi ame­rikai hős, 100 ezres példányszámban. Szóval bizonyos értelemben késő volt, mégis a Botonddal még néhány évig igyekeztünk talpon maradni. Akkoriban rajzoltam egy sor történelmi képre­gényt, magyar mondák alapján. Egy ki­FAZEKAS ATTILA Született: 1948, Keszthely. Tanulmányok: Kunszentmiklós, pest. Család: nős, egy gyermek apja. Hobbi: foci, vitorlázás. adót, melyet megkerestem, érdekelte volna az Attiláról szóló képregény, de hozzátették: jó lenne a hun királyt egy kicsit „szupermenesíteni”. Hát, ezen a ponton már nehéz volt továbblendíteni a tárgyalásokat...- Milyen a jelen? És milyen a jövő?- Folyamatosan dolgozom, az utóbbi időben sorra jelentek meg Jókai-feldol- gozásaim a Fülesben. És persze akad egy-két nagy tervem. Nagyon szeretném megrajzolni a Hunyadiak korában ját­szódó történelmi regények képregény­adaptációit, a Fekete lovagot vagy a Hol­lós vitézt. Szívesen csinálnám Rónasze­gi Miklós ifjúságikönyv-sorozatának, a Kartalnak az adaptációját is. Remélem, hamarosan lesz is rá lehetőségem. BÁN JÁNOS tATTILA §L A HUkJOK CSILLAG/ brr*' Zika Klára CSILLAGA Rajzolta : Wzekas Attila Humor jts, Magyar utódai Sztttkaorszagot el- őzöuLowjtK. a uuuok az ural és Kaspi-teu­&ER KÖZÜL IHDULTAK VILÁG HÓDÍTÓ ÚTJUKRA. MA­GUKKAL RAGADTÁK AZ ÚTJUKBA £50 PÉPEKET. , Attila 4 wuok torzstoje, a pérvaudorlas ko­PAL/AK EGYIK LEGPAGYGBB HADVEZÉR.! ÉS ÁLLAMSZER­VEZŐI TEHETSE&ÉKEK BIZOUYUIT. VEZET ES E ALATTA HUUOK ELJUTOT­TAK 4 TISZA TOLYŐIG. __________ I L Zalakerámia Zalakerámia MÁR „TÉLI VÁSÁR" VAN! »msÉf- BELTÉRI ÉS FAGYÁLLÓ PADLÓLAPOK - FALICSEMPÉK LB Knauf ragasztók, fugázók Olasz Kőporcelán Centrum Natúr, csiszolt és mázas olasz koporcelán burkolólapok 1810 Ft-tól Márkabtfc KkkunMegyháza, Szegedi ót 44. Tel» 7&430-269 BALTEX Központ: Szeged, Kálvária sgL 104. Ifi fax: 62/444-508 XEKÄMM Kft MITSUBISHI PAJERO PICK UP 4WD most 3.990.000 Ft + áfa Csak a Mitsubishinál EASY SELECT 4WD terepváltó, ABS, légzsák, elektromos ablakemelő, elektromos tükör, raktárról azonnal! Fehér, fekete, kék és piros színben. MITSUBISHI Király Autószerviz Kiskunhalas, Szabadkai út 35. Tel.: 77/423-215 Tel./fax: 77/523-215 Kecskemét, Horváth D. u. 14. Tel.: 06-30/218-1502, 76/494-660 IS ÉV MITSUBISHI MOTORS Egy autó minden életformához: MITSUBISHI CARISMA Az 1,6 literes Carisma. Korszerű motorfelépítésének köszönhetően egészen kiváló menetteljesítményekkel rendelkezik. Carisma Classic 1.6 16V (103 LE) Vezető- és utasoldali légzsák, oldallégzsák, ABS, szervo, klíma, központi zár, elektro­mos ablak... 4.058.000 Ft helyett 400.000 Ft kedvezménnyel _________________3.658.000 Ft-ért MITSUBISHI Király Autószerviz is tv Kiskunhalas, Szabadkai út 35. jl Tel.: 77/423-215 Tel./fax: 77/523-215 Kecskemét, Horváth D. u. 14. Tggg" Tel.: 06-30/218-1502; 76/494-660

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom