Petőfi Népe, 2001. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-13 / 11. szám

2001. Január 13., szombat HAZAI TÜKÖR VILÁG TÜKÖR Petőfi Népe - 5. oldal A műkincsek sorsa jogi kérdés Oroszország kiemelt figyelmet szentel a közép-európai térség helyzetének Budapest Új konzuli megállapodást és a két tárca közötti együttműködésről szóló szerződést írt alá pénteken Igor Ivanov orosz és Mar- tonyi János magyar külügy­miniszter. A találkozó után a két miniszter arról számolt be, hogy mindkét részről megvan a politikai akarat a kapcsolatok dinamizálására, amihez adottak a külső és a bel­ső körülmények. Martonyi Já­nos hangsúlyozta: Magyarország örül annak, hogy Oroszország figyelmet fordít a közép-európai térségre. A külügyminiszter fel­hívta a figyelmet: várhatóan feb­ruár végén, március elején kerül sor a magyar-orosz kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság ülésére, amelyet az orosz mi­niszterelnök budapesti látogatá­sa követ, és újabb magas szintű tárgyalásokra is van lehetőség. Igor Ivanov leszögezte: jelen­leg nincs olyan probléma a ma­gyar-orosz viszonyban, amely hátráltatná a kapcsolatok bővíté­sét. Az orosz diplomácia vezető­je fontosnak nevezte, hogy Ma­gyarország európai uniós csatla­kozása ne fékezze, hanem éppen ellenkezőleg, dinamizálja a ma­gyar-orosz gazdasági kapcsola­tokat. Kérdésre válaszolva Igor Iva­nov kifejtette azt a véleményét, miszerint a második világháború után a Szovjetunióba került ma­gyar műkincsek sorsáról átpoliti- zálás nélkül, a kérdést jogi ala­pokra helyezve kell dönteni, mindkét fél számára elfogadható megoldást kell találni. Martonyi János ezzel kapcsolatban közöl­te: folytatni kell az eszmecserét a műkincsekről, ezért célszerű volna, ha a közeljövőben ismét összeülne az üggyel foglalkozó restitúciós bizottság. Igor Ivanovot fogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök. Az orosz külügyminiszter találko­zott Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is. ■ A két külügyminiszter konzuli megállapodást írt alá Budapesten. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Ápolónők ki- és bevándorlása Fokozódnak a bérfeszültségek, az orvosnak bírói fizetés járna Életek múlhatnak a rosszul fizetett ápolónők gondos, áldozatos munkáján. fotó: ejropress/kallus györgy A kórházak pontosan még nem tud­ják, hogy januárban mennyi pénzt kapnak a fizetésemelésekre. A 40 ezer forintos minimálbért először feb­ruár elején kell kifizetni a dolgozók­nak - tudtuk meg dr. Ajkay Zoltántól, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. Budapest 2001. január 1-jétől a megemelt mini­málbért minden dolgozónak meg kell adni, ami az egészségügyben az ala­csony bérek miatt csaknem 800 ezer főt érint. Dr. Ajkay Zoltán szerint a mini­málbér-emelés várhatóan további fe­szültségeket okoz a kórházi szektorban. A 10-15 éve dolgozó szakképzett sze­mélyzet fizetése ugyanis alig haladja majd meg az újonnan belépő szakkép­zetlenekét. Az intézményekben igen széles az a kör, amelynek bérbesorolása 45-50 ezer forint közötti. Náluk az ará­nyos fizetésemelésre feltehetően nem lesz kellő fedezet, hiszen a kötelező béremelések kimeríthetik a keretet.- A nővérhiány egyre nehezebb helyzetet teremt. Mostanában az a hír járja, hogy Kárpátaljáról jönnének az alacsony bérért is szívesen dolgozó ápolónők.- Az ország bizonyos térségeiben valóban olyan súlyos gondok vannak, amelyeken enyhíthetne az áttelepültek alkalmazása - mondja Ajkay doktor. - Azért használom a feltételes módot, mert egy ilyen megoldásnak számos há­tulütője is van. A betegellátásban töké­letes nyelvtudásra van szükség, tehát csak a magyar származásúak jöhetnek szóba, illetve azok, akik hajlandóak megtanulni a nyelvet. Ezen felül még el kell sajátítaniuk a magyarországi kór­házi ellátás gyakorlati fortélyait, szabá­lyait is.-Mi a véleménye arról, hogy orvosain­kat Norvégiába, nővéreinket pedig Olaszországba csábítják?- Mindkettőt rendkívül veszedelmesnek tartom. Az európai nyitás viszont egy­értelműen magával hozza a dolgozók elvándorlását. Ezeket a folyamatokat csak az egészségügyi jövedelmek javításával lehet megállítani. Az orvo­soknak az azonos korú bírókéval meg­egyező, havi 150 ezer forint feletti bért kellene fizetni, míg a három műszak­ban dolgozó nővéreknek legalább havi 100 ezer forintot. n.zs. ÚJ BIZOTTSÁG. Január 24 én kezdi meg működését az országgyűlési képviselők va­gyoni helyzetét vizsgáló parla­menti bizottság - közölte Ré- pássy Róbert, a testület fide- szes elnöke pénteken. Közlése szerint a bizottság első ülésén várhatóan megfogalmazzák azt a felhívást, amelyben min­den képviselőt felszólítanak arra, hogy bocsássák a testü­let rendelkezésére a grémium által kért iratokat. EGYEZTETÉS. Az MSZP or­szággyűlési képviselőcsoport­jának vezetője szerint február első felében kerülhet sor a legnagyobb kormányzópárt frakcióvezetőjével tervezett egyeztető megbeszélésére. Nagy Sándor pénteki, debre­ceni sajtótájékoztatóján úgy vélte: Orbán Viktor kormány­főt is felelősség terheli azért, hogy a Fidesz gyakorlatilag ki­vonult az agráriumból, s ily mértékű válsághelyzet állha­tott elő a magyar mezőgazda­ságban. DÁVID A JELÖLT. Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum országos választmá­nyának mai ülésén nyilatko­zik hivatalosan arról, hogy is­mét vállalja-e a pártelnöki tisztségre a jelölést - jelentet­te be Csáky András pénteken. Az országos választmány el­nöke megerősítette azt a ko­rábbi hírt, amely szerint több mint 400 szervezet Dávid Ibo­lyát jelölte a pártelnöki tiszt­ségre, mindössze két szerve­zetnél történt kettős jelölés. A NAGYVÁRADI rendőrség elfogta azokat a tetteseket, akik a múlt hét végén ellopták a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat vezetőjének táskáját, benne Kozma atya diplomáci­ai útlevelével, irataival és pén­zével. Az elkövető öt székely­hídi roma volt, de nem a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat gépkocsijából, hanem a nagy­váradi római katolikus püs­pökség rezidenciájának egyik szobájából emelték el a tár­gyakat. A rendőrség ugyanak­kor a borsi határátkelőnél tör­téntekről azt állítja: az inci­densre nem a határ romániai oldalán került sor, és a táma­dást maga az atya sofőrje sem tudja tanúsítani. BELGRÁD álláspontját némi­leg korrigálva a hágai törvény­szék által háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök sorsával kapcsolatban Momcsilo Grubacs jugoszláv igazság­ügy-miniszter elismerte: a ju­goszláv alkotmány nem aka­dálya Milosevics esetleges ki­adatásának. Különleges ügyek az ügyészségen Ezentúl a Kiemelt Ügyek Osztálya foglalkozik a Legfőbb Ügyészségen belül a nagy horderejű, különösen veszélyes vagy a közvélemény élénk érdeklődésével kísért bűn­ügyekkel. Az ügyészi szervezet átalakításától a bűnözés új formáival szembeni eredményesebb fellépést várják. Budapest Magyarországon a bűnözés jel­lege megváltozott, átrendező­dött. A gazdasági, az informati­kával összefüggő, a bűnszövet­kezetben elkövetett, illetve a kor­rupciós bűncselekmények új for­mái terjednek, A Polt Péter ve­zette Legfőbb Ügyészség szerve­zeti átalakításáról informáló el­képzelés szerint az új típusú, maffia jellegű bűnözés elleni ha­tékony fellépés igényli a Kiemelt Ügyek Osztályának, valamint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnak a felállítását. A január elsejével megalakí­tott Kiemelt Ügyek Osztálya vala­mennyi nyomozó hatóság előtt folyó, bármely ügyet magához vonhat. így a kiválasztott bűn­ügyek a rendőrségtől, a Vám- és Pénzügyőrség­től, az APEH-től és a Határőrségtől is a Leg­főbb Ügyészségen ala­kult osztályon köthet­nek ki. Az új részleg megbízott vezetője sze­rint az általa irányított részleg foglalkozhat például a kiemelkedő gazdasági súlyú, vagy a rendkí­vül bonyolult, szerteágazó bűn- cselekményekkel, de elég in­dok lehet a kárösszeg nagysága vagy az elkövető személyének közismertsége is - mondta Cse­rei Gyula. Az ügyész közölte lapunkkal, hogy sem az új osztály pontos feladatköre, sem az ott dolgozó ügyészek létszáma nem ismert még pontosan. Ezért csak elkép­zelését osztotta meg akkor, ami­kor a folyamatban lévő ügyek kö­zül a Postabankkal kap­csolatos eljárást nevez­te meg olyan ügyként, amely az elsők között kerülhet a részleg elé. Az előbb említettek mellett a szervezett bű­nözéssel kapcsolatba hozható eljárások, vala­mint a jelentősebb kor­rupciós, hivatali vesz- tegetéses büntetőeljárások nyo­mozása feletti koordináció tar­tozhat az új ügyészségi osztály hatáskörébe. HORVÁTH MAGDOLNA Drágul a baromfihús is Budapest Mintegy 15 százalékkal emelkedhetnek az idén a baromfitermékek nagyke­reskedelmi árai. Bizonyta­lan, hogy elviselik-e ezt az emelkedést a fogyasztói árak, hiszen a tavalyi év második felében már jelen­tős volt az árnövekedés. Vannak olyan kiskereskedelmi egységek, ahol már január első napjaiban érezhető volt némi, 4-5 százalékos drágulás a ba­romfitermékek között, így most akár 100 forintos fogyasztói ár­különbségek is előfordulnak - tájékoztatta lapunkat a Barom­fitermék-tanács elnöke, Takács László. Az idei évre tervezett áreme­lés mértéke 15 százalék körül alakul, s az első lépésben 5-6 százalékkal emelkedhetnek a nagykereskedelmi árak. A má­sodik szakaszban - ami május­június környékén várható - ha­sonló mértékű drágulásra lehet számítani. Hozzátette: persze jelentős különbségek lehetnek az egyes régiók és városok között, szinte biztosra vehető a Balaton-parti és a Borsod megyei árak közti különbség. Az indokok között elsőként a takarmányárak tavalyi 40 szá­zalékos drágulását emelte ki az elnök, s hozzátette, a tápárak ennél még tovább is emelked­hetnek. E két kiadás adja az előállítá­si költségek csaknem kéthar­madát. Ám nem lehet figyelmen kívül hagyni a gázolaj árának növekedését sem, ami a jelen pillanatban még a 95-ös benzin árát is meghaladja. A korábbi években ilyen ext­rakiadás nem volt. Takács meg­jegyezte: a multik diktálta ver­seny is fokozatosan lenyomja az árakat. Összehasonlításként és elvárásaikat megfogalmazva az elnök elmondta, hogy míg a bé­rek hétszeresére nőttek az el­múlt 10 év folyamán, addig a csirke ára alig háromszorosára. Tavaly a pulykamell és a -fiié volt a sláger a piacon, a csirke iránti kereslet csökkent. Az árak ezzel együtt mintegy 15 száza­lékkal lettek magasabbak július­ban. S úgy tűnt, a fogyasztók elfogadták a drágulást - teszi hozzá Takács. Tavaly 180 milli­árd forintnyi bevételre tett szert az ágazat, ami az előző évhez képest 20 százalékos növeke­dést jelent. A belföldi piac 6-7 százalékkal nőtt, ellenben ugyanilyen mértékben csökkent az export. icsernyánszkyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom