Petőfi Népe, 2000. október (55. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-26 / 251. szám

AZ EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN Petőfi Népe - 7. oldal 2000. Október 26., csütörtök A nagyobb birtok versenyképesebb A csatlakozás után kiszámíthatóbbá válik a gazdálkodás Hátrányok és előnyök. Ezeket kell mér­legelnie a magyar diplomáciának, ami­kor a csatlakozás agrárkérdéseit tár­gyalják Brüsszelben. Vajon mit hoz a térség termelőinek az uniós tagság? Milyen Is a mezőgazdaság helyzete a csatlakozás előtt? Erről kérdeztem Madari Jenőt, az FVM megyei hivatalá­nak vezetőjét. Agrárvilág ___- A klasszikus magántermelés csak tíz évre tekint vissza. A nyugati gazdáknak velünk szemben többgenerációs előnyük van. Me­lyek azok a hátrányok, amelyeket be kell hozni?- A hátrányok részben a specializáció hiá­nyából erednek. Az EU-tagországokban például az állattenyésztés esetében erőtelje­sebb a koncentráció, mint nálunk. A sertés­vagy a szarvasmarhatelepek nagyméretűek. Alacsonyabb költséggel nagy mennyiségű árut tudnak előállftani. Nálunk még inkább a vegyes gazdálkodás a jellemző forma - mondja Madari Jenő. - Azaz a növényter­mesztés mellett az állattenyésztés is döntő egy gazdaság életében. De ez a magyar fej­lődésből eredeztethető. Ennek ellenére már nálunk is megjelentek a kedvező előjelek. Azaz nő a tőkeerős vállalkozások száma.- Van-e annak jelentősége, hogy valaki ős­termelőként, esetleg magánvállalkozóként kft.-ben, bt.-ben, szövetkezetben termel?- Nincs. Valójában nem meghatározó az a kérdés, hogy milyen gazdálkodói formában haladunk az uniós csatlakozás felé. Az hogy ez magán- vagy társas gazdálkodási formát jelent, tulajdonképpen nem döntő. A nagyságrend az, ami alapvetően a meg­határozó. Az a fontos, hogy egy-egy gazda­sági egység olyan méreteket érjen el, amely egy adott tulajdonosi körnek - család be­fektetői kör - a megélhetését biztosítani tudja.- Léteznek-e olyan felmérések, melyek a mi­nimális birtoknagyságokra készültek? Vagy­is hány hektáros birtokméret szükséges ah­hoz, hogy egy család szőlő- vagy gabonater­mesztésből nyugodtan meg tudjon élni? Bács-Kiskunban a KSH felmérése alapján 3,45 hektár az átlagos családi területnagy­ság. Az EU-ban ugyanez 17 hektár.- Ilyen limitek, felmérések nincsenek. A nagy kérdés az, hogy mi a termelés iránya. Ha valaki azért termel kalászos gabonát, hogy a meglévő állatállományt ellássa, ak­kor elég néhány hektár. De akkor a megél­hetés fő forrása nyilván az állattenyésztés. Ez esetben a növénytermesztés kiszolgálója az állattenyésztésnek. Ha a termesztés irá­nya gabona, akkor nagyobb nagyságrendet feltételez a családi bir­tok vagy a bérelt föld mérete.- Lehetnek-e előnyei a csatlakozásnak?- Mindenütt kiszámít­ható gazdálkodást je­lent majd a csatlako­zás. Ám tudni kell, hogy a gaz­dálkodást értékesítési lehetőségek nél­kül nem lehet elképzelni. Ez értékesí­tő szervezetek létrehozását feltételezi.- Gyakran olvasni és hallani, hogy a nyugati gazdák különböző szövetkeze­tekbe tömörülnek. így jobb pozíciókat tudnak kiharcolni a piacon. Kevésbé kiszolgáltatottak a kereskedőknek. A magyar gazda hajlandó-e érdekei vé­delmében szövetkezni?- A magyar mentalitás nagyon vegyes. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy csak tíz évvel vagyunk a rend­szerváltás után. De elindult valami. Ám visszatérve a kérdésre, az unióban a lényeg a következő: a termelés formái magántulaj­don keretei között működnek. Az alap­anyag feldolgozása, értékesítése olyan for­MADARI JENŐ az FVM-hivatal vezetője 1942-ben született Kecskémé­ten. jiljptj Kertészeti főiskolát végzett. Nagyüzemekben dolgozott ve­, 7 1 zetőként. 1991-től az FM, illetve az FVM Bács-Kiskun Megyei Hivatalának vezetője. Nős, két gyermek apja. mában történik, amelyben a termelők már saját érdekeiket tudják érvényesíteni. Ter­melni mindenki tud, feldolgozni, értékesí­teni nem annyira.- Mi várható a csatlakozáskor?- A megye három nagy területből áll. A Bácskában alapvetően a családi alapú kö­zépbirtokok állattenyésztési-növényter­mesztési profillal maradnak fent. A Duna- melléki rész hagyományosan a szántóföldi zöldségtermelés - paprika, paradicsom, le­vélzöldségek stb. - hazája. Itt már az inten­zívebb termesztés miatt kisebb nagyságú birtokok is megélhetést biztosíthatnak. Emellett van a homokhátsági rész: itt a ve­gyes gazdálkodás lesz a jellemző. Ez a leg- tanyásabb rész. Várhatóan itt a tanyasi tu­rizmus terjed el. Itt nem várható olyan üze­mi méretek kialakítása, mint a Bácskában, hanem a több lábon álló kisgazdaságok lé­tezése lesz valószínűleg a jellemző még hosszú éveken át - mondotta végül Madari Jenő. BÁRTA ZSOLT BIRTOKVISZONYOK BÁCS-KISKUNBAN, AZ EGYÉNI GAZDASAGOK ÁLTÁL MŰVELT FÖLDTERÜLETEK 0,1-1 ha 1-10 ha 10-100 ha 100 ha felett fmrá»; KSH ___ b irtokosok arányi 60,6% 32,6% 0,3% birtokosok száma 56.954 30.669 6,213 322 Európa-nap a turizmus jegyében KrrrkbgyhAza Bács-Kiskun megyében e hónap elején négy helyszínen rendez­tek Európa-napot. Valamennyi célja az volt, hogy a polgárok tá­jékozódjanak a csatlakozás kér­déseiről. A településeknek alkal­muk nyílott a széles körű bemu­tatkozásra. Kerekegyházán az utóbbi időkben - éppúgy, mint a világon - a turizmus rohamosan fejlő­dött. Éppen ezért nemzetközi tu­risztikai konferenciát szerveztek. Ott volt H. E, Eckhard Jaedtke, az EU-bizottság magyarországi delegációjának tanácsosa. Hang­súlyozta, hogy az uniós csatla­kozást érintően hazánknak van a legnagyobb támogatottsága. Emellett kiemelte, hogy Európá­nak is szüksége van Magyaror­Eckhard Jaedtke tanácsos tart előadást a csatlakozásról. Középen Czakó István pol­gármester, mellette Endre Sándor megyei elnök a felvételen, botói p. s. szágra. Svédország nagykövet- ágat számokkal is igazolta. Míg ségének tanácsosa a turizmust 1996-ban a világ turizmusának mint rohamosan növekvő ipar- összforgalma 420 milliárd dollár­ra rúgott, mára már 900 milliárd dollár fölé nőtt. Az előrevetített adatok szerint tíz év múlva ez a szám az 1500 milliárd dollárt is elérheti. A házigazda Czakó Ist­ván polgármester, aki Kerekegy­háza és térségének vonzerejét a természeti környezetben hatá­rozta meg. Itt megmaradt a ko­rábbi tanyarendszer, ahol élet is van. Nagy értéke e vidéknek az ősborókás, az ősgyep, a Kiskun­sági Nemzeti Park része, a bio­szféra rezervátum. Mint a nagy­község elöljárója mondta, Fülöp- házával, Ágasegyházával közö­sen kiváló lehetőségeik vannak a lovas-, a tanya- és az ökoturiz­mus terén, kihasználva hozzá a megyeszékhely kultúráját. Min­den bizonnyal ennek is köszön­hetően évente több ezer vendég érkezik Kerekegyházára. p.b. Aorárutunk Európába * Aorárutunk Európába ■ Agrárutunk Európába « Aorárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás után? 10. Méztermelés Jó felvevőpiaca lehet az EU a magyar méznek. A közös­ség mézigényének felét kül­földön vásárolja. A világ méztermelése éves szinten mintegy 1,2 millió tonna kö­rül mozog. Az Európai Unió Kína után a méz második legnagyobb termelő­jének számít. A termelés az időjá­rási viszonyoktól függ. Az EU évente 110-130 ezer tonna mézet állít elő. A tagállamok közül a leg­jelentősebb termelők Spanyolor­szág, Franciaország, Görögor­szág, illetve Németország. Az Európai Unióban előállított méz­nek több mint kétharmada vegyes virágméz. Az EU egy főre jutó fo­gyasztása 0,7 kilogramm évente. A belső termelés csak felét fede­zi a tagállamok szükségleteinek. Mintegy 120-140 ezer tonnát kül­ső, így többek között magyar pi­acokról kénytelenek beszerezni. A magyar méztermelés kedve­ző időjárási feltételek mellett meghaladja az évi 16 ezer tonnát. A hazánkban előállított méz 80 százaléka kerül exportra. Ebből is kimagaslóan magas az akác­méz aránya. Arra való tekintettel, hogy az EU egyik legjelentősebb mézex­portőre vagyunk, illetve az a kö­rülmény, hogy az EU szükségletét belső termeléssel biztosítani nem képes, az egyik legkurrensebb árucikkünkké válhat a magyar méz, ha vámkorlátok feloldásra kerülnek. A jelenlegi nagyobb ex­portnak is ez a leglényegesebb kerékkötője. A méz európai uniós szabályozásáról tudni kell, hogy az EU mézre exporttámogatást nem ad. Az egyéb támogatási cé­lokra évente 15 millió eurót biz­tosít, melyből csak olyan terme­lő részesedhet, aki legalább 150 méhcsaláddal rendelkezik. A méztámogatás legfontosabb ele­mei: a méhészegyesületi támoga­tás, a varros atka és más méhbe- tegségek elleni védekezés költsé­geire, a vándoroltatás körülmé­nyeinek javítására, a laborvizsgá­latokhoz szükséges eszközök be­szerzéséhez, a minőségjavító cél­lal folytatott, kutatási célú progra­mokhoz nyújtanak támogatást. A közösség a mézre 1974-ben adott ki minőségi előírásokat. Ezen túl a mézre nincsenek ter­melési korlátozások, nincs ársza­bályozás, és nincs központi inter­venciós felvásárlás. Lényegében a termelőknek és az általuk létre­hozott szakmai szövetségeknek az 1974-ben kiadott előírásokat kell betartani, amelyet a magyar méztermelők a Magyar Élelmi­szerkönyv 1997. január 1-jétől ha­tályos 1-3-74/409 számú előírá­sában találnak meg. Érdemes még megjegyezni, hogy az EU- ban kb. 435 ezer méhészből - te­kintettel arra, hogy a támogatás csak 150 méhcsaládon felül adha­tó - 13 ezer méhész tartozik a nem hobbi kategóriába. KISSNÉ KOLLÁR ESZTER a műfű Testvérkapcsolat születőben Finn tanárok jártak Kecskeméten Testvériskolai kapcsolat Megismerni egymás életét. Ez a gondolat lehet az alap­ja egy most alakuló finn­magyar kapcsolatnak. A hó­nap közepén finn tanárok jártak Kecskeméten. A Kato­na József Gimnázium és a joutsenói középiskola kö­zött valami elkezdődött. Bár távolra szakadtak tőlünk a finnek, azért a rokoni szálak tu­data mindkét nemzet tudatában létezik. Ennek erősítése, egymás kultúrájának, életének a felfede­zésé vezette azt a 17, Suomiból Kecskemétre ellátogatott tanárt, akik öt napot töltöttek városunk­ban a múlt héten. Konkrétan azért jöttek, hogy a Katona Jó­zsef Gimnázium és Joutseno finn város középiskolája között testvériskolai szálakat alakítsa­nak ki. A csoportból négyen nyi­latkoztak lapunknak. Joutsenóból Aapo Ropponen igazgató és Tiina Kähkönen an- golnyelv-tanárnő, míg a szom­szédos város, Lappeenranta kö­Az ötlet még 1993-ból ered. Hét éve ugyanis Joutsenóból a nyár elején már érkezett a me­gyeszékhelyre 20 finn diák. Ak­kor a fiatalok egy hétig iskolába jártak, egy hétig pedig kirándul­tak. A mieink augusztus végén viszonozták a látogatást. A finn vendégek elmondták, hogy otthon már elkezdték a szervezést. Hamarosan együtt küldik el Brüsszelbe a nyomtat­ványokat. Ha az unió fővárosá­ban anyagilag támogatják a kö­zös elképzeléseket, akkor jövő szeptember elején a finn diákok jönnek hozzánk, a mieink pe­dig az azt követő évben viszo­nozzák a látogatást. Addig per­sze 20-20 diáknak, családnak fel kell levélben vennie a kap­csolatot. Baltás Dániel, a Katona József Gimnázium igazgatója bizako­dással nyilatkozott a kezdemé­nyezést illetően. Mint mondot­ta, angolul tanuló diákjaik szá­mára kiváló nyelvgyakorlatot je­lent majd a finn tanulókkal tör­ténő találkozás. Másrészt a gye­rekek egy fejlettebb civilizációt A vendégek a szerkesztőségben. Tiina Kähkönen, Aapo Ropponen, Korom Gábor tolmács, Markku Tani és Yrjö Viitikko. fotó. b. zb. zépiskoláiból Yrjö Viitikko, és ismerhetnek meg a leendő ta- Markku Tani érkeztek a hírős vá- nulmányi kirándulások során, rosba. A látogatás végén lapunk és a gyermekkorban kötött ba- munkatársának elmondták, hogy • rátságok egy életre szóló em- a kapcsolatkiépítést a Lingua E léket jelentenek majd minden projekt keretén belül az Európai család számára. Unió is támogatja. ___________________bartaesolt G yengülő konjunktúra Németország A német gazdasági kon­junktúra gyengülésére szá­mít az ország hat vezető gazdaságkutató intézete. Az erről szóló jelentést kedden tárták Berlinben a sajtó elé. Eszerint az idei évre jósolt 3,0 százalékos növekedés után 2001-ben csupán 2,7 százalékkal fog bővülni a német gazdaság teljesítménye. A visszaesés elsődleges okát egybehangzóan a magas kőolaj­árakban jelölték meg. Ezzel pár­huzamosan az infláció jövőre mérséklődni fog: az idei évre várt 1,9 százalék helyett jövőre csupán 1,7 százalékos lesz - jó­solják a szakértők. Ez is csak­nem háromszorosa a tavaly ki­mutatott 0,6 százalékos pénz­hígulásnak. A munkanélküliség terén to­vábbi kedvező tendenciára szá­mítanak: az idei, éves átlagban 9,2 százalékos mutató jövőre átlag 8,5 százalékra fog mérsék­lődni szerintük. Sorozottak helyett profik Olaszország Az olasz szenátus kedden elfo­gadta azt a törvényt, amelynek értelmében megszüntetik, fel­függesztik a kötelező sorkato­nai szolgálatot. Az új törvény értelmében hét éven belül telje­sen megszűnik a sorozás. Áz 1985-ös lesz az utolsó olyan év­járat, amelynek tíz hónapra még be kell vonulnia a seregbe. 2007-re az ország teljesen átáll a hivatásos hadseregre. ________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom