Petőfi Népe, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

☆ ír ☆ a ranis __________Hétköznapi Európa_________ A merika messze van Nagyon érdekes dolog ez az Európa. Mi azt mondjuk, hogy bele kell menni, meg hogy ha­ladunk felé, még azt is, hogy benne vagyunk. Valamiféle minősítést jelent ez. Európa. A kulturális csúcspont, bŐ9ég, jólét, gazdagság, nevető gyer­mekarcok. Európainak lenni azt jelenti, hogy te már vagy valaki. Egy megállapodott, tisztességes polgár, akinek van becsületes jövedelme, olvas könyveket, jár színházba, mú­zeumba, és még a feleségét se veri túl gyakran. Él szabad­ságjogaival, maga választja a számára legkiválóbb képvise­lőket, sőt sztrájkolhat is, ha úgy szottyan kedve. Az em­bert ezek után majd szétveti a nagy kívánás, hogy ő is euró­pai lehessen. És teljes joggal. Csakhogy mindezt Ameri­kából egész másként látják. Ahogy mi az amerikaiakat kis­gyereknek tekintjük - nem is ok nélkül -, ők meg folyama­tosan mosolyognak rajtunk. Illetve egész Éurópán. Nem értik, hogy ezen a szűkre szabott kontinensen különböző népek mit erőlköd­nek már évszázadok óta. Sze­gények. A szó átvitt, és az amerikaiak szemében a szó szoros értelmében egyaránt. A leggazdagabb amerikaiak át­jönnek megnézni néhány ka­tedrálist, egy-két múzeumot, megkóstolják az éttermi kíná­latot [hal, rák, libamáj, vörös­bor stb.) aztán hazamennek, és azt mondják, hogy: ez olyan nagy dolog? Ameriká­ban ugyanis magasabbak a há­zak, meg az életszínvonal is, az autók köbtartalmáról már nem is beszélve. Tágasabbak a mezők, magasabbak a hegyek, a benzint is gallonban mérik, ami ugye eleve több, mint a liter. Elvitathataüan az ameri­kai előny ilyen szinteken. Aztán mégis minden más. Ugye bennünket magyarokat is mennyire bánt, ha lenéz­nek? A mi irodalmunk, festé­szetünk, építészetünk nem európai? Akkor micsoda? Amerikában egy százéves házhoz már turistacsoporto­kat vezetnek, mint másutt nem látható régészeti lelet­hez. Európában fiatalnak szá­mít egy ilyen épület. Magyar- országon az iskolában a gye­rekek kívülről fújnak olyan verseket, melyeket magyar emberek írtak négyszáz évvel ezelőtt. Amerikában? Már a múlt század is régi korokat idéz. Miért mondom mindezt? Mert büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. És mint ilyen - európai. _____ -HÁMORI­K evesebb az állástalan Könnyebb elhelyezkedni, ha pörög a gazdaság Munkanélküliség Hét év óta a legalacsonyabb szintre jutott az idei év elején a munkanélküliség a 11 tagú euróövezet államaiban: január­február hónapban 9,5 százalé­kot mért az EU statisztikai ható­sága. A megfigyelők abból a tény­ből indulnak ki, hogy a március előtti 12 hónapból 9 esetben mérséklődött a munkanélküli­ségi ráta. Arra számítanak, hogy az év végére az euró-régió álla­maiban a munkanélküliek ará­nya akár 9 százalékosra is csökkenhet. E becslést a jelenleg is kedvező gazdasági konjunk­turális helyzetre alapozzák. Ar­ra, hogy a tavalyi 2,2 százalékos növekedéssel szemben az EU- ban a gazdaság 3 százalékos bő­vülésére számítanak. Az Európai Unió államai kö­zül Spanyolországban a legma­gasabb, 15,2 százalékos, míg Luxemburgban a legkisebb, 2,2 százalékos a munkanélküliség. Januárról februárra a jelentő­sebb tagországokban szintén csökkent: Németországban pél­dául 8,5-ről 8,4 százalékra, Franciaországban pedig 10,5-ről 10,4 százalékra. Az EU-ban egyébként 1994-ben mérték a legmagasabb arányú munka- nélküliséget, ezen év májusá­ban 11,8 százalék volt. Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Versenyben maradni a borpiacon A kunsági borok jövője a szőlészektől és a borászoktól függ KOVÁCS LÁSZLÓ 1932-ben született Gyenesdiáson. 1954-1960 között Tiszakécskén, az Állami Gazdaságban dolgozott. 1967-1990 között a Kiskunsági Mg. Szövetség munkatársa volt. 1969: a Kertészeti Egyetemen szerez oklevelet. 1989: alapítója az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületének. 1995: a Kunsági Borvidék hegyközségi titkára. Kunsági Borvidék Mi lesz a sorsa a Kunsági Borvidéknek, ha belépünk az unióba? Versenyképes marad-e a helyben termelt bor? Esetleg kiszorítják a hasonló kaliberű olasz, spa­nyol, francia italok a mi ter­mékeinket? Egyebek mellett erről beszélgettünk Kovács Lászlóval, a Kunsági Borvi­dék Hegyközségi Tanácsá­nak titkárával. Kovács László szerint nem kell félteni a kunsági könnyű borokat a versenytől. A hasonló kaliberű nyugati termékekkel szemben talpon tudnak maradni a ver­senyben. Ugyanakkor a borá­szok és a szőlészek között erő­teljesebb együttműködést kell ki­alakítani. Mint mondotta, az in­tegrációt szorosabbra kell fűzni. Ez pedig részben a bizalomtól is függ. Azaz attól, hogy a termelő időben megkapja a tisztességes árat a szőlőjéért a felvásárlótól. A borász pedig jó minőségű, meg­felelő időben szüretelt alapanya­got kapjon a gazdáktól. Hogy mennyire is fontos a bi­zalom, arra egy érdekes példát hozott. Franciaországban, Elzász egyik településén látogatták meg egy szakmai kiránduláson a bo­rászatokat. Az egyik ház falára egy szám - 1456 - volt felfestve. - A helyi borász családja ettől kezdve foglalkozik borkészítés­sel - mondta a kísérőjük. - 25 hektáron termeszt szőlőt, és a szomszédok 200 hektárjának a termését is ő dolgozza fel. Szer­ződés nincs a borászatok és a szőlőtermelők között. A megálla­podást a hagyomány helyettesíti. Pontosabban az, hogy a szülők, a nagyszülők, a dédszülők s a töb­bi felmenők évszázados termelé­si kapcsolatban éltek, élnek egy­más mellett. így a borász tudja, hogy kitől milyen minőségű alap­anyagot várhat az ősszel. A szőlé­szek pedig tisztában vannak az­zal, hogy a borász időben fizet, s a lehető legma­gasabb árat ad­ja a termésért. Ez az évszáza­dos kapcsolat­rendszer-stabi­litás hiányzik nálunk. Korábban ugyanis létezett egy biztos in­tegrációs rend­szer. Ez mára megszűnt. Űjra kell építeni - mondja Kovács László. • Ha belépünk az EU-ba, akkor kemény versennyel kell szembe­sülniük a bortermelőknek. A kunsági borok kétharmada asz­tali és tájbor, míg egyharma- da meghatározott termőhelyről származó minőségi bor. Minden italnak a maga területén kell ver­senyeznie. Az uniós bortermelők nagy ré­sze már korszerű eljárással és eszközökkel állítja elő az italokat. Ennek az egyik részfolyamata például az irányított erjesztés - mondja a szakember. Az erjesz­tés során keletkező hő egy részét elvonják. Kb. 20 fok hőmérsékle­ten - fajtától függően ez valami­vel több vagy kevesebb is lehet - történik az erjesztés. Egyebek mellett ez is közrejátszik abban, hogy a termék megőrzi a gyü­mölcs ízét. Jó minőségű termé­ket lehet előállítani így a Kunsá­gi Borvidékről szedett szőlőből - mondja beszélgetőpartnerem. A talpon maradás érdekében a Kunsági Borvidék borászatai kö­zül többeknél - régieknél és az újaknál is - korszerű technológiá­val történik a bortermelés, de ko­rántsem olyan arányban, mint az szükséges lenne. A termékek 80 százalékát itt­hon fogyasztják. Kb. egyötöde ta­lál piacot külföldön. A termelők bíznak abban, hogy a csatlakozás nem húzza ki a lábuk alól a talajt. De tudják, hogy kemény verseny­ben kell helytállniuk az itthoni piacon is. Bíznak a jövőben... Ezt támasztja alá az is - mond­ja Kovács László -, hogy mint­egy 5000 hektár új ültetvény te­lepítésének a tervét jelezték a következő tíz évre. Ebből 4500 hektáron a következő évtizedben tíz szőlőfajtában gondolkodnak, melyből nyolc a Cserszegi fűsze­res, a Kékfrankos, a két Caber­net, a Rajnai rizling, az Olasz riz- ling, a Chardonnay és a Zweigelt. Ezek igazán versenyképes termé­kek minden piacon. A Bianca és a Kunleány pedig asztali és táj­bornak lesz jó. Kovács László a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy az uni­ós csatlakozás után legfeljebb akkora területen lehet szőlőt ter­meszteni, mint amekkorán a csat­lakozás pillanatában folyt a mű­velés. Bővíteni a termelést, azaz újabb területeket befogni nem le­het. Lehet viszont újratelepíteni az ültetvényeket a piac igénye szerint. Ezt mindenképpen szem előtt kell tartamuk a termelők­nek. Addig kell lépniük, ameddig nem lépjük át az unió küszöbét - mondotta végül a szakember. BARTA ZSOLT SZŐLŐ* ÉS BORTERMELÉS AZ EU-BAN ÉS NÁLUNK 1996 Terület ezer ha Termés Termés Export Import Forrás: PN ezer q ezer hl ezer hl ezer hl A Kunsági Borvidéken 25.590 hektáron termesztenek szőlőt. A legnagyobb területű szőlőtermesztő vidék. Északon a határ a Csepel-szigeten, Heves városánál, délen Kunbajánál húzó­dik. A hegyközség tanácsa 33 ezer 250 tag érdekeit képvise­li. A tagok 67 hegyközség 97 településén tevékenykednek. Becslések szerint kb. 100 ezer embert érint a bortermelés alakulásának kérdése. Kb. 6000 tag foglalkozik borelőállítás­sal. Tavaly 139 ezer 381 tonna szőlőt szüreteltek a gazdák. 45 helyen palackoztak bort. A külügyminiszter a csatlakozásról A buszok hossza Az Európai Bizottság a jövőben az autóbuszok méreteit is szabá­lyozni javasolja. Eszerint a bu­szok legnagyobb megengedett hosszát 15 méterben kellene megállapítani, szélességét 2,55 méterben, míg a magasságot nem korlátoznák. Az útburkola­tok kímélése céljából a bizott­ság azt is javasolja, hogy a 12 méternél hosszabb buszok csak akkor közlekedhessenek, ha há­rom vagy négy tengelyük van. Az II Sole 24 Ore című, olasz na­pilap vasárnap Magyarországról közölt cikket. Ebben Martonyi Já­nos külügyminiszter a lap tudó­sítójának adott nyilatkozatában azokról a gyanús jelekről tesz em­lítést, amelyek olykor brüsszeli körökben bukkannak fel, azt su- gallván, mintha obstrukciós ma­nőverek is lennének. Ám rögtön hozzáfűzi: nem állítja, hogy az EU fékezni akarná a bővítés folya­MEDDIG TARTOTTAK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK? Görögország 6 év Ausztria 6 év Portugália 9 év Spanyolorszáq 9év Svédország 4év Finnország 3 év Dánia 12 év Írország 12 év NagyBritannia 12év Forrás: PN matát. Martonyi egy jól működő autó haladásához hasonlítja a dol­got: noha a sebesség megfelelő, a gépkocsi jól irányítható, menet közben bizonyos zajok ütik meg az ember fülét, amelyekről nem lehet tudni pontosan, honnan is jönnek. A miniszter elmondta: Magyarország a csatlakozás ver­senyében senkitől sem kívánja, hogy bevárja őt, s Magyarország sem kíván bevárni senldt. ■ Acrárutunk Európába * Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás után? 4. Magyarországon a hegyközségi adatszolgáltatás rendjéről szóló 34/1997-es rendelettel megte­remtődtek az EU-konform nyil­vántartás alapjai. Tudni kell, hogy az EU-ban a jó minőségű borok készítése ér­dekében a szőlőfajtákat közigaz­gatási egységenként az ajánlott, engedélyezett és ideiglenes en­gedélyezett kategóriákba (három kategória) sorolják A szakszerű borkészítés érde­kében a közösség rendeletekben szabályozza a borászati eljáráso­kat, a mustjavítást, a sav hozzá­adását és a savtompítást, a kéne- zést, valamint más borászati el­járásokat. Az EU-ban a minőségi borok különleges státuszt élveznek, mi­vel nem járulnak hozzá jelentős mértékben a borfeleslegek kép­ződéséhez. Ez azt is jelenti, hogy e termékek döntő mértékben nemzeti szabályozás körébe tar­toznak, így az egyes tagállamok lehetősége és egyben feladata a részletes szabályozásuk megha­tározása. A minőségi borokra - ellentétben az asztali bort adó szőlőfajtákkal - nincs telepítési tilalom az új ültetvényekre sem. Magyarországon 1998-ban megalakult a Nemzeti Eredetvé­delmi Tanács Bor Eredetvédelmi Bizottsága, melynek feladata a származás és eredetvédelem jogi és intézményi rendszerének ki­alakítása. Az unióban rendeletek szabá­lyozzák a bor címkézését, a kí­sérődokumentumokat, számlá­kat stb. Az EU a külső határain átme­nő kereskedelem kezelésére saját vámintézkedéseket alapított. Lé­tezik továbbá az export-visszaté­rítési támogatás a borra, mely a világpiaci ár, illetve az unión be­lüli árkülönbség fedezésére szol­gál. Az EU a bor minősítésére és ellenőrzésére alapelveket álla­pított meg, az intézményi szer­vezetre vonatkozóan azonban konkrét előírásokat nem fogal­mazott meg. Ez a tagállamok fel­adata. A lényeg az, hogy bizto­sított legyen a garantált minőség. Magyarország ezt a harmonizá­ciót az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és az Országos Borminősítő Intézet fejlesztésé­vel fogja várhatóan teljesíteni. Az EU borpiaci szabályozásá­nak célja a termelői árak támo­gatása, s célja, hogy az asztali borok ára is biztosítsa a terme­lők számára a megélhetést, azaz megkapja a termelő a minden­kori tájékoztató ár legalább 82%- át. Az Európai Tanács minden év­ben árat állapít meg az egyes asz- talibortípusokra (3-3 típusban sorolják fel a vörös- és fehérboro­kat), és heti árfelmérések teszik lehetővé a piac figyelemmel kísé­rését. Ennek alapján léptetnek életbe piaci intézkedéseket. A megfigyeléseket országonként végzik, s ezek összesítésével a bizottság minden héten megál­lapítja az átlagos termelői, illetve a reprezentatív árat. A borfelesleget a piacról a ma­gántárolási támogatással vonják ld ideiglenesen, amelyet úgy álla­pítanak meg, hogy fedezze a ter­melőnek a tárolástechnikai költ­ségét és a kamatterheket is. A bor lepárlásával, ezzel a pi­acról való végleges kivonásával, melyért intervenciós támogatás jár, szintén szabályozható az EU borfeleslege, helyesebben befo­lyásolható a borpiaca. Létezik továbbá a szőlőmust szőlőlé formában történő fo­gyasztását népszerűsítő akciók támogatása. Az EU is küszködik ültetvé­nyei elöregedésével. A telepítési tilalom az ágazatot átalakító re­formtervezetekben is szerepel, azonban a közösség tervezi, hogy a tagországok számára le­hetővé tenné, hogy a kivágott ül­tetvényekből származó telepíté­si jogok mellé kiindulásként minden szőlőtermelő tagállam megkapná szőlőtermő területé­nek 1,5%-át. Ez segíthet a termelés verseny­képesebbé tételében azáltal, hogy azokon a területeken, ame­lyek bora után nagy a kereslet, lehetőség lesz akár a termelés bővítésére is. KISSNÉ KOLLÁR ESZTER KISKUNSÁGI MG-SZÖVETSÉQ EU-INTEGRÁCIÓS MŰHELY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom