Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-13 / 11. szám

Petőfi Népe Kecskemét 2001. Január 13., szombat és környéke Szerkeszti: Ábrahám Eszter Kidobták a pénzt az ablakon? Gondolkodóban a cégtulajdonos Nagy ívű elképzelések a Városi mozi hasznosítására A Városi mozi több mint egy éve zárva van. A filmszínház üzemeltetésére kiírt korábbi pályázatra a kecskeméti mozimentők és egy szolnoki cég jelentkezett. Formailag egyik sem felelt meg a kiírásnak, de Kecskemét képvislő-testülete a szolnoki cég pályázatát találta meggyőzőbbnek. * Kecskemét A bérleti szerződést azonban a mai napig nem kötötte meg az önkormányzat a céggel. Informá­cióink szerint azért, mert a cég pénzügyi helyze­te hónapokon át erősen bizonytalannak tűnt. Mára azonban megfelelő banki garanciákkal rendelkeznek ahhoz, hogy bérbe vehessék a mozit - nyilatkozta kérdésünkre dr. Szécsi Gá­bor polgármester. A cég azt is vállalta, hogy a március elsejére tervezett nyitás előtt kisebb belső felújítást is végez az épületben. Időközben több mozimentő ötlet merült fel. Volt, aki konferenciaközpontot, más kaszinót, megint más tánciskolát képzelt el az épületben. Legutóbb Turpinszky Béla színművész kereste meg a polgármestert azzal, hogy az 1913-ban épült filmszínház legyen valóban filmszínház. Vagyis a moziban a filmvetítések mellett alkalmi jelleggel színházi előadásokat is tarthatnának. Túl azon, hogy az épület konferenciaközpont­ként és művészeti (filmesztétika) oktatóköz­pontként is funkcionálhatna. A terv nincs a városvezetés ellenére - mondta dr. Szécsi Gábor. A baj az, hogy nincs a terv mellé forrás rendelve. Ki újítja fel az épületet és miből? Ki működteti? Ezekre a kérdésekre egy­előre nem kaptam választ - nyilatkozta. Turpinszky Béla szerint a mozi épületének fel­újítása az önkormányzat feladata kell legyen, hiszen az épület városi tulajdonban van. A mo­zi-, illetve a film- és színházi célokra is alkalmas művészeti-oktatási központ működtetésére pe­dig gazdasági társaságot kellene alakítani.- Az biztos, hogy csak moziként a vállalkozás nem élne meg, hiszen a tervek szerint a KTE- pálya helyén hamarosan multiplex mozi is lesz. Egy többfunkciós hasznosítás azonban életképes lehet - mondta. Abból a 17 millióból, amit tavaly az önkormányzat a mozira költött, már meg lehetett volna kezdeni a felújítást - vélekedett. Információnk szerint a polgármester még nem írta alá a bérleti szerződést a szolnoki céggel, egyelőre tehát annyi biztos csupán, hogy a mozi zárva van. ábrahám eszter Olcsóbb tojás, drága uborka Piaccsarnok Tegnap a kecskeméti Budai utcai piacon meglepő árak fogadták a vásárlókat. A so­rok között nézelődve egyből szembetűnt a tojás ára, hi­szen hetek óta 21-23 forintért adták darabját. Nem így tegnap. Több eladó is 18 forintért kínálta. Ellenben több zöldségféle ára emelkedett. Példá­ul a paradicsomot 420-tól, a papri­kát 600-tól, a burgonyát 60-tól mérték. A, salátát fçjçnképt 80-100 forintért, a csomós retket csomón­ként 120-ért vehettük meg. A kí­gyóuborka kilója 440-650 forintba került. Ettől kedvezőbb áron jut­hattunk a jégcsapretekhez, ame­lyet 169-300 forintért mértek ki­lónként. A zeller kilóját 159-ért, a lila káposztáét 100-120-ért hirdet­ték. Több helyen kínáltak zöldsé­ges kis csomagokat 120 forintért, amelyben mindent megtalálhat a háziasszony egy finom ebédhez. Többek között sárgarépát, gyöke­ret, karalábét, zöldségzöldjét. A gyümölcsstandon változatla­nul nagy mennyiségben találhat­tunk görög narancsot, amelyet ki­lónként 139-től adtak, illetve há­lós kiszerelésben 160-170-ért. A mézédes mag nélküli mandarint 270-320 forint között mérték. Et­től valamivel olcsóbban juthat­tunk a nem magnélkülihez. A gra- pefruitot 280-ért, a citromot 240- 260-ért adták. A kivi dobozon­ként 240-260 forint volt. A virágok kellemes illata lengte be a piac­csarnokot. A tulipán és a jácint PIACI ÁRAK, KECSKEMÉT FT/KG Sárgarépa 80-120 Gyökér 250-300 Narancs 139-170 Banán Burgonya iü 210240 6070 Paradicsom 420000 Kígyóuborka w 440050 Alma 30120 Fejes káposzta 4050 Kelkáposzta 7000 Fotrás, pmNF0 mellett tegnap már ibolyát és hó­virágot is vásárolhattunk. A tuli­pán szálát 150-ért, a jácintot 100- 150-ért adták. Az ibolya- és a hóvi­rágcsokor egységesen 150 volt. Tegnap a szegfűhöz is kedvező áron juthattunk: 50 forintot kértek száláért. ■ Portrékat keresnek Kari arcképcsarnokot állítanak össze Szeged - Kecskemét Szentmise Nagytemplom _______ A z 1943. január 12-i doni áttörés évfordulója alkalmából szentmi­se lesz holnap 10 óra 30 perckor a kecskeméti Nagytemplomban. A hősi halált halt magyar kato­nákról megemlékező szentmisét Marosi Izidor nyugalmazott váci püspök celebrálja._________■ A prók tánca SZÓRAKATÉNUSZ Ma Aprók tánca lesz a Szó- rakaténuszban Kecskeméten. A gyerekeket fél négytől öt óráig zene, játék, tánc és babakészítés várja. _________________j K ülönleges kéréssel fordul a Petőfi Népe olvasóihoz a Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara. A szegedi intézmény a kolozsvá­ri valamint a szegedi professzo­rok kari arcképcsarnokát szeret­né elkészíteni. Nyolcvannégy már nem élő professzor, illetve a tanszékve­zetők közül még hétnek nem si­került megtalálniuk a portréját. Többek között keresik Kiss Al­bert (Kecskemét, 1874. novem­ber 2. - Lakitelek-Szikra, 1937. július 1.) portréját is, aki előbb a kecskeméti jogakadémia tanára volt, majd egyetemi tanárként a szegedi egyetemen a magánjo­got és a római jogot gondozta. Fontos tisztségeket töltött be 1930-31 között mint dékán, majd 1934-35 között mint rek­tor. Ha bárki tudna segíteni a portré felkutatásában, azt kérik, hogy jelentkezzen vagy írjon a Szegedi Tudományegyetem jog- történeti tanszékének. Cím: 6701 Szeged, Postafiók 454. Illetve jelentkezhetnek a 62/544-412 telefonon, vagy te­lefaxon. Ä DROGOKRÓL. Dr. Vörös Katalin, a kecskeméti Kodály-iskola egykori diákja ma orvosként segíti az intézmény tanulóinak egészségügyi oktatását. A drogok pusztító hatásairól tart előadásokat. Segítségére van dr. Sebők Krisztián jogász, aki a drogok büntetőjogi hátteréről ad tájékoztatást, fotó, bahczik Róbert Százéves a település Alumínium Szabadszállás A foglalkoztatás Szabad- szálláson is gondot okoz. Különösen a szakképzetlen nőknek nehéz munkahelyet találniuk. Ezen segített néhány éve a fővá­rosból idetelepült Csabi Kft. Ám most a minimálbér felemelésével néhány dolgozónak megingott a széke. A varroda tiszta, világos munkahely. Általában fehérne­műket készítenek itt. Férfiatlétá­kat, nadrágokat, jégeralsókat. Persze a szebbik nemnek is ké­szülnek a finom alsóholmik. Sőt már az elkövetkezendő nyárra termelnek. A kánikulára való, a testből sokat mutató pólók gyártása is megkezdődött. Nem okoz gondot az alapanyag, a modell, sőt az sem, hogy tó lesz a vevő. Mint Füstös Istvánná cégtulajdonos el­mondta, minden saját. Tehát ma­guk gyártják az alapanyagokat, s tervezik a módit. Akik pedig a késztermékre várnak, multicégek. Annál nagyobb gond most a mini­málbér. Az asszony csak félhan­gosan meditált, mert mint mond­A lányok-asszonyok munkáját modern gépek segítik. Felvételünkön Nagy Andrea a Rinoldi gumizónál. fotó: p. s. ta, nincs szíve senkit sem elkülde­ni, de vélhetően mégis néhány lánynak-asszonynak nemet kell mondania. Hacsak valamilyen jogszabályba nem tudnak beleka­paszkodni. Most ezen törik a fejü­ket, hiszen nem sok az a pénz, amit itt teljesítménybérben lehet keresni. Az ügyeskezűekkel nincs probléma. De bizony nem min­denkinek egyformán jár a keze. PULAI SÁRA Orgovány Idén ünnepli megalapításának 100. évfordulóját Orgovány. Ba- gócsi Károly jegyző érdeklődé- sünkre elmondta, hogy nagysza­bású programsorozattal szeret­nének megemlékezni az évfordu­lóról. A millenniumi ünnepsé­gekre is idén helyeznek nagyobb hangsúlyt. A millenniumi zászló­átadás június 23-án lesz, amelyet várhatóan Orbán Viktor minisz­terelnök ad át. De ezt megelőző­en is számos kulturális és sport- programot szervez a község. Ha­marosan kezdetét veszi a Cente­náriumi Kupa, amelyen a telepü­lés futballistái mérik össze tudá­sukat. A területi pónifogathajtó versenyen is lehet szurkolni az orgoványi versenyzőkért. ■ Kecskemét Múlt héten beszámoltunk róla, hogy többször is alumíniumlo­pási ügyben kellett nyomozniuk a megye különböző rendőrkapi­tányságainak. Most Kecskemé­ten is akcióba lendültek a fém­tolvajok: 868 ezer forint értékben tűnt el 31 darab alumínium alkat­rész hétfőn hajnalban egy kecs­keméti üzem raktárából. ■ Az EU-csatlakozás folyamatában Milliárdokat hozhat Kecskemétnek az ISPA-pályázat Kecskemét méltán büszke lehet európai uniós programjá­ra és nemzetközi kapcsolataira. Az Európai Uniós Csatla­kozás Folyamatában Élenjáró Város fődíját két éve nyerte el Kecskemét. Azóta a hírős városé az Európa Diploma is, most pedig az Európai Zászló elnyeréséért pályázik Kecs­kemét. Milyen hozadéka lehet hosszú tá­von ezeknek az európai uniós elis­meréseknek, túl azon, hogy Kecs­kemét nevét ismertté teszik Euró­pában? - kérdeztük dr. Szécsi Gá­bor polgármestertől.- Magyarország csatlakozását több pályázati lehetőséggel segíti az Európai Unió. Ezeken a pályá­zatokon sokkal nagyobb eséllyel indulhat az a város, amelyik már rendelkezik EU-s elismeréssel. Kecskemét a hazai városok közt az elsőként nyerte el környezetvé­delmi pályázatával az Európai Uniós Csatlakozás Folyamatában Élenjáró Város fődíját, s ez az elis­merés kétszeresen is fontos volt. Egyfelől azért, mert visszaigazo­lást kaptunk arról, hogy azok a környezetvédelmi programok, be­ruházások, amelyek már elindul­tak, illetve folyamatban vannak, nemcsak hogy megfelelnek az EU- elvárásainak, de elismerésre is méltók. Másfelől ez a fődíj na­gyobb pályázati esélyt jelentett az Európa Diploma elnyeréséhez, il­letőleg az ISPA-pályázatokon való részvételhez.- Az Európa Diplomát Brüsz- szelben tavaly áprilisban Ön ve­hette át. Mivel érdemelte ki Kecske­mét ezt az oklevelet?- Európa Diplomáért azok a vá­rosok pályázhatnak, amelyek je­lentős nemzetközi kapcsolatrend­szerrel bírnak. Sokat tettek és tesznek a testvérvárosi kapcsola­tok ápolásáért, s ezzel is a közös Európa eszméjének megvalósulá­sát szolgálják. Elsősorban arra voltak kíváncsiak Brüsszelben, hogy Kecskemét milyen gazdasá­gi, kulturális és oktatási progra­mokat koordinál, s ezeken a terü­leteken milyen testvérvárosi, illet­ve partnerkapcsolatokkal rendel­kezik.- Az Európa Zászló elnyerésé­hez milyen feltételeknek kell meg­felelni?- Az Európa Zászlóért csak az a város pályázhat, amelyik már ren­delkezik az Európa Diplomával. A pályázat benyújtásáról tavaly dön­tött a testület, a pályázati anyagot január végéig kell elkészítenünk. Ebben a pályázatban is a nemzet­közi kapcsolatok a legfontosab­bak, kiegészítve azzal, hogy a kü­lönböző testvértelepüléseken mű­ködő nonprofit szervezetek ho­gyan dolgoznak együtt, illetve mi­lyen képzési programokat működ­tetnek. Úgy vélem, hogy az Euró­pa Zászló elnyerése még inkább növeli Kecskemét EU-pályázati le­hetőségeit.- Említette az ISPA-pályázatot. Mit hozhat a konyhára ez a pályá­zat?- Az ISPA az Európai Unió elő­csatlakozási alapja. Az EU ezzel a több százmilliárdos pályázati alappal az integrációra készülő, EU-tagságra váró országok infrast­rukturális és környezetvédelmi beruházásait támogatja. Meggyő­ződésem, hogy Kecskemétnek él­nie kell ezzel a lehetőséggel. A ja­nuár 17-ei közgyűlésen dönt arról a képviselő-testület, hogy Kecske­mét és környéke a folyékony hul­ladékkezelési komplex program megvalósításához benyújtja-e pá­lyázatát az ISPA-hoz. A projekt 22 milliárd (!) forintos, s nemcsak Kecskemét, hanem a környező te­lepülések, tehát a kistérség szá­mára jelenthet óriási segítséget a szennyvízcsatornázási, illetve komposztálási program megvaló­sításához. A projekt hároméves, a terveket a Bácsvíz Rt. és a Hori­zontál Kft. készítette. A pályázó településeknek minden évben 30%-nyi saját erőt (ez lehet állami támogatás, önkormányzati hozzá­járulás, illetve lakossági hozzájá­rulás) kell bevállalniuk. Ha a pályázat sikeres lesz, 2002- re Kecskemét területének 70-75%- án már lesz kiépített szennyvízcsa­torna, s ez megfelel az EU-kö- vetelménynek. A fő cél a belváros csatornázása, ha a pályázat sikeres lesz, 2002-re Kecskemét teljes bel­városában kiépül a szennyvízcsa­torna-hálózat. Ma a város területé­nek mindössze 45%-a csatorná­zott, a feladat és a lehetőség tehát óriási. Tíz év munkáját végezhet­jük el a pályázat segítségével két év alatt. Ráadásul úgy, hogy a vá­ros költségvetését sem terheli meg túlzottan a saját erő: éves szinten körülbelül 200-250 millió forint az önkormányzati hozzájárulás mér­téke. A pályázatról várhatóan júli­usban dönt az EU. A másik ISPA-pályázat, amelyet már benyújtottunk, a szilárd hul­ladékkezelési program. Sajnos, a depóniaépítés kikerült a pályázati körből, de benne maradt a kom­posztáló beruházás megvalósítása és a hulladék-újrafelhasználási program. E két célra nyújtottunk be pályázatot, 1,2 milliárd forint összköltségvetéssel. Ha ez a pá­lyázat is sikeres lesz, az a depóni- aépítésnek - amely önkormányza­ti beruházásként valósul meg - is jelentős segítséget jelent - mondta végezetül dr. Szécsi Gábor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom