Petőfi Népe, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-12 / 239. szám
AZ ÚJ ÉVEZRED ■■■IMHHRIRlII! 2001. október 12. - W ftT # . uh 7 A Petőfi Népe wBll A IIIPbII U I J mum ÖRÖMÜNNEP. Július 1-jére virradóra ezrek ünnepelték, hogy lakóhelyük, Kerekegyháza e naptól város. Felvételünk akkor készült. ■ Legyen minél több mosolygós ember Interjú A millennium évének legszebb „ajándékát” talán Kerekegyháza kapta. Város lett. Erről beszélgettünk dr. Cza- kó István polgármesterrel.- A városi cím a település eddigi munkájának elismerése.- Valóban minden polgárunk elismerve érezheti magát. De egyben lehetőséget kaptunk az önálló, gyors fejlődésre. Az eddigieket jórészt önerőből értük el. Az infrastrukturális beruházásokat társulási formában valósítottuk meg. A városi cím kérése nem öncélú volt. A többszöri nekirugaszkodásunk hajtóereje az volt, hogy egy modern kisvárosként működjünk tovább. E forma egyébként egyezik a földrajz- és településtudomány jövőképével. Sokkal családiasabb ott a települési lét, ahol munkát találnak az emberek, ahol az alapvető szolgáltatásokat igénybe tudják venni, s emellett igazi közösségként élhetnek. Erre nálunk minden esély megvan. Már legalább harminc civil szervezetünk működik. A szolgáltatásokból is az alapvetőek adottak. Említhetem a közigazgatási, építési, hatósági ügyek intézését. Ez utóbbiakat elvesztettük volna, ha nincs a városi cím. De kell a gyámhivatal, az okmányiroda. Sőt, ezekben térségi feladataink is vannak. Meggyőződésem, hogy a kapott cím a körülöttünk lévő településeknek is előny.- Vonzásuk bizonyára erősödni fog, hiszen a városi ranggal egyfajta kötelezettségek is járnak, vagyis nem állhat meg a fejlődés.- Most az intézmények korszerűsítésén lesz a fő hangsúly. Óvodarekonstrukció vagy -építés, iskolakorszerűsítés, tanterembővítés, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Hiszen egy település jövőjét az oktatás alapvetően meghatározza. De a hulladékkezelési program, a szennyvízcsatornázás - Kecskeméttel közösen - minden tekintetben nagy jelentőségű beruházás lesz az ISPA- program keretében. További feladatot ró ránk a még hiányzó szilárd burkolatú utak, járdák építése. Nem maradhat abba a turizmus fejlesztése sem.- Akik ismerik, tudják, hogy magát az embert mindig szem előtt tartja.- A fiatalokkal való foglalkozásra - az oktatáson túl - nagy hangsúlyt kell fektetni. Közösségi színtér kialakításában gondolkodunk. A művelődési ház felújításával a lehetőségek adottak lesznek. A továbbtanulás elősegítése miatt csatlakoztunk a különböző ösztöndíjpályázatokhoz. Fontos a lakásépítés elősegítése. Rövidesen megkezdjük a szociális bérlakás-építési programot. Legfőbb célom a szegénység fokozatos felszámolása. Ennek sok ösz- szetevője van, lesz. A rétegprogramokkal is próbálkozunk. Október 19-én egy országos konferenciát rendezünk, ahol a téma a cigányság helyzete, annak javítása. Szó lesz az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány cigányságot segítő programjairól, tapasztalatairól, s bemutatjuk a helyi kísérleti modellt. Együttműködünk a Dr. Czakó István munkaügyi központtal és az informatikai bázis kialakítása szintén a foglalkoztatást segíti. Az emberek életminőségének javítása nagyon fontos. Mert boldog, mosolygós ember csak az lehet, akinek van ennivalója, gyermekét taníttatni tudja, s mindezekért nem kell éjt nappallá téve robotolni.- Készül a településfejlesztési terv is.- Ez nem egyszerűen rendezési, műszaki terv. Helyi társadalmi-fejlesztési program, amiben részletesen benne lesznek a fent említettek. Az előzetes felmérések elkészültek, értékelésük folyamatban van, s társadalmi vitára kerülnek. Ma már igazán értelmes munkát úgy lehet végezni, ha létezik egy komplex települési program. Kell ez a különféle pályázatokhoz, azok sikeréhez, mert anyagi támogatások nélkül nem valósíthatók meg a célok - fejezte be dr. Czakó István. PULAI SÁRA A képviselő számvetése Balogh József országgyűlési képviselő választókerületébe tartozik Kerekegyháza is. íme rövid számvetése arról, miként tudta e fiatal város és a térségében élők érdekeit képviselni. A kezdetekkor, 1999-ben sikerült kiharcolnia a nagy súlyú sertések felvásárlásával kapcsolatos válság megoldását. Hathatósan szót emelt a gazdák becsapása ellen. Komolyan foglalkozik az elsi- vatagosodás kérdésével is. Töbh- ször felszólalt az országgyűlésben azért, hogy a vízvisszatartó rendszerrel és vízpótlással kapcsolatban a szakemberek által kidolgozott programtervezet megvalósulhasson. Ennek érdekében létrehoztak egy vízgazdálkodási munkacsoportot. Mint a képviselő hangsúlyozta:- A homokhátságon élőknek létkérdés a vízpótlás megvalósítása. Ezért minden olyan lehetőséget, amely a megvalósíthatóságát Balogh József szolgálja, fel fogom használni, élni fogok vele választópolgáraim boldogulása érdekében. Az infrastruktúra javításában - különösen a külterületi villanyhálózat bővítése, felújítása terén - szintén sokat tett a képviselő. A közbiztonság érdekében is sikerült eredményeket felmutatnia. A választókerületéhez tartozó Kunszentmiklóson épül az európai színvonalú kapitányság.- Fontosnak tartom a települési önkormányzatok működőképességének megőrzését. Nagy odafigyelést tanúsítottam az önhibáján kívül hátrányos helyzetűek- re. A pályázatot benyújtók általában maximális mértékű anyagi támogatást kaptak. Lényegesnek ítélem a polgárok tájékoztatását is. Megválasztásom óta 130 fórumot tartottunk - sorolta a teljesség igénye nélkül Balogh József, aki végezetül ezt mondta:- Gratulálok Kerekegyháza minden egyes polgárának azért a megfeszített munkáért, amivel megalapozták annak lehetőségét, hogy várossá fejlődhetett településük. El kell mondanom, munkámban segítségemre voltak a települések polgármesterei, a hivatalok, civil szervezetek vezetői, több ágazat szakértői. Településtörténet évszámokban A település első nyomai az Árpád-házi királyok idejére nyúlnak vissza. Éltek itt avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. Első jelentősebb tárgyi emlék egy majdnem kör alakú templom alapzata. Valószínűleg a XI-X1II. században építették. Vélhetően erről kapta nevét a település, melynek jelentése: kerek alaprajzú templommal rendelkező helység. 1323: az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia, István kezében volt. A XVI. században török hódoltság alatt áll a falu, aminek neve a kincstári adminisztrációban s a királyi adománylevelekben is szerepel. 1702:1. Lipót - a jászkun településekkel együtt - német lovagrendnek eladja a területet. 1745: Mária Terézia engedélyével az eladott területeket a lakosság visszaváltja. De döntő többségben Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza. A címerbe így került a jász vitéz, akinek jobb kezében ott a jász kürt. 1856: Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak. 1900: A település hivatalos neve Kerekegyháza. 1901: A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán. 1910: A népesség 4450 fő, akik földművelésből élnek. A futóhomokot kezdetben erdő, majd szőlő és gyümölcsös telepítésével kötik meg. 1911: Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola. 1913: Elkészül az ország első vasbeton szerkezetű temploma, a Szent István római katolikus templom, ami ipartörténeti műemlék. 1915-1920: A községháza építése. A II. világháború előtt Kerekegyháza agrárfalu. Főleg a zöldség- és gyümölcstermesztés jelentős, miközben az állattenyésztés is fejlődik. A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete átalakul. A korábban mezőgazda- sági jellegű községből ipari-mezőgazdasági lesz. Gazda- s á g á n a k profilját az élelmiszer- ipar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémtö- megcikk- gyártás jellemzi. 1961-ben Megépül a Katona József Művelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat tartanak, s különféle kulturális és művészeti csoportok működnek. Ezeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében. 1970-es évek: megjelenik a magángazdálkodás. 1980: Az aktív keresők többsége már az iparban vállal főfoglalkozású állást, de melléküzem- ági tevékenységként a mezőgazdasági szövetkezetek is jelentősek. 1983-ig, a járások meszűntéig a kecskeméti járáshoz, azt követően Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség. 1990: Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik, 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része. 1999-ben megalakul a Homokhátsági Mintagazdaság Kht., amely élenjár a környezetvédelmi technológiák, a biotermelés bevezetésének modellprogramjaival. Az uniós bemutató gazdaságok egyike, a gyarkolati oktatásnak színhelye. 2001. július 1.: A Magyar Köztársaság elnöke az 53/2001. (VI.6)KE határozatával Kerekegyhá- za nagyközségnek városi címet adományoz. ■ Város nőtt ki az Alföld szívében A MINISZTER ÜZENETE Október 13-án dr. Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter várossá avatja Kerekegyházát. Ebből az alkalomból kértük fel a minap, hogy mondjon egyfajta üzenetet, köszöntő szavakat a település polgárainak.- Számomra rendkívül nagy öröm, ha olyan térségben, mint az Alföld szívében azt tapasztalom, hogy egy-egy település nemcsak létezik, fennmarad, hanem boldogul is. Külön örömmel tölt el az, hogy Kerekegyházán harmadszor lehetek, s immár városi polgárokat köszönthetek. A korábban tapasztaltak alapján elmondhatom, hogy nem pusztán a belterületek azok, amelyek otthonosak, barátságosak. Igazi alföldi település az is, ami körülötte van. Sőt olyan a külterülete, amely vonzó a hazai és a külföldi látogatónak egyaránt. Jó, hogy kellő időben felismerték: a falusi turizmus nem szlogen. Nem azt jelenti, hogy kiadok egy ágyat, kiteszem az asztalra a füstölt szalonnát. Sokkal, de sokkal többet kap a Kerekegyházára látogató. Béke, nyugalom, kikapcsolódás, otthon várja itt az embereket. Öröm látni a csodaszép tanyavilágot, ahol az ottlakók nem titkolják kilétüket. Szétnézve náluk pedig megdöbben az ember, annyi látni-, szórakoznivaló van egy-egy ilyen kis üdülőközpontban. Bár az idegenforgalom csak kiegészítő jövedelem, kivéve néhány olyan helyet, ahol nagy pénzekkel, beruházásokkal létrehozott, folyamatosan külföldieket fogadó tanyákat alakítottak ki. A jövő azért ebben a térségben a mezőgazdaság lesz. Bármilyen nehéz is e tevékenységet folytatni. Hosszú távon azt akarjuk, hogy az állampolgár megéljen a gazdálkodásból, sőt jövőt tudjon építeni. Ehhez sokkal intenzívebben, korszerűbben kell ezzel az ágazattal foglalkozni. Kerekegyházának a jövőjét nagyban befolyásolja, hogy jól működő nemzeti park veszi körül. Ez vonzza az ökoturizmust, amely kiegészíti a város lehetőségeit. Meggyőződésem szerint óriási előnye van - de egyben kötelessége is - a nemzeti parknak abban, hogy el kell tudni terjeszteni az agrárkörnyezetvédelmi gazdálkodást. Ez az uniós csatlakozás után új távlatokat fog nyitni e városnak is. Meggyőződésem, ha a korábban sívónak mondott homokon saját erőből - sokszor önmagukra hagyatva - képesek voltak várossá fejlődni, akkor Kerekegyházára évszázadok múlva is úgy emlékeznek: 2001-ben város nőtt ki az Alföld szívében - fejezte be a miniszter. ■ AZ IDEGENFORGALOM a település foglalkoztatásában jelentős. A Komondor Tours szervezésében 400 férőhellyel szállodák, panziók, tanyaházak sportlétesítményekkel és uszodával fogadják a vendégeket. A városnak már kialakult, széles körű nemzetközi kapcsolatai vannak. A kulturális élet intézményei is szolgálják az idegenforgalmat. Évtizedes szolgáltatás Kábeltelevízió Éppen tíz esztendeje van Kerekegyházán kábeltelevízió-szolgáltatás. A kezdeti 11 műsorcsatorna 19-re szaporodott, amelyet ezer lakásban néznek a településen. Egyébként ez év végén új csatorna-meglepetést kapnak az előfizetők. A helyi történésekről, a fontosabb közéleti és társadalmi eseményekről 1993 óta láthatnak tudósításokat az érdeklődők. A vállalkozói támogatással kiépített, új stúdió hamarosan megkezdi működését a Katona József Művelődési Házban. A helyi önkormányzat - mint többségi tulajdonos és a kábeltévé létrehozója - kezdettől fogva nagy figyelmet fordít a szolgáltatás minőségére, annak bővítésére. Az idén például úgy döntött, hogy a műsorelosztás mellett adatátvitelre is alkalmassá teszi a hálózatot. A beruházás végén internetre való rákötés is megvalósítható. Tavaly a kunadacsi önkormányzat is csatlakozott a kerekegyházi gazdasági társasághoz. Akik pedig nap mint nap dolgoznak a szolgáltatáson: Varga István ügyvezető, Szabó László, Bódis Bernadett, Vágó Lászlóné. Kunadacson pedig Tercsi Imréné és Ruttkay József. ___________■ E lismert polgárok A település fejlődése érdekében hosszabb távon kifejtett kiemelkedő munka elismerésére 1997-ben díszpolgári cím adományozásáról döntött a helyi képviselő-testület. E kitüntető díj tulajdonosa Baj- nóczi József, a település egykori tanácselnöke, Király János (a König Kft. azóta elhunyt tulajdonosa), Trepák Árpád, Tohai László. Lucna Mária, a gútori és Svend Aage Jensen, a dániai Fjends testvértelepülés polgár- mestere szintén megkapta a díszpolgári címet.
