Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-14 / 62. szám
2000. Március 14., kedd NEMZETI ÜNNEPÜNK Petőfi Népe - 7. oldal Dunai gőzös hozta Bajára a forradalom hírét Az európaiság már kossuthi álom volt Interjú Katona Tamás történésszel a márciusi forradalomról A fiatalság volt az 1848-49-es történelmi léptékű változások mozgatórugója. A mai ifjabb nemzedék feladata sem más, mint hogy korszerű európai, polgári országot teremtsen - vallja Katona Tamás történész. Az Antall-kormány egykori külügyi, majd miniszterelnökségi államtitkára lapunk számára adott interjújában néhány ’48-as emlék mellett beszél arról is, vajon az 1848-as szabadságharc miért jelent többet sokunknak bármely más ünnepnél, hogy valóban Petőfi csontvázára bukkantak-e Szibériában, de arról is: a 68. évében járó egyetemi tanár mitől érzi magát ma is fiatalnak. KATONA TAMÁS 1932-ben született Budapesten. 1990-ig a szegedi JATE-n oktatott. 1990-94 között áz MDF parlamenti képviselője. Előbb az Antall-kormány külügyi, majd miniszterelnökségi államtitkára. 1994-98 között a budavári önkormányzat első embere, kerületi polgármester. Két éve a Károly Gáspár református egyetem oktatója. Nős, két felnőtt leány, és egy 13 éves fiúgyermek édesapja. A rendszeres dunai hajójárat révén a bajai lakosság már 16-án értesült a pesti eseményekről. Két nap múltán a város már üdvözölte is a a kinevezés előtt álló első felelős magyar kormányt, illetve a Közcsendi Bizottmányt, „melynek törekvéseit támogatni szent kötelességének tartá”. Az április 9-ei képviselő-testületi ülés kiáltványban fordult a bajaiakhoz, megfogalmazva a város lakosságának kívánságait. De nemcsak szóban, tettekben is megmutatkozott, hogy a bajaiak a forradalom szent ügye mellé álltak. Százra tehető a számuk, akik jelentkeztek a nemzeti őrseregbe. Köztük a később országos hírnevet szerzett jeles költő, Tóth Kálmán, aki mindössze 17 esztendősen ragadott fegyvert. Kossuth Lajos saját kezűleg írott levélben köszönte meg a 9 harangot, melyet Baja felajánlott a Honvédelmi Bizottmánynak ágyúöntés céljára. Egy öreg honvéd így emlékezett vissza az egyik legnagyobb gőzös, a Herkules elfoglalására:- A lakosságnak tudomása volt jövetelünkről. A város végén nagy csoport várakozott reánk. Szemük az ágyúkra volt szögezve. És csakugyan bámulni való volt ezek között egy óriási szörnyeteg, melyet tüzéri Az 1848-as forradalom és szabadságharc mindmáig élő példa arra, hogy az igazán sorsfordító történelmi események emléke nem halványul el sohasem. Ezekre az eseményekre nézve nem érvényes az ismert szólásmondás: ”A szó elszáll, az írás megmarad.” Mert az 1848-as március történéseiről fennmaradt a szó - a híres 12 pont, Petőfi lángoló költészete, Kossuth számos lebilincselő beszéde - s örökbecsű a korabeli irodalom: Táncsics a Nép szava Isten szava című könyve, a reformeszméket közvetítő Pesti Hírlap, hogy csak néhányat említsünk. Ezt az irodalmi örökséget idén tovább gazdagította Mitták Ferenc Fényesebb a láncnál a kard... című összeállítása (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.), amely szemelvényeket ad 1848- 49 történetéből. Az egyik fejezetben arról van szó, hogy milyen szerepet is játszanak a személyinyelven 18 fontosnak neveztek. Csöve kétölnyi hosszú, s a hozzá való golyó 18 bécsi fontot nyomott. Tág torkába egy közönséges cipó belefért. A honvédek szuronya szerezte ezt az óriást az ellenségtől, tönkrevervén Szabadka mellett Stratimirovits szerb vezér hordáit. Másnap még nem pitymallott, máris megharsant a trombita. A toronyőr tudatta, hogy a szemhatáron gőzhajó látszik. Égő kanóccal vártuk, hogy előbukkanjon. Végre előtűnt. - Tűz! Az ágyúóriás eldördült, a golyó lecsapódott a Sugovicába, majd a vízből magasba szökkent, és a hajó kerekét széttördelte. A második lövés a hajó hátsó részében szintén nagy kárt tett, a harmadik szintén. Három perc alatt három lövés, valóban mesteri lövések. A meglepetés rémüléssel töltötte el a hajón levő ezredest és a törzstiszteket a négyszáz katonával egyetemben. Szabó őrmester negyven emberrel a gőzhajó után küldetett, a Herkules nevű gőzöst hatalmába kerítvén visszahozta Bajára. Alig ment híre a sérült hajó megérkezésének, tömérdek ember jött a partra megtekinteni. Csaptak is olyan áldomást a honvédek tiszteletére, hogy az felért egy lakodalommal. ________________________________OÁL ZOLTÁN s égek a történelemben - ez a kutatók állandó vitatémája. A szabadságharc krónikája minden kutatásnál pontosabb választ ad erre a kérdésre. Széchenyi István elindította a reformmozgalmat. Bem József Erdély hőse volt. Damjanich János tábornok sok nagy csata győztese volt. Egyik kortársa így jellemezte őt: „Kemény nyakú, vakmerő vezér, kinek lényében valami medveszerű volt, szerette az erőteljes kifejezéseket, a csatában szeme villámokat szórt, csak a józan ész szavára hallgatott és gyűlölte a katonai tudálékosságot, minden katonája a pokolba is elment volna érte.” Kossuth Lajos a nép ajkán „Kossuth apánk” lett, s ez pontosan jelzi, mit tett ő a forradalomért. Batthyány Lajos és Szemere Bertalan, Dembinszky Henrik és Klapka György - mindmind történelemformáló személyiségek voltak.- A szerencsés országokban egyszer visznek győzelemre egy harcot, s aztán annak emlékét őrzik, fényesítik napról napra. A szerencsétlen országokban - és mi ezekhez tartozunk - minden nemzedéknek újra és újra ki kell vívnia szabadságát. Azt reméljük, hogy a rendszerváltozással ez végérvényesen megtörtént, de a rendszer csiszolása korántsem fejeződött be.- Több mint 150 évvel a ’48-as események után mire taníthat még minket a forradalom és szabadságharc?- A jobbítás szándékára, a meg nem elégedés tenni akarására mindenképpen. Az 1800-as évek közepén, amikor Magyarországnak volt alkotmánya, volt országgyűlése, akkor például Ausztriának nem volt. Ahelyett, hogy a magyar fiatalok saját vál- lukat veregetve megelégedtek volna a helyzettel, többet akartak. így történhetett, hogy az 1847-48-as utolsó rendi ország- gyűlés megteremtette a korabeli Európa legkorszerűbb demokráciáját. Elvitathatatlanul óriási feladat volt a feudális Magyarországot átalakítani az akkori idők egyik legkorszerűbb állami berendezkedésévé.- Mit emelne ki a '48-as célkitűzések közül, amely ma is követendő cél lehet?- Az európaiságot, amelyet már akkor nagyon komolyan vettek. Nemcsak a trónfosztó nyilatkozatban írja le Kossuth, hogy Magyarország tagja akar lenni az európai státuscsaládnak, méghozzá egyenrangú és szomszédaival békében élő társa, hanem ezt mondja Görgey is, aki komáromi kiáltványában így fogalmaz: „Ne higgyétek, hogy ez Magyarország és Ausztria közötti harc csupán. Ez európai ügy. A legszentebb nép jogi küzdelme a bitor zsarnokság ellen.” Akkor kezdték felismerni, hogy szerencsénk vagy éppen balszerencsénk nagymértékben függ attól: mi történik Európában. Ebben az időben kezdtük megtanulni, hogy a nagypolitikának milyen hatása van Magyarországra.- Görgey szerepéről megoszlik a történészek vélekedése.- Görgey árulásában nem hiszek. Ezt az embert - minden hibájával együtt - Mátyás király és Bethlen óta a legzseniálisabb magyar hadvezérnek tartom. Az aradi vértanúkról szóló könyvemben, valamint a Görgey-em- lékiratokban igyekeztem mindezt alátámasztani.- Elvitathatatlan, hogy ha van olyan ünnep, amelyet a fiatalok minden körülmények között magukénak éreznek, az március 15- e. Minek tulajdonítható, hogy más ünnep nem ennyire népszerű?- Az akkori történelmi idők igen elevenek ma is. A sodró lendületű események ma is lekötik a fiatalokat, annál is inkább, mivel annak akkor ők voltak aktív részesei. Én magam rendszeresen járva az ország közép- és szakiskoláit, szívesen beszélek ’48-ról, mert a gyerekek nagyon könnyen adják át magukat a rengeteg tanulsággal teli emlékeknek. Augusztus 20-a túlságosan teoretikus, megfoghatatlan, október 23-ával kapcsolatban pedig a korábbi értékítéletek még ma is éreztetik hatásukat. De ez esetben az is riaszthatja a fiatalokat, hogy az ’56-os szervezetek nemegyszer egymás szemét vájják.- Folynak-e ma olyan kutatások, amelyek eredményeként valamelyest másképpen (áthatjuk a forradalmat és szabadságharcot?- Van egy óriási adóssága a magyar történetírásnak, amelyről azonban nem tehet. Annak ellenére, hogy csakúgy, mint az ’56-os forradalmat, az 1848-49- est is végül az orosz csapatok verték le, a mai napig nem kutat- hatóak az orosz levéltári források. Korábban a szovjet rendszer nem engedett ezekbe bepillantást, ma jobbára pénzkérdés.- Lehet, hogy az ottani kutatások fényt deríthetnének arra is, vajon Petőfi Segesvár mellett, vagy Szibériában nyugszik?- Nem tartom valószínűnek, hogy Petőfi Barguzinban halt volna meg. Legjobb tudomásom szerint a magyar hadifoglyokat az osztrákok kapták meg. Oroszországba a lengyeleket vitték. Sajnos, azt kell mondjam, az járt jól, akiket az oroszok kaptak meg, mert onnan már két év múlva el lehetett szabadulni. Ezért szinte lehetetlen, hogy Petőfi Szibériába került, azt pedig lélektani képtelenségnek tartom, hogy ha mégis, akkor ne próbált volna üzenni imádott feleségének és gyermekének.- Ön annak idején miért éppen 1848-at választotta fő kutatási területének?- Szemtelenül korán kezdtem el olvasni. Az első nézegetni való könyvek egyike egy ötkötetes mű volt a szabadságharcról. Világéletemben Széchenyi, Kossuth, Deák, Görgey és Bem rajongója voltam, így teljesen természetes volt számomra ennek a kornak a kutatása. Ugyanakkor ez a téma a mindenkori fiataloknak érdekes, tanulságos múlt, amelyet tanítva én is fiatalabbnak érezhetem magam a koromnál. __________________HORVÁTH MAQDOLMA A forradalom emlékezete Görgey Artúr, a szabadságharc nagy hadvezére. Hiteles ’48-as anekdoták A Rózsa Kálmán és Neje Könyvkiadó 1911-ben jelentette meg talán első ízben a ’48-as szabadságharc anekdotáit, nemzeti büszkeséget melengető történeteit. Ebből adunk néhányat közre. Hej, ha közelebb lett volna! A piski diadal reggelén egy osztrák törzstisztet látott kóvályogni a messzeségben Gogér Ferenc tüzér főhadnagy. Odapörkölt, s amikor a füst eloszlott, látják, hogy a német lova összerogy, de a törzstiszt felugrik, s gyalog szalad tovább. - Hej, ha közelebb lett volna, biztosan sikerül kilőni - jegyezte meg bosszúsan Goger. Csak előre vigyen Földváry Károly csodás hidegvért és hősiességet mutatott a váci csatában, ahol a kőhídon zászlót kapott a kezébe, és úgy vezette rohamra zászlóalját. Lovát kilőtték alóla, a zászlót hetvenhá- rom golyó érte, de neki semmi A fiatal honvédsereg 1848-1849 során számos győzelmet aratott. Jó másfét száz évvel később is büszkék lehetünk elődeinkre. Lassan hagyomány, hogy minden évben a hősök tiszteletére korabeli katonai ruhákba öltözött történelemkedvelő emberek eljátsszák a szolnoki csatát Azévek múltával egyre népszerűbb ez a hadijáték. fotó, mészáros baja sem történt. Damjanich, mivel minden csata alatt két-há- rom lovat kilőttek alóla, így szólt hozzá:- Ha nem vigyázol jobban, ezután csak talyigás lovat kapsz.- Sebaj - volt a válasz. - Csak előre vigyen. Szívén hordja a bátorságot A székelyek seregestül tódultak Bem apó táborába, de nagyobbrészt csak nemzeti viseletűkben parádéztak a felkelők. Szűk harisnya, bakancs vagy csizma, fehér zeke, a vállon tarisznya. Egy reggel szemlét tartott felettük Bem apó. A zászlótartó mellett megpillantott egy góbét, akinek a zekéje gombján boroskulacs lógott.- Van esze a kópénak - jegyezte meg. - Szívén hordja a „bátorságot”. Csak utánam, fiaim! Mikor Branyiszkónál a 34. tót zászlóalj csatarendbe állt, Guyon ezredes eléjük lovagolt és így szólt:- Aki elöl megy, dupla zsoldot kap, aki hátul, golyót. Erdősi Imre piarista pap föltartotta a keresztet, és így fordította tótra a mondatot: - Csak utánam, fiaim! Zilahiné, a kardos menyecske Kardos menyecske volt Zilahiné, aki férfidolmányt öltött, oldalára kardot kötött, s az urával együtt vonult a táborba.- Nem félsz, húgom, hogy elviszi a szoknyádat egy ágyúgolyó? - évelődtek vele.- Csak a nyelvét ki ne szakítsa, mert avval is megkergeti a németet - válaszolt helyette az ura. Ismertetőjel Januárban a budai helyhatósági épületben sok embert végeztetett ki Windischgrátz. Akik elmenekültek, azok ellen pedig elfogatóparancsokat fogalmaztak. Szerencsére, akik a körözőlevelet fogalmazták, a legképtelenebb személyleírásokat adták ki. A gólyaorrú Pulszky Ferencről azt írták: különös ismertetőjele, hogy nyáron lehajtva hordja a gallérját. Amikor egy hazafi a saját személyleírását olvasta, felkiáltott: - Teremtő Isten, de megváltoztam! _____________ K.F.
