Petőfi Népe, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

A Petőfi Népe összeállítása - 2002. január 25. A betegség neve: nyiroködéma Sokan szenvednek tőle, mégis szinte ismeretlen hazánkban Magyarországon a legtöbbet tárgyalt nép­betegségek a cukorbetegség, a szív- és ér­rendszeri megbetegedések, valamint a rosszindulatú daganatok. Ezeknek azon­ban megvan a megfelelő kezelési módsze­rük. Helyes táplálkozással, megfelelő élet­vitellel a betegek állapota stabilizálható, javítható. Egészségünk védelmében Hazánk lakosságának közel tíz százaléka szenved nyiroködémában, illetve a későbbi­ekben néz szembe ezzel a betegséggel. Ez alapján számuk meghaladja a már említett egyik népbetegség, a diabéteszben szenve­dők számát. A probléma azonban nemcsak a laikusok, hanem az ebben a betegségben szenvedők és az orvosok túlnyomó többsé­ge számára is majdhogynem ismeretlen. Dr. Szolnoky Győző bőrgyógyász szak­orvos lapunk olvasóit ismerteti meg a beteg­ség kialakulásának okaival, tüneteivel és ke­zelési lehetőségeivel. A testben három fő érrendszer van: a ve­rőerek, a visszerek és a harmadik, amellyel kevesebbet foglalkozunk, a nyirokrendszer. Ez utóbbi nemcsak a bakteriális, vírusos, va­lamint rákos megbetegedések elleni védeke­zésben vesz részt, hanem olyan anyagok el­szállításában is, amelyeket a szervezet nem tud megfelelően hasznosítani. Az általános gyakorlatban a nyiroködéma diagnosztizá­lásáig hosszú út vezet, pedig rendkívül egy­szerű feladat. Ez olyan duzzanat, amelyet egy speciális folyadék nyirok szövetek közti felszaporodása okoz. A problémát az okoz­za, hogy a nyirokutakból nem szállítja el megfelelő módon a folyadékot a szervezet. A nyirokrendszer szoros összefüggésben van a visszérrendszerrel. Visszérbetegség során a vénákban a nem megfelelő vissza­áramlás miatt pangás alakul ki, s így egyre több folyadék kerül a szövetek közé. Ezt a nyirokrendszernek kell elszállítania, ám hosszabb idő eltelte után ezt a feladatot már nem képes megfelelően ellátni. Ennek kö­vetkezében a folyadékfelszaporodáson túl, felhalmozódnak a nyirokban található fe­hérjék és zsírnemű anyagok, ami kötőszö­vet-felszaporodást indít el. A duzzanat egy­re keményebbé, tömöttebbé válik. Kezdet­ben fájdalom, majd zsibbadás, nehézvég- tag-érzés, később mozgáskorlátozottság ala­kul ki. Enyhébb esetben a boka eltűnése, extrém esetben az elefántláb-szindróma le­het a szövődmény. A betegség nemcsak a lábon, hanem a test egyéb részein is kialakulhat: így mell­műtét és különböző daganatos megbetege­dések kezelése után, egyéb sérülések műté­ti megoldását követően, illetve ízületi gyul­ladáshoz társulva is jelentkezhet. Ilyenkor a nyirokerek, illetve a környéki nyirokcsomók jelentős sérülése vagy eltávolítása játszik szerepet a kialakulásában. A nyiroködémának létezik egy öröklött formája is, amelynek hajlamát a betegek magukban hordozzák. Ez általában valami­lyen külső tényező, pl. sérülés következté­ben alakulhat ki. Budapesten két centrum, vidéken pedig Szeged rendelkezik fekvőbetegháttérrel és jelentős, a nyiroködémák fizioterápián ala­DR. SZOLNOKY GYŐZŐ J^llk Bőrgyógyász szakorvos, egye­1971-ben Kecskeméten szüle­tett. 1995 óta a SZOTE, majd Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati Klinikáján dol­gozik. 1996-97-ben: kutatómunkát végzett a New York University Medical Centerben. 2000 óta tagja a Német Nyirokbetegségek Társaságának és a dr. Vodder Nyirokterápi­ás Társaságnak. 2001-ben az Európai Bőr- gyógyászati Akadémia kongresszusának meghívott előadója. Számos hazai és nem­zetközi publikáció szerzője. puló kezelésével kapcsolatos tapasztalattal. Ez egy speciális nyirokmasszázs, melynek során magát a nyirokereket stimulálják és ép nyirokerek felé terelik a felszaporodott folyadékot. Az aktív kezelés része a speciá­lis többrétegű fáslizás. A terápiát követő­en az elért végtagi térfogatcsökkenés meg­tartására a betegeknek megfelelő szorítású gyógyharisnyát kell hordaniuk. A fiziote­rápián túl a jövőben a génterápia hozhat új gyógyítási lehetőséget, ám ez még egyelőre kezdetleges fázisban van. A gyógyszeres kezelés hatástalan. A kezelés alapjait Prof. Dr. Földi Mihály, a Szegedi Il-es számú Belgyógyászati Klinika egykori munkatársa fektette le, aki miután Németországban telepedett le, az első spe­ciálisan nyiroködémák kezelésével foglalko- zó klinikát alapította meg. _____________■ ______________Tollasok és bunpások______________ K edvenceink téli gondozása négy lába van, mégis meg­botlik” - hangzik a közmon­dás. Bizony nemcsak mi, két- lábúak csetlünk-botlunk tél­víz idején. Rovatunkban dr. Szappanos Al­bert állatorvos szolgál jó taná­csokkal. A havas, jeges útviszonyok között a kutyáknak, ritkábban a macskáknak is előfordulhatnak húzódásos, zúzódásos, rosszabb esetben ficammal, szalagszaka­dással vagy töréssel járó sérülé­sei. A sétáltatás során a játékba feldkezett állatok „nem az útvi­szonyoknak megfelelő sebesség­gel közlekednek”, és ezt még fo­kozhatja a hideg okozta izomme­revség is. A legtöbb esetben nem azonnal jelzi az állat a húzódást, csak a hazaérkezés után vagy másnap reggel derül ki a baj. Komoly sérülés gyanújának esetén - ha az állat nagy fájdal­mat jelez, nem tud felkelni, lába rendellenesen áll, vagy egyálta­lán nem lép rá - azonnal fordul­junk állatorvoshoz. Enyhébb sé­rülések lehetnek végtagízületi húzódások. Ilyenkor az állat ne­hezen kel, egyik lábát kevésbé terheli, sántít. Sokszor fordul elő az oldalra kicsúszó láb okozta vállízületi, valamint csípőízületi szalaghúzódás is. Mit tehet ilyenkor a gazdi? Elsősegély­ként, ha köny- nyen meghatá­rozható a rán­dulás, húzódás helye, boroga­tással enyhít­hető a szövetek helyi gyulladá­sa. Ha nyomás­ra jelez fájdalmat az állat, és nem lehetséges azonnal szállítani, kérdezzük meg telefonon az ál­latorvost, milyen fájdalomcsilla­pító adható. Egyes gyógyszerek ugyanis mellékhatásként komoly és káros változásokat okozhat­nak kedvenceink vérösszetételé­ben. De legjobb megoldás a mi­előbbi állatorvosi ellátás! A felismert húzódások kezelé­sét nem szabad elmulasztani. El­hanyagolt esetekben gyakran ala­kul ki idült ízületi vagy íngyulla­dás, ami idővel esetleg az ízüle­tek torzulását is eredményezheti. A sérült, gyulladt területnek időt kell hagyni a megerősödés­re. A túl hamar erőteljes munká­ba fogott ízület állapota romlik, kedvencünk újra sántítani fog. Ezeket a sérüléseket mindig 1-2 hetes mozgáskorlátozással - pó- rázos sétáltatás, megkötés, ken­nelfogság - kell kipihentetni. További információkat a 76/497-344-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. ■ Időjárás előrejelzés Bács-Kiskun megye térségére 2002. január 25-tól január 31-ig Készítette: 0 I sj < 3 * d3 maximum _____­^­— ~ — — — ——"- — — ­minin Tűm péntek szombat vasárnap héttő kedd szerda csütörtök Továbbra is igen változékony idő várható. Lesznek erősebben felhős időszakok, de többé-kevésbé napos időre van kilátás. Említésre méltó eső főként az időszak elején valószínű. A hét végén kissé visszaesik a hőmérséklet, a jövő hét elejétől azonban enyhe, egyre párásabb idő várható. Készült: 2001. január 24 Bővebb információk a 06-90-504-001-es telefonszámon. Biztonsági papíron adják ki a tulajdoni lapot Budapest A földhivatalok 2002. febru­ár 4-étől csak biztonsági ele­mekkel ellátott papíron ad­nak ki hiteles tulajdoni lapo­kat. A jogvédelem, a közhitelesség megőrzése érdekében a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési mi­nisztérium hathatós intézkedé­seket tesz a tulajdoni lapok ha­misításának megakadályozása ér­dekében. Az ingatlan-nyilvántar­tásról szóló törvény számos olyan elemet is tartalmaz, amely a jogbiztonság, közhitelesség garanciáját erősíti. Az FVM földügyi és térképé­szeti osztályának munkatársai a hiteles tulajdoni lap bemutatóján elmondták, hogy a tulajdoni la­pot biztonsági papíron adják ki, amely egyebek között vízjellel, „földügy” feliratú lógóval, illetve UV-fényben látható biztonsági elemekkel, vegyvédelemmel lesz ellátva. A több oldalas tulajdonilap- másolatot úgynevezett átpánto­ló címkével tűzik össze. Az át­pántoló címke speciális grafi­kákkal rendelkezik, és azt aka­dályozza meg, hogy a belső lapo­kat kiemeljék. A biztonsági elemek közé tar­tozik a biztonsági pecsétcímke, mely egy 11 karakterből álló, kó­dolt sorszámot is tartalmaz. A biztonsági pecsétcímke csak ron­csolással távolítható el. A tájé­koztatón felhívták a figyelmet arra, hogy a pecsétcímke nélküli tulajdoni lap nem tekinthető hi­telesnek, még akkor sem, ha szerepel rajta aláírás, földhivatali bélyegző. Az új tulajdonlapok kiadása után létrehozzák a tiltó listát, mely azokat a biztonsági pe­csétszámokat tartalmazza, ame- lyekkel visszaélés történt. mm íiiMw.injii'mt'-n A BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara az alábbi másoddiplomás képzéseket _______indítja Kecskeméten:_______ ■ Közgazdasági szakokleveles mérnök * Pénzügyi adó-, illeték-, vámszakértő' Kérje részletes tájékoztatónkat a szervezőtől: 8000 Székesfehérvár, Móri út 16. Tel.: 22/501-665 mn.: 9-15 óráig Kubinyi Gyuláné Telefon: 06-30-239-6676 www.minerva90.hu E-mail: minerva90@oxelero.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom