Petőfi Népe, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-11 / 59. szám

2002. Március 11., hétfő 3. OLDAL HAZAI TÜKÖR Eltűnt egy család Zámoly-Strasbourg Négy kisgyermekével - köz­tük egy négy hónapos, már Franciaországban született csecsemővel - elindult Stras- bourgból Zámolyra egy roma fiatalasszony - állítja Krasz- nai József, a zámolyi roma közösség szóvivője. A család azonban a hét végén nem érkezett meg Zámolyra. Elképzelhető, hogy visszafordí­tották a családot a francia hatá­ron, mivel a csecsemőnek nincs útlevele. A fiatalasszony - aki tavaly kapta meg a menekültstá­tust - élettársát Franciaországban hagyva, a nála látogatóban levő szüleivel, valamint a menekült­státust még nem kapott bátyjával együtt indult haza Krasznai Jó­zsef szerint. A romaszóvivő úgy tudta, hogy a négy-hónapos kis­lányt útlevél nélkül „csempész­ték át” a határon. A nő a menekültstátussal együttjáró szabályok szerint öt évig nem térhet vissza Franciaor­szágba, annak ellenére, hogy az édesanyja úgy tudja, lánya gyere­keivel együtt rövidesen szeretne visszamenni. mti Száguldás a költségvetéssel Budapest Gyors ütemű, azonnal elkez­dődő infrastruktúrafejlesz­tést garantálnak a szocialis­ták kormányra kerülésük esetén. Szekeres Imrének, az Országgyűlés költségve­tési bizottságának MSZP-s elnöke azt mondta: a szocia­listák évi 60-80 milliárd forintot költenének a MÁV korszerűsítésére. A területi kiegyenlítődést is szolgáló építkezések közül Szekeres az autópályák meg­hosszabbítását, a 4-es, a 6-os és a 8-as út kétszer kétsávosra szélesítését, illetve a városokat a falvakkal összekötő utak épí­tését emelte ki. A szocialisták évi 60-80 milliárd forintot köl­tenének a MÁV korszerűsítésé­re; így a fővonalakon 160 kilo- méter/órás sebességgel közle­kedhetnének a vonatok. A poli­tikus szerint mindenütt bizto­sítani kellene az öntözés lehe­tőségét, és a szennyvízcsator­názásban mutatkozó elmaradá­sokat is pótolnák. A tiszai ár- vízvédelemre négy év alatt kö­zel 100 milliárd forintot költe­nének. A lakhatási feltételeken is változtatnának. Kiterjeszte­nék a gyermekkedvezménye­ket (három gyerek után például 3,2 millió, négy kiskorú után 4 millió forint szocpol járna), erősítenék a bérlakásszektort. Az Europress kérdésére, mondván, miből finanszírozza mindezt az MSZP, Szekeres Imre azt mondta; szakértőikkel mindent alaposan átszámoltak. A Fidesz-kormánnyal ellentét­ben igénybe vennék az EU hat­hatós támogatását - egyes be­ruházásokhoz ugyanis akár kétharmadnyi forrás is igényel­hető -, de költségvetési pénzt és magántőkét is bevonnának. Szekeres szerint a Fidesznek egyáltalán nincs ehhez hasonló „összeszedett” infrastrukturá­lis programja. TAKÁCS MARIANN Kórházban az alelnök Paks Kórházba került a Munkás­párt alelnöke éhségsztrájkja ötödik napján. Vajnai Attila állapota megengedte, hogy kivizsgálás után elhagyja a kórházat, de az orvosok sze­rint szaporodni fognak rosz- szullétei. Vajnai Attila március hatodikán kezdett figyelemfelkeltő akciójá­ba, mert megítélése szerint a Ma­gyar Televízió törvénysértő mó­don nem biztosít azonos szerep­lési lehetőséget az országos listát állító pártoknak. A Módi Ferenc köztársasági elnökhöz írt levelé­ben azt kéri: hívjanak össze egyeztető tárgyalást a pártok és a televízió képviselőivel. Az éhség­sztrájkoló alelnök példáját márci­us hatodika óta tucatnyian követ­ték. Csatlakozott hozzá pártja több országgyűlési képviselő- jelöltje, és szombat óta vele tart felesége is. Vajnai öt napja nem eszik, csak folyadékot és vitami­nokat vesz magához. Egészség- ügyi okokra hivatkozva munka­helyéről, a paksi atomerőműből már éhezése másnapján haza- küldték. A köztársasági elnök ugyan pénteken már megírta válasz­levelét, ám munkatársai úgy tájé­koztattak, hogy a Munkáspárt­hoz csak később, valószínűleg ezen a héten küldik el. Vajnai At­tila lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ilyen fokú cinizmussal még nem találkozott. A figyelemfelkeltő akció mind­eddig nem járt különösebb hatás­sal. A Magyar Televízió műsor­terve ellen már az SZDSZ is ki- fogást emelt. _____________vida Á RAMELLÁTÓ A KÓRHÁZNAK. Smrcz Ervin, a Heim Pál Gyer­mekkórház főigazgatója átveszi a Pannon GSM nagyértékű ado­mányát a dízelmotor meghajtású áramfejlesztő generátort. A gép a kiemelt gyógyászati rendszerek (műtők, intenzív osztályok) áramellátását biztosítja hálózati kimaradás esetén. A gépet Kiss Attila, a Pannon GSM műszaki igazgatója adta át és helyezte üzembe. __________________________________________FOTÓI EURO PRESS/KALLUB OYŐROV H uszáros hadijáték Szolnok Ágyúk dörögtek szombaton Szolnok határában. A drago- nyosok és a huszárok majd’ egy órán át tartó csatájában csupán egy két katona esett el, az ütközet végére ők is felkel­tek a földről. Igazi katonák helyett ugyanis az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szolnoki csatájának újraját­szására négy országból össze- sereglett honvéd hagyomány- őrzők kezében csörgött a kard. „Golyók sivítanak, kardok csen­genek/ A zöld mezőt piros vér festi meg/ Csaták zajától zeng a föld s az ég” - írta a forradalom költője, Petőfi Sándor. A kackiás bajszú régvolt hősök szombaton több mint másfél évszázad múl­tán előléptek a történelem köd­homályából. Kezdetben úgy tűnt, a feltáma­dás az osztrák hadfiaknak sikerült jobban, hiszen a gyalogságuk el­söprő lendülettel tört előre. Sze­rencsére a magyar vitézeknek he­lyén volt a szívük, és dacolva a golyózáporral, szuronyt szegezve rontottak az ellenre. A császári csapatok meghátráltak, ám sorai­kat gyorsan rendezték, sőt úgy tűnt, a dragonyosok még felül is kerekednek a jobbszárnyon. A huszárok ezúttal is huszárosán állták a rohamot, és hamarosan A magyar huszárok körbeveszik a császári gyalogosokat fotó: bugány jános A Damjanich János és Vécsey Károly honvéd tábornokok vezette magyar seregek 1849. március 5-én kétfelől rohamozták meg Szolnokot, meglepetést okozva ez­zel a védő osztrák parancsnokságnak. A harcok kezdetben a város határában, az indóháznál folytak, a honvédek azonban fokozatosan beszorították a horvát határ­őrökből és a császárvadászokból álló ellenséget a városba. Vécsey tábornok ek­kor indított támadást Szandaszőlős felől a Tisza-hídon át. A császáriak észak felé menekülve többször megpróbáltak átkelni a 2!agyván, ám a magas vízállás és a honvédek rohamai ezt meghiúsították. Végül a folyó egyik kanyarulatánál a magyar csapatok vízbe szorították és fogságba ejtették az ellenség java részét. már az osztrák ágyúk felé vágtáz- a vert hadaknak is kijutott. A 153 tak a fújtató lovaikkal. Ezt látva évvel ezelőtti dicsőséges szolnoki dobszóra megindult a lengyel lé- ütközet mozzanatainak feleleve- gióval megerősített magyar gya- nítésében részt vevő osztrák, né- logság is, az osztrákok pedig fej- met, lengyel és magyar hagyo- vesztve futottak szerteszét. A ma- mányőrzők ugyanis a társzekéren gyár csapatok fővezére pedig nem érkező Szalay Ferenc polgármes- sokkal később - mint 1998 óta tértől kapták meg vitézségükért a minden esztendőben - ismét elé- fizetséget: egy Kossuth-portréval gedetten jelenthette: „Győztünk!” díszített százforintos érmét. A jutalomból azonban ezúttal _______________________I-A V ándorolnak városról városra Az elmúlt évtizedben 12 százalékkal, több mint 200 ezer fővel csökkent Budapest népessége. Ennek oka, a természetes fo­gyáson kívül, hogy egyre többen költöznek ki a főváros agglo­merációjába. A kilencvenes évek közepétől a vidéki városok­ban is megfigyelhető ez a folyamat. Budapest Nagyrészt a fiatal, kisgyermekes, anyagilag jól szituált családok költöznek el Budapestről, főleg a közeli településekre. Ennek kö­szönhetően az agglomeráció né­pességszáma 10 év alatt 18 száza­lékkal nőtt. A kiköltözésnél a szülők a gyermekek érdekeit né­zik. A legtöbben a jó levegő és a nyugalom érdekében változtat­nak lakhelyet. Tavaly azonban már megfigyelhető volt, hogy a korábban kiköltözött családok közül, főleg a Pest megyei telepü­lések infrastrukturális elmara­dottsága miatt, egyre többen köl­töznek vissza Budapestre. Az el­költözőnek 20 százaléka tervezi: később visszatér a fővárosba. A városi népesség csökkenése világjelenség - mondta Rechnitzer János regionáliskutató. A kilenc­venes évek közepétől főleg a fej­lettebb nyugati országrészben fi­gyelhető meg ez a jelenség. A ma­gasabb jövedelemmel rendelkező 30 és 40 év közöttiek közül köl­töznek el a legtöbben a városhoz közel lévő településekre. Ez azon­ban a legtöbb esetben feszültsé­get okoz, ugyanis a polgárok a településeken fizetik az adót, vi­szont a város szolgáltatásait ve­szik igénybe. Jelen pillanatban az önkormányzatok még nem tud­nak mit kezdeni az új helyzettel, ezért általában áremelésekkel próbálnak segíteni a problémán. A kutató szerint ennek ellenére az elkövetkező években még inkább csökkeni fog a városi népesség. Az utóbbi években megfigyelhe­tő, hogy a nyugati országrészben tanuló keleti régiókból érkező di­ákok jelentős része nem szeretne visszamenni a szegényebb vidék­re: ahol egyetemre jár ott akar le­telepedni és ott keres munkát is. Az átlagember ezt nem tudja megtenni, hiszen ha Miskolcon eladja a lakását, Győrött nem tud belőle venni hasonlót - mondta Rechnitzer János. A főváros után Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden a legnagyobb az állandó vándorlás. Az ország legvonzóbb megyéje (Pest után) Fejér, míg a legtöbb polgár Borsodból menekül el. PRIVACSEK ANDRÁS A VÁROSOK BELFÖLDI VÁNDORLÁSÁNAK MÉRLEGE, 2000 Város Állandó Állandó Vándorlási odavándorlás elvándorlás különbözet Budapest 19318 37153-17835 Debrecen 2929 3973-1044 Győr 1844 2249-405 Kaposvár 1369 1438-69 Miskolc 2420 3861-1441 Nyíregyháza 1882 2268-386 Pécs 2519 3271-752 Sopron 890 686 204 Szeged 2175 3550-1375 Székesfehérvár 1669 2422-753 Szolnok 1327 1849-522 (forts KSH) A zaj mint munkahelyi ártalom Félelem a betegállománytól Miért nem vette igénybe a táppénzt? $ egyéb ok 47,2% 29,6% 11 az orws nem Irt ki fi senki sem helyettesített volna. p Á0/ «veszélybe kerülhetett ’ volna az állásom ■ kevesebbet kerestem volna Az alacsony hatékonyság, a továbbfertőzés és a szövődmé­nyek veszélye ellenére a dol­gozók 66 százaléka bejár a munkahelyére akkor is, ha beteg. A táppénzt leginkább a keresetkiesés miatt nem veszik igénybe az emberek. Budapest A foglalkozás-egészségügyi orvo­sok felmérése szerint a zaj, a por és a meleg zavarja leginkább a dolgozókat a munkahelyükön. A panaszok sorában az első helyen a mellkasi fájdalom áll, gyakori a fulladás, a lábduzzanat, a szédü­lés és a fejfájás. A dolgozók többsége - ha fel tűd kelni az ágyból - betegen sem marad otthon. A keresetki­eséstől való félelem mellett a leg­többen azért veszik fel a munkát, mert nincs, aki helyettesítse őket. Az állásukat is sokan féltik, hiszen a rendszerváltás óta a leg­több munkáltató a költségek le­faragása érdekében minimálisra csökkentette az alkalmazottak létszámát. így aztán egy-egy munkaerő kiesése komoly mű­ködési zavarokhoz is vezethet. A szakemberek szerint a jövőben egyre fontosabb szerephez jutó foglalkozás-egészségügyi szol­gáltatások minősége jelenleg a munkahelyi vezetők elvárásától, és az ellenőrzések gyakoriságától függ. NÉMETH ZSUZSA Hírek HÁTTÉR. A Fidesz ország- gyűlési képviselői és képviselő- jelöltjei közül többen is megke­resték a MIÉP képviselőjelöltjeit annak érdekében, hogy a vá­lasztások második fordulójában lépjenek vissza javukra - állítja Lentner Csaba, a MIÉP ország- gyűlési képviselője. A politikus biztosra veszi, hogy a „Fidesz- Lungo Drom-szövetség nem szerez 50 százalékot meghaladó szavazati arányt a választáso­kon, ezért koalíciós kényszer lép fel”. Semmi értelme nincs Lentner Csaba felvetésének, mert a Fidesz a polgárokkal kö­tött és köt szövetséget - mondta reagálásában Várhegyi Attila, a Fidesz választmányi elnöke, mti VÁLASZTÁS. Az áprilisi or­szággyűlési képviselő-választá­son a múlt és a jövő között kell választaniuk a szavazóknak - erről Áder János, a Fidesz al­elnöke, az Országgyűlés elnöke beszélt vasárnap Vásáros- naményban, a Fidesz-MDF vá­lasztási rendezvényén. A politi­kus kifejtette: a múltra 1998- ban a választók „egyszer már rácsapták az ajtót, és nem szabad hagyni, hogy a retesz esetleg megereszkedjen”, mti FELSZÓLÍTÁS. A Szabad De­mokraták Szövetsége felszólítja a Fideszt és Orbán Viktor mi­niszterelnököt, hogy vessen vé­get „az állami gazdaságok have­ri tulajdonba történő lenyúlásá- nak”. Magyar Bálint és Kis Zol­tán szabaddemokrata ügyvivők a földművelésügyi minisztéri­um épülete előtt tartott vasár­napi sajtótájékoztatójukon úgy vélték: az a folyamat, amely 12 állami gazdaság privatizálásá­hoz vezetett a Magyar Fejleszté­si Bankon keresztül, nem más, mint egy tudatosan megterve­zett, és egy szervezetten kor­mányzati szinten lebonyolított rablási folyamat, mti MÉRLEG. A Független Kisgaz­dapárt olyan erőt szeretne kép­viselni a következő Országgyű­lésben, hogy ő legyen a mérleg nyelve - jelentette ki Torgyán József vasárnap a Hajdú-Bihar megyei Komádiban tartott vá­lasztási gyűlésen. A pártelnök kijelentette: a kisgazdapárt vég­re önálló politikáját akarja meg­valósítani a „haza nem eladó, külföldiek ne vehessenek földet és a vidékfejlesztés gondolat­körét képviselve”. Európa nincs Magyarország nélkül, de tudo­másul kell venni, hogy Magyar- ország sem létezik a Független Kisgazdapárt nélkül - mondta a pártelnök, mti KÓRHÁZAVATÓ. Amikor eljön az első olyan pillanat, hogy az ország polgárai úgy döntenek: egy kormánynak nem négy, hanem nyolc esztendőre is megbízást adnak, akkor fejező­dik be a rendszerváltozás Ma­gyarországon - jelentette ki Or­bán Viktor Pápán, az új kórház- épület avatásán. Pápa új kórhá­zi épületének beruházási költ­sége 1,5 milliárd forintba került, ebből 1,3 milliárd volt az állami támogatás. Az új kórházi szárny 40 ágyas, ott helyezték el a műtőblokkokat és a járó- beteg-szakrendelést is. mti DÍJ. A Joseph Pulitzer Emlékdí­jakat tizenkettedik alkalommal adták át a magas színvonalú szakmai tevékenységet folytató újságíróknak, illetve egy alkotó- közösségnek. Hankiss Elemér, a Joseph Pulitzer Emlékdíj Alapít­vány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott, hogy a magyar sajtóban a küzdelem és az ide­gesség ellenére megteremnek az igazi értékek. Televíziós riporteri, szerkesztői, műsor­vezetői tevékenység kategóriá­ban nem volt díjazott, Hankiss Elemér indoklása szerint az el­múlt évben e téren nem voltak kimagasló teljesítmények, mti ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom