Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-14 / 62. szám

I 6. oldal - Petőfi Népe N E M Z E TI ÜNNEPÜNK 2000. Március 14., kedd Hflfl Az Erdélyi Panoráma szolnoki „hazatérése Több mint száz év elteltével újból megtekinthető a nagyszebeni csatát ábrázoló körkép Az Erdélyi Panoráma sorsa tipikusan magyar: 1898-ban, a körképkészítési „láz” időszaká­ban, mikor is Budapesten kiállították, elbűvöl­te kora nagyközönségét. A festészeti műremek a hatalmas érdeklődés és elismerés ellenére később ismeretlen okból Lengyelországba ke­rült, majd feldarabolták, részletekben szét­hordták, egy része megsemmisült, a mű szinte feledésbe merült. Tetszhalálából most azon­ban feltámadt, s ha nem is egészében, csak tö­redékében, de újra látható a Bem tábornok nagyszebeni csatáját ábrázoló körkép - még­hozzá százéves álma után először Szolnokon. NAGYSZEBEN BEVÉTELE 1849. MÍROZIUS 11«. BEH-PETÖFI KÖRKÉP. FESTETTE: STYKA JAN, VÁQQ PÁL és SPÁNYI BÉLA. A festészeti műremek - amely több néven is ismert: Erdélyi Panoráma, Bem Erdélyben, Bem és Petőfi, Nagyszebeni csata, de manapság Erdélyi Panorámaként említik - keletkezését és kalandos történetét dr. Kertész Róberttel, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójával elevenítettük fel. Maga a körkép az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát ábrázolja, amikor is Bem József lengyel tábornok vezetésével a magyar honvédség fényes győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett. Az Erdélyi Panoráma az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc ötvenedik évfordulójára, a magyar kor­mány megrendelésére készült. A feladatot Jan Styka festőművész vállalta fel magyar művészek közreműködésével, így részt vett a nagyszabású munkában a jászapáti születésű Vágó Pál, a csata­jelenetek kitűnő festője (aki a körkép 70 száza­lékát festette), Spányi Béla, a neves tájképfestő és Margitay Tihamér. A mű az akkor a Monarchi­ához tartozó Lembergben, az ottani rondellában öt hónap alatt készült el. Korának legnagyobb körképe volt 15 méteres magasságával, 120 méteres kerületével. A körkép a nagyszebeni csata döntő pillanatát ábrázolja, amikor az öldöklő küzdelemben az ellenséges túlerő ellenére a csata fordulóponthoz érkezett. A mű egészéből négy részlet emelhető ki: Bem József és vezérkara; a hídért vívott harca; a honvédek rohama; s végül a közeledő magyar tartalék. A körkép első, legfontosabb részének fő alakja Bem József. A festményen lóháton látható, szerény honvédköpenyben, lovaglópálcával a kezében, a magyar vezérkar élén, amelyet hon- védhuszár-egység biztosít. A körkép második részlete a nagyszebeni hídon zajló, félelmetes látványt nyújtó véres küzdelem, ahol a kiegye­nesített kaszával és fejszével felfegyverzett széke­lyek megtámadják a menekülő orosz gyalogságot. A harmadik részlet a honvédek rohamát és a csa­tatér jobb felén ellenálló orosz tüzérséget eleveníti meg. A negyedik, különösen festői részlet a csatatérre érkező magyar erősítés. E négy részletet a kor alapos ismeretéről tanúskodó, mesterien megfestett jelenetek ötvözik egységes egésszé. Ilyen festői elem Petőfi Sándor üakja, aki szürke lovon köszönti a gróf Bethlen Gergely vezette erősítést. A körképet 1897-ben állították ki a lembergi nagyközönség számára, majd Budapesten 1898- ban a „népek tavasza” 50. évfordulója alkalmából a márciusi ünnepségek fényét emelte. A körkép ezután ismeretlen okból Lengyelországba került. Az utolsó tudósítás a műről 1908-ból származik. Sajnos a körkép nem érte meg a mai időket, értékesítés céljából szétdarabolták önálló motívumokon alapuló részletekre, majd feledésbe is merült. A körkép ügye 1985-ben került előtérbe, amikor Tarnówban Bem József szobrának lelep­lezése alkalmából a helyi múzeum alkalmi kiál­lítást rendezett, hogy megemlékezzen Jan Styka művéről. (Bem Tarnówban született, ott van a mauzóleuma és a tamówi múzeumban található a három nemzet - lengyel, magyar, török - hőse személyének szentelt részleg is.) A tamówi múzeum ekkor elhatározta, hogy felkutatja a részleteket. Széles körű kutatóakció kezdődött: sajtó-, rádió- és tévékampány, valamint felvették a kapcsolatot a gyűjtőkkel is. A tizenöt évig tartó kutatás során sikerült a festészeti műremek 24 részletének lelőhelyét megállapítani. Minden valószínűség szerint léteznek még a híres műnek további részletei is, hiszen ez ideig a körkép alig egynegyedét sikerült fellelni. Egyes részletek örökre elvesztek: elpusztultak a varsói felkelés során, egy másik töredék az USA-ba került. Nem sikerült a nyomára bukkanni a Bem Józsefet és kíséretét ábrázoló központi jelenetnek sem. A mostani, szolnoki kiállításon - amelynek lét­rejötte Kertész Róbert igazgató szerint igazi múzeumdiplomáciai sikernek tekinthető - húsz Erdélyi Panoráma-részletet mutatnak be, plusz két replikát (hasonmás kiadást) is az 1898. évi kiállításról, s amelyek a festészeti műremek legérdekesebb jeleneteit mutatják be: az erdélyi sereg vezérét, Bem József tábornokot a magyar vezérkar élén, valamint a magyar erősítést lo­von üdvözlő Petőfit. Az 1898-ban, Budapesten kiadott alkalmi albumról készített reprodukció segítségével a kiállítás megismerteti a nagy- közönséggel a körkép teljes egészét is. S hogy miért éppen Szolnokon lesz látható több mint száz év múlva hazánkban először a körkép? Nos, a millenniumi évfordulóhoz kap­csolódóan Jász-Nagykun-Szolnok megye lengyel testvérmegyéje (Tarnów járás, Malopolska régió) felkarolta és támogatta azt a kezdeményezést, hogy először Szolnokon, a Galériában, ezt követően pedig Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban mutassák be a monumentális alkotás részleteit. Mint Kertész Róbert mesélte, a tamówi múzeum igazgatója, Adam Bartosz tavaly Szolnokon részt vett ’48-as kiállításon, és elbűvölte a Galéria. Ekkor tett javaslatot arra, hogy ebben a közegben meg lehetne rendezni a kiállítást. így a testvérmegyei személyes kapcso­latokra is építve jöhetett létre a körkép ideszál- lítása. A lengyelek vállalták egyébként a biztosítást és a szállítást is. Az igazgató hangsúlyozta: nem titkoltan azt is várja a kiállítástól, hogy újabb részletei is felbukkanhatnak a körképnek. A mostani alkalom nagyszerű lehetőség arra, hogy az érdeklődők hosszú idő után ismét hazánkban tekinthessék meg (Szolnokon már­cius 22-éig, majd Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban március 27-étől április 18-áig) a már-már a feledés homályába merült, de kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotást. ______________________________________________ BARANYI GYÖRGY IA 73. székely zászlóalj katonái a támadó honvédek segítségére sietnek. Petőfi Sándor, Bem tábor­nok szárnysegédje üdvözli I gróf Bethlen Gergely ezredes I honvéd hadosztályának fel- I mentő seregét. > wmm Vilmos és Koburg magyar huszárezredének rohama,

Next

/
Oldalképek
Tartalom