Petőfi Népe, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

HUI 2001. Jűuus 12., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Ismeretien arcok a Tízekből Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt szerint az MSZP politi­káját és üzeneteit hordozó - általa „kitalált” - Tízek Társasá­gában az idősek a tapasztalatot, a középkorúak a profizmust, míg a fiatalok a lendületet viszik. Tényleg nagyobb tér jut a pártban az ifjaknak, vagy csak a statisztikát javítják velük? Egyáltalán kik ők és miként gondolkodnak hárman a tizekből. 27 éves. Közgazdász, a miskolci egyetem tanársegédje, az MSZP országos elnökségének tagja: NAGY NORA: - Kihívásnak és megtiszteltetésnek, nem pedig erőlte­tett gesztusnak érzem a Tízek Tár­saságában való részvételt. A felkérés előzménye is erősíti bennem a hitet: az idősebb szocialisták - s vélhető­en a választópolgárok is - most tényleg kíváncsiak meglátásainkra. Medgyessy Péter ugyanis akkor fi­gyelt fel rám, amikor egy, a hátrá­nyos helyzetűekről szóló konferen­cián beszéltem. Mivel eleve az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő térségben élek, mi sem termé­szetesebb, minthogy az esélyteremtéssel, a leszakadt rétegek fel­zárkóztatásával foglalkozom majd a TT-ben. Elsősorban az okta­tás és az egészségügy temérdek gondja foglalkoztat. MESTERHAZY ATTILA: - Szerintem eddig sem volt igaz, hogy a szocialista párt afféle vének gyüle­kezete, bár tény: a fiataloknak vi­szonylag kevés szereplési lehető­ség jutott (esetleg ők maguk sem mutogatták eléggé erőteljesen oroszlánkörmeiket). Most itt a le­hetőség, csak élni kell veié. Kor­mányfőjelöltünk úgy tűnik, nyi­tott az ifjak ötleteire, egyébként sem az általam vezetett Harmadik Hullámra, sem rám nem figyelt volna fel. Jómagam, illetve az em­lített tömörülés egy olyan új politikai kultúra kialakításán fárado­zunk, amelynek alappillérei a kölcsönös párbeszéd, az önmérsék­let, a szakmaiság, a teljesítmény, a számonkérhetőség, s amelynek köszönhetően a politikától elfordult emberek is visszatérnek a szavazóurnákhoz. TÓBIÁS JÓZSEF: - Medgyessy Péter - velem együtt - azt vallja: az MSZP-nek korhatár nélkül minden­kihez kell szólnia, illetve hogy a jö­vő a fiatalokban rejtőzik. Ez utóbbi gondolatot támasztja alá, erősíti a Tízek Társaságának átlagéletkora. Nem véletlen tehát, hogy harmin­con aluliak is részt vehetnek a szoci­alisták „üzeneteit” megjelenítő csa­patban, amelybe én azért kerülhet­tem be, mert évek óta ifjúságpoliti­kával foglalkozom. Remélem sikerül eljutnunk odáig, hogy garan­tálhassuk a fiatalok foglalkoztatását, s azt is, hogy szakmai előre­lépésük reményében érdemes továbbképezniük magukat. Nem kevésbé lényeges dolgunk a tehetséges tizen-huszonévesek iskolai 27 éves. A Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egye­tem végzőse, a doktori cím váro­mányosa 30 éves. Az MSZP ifjúság­politikusa 1998 óta, a Zsigmond Király Főiskola elsőéves levele­ző hallgatója. felvételének biztosítása. TAKACS MARIANN Augusztus: tomboló kánikula Európa időjárása egyre válto­zékonyabb. Bozóki István meteorológus szerint azon­ban augusztusban tombol majd a kánikula.- Európa időjá­rása egyre szél- sőségesebb, amit a ciklon­pályák gyakori­ságának meg­növekedése okoz. A meleg­frontot azonnal követi egy hideg, a forróságnak csapadékos, hideg idő vet véget - mondta Bozóki István. Az Országos Meteorológi­ai Szolgálat munkatársa szerint a szeszélyes időjárás jelentős káro­kat okoz a mezőgazdaságban, az emberek pedig ingerlékenyebbé, feszültebbé válnak. A fron­térzékenyek szinte állandóan rosszul érzik magukat, hiszen idén majdnem mindig valami­lyen fronthatás alakítja időjárá­sunkat. A meteorológus úgy gondolja, hogy a kissé hűvös június után júliusban már az átlagnak megfe­lelően alakul a középhőmérsék­let, de nem lesz egyenletes me­leg, a hőséget rendre hűvösebb időszakok váltják majd fel. A hét­végén például 35-36 fokos káni­kula várható, ám jövő kedden is­mét lehűl majd a levegő. Augusz­tusban azonban valószínűleg tombol majd a nyár, igazi strand­idő köszönt ránk. FARKAS MELINDA SZENZÁCIÓ. A Budapesti Zsidó Múzeumban október közepéig lát­ható Marc Chagall 59 alkotása. Képünkön a művész unokája, Meret Meyer Gräber, aki olyan festményeket kölcsönzött a tárlathoz - töb­bek között azt a képet, amelyen édesanyja, Bella Chagall és nagy­mamája, Ida látható. Ezeket eddig még sehol nem láthatott a nagy­közönség. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY (Bővebbet lapunk internetes honlapján talál az olvasó.) Várossá válni sem könnyű 1945-iq 56 város 1990hq 166 város 2001-ben összesen 252 város # új városok Magyarországon ■ megyeszékhelyek Az idén több település kapott városi címet, mint amennyi rá­szolgált volna - legalábbis a szakmai bizottság felterjeszté­se szerint. A 8 javaslatukkal szemben 15 lépett elő várossá július 1-jétől. A nagyközségi cím elnyeréséhez legalább ötezer lakos kell, míg a várossá nyilvánításnak nincs számsze­rűsített követelménye a lélek- számot illetően. 23 nagyközség pályázott 2000- ben városi címre, közülük csu­pán 4 volt új jelölt. A többiek évek óta kitartóan ostromolják az akadémikusokból, egyetemi tanárokból álló szakmai bizottságot, a Belügyminisztériumot és a köztársasági elnököt. (A szakmai bizottság vé­leménye alapján a köztársasági elnöké a végső szó.) Vésztő például 10 éven át küzdött azért, hogy a ranglétrán feljebb kerüljön, s csak most jutott el odáig, miután teljesítette a feltételül sza­bott 72 km-es közmű kiépítését, illetve elérte az 50 százalékos csatornázottsági szintet. Itt lesz egyébként az idei év első avatása július 21-én. Vannak ugyan olyan objektív mutatók, amelyek minden településre érvényes átlagot jelentenek az intézményesítettség, a foglalkoztatottság, az infrastruktúra és egyéb területeken, ám ezek tel­jesítése esetén sem gondolhatja egyik pályázó sem, hogy azontúl semmi akadálya a várossá nyilvánításának. Ugyanis ezek a városok egy­mással versenyeznek pontrendszer alapján. Ha például a szennyvíztisztítás kritériumát teljesítet­ték a jelöltek, akkor az lesz az esélyesebb, ame­lyiknél magasabbak a teljesítménymutatók. Ám meglepő, hogy ezek a pontszámok sem örök- érvényúek, évente módosulnak alsó és felső ha­tárai, így nehéz lenne bármelyik településnek is következtetést levonni az eredmények alapján. Volt év, amikor 500 pont is elegendő volt a rang­listára kerüléshez, máskor 1000 alatt egy telepü­lés sem jöhetett szóba. A törvény módosítását követően (1990) példá­ul a lélekszám sem mérvadó a cím elnyerésénél, míg korábban csak a 8 ezres lakosú mezőváros pályázhatott, most már 1-2 ezres is. Nem véletle­nül mondják a nemzetközi statisztikák, hogy Európában hazánk a legkisebb városok országa. Az idén csupán 5 város haladja meg az új váro­sok közül a 8000-es, korábban bűvös határt. Mi­közben nem változott a mezővárossá nyilvánítás azon feltétele, hogy 5000 fő alatt reménytelen pá­lyázni. Ellenben a nagyközségek állami fejkvótá­ja épp ugyanannyi, mint a községeké (13 943 fo­rint), míg városi rangra lépni rögtön ötödével több pénzt jelent a vagyongazdáknak. Mellesleg az önkormányzati vagyongazdálkodás kiegyen­súlyozottsága is a minősítés egyik alappillére. A belügyminisztériumi nyilvántartás szerint 1945-ig 56 városunk volt, ma 252 van. A 3135 te­lepülés 9 százaléka város, de az ország lakossá­gának 64,6 százaléka él már városban. E tekintet­ben a középmezőnyben vagyunk a nyugat-euró­pai 70-90 százalékos átlaghoz képest. Legrégebbi városunk valószínűleg Fehérvár, tekintettel a legrégebbi magyar nyelvemlékünkre és a középkori tusrajzokból kiolvasható névre - noha nincs egyetértés a kutatók között. Akkori­ban a templom és a temetkezési helyek megléte növelte legfőképp az esélyeket. Gönc pedig az idén kikiáltott 15 legfiatalabb közül a legkisebb lélekszámú (2436). A kezdetek kezdetén a királyok adományozták a városi címet, 1945 után pártdöntésre határoztak a szocialista városokról. 1971-től az Országos Területfejlesztési Központok vették át a főszere­pet, 1983-tól az Építési és Városfejlesztési Minisz­térium már pontos adatszolgáltatásra kötelezte a pályázókat. Az önkormányzati törvény 1990-ben hozott változást. Attól az időponttól kezdve a munkákat a Belügyminisztérium irányítja egy szakmai bizottság mellett. Csúcsévnek az 1989-es számított, amikor 41 települést ütöttek várossá, így lett hazánknak 1990-re 166 városa. A rend­szerváltás óta évente kaphatnak városi címet a te­lepülések, kivéve az önkormányzati választások évét. Legközelebb tehát 2003-ban jelentkezhet- nek az új és régi pályázók. csernyánszky judit A szalmonella kipusztíthatatlan Ahogy forrósodik a nyár, úgy szaporodnak az ételmérgezéses esetek. Különösen a tipikusan nyári fertőzésnek számító szalmonella okoz sok kellemetlenséget. A baromfiról és sertésről terjedő szalmonellafertőzések a kánikula visszatérő velejárói, elkerülésü­kért azonban sokat tehetünk. Az alapszabály szerint minden nyers tojásos ételt, illetve félig átsült hús fogyasztását mellőzzük, a húst legalább 70 fokon süssük. A tojás a fertőzések második leg­veszélyesebb forrása. Ma már a nagyobb élelmiszerüzletekben kaphatók ózonnal fertőtlenített és pasztörizált tojások, amelyről a csomagolási címke ad a vevő­nek tájékoztatást. Ha pedig ott­hon vállalkozunk a fertőtlenítés­re, akkor azt ne tiszta vízzel te­gyük, mert akkor beledörzsöljük a szalmonellát a tojás pórusaiba. Erre a hipós oldat a legkiválóbb: 2 deciliter hipót 10 liter 40 fokos vízben oldjunk fel és 10 percig áz­tassuk a tojásokat. Salátához ne nyers tojásból kikevert majonézt használjunk, mert biztonságo­sabb a bolti - mondta Bényi Má­ria helyettes országos tisztifőor­vos. A legutóbbi ételmérgezésnek a túrós palacsinta volt az oka, ezért nyáron a túrós töltelékből hagyjuk ki a tojást. Nemrég feje­ződött be 700 fagyizó országos ellenőrzése, de sehol nem talál­tak szalmonellát. A fagyis kana­lak ellenben számos esetben bak­tériumhordozónak bizonyultak. Most folyik a nemzetiségi kony­hák ellenőrzése, egyelőre kedve­zőek a tapasztalatok. A nyári táborok a fertőzéses megbetegedések leggyakoribb tűzfészkei, ahol a gyerekek leg­alább egyötöde, mintegy száz­ezer diáJc fordul meg. Ezeken a helyeken gyakran magánkonyhát állítanak fel, ahol a konyhások nem szakképzettek, ezért a leg­elemibb követelményekkel sin­csenek tisztában. A táboroztatás­hoz a kezdést megelőzően 60 nappal minden szervező köteles beszerezni a helyi ÁNTSZ- engedélyt, de szükség esetén tanácsadással is szolgálnak a tisz­tiorvosok. (CSERNYÁNSZKY) Hat év börtön az Albacomp-igazgatóknak Négy éve kezdődött, és tegnap zárult le első fokon a székes- fehérvári Albacomp Rt. két vezetőjét, valamint további tizen­egy vádlottat érintő büntetőügy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság ítéletével. A neves cég két igazgatóját töb­bek között különösen nagy érté­kű vámárura üzletszerűen és bűnszövetségben, folytatólago­san elkövetett vámorgazdaság­ban, valamint az adóbevételt kü­lönösen nagy mértékben csök­kentő adócsalásban találták bű­nösnek. Főbüntetésük hat év bör­tön, de a kiszabott mellékbünte­tések - egymillió forint pénzmel­lékbüntetés, gazdasági társaság Vezető tisztsége betöltésének ti­lalma, közügyektől eltiltás - is súlyos hátrány. Rajtuk kívül még heten kaptak többéves végrehajtandó börtönt, két vádlottnak függesztették fel a büntetés-végrehajtását. A per­beli cselekménysorozat 1996-ban több fiktív, számítógép-alkatré­szek kereskedésével foglalkozó cég megalakulásával kezdődött. Az akkor még szabályos import- tevékenységet folytató Albacomp Rt. később csatlakozott az üzlet­hez. A bíróság szóbeli indoklása szerint a cégnek feltűnt, hogy egyes belföldi forgalmazók lénye­gesen kedvezőbb áron tudtak számítógép-alkatrészeket kínál­ni, mint ők. Bár gyanújukat, az­az, hogy a piacon való érvényesü­lés hátterében csempészet állhat, közölték a vám- és pénzügyőr­séggel, de intézkedés nem tör­tént. Ezt követően választotta az Albacomp Rt. is a nem szabályos, de jövedelmezőbb utat, ami a meg nem fizetett közterhek által több százmillió forinttal károsí­totta meg az államkasszát. Az ügy kapcsán 17 vádpont merült fel a 13 vádlottal kapcsolatban. Az eljárás érdekessége, hogy az rt. két vezetője kezéből úgy tűnt el közel egymilliárd forint, hogy annak nem tudott a nyomozó hatóság a nyomára bukkanni. A rejtély máig megoldatlan. A bíróság ítéletét az ügyész tu­domásul vette. Négyen belenyu­godtak a bíróság döntésébe, ám a legtöbben - így az Albacomp Rt. két feje is - fellebbezést jelentet­tek be. ■ Hírek HÁTRÁNYBÓL ELŐNY. Ősz szesen 1192 önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat idei pályázatát tekintette át tegnap az Ország- gyűlés illetékes bizottsága. A kérelmek 92 százaléka a közsé­gekből érkezett, a többit a váro­sok, illetve megyeközpontok nyújtották be. A PM és a BM közös javaslata, valamint az ön- kormányzati bizottság vélemé­nye alapján valószínűleg közel 13 milliárd forintot osztanak szét a „nyertesek” között. TASNÁDI. Tasnádi Péter és há­rom társa továbbra is rács mö­gött marad. A Pest Megyei Bíró­ság hat hónappal, vagy legfel­jebb az elsőfokú határozat ki­hirdetéséig hosszabbította meg a vádlottak előzetes letartózta­tását. A szabadlábra helyezési kérelmet azért utasították el, mert feltételezhető, hogy a gya­núsítottak megpróbálnák meg­nehezíteni az eljárást. RENDŐRÖK KERÉKPÁRON. A turisztikai szezonban a frek­ventált helyeken a rendőrség megerősíti a gyalogos-, kerék­páros- és mozgóőri létszámát. BALATON. Jó a Balaton vízmi­nősége - közölte szerdán Kiing István, a Közép-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A felügyelőség és a tisztiorvosi szolgálat vizsgálati eredményei alapján a tájékozta­tási rendszerbe bevont hatvan­két balatoni strand vízminősége összességében kiváló. FÉLREÉRTÉS! Az agrártárca közleményben tiltakozik az el­len, miszerint koncepciót készí­tettek volna a Cserhát elnéptele- nítése ellen. Egy segédanyag valóban készült, amelyben érintőlegesen szerepel az a gondolat, miként lehetne föld­höz juttatni munkát szívesen végző romákat. ADÓKÖRZET-INFORMÁCIÓ. A Pannon GSM előfizetői az el­múlt hónapokban megszokhat­ták, hogy amennyiben a tele­fonjuk menüjében található adókörzet-információt beállít­ják, a készülék kijelzőjén meg­jelenik a település neve, ahol éppen tartózkodnak. Ez idáig a szolgáltatás csak nagyváros­okban és a Balaton-parton volt elérhető, mától azonban a 10 ezer lakosúnál nagyobb telepü­lések is bekapcsolódhatnak a rendszerbe. HELYREIGAZÍTÁS. Alkot mányellenes az adórendőrség címmel lapunk július 10-ei szá­mában azt írtuk, hogy az Alkot­mánybíróság 2002. december 31-ei hatállyal megsemmisítette az adórendőrség létrehozásáról szóló törvényt és azt is, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányel­lenesnek nyilvánította a jogsza­bályt, mert annak elfogadásához kétharmados többségre lett vol­na szükség a parlamentben. Az APEH Sajtóirodája szerkesztősé­günkhöz eljuttatott helyreigazí- tási kérelmében leszögezte: „Az Alkotmánybíróság 2002. decem­ber 31-ei hatállyal megsemmisíti az adónyomozásról szóló törvé­nyi rendelkezések közül azokat, amelyek - többek között - a rendőrséggel, a határőrséggel, valamint a vám- és pénzügyőr­séggel azonos módon engedé­lyezik a titkos információk gyűj­tését.” A félreértésért olvasóink elnézését kérjük. ___________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom