Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-19 / 116. szám
az ui Évezred Petőfi Népe 2001. május 19. FALURÓL VÁROSRÓL Az idegenforgalomé a jövő Beszélgetés Csitári Tibor polgármesterrel A Kun kódex szerint a buga szó bikát jelent. Bugac: bikával foglalkozó egyént. Tény, hogy Bugac és Monostorpuszta évszázadokon át kun terület volt, egyben a Duna-Tisza köze legnagyobb legelője. A török időkben lakatlanná vált környék a 18. században népesült be újra. Ma már Bugac és Bugacpusztaháza együttvéve Bács-Kiskun megye hatodik legnagyobb kiterjedésű települése. Közigazgatási területét tekintve több mint háromszor nagyobb Kalocsánál és mindössze négy négyzet- kilométerrel kisebb Bajánál. Bugac-Bugacpusztaháza- A község nagy kiterjedésének számos előnye, de hátránya is van - állítja Csitári Tibor, Bugac polgármestere, akivel a település fejlődéséről, jövőjéről beszélgettünk.- Látszólag Bugac semmiben sem különbözik a többi községtől. Azért mégis más. Hímeve van. Minek tulajdonítható ez a hímév?- Talán mert itt található Magyarország legszebb pusztája és az ezt körülölelő, sajátosan csodálatos táj. A nagyközség egyébként 170 négyzet- kilométeren terül el. A nagyság hátránya, hogy több mint 300 kilométer külterüleü és mintegy 40 kilométer összhosszúságú belterületi úthálózata van. Ekkora úthálózat karbantartása nem kis feladat. Huszonöt éve még ötezernél többen éltek Buga- con, ma már mindössze 3405-en. Sajnos a népesség fogyása ma sem állt le. Ennek számos oka van. Egyebek mellett a nehéz megélhetési körülmények. A gyenge termőképességű homoktalaj nem kedvez a mezőgazdaságnak, de Kecskemét és Kiskunfélegyháza elszívó hatása sem szűnt meg. Pedig mindent elkövetünk a népességcsökkenés megállításáért. Biztató, hogy növekszik a születések száma, az elmúlt évben 29 gyermek született Bugacon. A település fejlődése természetesen nem most kezdődött. A korábbi vezetők is mindent elkövettek Bugac fellendítéséért. Kiemelt jelentőségű volt az 1928-ban átadott kisvasút, amely révén beindulhatott az áruszállítás. A kisvonattal a helyi termelők termékei eljuthattak Kecskemétre. Ezzel egy időben kezdődött meg a tervszerű fa- kitermelés és erdőgazdálkodás. A téglaégetés mint új iparág is a kisvasúira épült.- A gazdasági fellendülés esetleg más területekre is hatott? BUGAC NAGYKÖZSÉG KIADÁSAI (2001) FORINTBAN CSITÁRI TIBOR 1946-ban született Kecskeméten. 1966-tól 1991-ig a kunszállási Alkotmány Tsz-ben dolgozott. 1973-ban Nagykanizsán szerzett növénytermesztési üzemmérnöki oklevelet. 1994-től 2000-ig a megyei agrárkamara elnöke. 1994-től 1998-ig Bugac falugazdásza. 1998-tól Bugac polgármestere. Nős, két gyermeke van.- Természetesen, a gazdasági mellett megindult a szellemi fellendülés is. Ebben az időben épült ugyanis a Klebelsberg Kúnó nevéhez fűződő hét környékbeli általános iskola. Közülük ma már csak egy működik. Bugac legnagyobb kincse a puszta. Idegenforgalmi értékeit azonban sokáig nem használták ki a helybeliek. Mára viszont ráébredtek előnyeire, és egyre többen próbálnak profitálni ebből. A pusztába nyúló tanyavilág különösen vonzza a külföldieket. Eddig csaknem 130 tanyát vásároltak meg, elsősorban osztrákok és németek. Meggyőződésem, hogy ez csak előnyére válhat a településnek. A külföldiek amellett, hogy befektetnek és itt költik el pénzük egy részét, szemléletváltásra is ösztönzik a helybelieket.- Esetleg vannak-e még kiaknázatlan lehetőségei a községnek?- Bugac fejlődésében jelentős változást hozhat a területén talált termálvíz hasznosításának megvalósulása. Jól kiegészítené a pusztára épülő idegenforgalmat és a lovasturizmust. Nem beszélve arról, hogy új munkahelyeket teremtene. Fontos megemlítenem, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb összefüggő területe Bugacon van, amelyet valószínűleg tovább növelnek majd. A település tehát kiemelt szerepet játszik az alföldi élővilág és a környezet védelmében is.- A tervek önmagukban nem sokat érnek, ha nincs lehetőség megvalósításukra. Bugac hogy áll ezzel?- A község életét társult képviselő-testület irányítja. Idén 250 millió forintból gazdálkodhatunk. Költségvetésünkből csak szerény mértékű fejlesztésre van lehetőség. Ezért minden pályázati lehetőséget megragadunk. Az elmúlt két év alatt 54 millió forint külső forráshoz jutottunk. Ebből több látványosabb fejlesztésre futotta. Új utak épültek, megújult a pusztaházi önkormányzati épület, elkészült a millenniumi park és szobor, valamint elindult a falugondnoki szolgálat. Tervezzük továbbá a Bugacot Fülöpjakabbal ösz- szekötő út, illetve a Bugacot Pusztaházával ösz- szekötő kerékpárút megépítését, a sportpálya rendezését, helytörténeti múzeum kialakítását, valamint a szilárd és a folyékony hulladék kezelésének végleges megoldását. Helyi védettség alá akarjuk helyezni az öregiskola épületegyüttesét, a vasútállomást és a millenniumi parkot. Úgy gondolom, ha terveink megvalósulnak, talán sikerül megállítanunk az elvándorlást, és a fiatalok itt, Bugacon teremtik meg jövendő ottho- nukat, alapítanak majd családot. vajda piroska Itt minden a pihenést szolgálja Táltos Lovaspanzió Kikapcsolódásra keresve sem lehet jobb helyet találni a bugaci Táltos Lovaspanziónál. A Kiskunsági Nemzeti Park mellett, a bugaci puszta határában, az erdős-ligetes környezetben található komplexum a legalkalmasabb a rohanó hétköznapok fáradalmainak kipihenésére. A tájba illő, nádtetős főépület és a hozzá tartozó összkomfortos faházak hetven vendégnek biztosítanak kényelmes pihenést. A kemping területén elektromos áram és vízcsatlakozási lehetőség áll a lakókocsival érkezők rendelkezésére. A nyolcvanszemélyes étteremben és a lovaspályára néző teraszon a magyaros ízek mellett nemzetközi ételeket és italokat, gyermekmenüt, diétás és vegetáriánus ételeket szolgálnak fel. A lovaglás szerelmesei igényeik szerint válogathatnak lovas szolgáltatásaik közül. Lovasiskolájukban a kezdő lovasoknak képzett oktatók tanítják a lovaglás alapjait. A gyakorlottabbak vezető kíséretében élvezhetik a pusztai lovaglást. Aki mégsem akar nyeregbe szállni, hintóra ülve ismerheti meg a bugaci puszta szépségeit. Visszatérő lovasaiknak kedvezményes lovaglóbérletet biztosítanak. A gyerekeknek nyaranta lovastábort szerveznek. Jövőre tervezik az úgynevezett terápiás gyógylovaglás bevezetését is. Vendégeik a nagy múltú, sárvári eredetű, bajor hercegi Furioso ménest is megcsodálhatják. A Táltos Lovaspanzió évek óta számos díjlovagló-, díjugrató- és a military verseny színhelye. Ezt a hagyományt továbbra is folytatni szeretnék. A lovaglás mellett asztalitenisz, lengőteke, röplabdapálya, füves terület áll az aktív pihenést kedvelők rendelkezésére. Túrázás vagy séta közben megismerhetik a Kiskunsági Nemzeti Park és a bugaci puszta jellegzetes növény- és állatvilágát, valamint a páratlan szépségű ősborókást. Cím: 6114 Nagybugac 135., tel: 76/372-633, fax: 76/372-580 Tudja-e Bugacról? MOHÁCSI VÉSZ. A mai Bugac- puszta közepe táján a középkorban egy Bugacháza nevű település létezett. A község a mohácsi vész idejében (1526) elpusztult. KECSKEMÉT MEGVETTE. Később a környék nagy része Kecskemét tulajdonába került. A 11.796 kataszteri hold területű Alsó- és Felső-Monostor-pusztát 1796-ban vásárolta meg a hírős város Majthényi Károlytól. Bugac- puszta egyik részét, Nagybugacot (9779 kh) 1869-ben vette meg a város a Földváry családtól. Kis- bugac, melynek területe 6190 kh, 1901-ben került Kecskemét tulajdonába. így tehát Monostor- és Bugacpuszta - együttvéve közel 30.000 kh területű birtok - teljes egészében 1901-ben lett Kecskemét város tulajdona. FESTŐTALÁLKOZÓK. A múlt század utolsó évtizedében, 1894-ben Kada Elek, Kecskemét polgármestere kezdeményezésére több neves író, költő és festőművész kereste fel Bugac- pusztát. Igazán híressé azonban csak az 1896-os Ezredévi Kiállítás után vált. Herman Ottó javaslatára ugyanis a Budapesten tartott millenniumi kiállításon bemutatták a bugaci pásztoréletet, ahol több ezren szerezhettek tudomást Kecskemét híres pusztájáról. BUGACI KISVASÚT. A bugaci kisvasút 1928-ban épült. Első mozdonyát Jakabnak hívták. ÖNÁLLÓSÁG. Bugac 50 éve önálló település. A TÁRSULT KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Csitári Tibor (polgármester, Bugac), Endre Imre (alpolgármester), Borics Zoltánná, Czakó Tibor, Fekete József, Kanyó Béla, Kun-Szabó Ferenc, Lesták Sándomé, Pető Sándor, dr. Szabó Gyula, Szatmári István, Vízhányó Imre. Kovács György (polgár- mester, Pusztaháza), Berczeli István (alpolgármester), Bognár Mihályné, Hojsza Ferenc, Horváth Imre, Kocsis Ferenc. Jegyző: Heródekné Szász Ágota. POLGÁRMESTERI HIVATAL: Cím: 6114 Bugac, Béke u. 10., tel/fax: 76/372-524, 693-605. ÜGYFÉLFOGADÁS: hétfő: fél 8 - 12-ig kedd: fél 8 - fél 4-ig szerda: fél 8 - fél 4-ig csütörtök: fél 8 - 12-ig péntek: fél 8 - 12-ig INTÉZMÉNYEK: Iskola: 372-582 Óvoda: 372-520 Művelődési ház: 372-685 Könyvtár: 372-648 Jól számít, ha ránk számít Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet Bugac nagyközség Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet a környék pénzügyeinek bonyolítója, akár forintban, akár devizában. A szövetkezet univerzális pénzügyi szolgáltatást nyújt ügyfeleinek kirendeltségein: Kecskemét, Trombita utca 6., Nagykőrös, Szabadság tér 6., Ágasegyháza, Balló- szög, Bugac, Helvécia, Izsák, Jakab- szállás, Orgovány. A takarékszövetkezet a tőkeerős és kiemelkedő mérlegfőösszegú szövetkezeti hitelintézetek sorába tartozik. Mérlegfőösszege 9 milliárd, saját tőkéje 700 millió forint. Betételhelyezőinek rugalmas lekötési lehetőségekkel jó megtakarítási hozamokat fizet. Betétkönyvet preferálók látraszóló betéteiket 8 százalékos, lekötött betéteiket a lekötési idő függvényében - változó kamatozással - 9,5-10,5 százalékos éves kamatra helyezhetik el. A bankszámlán takarékoskodó magánszemélyek és vállalkozások 1-4-7 és 13 hónapra köthetik le szabad pénzeszközeiket, versenyképes hozamokkal. A lakossági számlavezetés a családi pénzügyek praktikus eszköze. A takarékszövetkezet várja azon munkáltatókat, vállalkozásokat, amelyek dolgozóik munkabérét bankszámlára történő átutalással szándékoznak fizetni. A számlatulajdonos munka- vállalóknak kedvezményes kamatozású Szimmetria-hitelt biztosít. A pénzhez jutást kiterjedt bankkártyarendszer segíti. Bankszámlához igényelhető bankkártyák: takarékkártya, Cirrus Maestro zseb. web (C/M ifjúsági), Cirrus Maestro (C/M), Eurocard/Mastercard (EC/MC), Eurocard/Mastercard Business (EC/MC üzleti). A takarékszövetkezet a lakosság és kisvállalkozások bankja. A rugalmas vállalkozásfinaszírozás eszköze a folyószámlahitei, követelésmegelőzési hitelek, tartósforgóesz- köz-hitelek, beruházási hitelek. A takarékszövetkezet ügyfelei lakásfinanszírozását kiemelt célként kezeAz Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet rendkívüli ajánlata a lakosság részére: „Félidő” betétek fél évig legalább félmillió éves tíz és fél százalék fix kamatra. li. Elhelyezhető takarékbetétkönyvben vagy lakossági bankszámlán június 30-ig. A részletekről érdeklődjön kirendeltségeinken. Ahol a zöld arany terem tiuijxci EntíagaiBugac nemcsak pusztájáról, hanem erdőiről is híres. Az erdőtelepítés már a 20. század elején megkezdődött. Azóta az erdészeti és faipari gazdálkodás meghatározó jelentőségűvé vált a településen. A Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság (Kefag Rt.) bugaci erdészete több mint tízezer hektáron, több mint tíz településen gazdálkodik. Csaknem száz helybelinek biztosít munkát, megélhetést. Az erdészet meghatározó tevékenysége az erdőfelújítás és az erdőtelepítés. Vállalják magánszemélyek erdőtelepítését is. Széles körű tevékenységi körükhöz a mag- és facsemete-termelés is hozzátartozik. Területükön négy fő fafajta található: erdei- és fekete fenyő, akác, illetve nyárfa. A kitermelt fa egy részét értékesítik. A fenyőt papírfaként Ausztriába exportálják. Az akácot elsősorban itthon, tűzifaként adják el, a nyárfát pedig saját üzemükben dolgozzák fel. Fő termékük a raklap (MÁV EUR), amelyből évente 250 ezer darabot gyártanak. A belföldi értékesítés mellett Olaszországba és Szlovéniába exportálják. A bugaci erdészet másik fő profilja a vadgazdálkodás. Fácán, nyúl, fogoly, őz, szarvas, vaddisznó egyaránt megtalálható területükön. A széles körű kínálat miatt a hazai és külföldi vadászok visszatérő vendégeik, akik egy-egy sikeres vadászat után az erdészet vadászházában, illetve a Bucka Hotelben pihenhetik ki fáradalmaikat. Ha erejükből még sportolásra is futja, akár teniszezhetnek is, de lehetőség van lovaglásra és kocsikázásra is. Az országos hírű Alföld-fásítási Múzeumot pedig mindenkinek ajánlják. A bugaci erdészet a jövőben még nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a turizmus fejlesztésére. Profiljukba legjobban az úgynevezett konferenciaturizmus illeszkedik. Erre kiválóan alkalmas a nyugodt, parkosított környezetben található oktatási központjuk. Cím: 6114 Bugac, Felsőmonostor 545. Tel: 76/575-503, 76/372-511. Fax: 76/372-603
