Petőfi Népe, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

I 2001. Május 19., szombat A BUGA C I K I S V ASÚT ÚJJÁSZÜLETÉSE Petőfi Népe - 13. oldal Újjászületett a bugaci kisvasút Létrejött a kispöfögőt a jövőben üzemeltető közhasznú társaság Az 1896-os ezredéves ünnepségekre ké­szült egy olyan tervezet, amely 10 ezer kilométer kisvasút megépítését szorgal­mazta az akkori Magyarországon. Noha a nagyszabású terv a történelem viha­rai miatt csak részben valósulhatott meg, a millenniumi elhatározás ered­ményeként mégis jó néhány keskeny vágányú vasútvonal megépült. Köztük 1928-ban a Kecskemétet Kiskunmaj- sával összekötő gazdasági kisvasút. Bugac-Bugacpusztaháza A magyarországi kisvasutakkal évtizede­kig nem volt gond. Az első komoly problé­ma a rendszerváltás után adódott, amikor elkerülhetetlenné vált a kérdés: ki üzemel­tesse, egyáltalán mi legyen a kevésbé vagy egyáltalán nem gazdaságos, állami tulaj­donú kisvasutak jövőbeni sorsa? Mindezt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő mondta tegnap Bugacon. A magyarországi kisvasutak megmentése céljával összehí­vott tanácskozás keretében írták alá a kecskemét-kiskunmajsai kisvasutat jövő­ben üzemeltető közhasznú társaság alapí­tó okiratát. Beszédében Lezsák Sándor hangsúlyozta: a kisvasutak megmentését célzó bugaci konferenciát a felelősség és a tenni akarás szervezte. Elsősorban a kör­nyező települések önkormányzatainak, vállalkozóinak felelőssége és tenni akará­sa. Ugyanakkor a kispöfögőt üzemeltető közhasznú társaság megalakítása olyan kezdeményezés, amely modellként szol­Endre Sándor es Szecsi Gabor alairja az alapító okiratot. gálhat más térségek számára is - szögezte le végezetül a honatya. Endre Sándor or­szággyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke a kisvasút kapcsolatteremtő, össze­kötő szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, a bugaci kisvasút a környékén lakó embe­rek összetartó szelleme. Ezért is határo­zott úgy a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, hogy minden erejével támogatja és lehető­ségeihez mérten szerepet is vállal a mű­ködtetésére létrehozott közhasznú társa­ságban. Csitári Tibor polgármester, vala­mint a két ország- gyűlési képviselő köszöntője után a tizenkét alapító tag (polgármesterek, vállalkozók) aláírta a Kecskemét-buga- ci Kisvasút Szolgál­tató Társaság alapí­tó okiratát. Az ün­nepségen a Közle­kedési és Vízügyi Minisztériumot Ruppert László helyettes államtit­kár, a MÁV Rt.-t Benedek János ve­zérigazgató-helyet­tes, illetve Szabó Gyula, a társaság szegedi területi igazgatója, a Vasút- történeti Alapít­vány elnöke képvi­selte. A konferencia szakmai előadásokkal folytatódott. _____________________■ A közhasznú társaság tagjai Bugac-Bugacpusztaháza, Kecskemét, Kiskunmajsa, Szánk és Jakabszállás önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Vakond Kft., Kefag Rt., Jonatermál Rt., MÁV Rt., Bugac Tours Kft., Vasúttörténeti Alapítvány A kisvasutat üzemeltető közhasznú társaság, az egyik kezdeményezővel, Lezsák Sándor országgyűlési képviselővel kiegészülve. Négyezer óra szolgálatban ________Polgárőrség T öbb mint négyezer órát töltöttek szolgálatban és ez­alatt nyolcezer kilométert tettek meg a bugaci és a bugacpusztaházi polgár­őrök az elmúlt évben. A harminchárom tagú polgárőr­ség már öt éve dolgozik a két településen. Fő céljuk az élet- és vagyonvédelem, valamint a bűn- cselekmények megelőzése - de­rült ki a helyi polgárőrszolgálat beszámolójából. A bugaci polgárőrséghez ta­valy hat új tag csatlakozott. A to­vábbiakban is bővíteni szeretnék létszámukat. A szolgálat az önál­Termálfürdő _______Gyógyturizmus ______ T ermálfürdő, illetve szálloda léte­sítését tervezik Bugacon. A köz­ség külterületén talált gyógyvíz hasznosításáról a közelmúltban tartottak megbeszélést idegen- forgalmi szakemberek á helyi polgármesteri hivatalban. A hetvenes években végzett kőolajfúrások során ugyanis olaj helyett gyógyvizet találtak Bu- gacpusztaházán. Az értékes ter­mészeti kincs hasznosítása azon­ban azóta is várat magára. Csitá­ri Tibor polgármester elmond­ta, a megbeszélésen döntés szü­lő munka mellett részt vett a fél- egyházi rendőrség különböző akcióiban is. Közreműködtek közbiztonsági akciók lebonyolí­tásában, orvvadászok leleplezé­sében, házkutatásban, objektu­mok ellenőrzésében, valamint rendezvények biztosításában is. Problémát jelent azonban, hogy költségeiket szinte teljesen saját erőből kell finanszírozniuk. Az önkormányzat tavaly mind­össze 50 ezer forinttal támogatta a szolgálatot. A lakosság is csak 10 ezer forinttal járult hozzá' a polgárőrség munkájához. Ennyi pénzből fejlesztésre már nem fut­ja. Ezért tervezik, hogy pályáza­tokon szereznek támogatást. MUNKATÁRSUNKTÓL és szálloda? letett arról, hogy hamarosan ta­nulmánytervet készítenek a 60- 70, helyenként 90 fokos víz hasz­nosításának lehetőségéről. A pol­gármester szerint, a terv megva­lósulása nagy előrelépést jelen­tene a térség számára. Amellett, hogy jól kiegészítené a pusztai turizmust, új munkahelyeket is teremtene a helybeliek számá­ra. Az önkormányzat azonban saját erőből nem tud ekkora be­ruházást finanszírozni, ezért be­fektetőket keresnek, valamint pályázati úton is próbálnak tá­mogatást szerezni. Akik segítenek a bajban Önkéntes tűzoltók Csaknem ötszáz órát dolgoztak az elmúlt esztendőben a buga­ci önkéntes tűzoltók. Tizenöt alkalommal kellett kivonulni­uk tűzesethez és kárelhárítás­hoz - hangzott el a közelmúlt­ban tartott közgyűlésen a helyi művelődési házban. A beszá­molóból kiderült, a bugaci ön­kéntes tűzoltóság létszáma sta­bil, és a technikai felszereltsé­gük is elfogadható. Problémát jelent azonban, hogy nem tud­nak állandó ügyeletet tartani. Emiatt nehézkes a riasztás. Szükségük lenne kézi rádiók­ra is, amelyek megkönnyítenék a kapcsolattartást a hivatásos tűzoltókkal. A bugaci tűzoltók költségei­hez a helyi önkormányzat tavaly 120 ezer forinttal járult hozzá. Az önkormányzat finanszírozta ezen felül a szertár fenntartását és a gépkocsi költségeit is. A kis­kunfélegyházi, illetve a német- országi partnertelepülés tűzoltó­sága védőfelszereléssel segítette a bugaciak munkáját. _________________ MUNKATÁRSUNKTÓL M inőség és megbízhatóság A takarmánykeverést számítógép végzi, Family-Coop Kft. A Family-Coop Kft. igazi családi vállalkozás. A család valamennyi tagja tulajdonos, és közvetlenül vagy közvetve részt vesz a cég feladatainak szerve­zésében és ellátásában. A vállalkozás 1993-ban, az álla­mi gazdaságok privatizációja ke­retében vásárolta meg az egyik, majd 1995-ben a másik telep­részét. Ez utóbbi nem egyszerű sertéshizlaló, hanem államilag ellenőrzött, úgynevezett törzs­tenyészeti telep is, ahol Fl-es te- nyészsüldőket állítanak elő a sa­ját állomány pótlására, de más termelők részére is. Például a kondorosi tenyésztelepnek öt­száz, az Agárdi Agrárgazdasági Rt.-nek pedig kétszázötven sül­dőt. A telep ötszáz kocája után évente mintegy 8500 hízóser­tést és a saját szükségleten fe­lül 600 minősített tenyészsüldőt értékesítenek. 1998-ban pályázatot nyújtot­tak be szárító-keverő üzem léte­sítésére. (Korábban a takarmány- szükségletet a városföldi Agrár- gazdasági Rt.-tői vásárolták.) A keverőüzemre benyújtott agrár- támogatási pályázat mellett tér­ségfejlesztési pályázatot is nyer­tek. Az új üzem nemcsak a saját állomány évi 3600 tonnás szük­ségletét, hanem a térség kisebb- nagyobb vállalkozásainak takar­mányszükségletét is kielégíti. A legmodernebb technológiával felszerelt keverő- üzem opti­mális ki­használt­ság mellett évi 6-7000 tonna ta­karmány előállításá­ra képes. A keverést - folyamato­san ellen­őrzött re- c e p t ú r a alapján számító­gép ve­zérli. Az üzem mel­lé épített 4500 tonna kapacitású tárolók ki­válóan al­kalmasak a takarmány minősé­gének megőrzésére. A telep vi­lágszínvonalú szárítóüzeme nemcsak a szemes termények szárítására, hanem a magvak tisztítására, osztályozására, az­az kiváló minőségű vetőmagvak előállítására is alkalmas. A Family-Coop Kft. harmincöt bugaci és bugacpusztaházi ille­tőségű alkalmazottat foglalkoz­tat és egyike a térség legna­gyobb helyi adót fizető vállalko­zásainak. A cég felkészült szak­emberekkel dolgozik, akik a szakági tevékenységükben és az üzletmenetben is kellő segítsé­get jelentenek. A tulajdonosok, operatív vezetők felsőfokú vég­zettséggel és viszonylag széles körű üzleti kapcsolatokkal ren­delkeznek. A vágási minőséget, a te- nyészértéket és eddig elért ered­ményeit tekintve a Family-Coop Kft. egyértelműen sikeres vállal­kozásnak számít. A cég köz­pontja Kecskeméten, a József Attila utca 17/A alatt van. Címek: pusztaházi keverő­üzem: tel.: 76/720-003, sertés­telep: tel.: 76/ 372-142. ■ Ahová mindig visszatérnek Karikás Csárda A bugaci Karikás Csárda 1989-ben épült. Kezdetben büféként működött. Nevét és mai formáját 1993-ban kapta. Hangulata és ételei révén ma már meghatározó jelentőséggel bír a bugaci idegenforgalom és turizmus alakulásában. A csárda fedett, éttermi része 120, udvari része 300 férőhelyes. Étlapján a hagyományos magyar ételek - bográcsgulyás, birka- és csirkepörkölt - mellett fogas, pisztráng és a mai kor ízlésének megfelelően számos kímélő étel is szerepel. A csodálatos környe­zetben épült csárdát 1993 óta vál­tozatlanul ugyanaz a csapat ve­zeti. Üzletvezetője Tóth Zsolt, a konyhafőnöki teendőket Kun Pé­ter látja el. A Karikás Csárdához egy úgy­nevezett vendégház is tartozik. A hajdani paraszttanyából átalakí­tott épületben elsősorban zárt­körű rendezvényeket: lakodalma­kat, érettségi találkozókat, ban­ketteket és különböző céges ren­dezvényeket tartanak, akár két­ezer vendég számára is. A ven­dégházra főleg a szabadtúzön készült ételek jellemzőek: bog­rácsban főtt bográcsgulyás, nyár­son sült csirke, rablóhús és kü­lönböző grillételek. A Karikás Csárda programjait a Bugac Tours alakítja. (A csár­da a Bugac Tours egyik részlege.) A programok jelentős része az úgynevezett „pusztaprogramra” épül, melynek egyik fő látványos­sága a csikósbemutató. Emellett a fogathajtás és a lovaglás forté­lyaival is megismerkedhetnek az érdeklődők. Ebben elsősorban a Ménes Kft.-nek, a Bugac Tours másik részlegének van nagy sze­repe. A Ménes Kft. a lovaglás mel­lett számos érdekes látnivalót is kínál: a Kiskunsági Nemzeti Park pásztormúzeumának szomszéd­ságában védett szürkemarhagu- lyát, rackabirkákat, mangalicá­kat, gyönyörű tenyészméneket. Ez utóbbiaknak elsősorban az egyre nagyobb hangsúllyal bíró lótenyésztésben van szerepük. A területhez gyönyörűen kialakí­tott üdülőtanyák is tartoznak, melyek tavasztól őszig állnak a vendégek rendelkezésére. Prog­ramkínálatuk idén tovább bővül. A Bugaci Zenés Esték keretében olyan népszerű előadók lépnek fel, mint Lagzi Lajcsi (jún. 29.), Három plusz kettő (aug. 11.), Ci- gány-show (szept. 8.) ' Érdeklődni a 76/372-688 (Ka­rikás Csárda), illetve a 76/482- 500 (Bugac Tours Kft.) telefon­számokon lehet. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom