Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 01. szám

2001. Január 2., kedd HAZAI TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal Beköszöntött az új évezred Az államfő a közös felelősségre figyelmeztette az országot A köztársasági elnök újévi beszédé­ben honfitársait köszöntötte a haza határain belül és szerte a nagy világ­ban. Mádl Ferenc egyebek között em­lékezett az elmúlt tíz év visszavett szabadságának, a 2000 év keresztény­ségének és az 1000 év Szent István-i Magyarországának megpróbáltatásai­ra és örömeire. Az óévet ritkán látott tömegek búcsúztatták a főváros és a nagyobb vidéki városok utcáin. Budapest Az újévet köszöntő köztársasági elnök hangsúlyozta: nem volt és nem lesz számunkra még egyszer ilyen ünnepi pillanat nemzetünk történetében. Meg­rendítő a múltnak az a messzesége, amire ma visszapillantunk, s a jövőnek az a távlata, ami megnyílik előttünk - mondta. A mai gondokról szólva Mádl Ferenc rámutatott: az erősek törnek előre, nem törődnek eléggé a többivel. A hír­vágy korrupciót nevel. A szűkösség el­keserít, és sokakat a jó rend ellen for­Több százezren töltötték a szilvesztert az utcákon - remek hangulatban, fotó: europress/kallus cyörgy dit. A szeretet helyett a durva szó ront­ja jó kedvünket. Beszéde végén az államfő figyelmeztet­te hallgatóságát: „Emlékeztessen ben­nünket ez a nagy évforduló arra, hogy elődeink, szüléink áldozatos szeretete tett bennünket azzá, amik vagyunk. Emlékeztessen ez az évforduló arra, hogy közös felelősséget kell vállalnunk másokkal a családban, a magyar hazá­ban, a szétszórt nemzetben, a Földön velünk élők sorsáért.” „A jókívánságom csak az lehet, hogy a jóisten áldása kísérje mindnyájuk éle­tét, adjon jó egészséget, erőt a követke­ző esztendőben is” - ezekkel a szavak­kal köszöntötte az új évet, évszázadot és évezredet Paskai László bíboros, prí­más, esztergom-budapesti érsek a 2001. esztendő első perceiben. A Ma­gyar Katolikus Egyház feje reményét fejezte ki, hogy az új esztendőben a magyarokban lesz szándék arra, hogy közösen építsék hazájukat, közösségü­ket és társadalmukat, és az emberek oda tudnak majd figyelni egymásra. Felzárkózás az uniós bérekhez Hosszabb távon nem az olcsó, hanem a képzett munkaerő jelenthet előnyt Drágább lesz a patika Budapest A magyar keresetek európai uniós felzárkóztatásának feladatait miniszteri megbí­zott fogja össze január 1-jé- től a Gazdasági Minisztéri­umban. A szaktárca elemzése szerint a magyar átlagkereset vásárlóerő­paritáson számítva körülbelül az uniós átlag harmadát teszi ki. Ugyanakkor eléri a kevésbé fej­lett EU-országok - például Portu- . gália vagy Görögország - ^ér- színvonalának valamivel több mint a felét. A munkavállalók kereseti helyzetének értékeléséhez job­ban használható ez a számítás, mint amikor a hivatalos árfolya­mot vesszük tekintetbe. A hiva­talos valutaparitás inkább a fog­- A magyar kormány a karácsony előtti napokban adta át a mező- gazdaság még tavaly november­ben elkészített, úgynevezett pozí­ciós dokumentumának kiegészítő információit - közölte a főosztály- vezető. Erre azért volt szükség, mert az ország mezőgazdasági tá­mogatásaira, a támogatásokhoz kötött kvóták mértékére, valamint az egyes területek időszakos fel­mentésére tett javaslatokhoz az EU tavaly júniusban kiegészítő lalkoztatási költségek verseny- képességét méri. Ezen a módon számítva az átlagkereset az uni­ós átlag körülbelül tizedét éri el, az egy lakosra jutó GDP pedig a közösségi átlag 20 százalékát. Több szakértő szerint ugyanak­kor hosszabb távon nem az ol­csó, hanem a képzett munkaerő jelenthet előnyt. Az említett arányok alapján megállapítható, hogy a magyar bérek színvonala az ország sa­ját gazdasági fejlettségéhez vi­szonyítva is alacsony. Bár ezt a megállapítást fenntartással kell kezelni - mutat rá a minisztéri­um elemzése.- Nincsenek ugyanis adatok arról, hogy az uniós országok­ban milyen volt a bérszínvonal, amikor a jelenlegi magyar gaz­dasági fejlettségnek megfelelő szinten álltak. anyagokat kért. így például ala­posabb érveket vár a kvóta- és a derogációs kérelmek alátámasz­tására. Ezeken kívül a magyaror­szági intézményfejlesztés ütem­tervéről is kértek információkat. A főosztályvezető beszámolt arról, hogy a tagországok által egyeztetett válaszjelentés átadá­sa óta eltelt fél év alatt a mint­egy tucatnyi időleges felmentési (derogációs) kérelem a felére csökkent. Ennek oka, hogy az európai uniós szabályok Magyar- ország számára folyamatosan A bérszínvonalra vonatkozó­an az Európai Unió nem ír elő kötelezettségeket a tagállamok­ra, illetve a csatlakozni kívánó országokra vonatkozóan. Általá­nos az a vélekedés, hogy az uni­ós átlag 60-70 százalékát elérő bérszínvonal szükséges a komo­lyabb munkaerő-piaci feszültsé­gek elkerüléséhez. Ennél alacso­nyabb bérszínvonal esetén nagy lesz a munkaerő-áramlás fejlet­tebb országok munkaerőpiacára. Az elemzés figyelmeztet arra, hogy az uniós átlag hosszabb tá­von érhető el. Szükséges, hogy a felzárkózást megfelelő nemzet- gazdasági teljesítmény alapozza meg, s az ne befolyásolja hát­rányosan a versenyképességet, a költségvetési egyensúlyt. Rövid távon a reális cél: közelítés a ke­vésbé fejlett európai uniós orszá- gok bérszínvonalához.________w kedvezően változnak - mutatott rá a szakember. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU állás­pontja még nem minden kérdés­ben kristályosodott ki. Nem szól egyebek között a direkt támoga­tásokról, s a magyar javaslatban szereplő, a termékek sajátossá­gait figyelembe vevő kvóták he­lyett úgynevezett bázisidőszak­hoz kötött kvótát írna elő.- Ez igen kedvezőtlen lenne az ország számára, hiszen az EU 1995-1999-re javasolt bázisidő­szakában volt a leggyengébb a magyar mezőgazdasági termelés az elmúlt évtizedekben - hangsú­lyozta a főosztályvezető. Az érdemi tárgyalások a soros svéd elnökség alatt még az első félévben megkezdődhetnek. ■ Budapest Az év elején nem változnak a pa­tikai térítési díjak. A tb-támoga- tott készítmények többségéért várhatóan január közepétől 2 szá­zalékkal kell majd többet fizet­nünk. A súlyos betegségekben szenvedők számára jó hír, hogy 2001-ben megszűnnek a gyógy­szervárólisták. Bidló Judit, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tár főosztályvezető-helyettese la­punknak elmondta, hogy a for-, galmazókkal kötött megállapo­dás értelmében idén terméken­A szociális és családügyi mi­niszter szerint a 2000. év sta­tisztikai adatai azt mutatják, hogy a demográfiai helyzet - „ha hajszállal is” - de javult. Harrach Péter egy rendezvényen arról beszélt, hogy a három meghatározó demográfiai muta­tó, mely a születések és a há­zasságok számának növekedé­sét, valamint a halálozási arány­Törvénymódosítás ____ J anuár 1-jén lépett hatályba a külföldre .utazásról szóló, 2000 novemberében módosított tör­vény. Ez az útiokmány-kiadási és nyilvántartási eljárás pontosabb szabályozását célozza. A módo­sított törvény értelmében a szülői felügyeleti jog megszűnése ese­tén a kiskorú útlevelét az útlevél- hatóság visszavonja, ha az ok­ként legfeljebb 4,2 százalékos ár­emelkedés várható. Ebből a tár­sadalombiztosítás 2,2 százalékot fedez. Lesznek olyan patikasze­rek, amelyeknek az ára kisebb mértékben emelkedik. Ugyanak­kor a különösen olcsó gyógysze­reknél a 4,2 százalékot is megha­ladhatja az áremelés, ami azon­ban 50 forintnál több nem lehet. A legsúlyosabb betegségekben szenvedőket érinti, hogy a biz­tosító megállapodást kötött 110, úgynevezett külön keretes ké­szítmény beszerzéséről. szám csökkenését jelzi, biztató­an alakult. A miniszter hozzátet­te: az előzetes adatok azt mutat­ják, hogy a születések száma mintegy 3-4 zázalékkal volt ma­gasabb, mint az 1999-es évben. Az állam jövőbeni feladatairól szólva elmondta: „megpróbál­ják helyzetbe hozni a szülőket”. Harrach Péter szerint ez azt je­lenti, hogy a gyermeknevelés biztonsága érdekében javítani akarják a gyermekeket vállalók anyagi helyzetét. ________ ■ m ányt a szülői felügyelet gyakor­lására jogosulttá váló személy­nek a másik szülő nem adta át. A törvény pontosítja az útiokmány- nyilvántartás adattartalmát. E- szerint január 1-jétől a határőrség közvetlenül hozzáférhet a kül­földre utazásban korlátozottak, továbbá az érvénytelen útlevéllel rendelkezők adataihoz. így lehe­tővé válik a jogosulatlan külföld- re utazás megakadályozása. ■ ÚJ KÖZPONT. Január elsején kezdte meg működését a Szer­vezett Bűnözés Elleni Koordi­nációs Központ. A 43 munka­társsal felálló központ élén helyettes államtitkári rangban Bácskai János főigazgató, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatója áll majd, akinek a munkáját a belügyminiszter közvetlenül irányítja. PÁLYÁZAT. Még négy napig nyújthatják be pályázataikat a diákok az állandó lakóhe­lyükön működő polgármesteri hivatalhoz a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjra. A hátrányos szoci­ális helyzetű egyetemi, főisko­lai hallgatók és felsőoktatási in­tézményekbe jelentkezők akár tízezer forintos juttatásban is részesülhetnek. IMAHÉT. Ha az elmúlt évezred az egyházak közötti szakadás­ról szólt, úgy a közelmúlt évei megvetették az alapját az új év­ezrednek, ami egyben az egy­ség évezrede is lehet - áll abban a felhívásban, amellyel a Ma­gyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsa meghirdette a keresztények egységéért a kö­vetkező, 2001. január 21-én kezdődő ökumenikus imahetet. ELADÓSODÁS. A jelzáloghite­lezés felfutása miatt a követke­ző néhány évben várhatóan gyorsan nő a lakosság eladóso­dottsági szintje - állapítja meg az MNB-ből Árvái Zsófia és Menczel Péter tanulmánya. Új szövetkezeti törvény ÚJ ÉV - ÚJ TÖRVÉNYEK Tegnap hatályba lépett az új szövetkezetekről szóló törvény. A régi típusú szövetkezetek a tör­vény hatályba lépésétől számí­tott ötödik naptári év végéig mű­ködhetnek, szövetkezeti üzlet­részt azonban nem bocsáthat­nak ki, a korábbiakat pedig be kell vonniuk. Az a szövetkezet, amely alapszabályát eddig az időpontig a törvény rendelkezé­seinek megfelelően nem módosí­totta, vagy gazdasági társasággá át nem alakul, jogutód nélkül megszűnik. Az új jogszabály a beszerzések, termékek feldolgo­zásának, értékesítésének a lebo­nyolítását, a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítését, va­lamint hitellel való ellátását, illet­ve a tagok gazdasági tevékenysé­gével összefüggő más közös fel­adatok megvalósítását jelöli meg a szövetkezetek feladatául. A tör­vény meghatározza, hogy a szö­vetkezet az alapszabályban meg­határozott összegű részjegy-tő­kével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint mű­ködő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdí­tását, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátar­tozói kulturális, oktatási, szociá­lis szükségletei kielégítését szol­gáló, jogi személyiséggel rendel­kező gazdálkodó szervezet. ■ Érdemi agrártárgyalások az EU-val Magyarország részéről elhárult minden akadály, hogy megkezdődjön az agrárfejezet érdemi megvitatása az EU-csatlakozási tárgyalásokon - nyilatkozta Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) Európai Integrációs Főosztályának vezetője. Budapest N. ZS. Javult a demográfiai helyzet Budapest Hogyan utazhatunk külföldre? Az új évezred újszülöttjei Rendelet a 40 ezer forintos minimálbérről Kecskemét Január elsején hajnali 4-kor született meg Kecske­mét első újévi babája. Ke­resztnevei: Gergely Róbert, születési súlya 2650 gramm. Kecskemét második újévi babá­ja január elsején délelőtt 10-kor jött a világra. Mindkét baba és a két édesanya is jól van. A me­gyei kórház szülészetén dr. Se­regély Attila, dr. Horti Tamás és dr. Nyilas Gábor voltak szilvesz­terkor az ügyeletes orvosok. A kisfiút világra segítő ügyeletes szülésznő Paragi Ildi­kó volt. Mindkét új- szülött ajándékcso­magot ka­pott a kór­háztól. A két telephe­lyen műkö­dő, 1370 ágyas kórházban de­cember 31-én és január elsején több mint ötven orvos és nővér teljesített ügyeleti szolgálatot. Ők munkával köszöntötték a harmadik évezredet. Kormánydöntés A teljes munkaidőben foglalkoz­tatott dolgozóknak január 1-jétől nem fizethető 40 ezer forintnál kevesebb havi bér. A mértékről a kormány 197/2000 (XI. 27.) ren­deletében döntött, amelynek ha­tálya valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. A tel­jes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapí­tott személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes mun­kaidő teljesítése és havibér alkal­mazása esetén 40 ezer forint, he­tibérként 9.200 forint, napibér­ként 1.840 forint, órabérként 230 forint. Amennyiben teljesítmény­bérezéssel alkalmazzák teljes munkaidőben a munkavállalót, akkor havi munkabérének - a tiszta teljesítménybérnek, illetve a garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes össze­gének - kell elérnie legalább a 40 ezer forintot a teljesítményköve­telmények 100 százalékos telje­sítése és a teljes munkaidő kitöl­tése esetén. Amennyiben a teljes munka­idő a napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányosan növelni kell, hogy a havi bére elérje a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes napi munka­idő - például a készenléti munka­körökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb - így például részmun­kaidős foglalkoztatás -, akkor a havi, heti, napi bértételt a mun­kaidő eltérő mértékével arányo­san csökkentve, az órabértételt pedig a 230 forinttal kell figyelem­be venni. Amennyiben a rész- munkaidőt a nyolcórás teljes munkaidőtől eleve eltérő speciá­lis, készenléti munkaköröknél al­kalmazzák, akkor ott a 230 forin­tos órabért a korábban említett­hez hasonlóan ugyancsak a nyolc órának megfelelő 40 ezer forint­hoz kell arányosítani. A rendele­tet a január hónapra járó munka­bérek megállapításánál kell elő­ször alkalmazni. A rendelet értelmében a mun­káltató fogalmába tartozik a költ­ségvetési szerv is, illetve munka- vállalóként kell figyelembe venni a közalkalmazottat és a közszol­gálati jogviszonyban álló dolgo­zót. A személyi alapbéren közal­kalmazott esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban álló­nál az alapilletmény és az illet­ménykiegészítés együttes össze­gét kell figyelembe venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom