Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-27 / 72. szám

Hétköznapi Európa Spanyolországban minden másképpen van Nem tudom, ismerik-e Karin­thy remekművét, melynek cí­me az, hogy Minden máskép­pen van. Tulajdonképpen ar­ról szól a karcolat, hogy sem­mi sem úgy van, ahogy. Ez a logikus ítélet már akkor is na­gyon tetszett, amikor fotelben ülve olvastam, hát még, ami­kor kijutottam Spanyolország­ba! Ott ugyanis tényleg. Gondoltam, az otthonosság érzése fog majd el, ha körül­vesz némi laza mediterrán kosz, ahogy az ember ezt elő­re gondolná Spanyolhonról, merthogy ezt hallja, hallotta arról a vidékről. Ehhez képest ne tudják meg, mit műveltek velem össze a takarítónők egy kempingben! A legintimebb mellékhelyiségbe, amelyet el­foglaltam, be-be nyúlkáltak az alsó réseken felmosórongyuk­kal, mert egy pillanatra nem tudtak megállni a takarítás­ban. Én nem tudom, milyen szakiskolába járnak Spanyol- országban a takarítónők, de mintha be lennének oltva va­lami felmosóvírussal. Nem tudnak megállni. Igaz, ennél­fogva ragyog is minden, a me­diterrán kosz marad csupán olvasmányélmény nekünk, magyaroknak. Meg a szégyen. Sajnos ugyanezt tudom el­mondani a spanyol buszokról, meg a vonatokról is. Tiszták ugyanis. Mondjuk, ha egy dél­vidéki spanyol, akit ugye mi nem a precizitásáról, meg a kí­nos higiéniájáról ismertünk eddig, elvetődne a Nyugati pá­lyaudvarra, biztos rosszul len­ne egyből. A bűzhöz, a kosz­hoz, a pusztuláshoz nincs hozzászokva. Bár mi se len­nénk! De mielőtt belesodornám magunkat a végső kétség- beesés és letargia legsötétebb bugyraiba, hadd mondjam el, hogy van egy jó hírem is. Teg­nap fölszálltam egy kecske­méti buszra, szép volt, tiszta és csendes, igaz, új is. Leülvén kibámultam az ablakon, higy- gyék el, még a nap is sütött. Ráadásul a buszvezető előzé­kenyen előreengedett egy au­tóst a kereszteződésben, mely gesztust az autós egy kézmoz­dulattal megköszönte, a busz­sofőr visszaintett, alig tudták levezetni egymás iránt érzett féktelen rokonszenvüket. így képzelem el Európát a magam egyszerű módján. Vannak dolgok, melyek nem kerülnek semmibe, mégis töb­bet nyomnak adatban, mint akárhány milliárdos euro-hi- tel. Szeretném hinni, hogy ná­lunk is minden úgy lesz más­képpen, mint Spanyolország­ban.- HÁMORI ­Részmunkaidő a megoldás? Németország Egyre több munkavállaló dolgo­zik Németországban részmunka- időben. 1999 áprilisában a foglal­koztatottak csaknem ötödé, azaz 6,3 millió ember volt részmunka- idős, miközben 1991-ben még csak 14 százalékuk (4,7 millió ember) volt az. A nem teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak nagy többsége, azaz 87 százaléka to­vábbra is nő. Új jelenség viszont, hogy az így dolgozó férfiak száma is növekedett, az 1991-es 8-ról 13 százalékra. Az ország nyugati ré­szében (az egykori NSZK-ban) lé­nyegesen több volt a részmunka- idősök aránya (21 százalék, illet­ve 5,6 millió), mint az egykori NDK-ban (12 százalék, illetve 740 ezer). A volt NSZK-ban 1999-ben már a nők 42 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg a volt NDK-ban 'csak 22 százalékuk. A férfiak esetében ugyanez az arány nyugaton 5, keleten 4 szá­zalék volt. A nem teljes munka­időben való munkavállalás indíté­kai is különböznek a két ország­rész között: 1999-ben a nyugati tartományokban 65 százalék hi­vatkozott személyes vagy családi okokra. Ezzel szemben a keleti tartományokban a többség a tel­jes idejű munkahelyek hiányát adta meg indítékként. A férfiak indokaik tekintetében is külön­böznek. így nyugaton 30, keleten 20 százalékuk tanulmányait, illet­ve a továbbképzést jelölte meg, és csak 13, illetve 4 százalék hi­vatkozott személyes okokra. Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Helyben tartani a vidéki embert A vendéglátás kiegészítő jövedelme lehet a családi gazdaságoknak A polgárok a jobb megélhetés érdekében ne hagyják el szülőföldjüket. Dolgozzanak otthon, őrizzék meg s ápolják hagyományaikat, életformájukat. Röviden ez a lényege az Európai Unió vidékfejlesztési filozófiájának. A közösség az erre felépített koncepció alapján sok milliárd euróval fi­nanszírozza a kis településeken élő polgárok életkörülmé­nyeinek javítását. Ez megjelenik az agrártermékek ártámo­gatásában, az infrastruktúra-fejlesztésben is. De ide kap­csolódik a természetvédelem kiemelt kezelése, melyre a szolgáltató szektoron belül a vendégfogadás is épül. Vendégfogadás A turizmus egyes országokban számottevő gazdasági húzó ága­zat. Mi a helyzet vajon a Dél-alföl­di Régióban, s ezen belül Bács- Kiskunban? Melyek azok a turisz­tikai lehetőségek, melyekre csalá­dok - akár - ezrei is alapíthatják egzisztenciájukat. Dr. Csordás László, az MTA kecskeméti kutatóintézetének ko­rábbi munkatársa éveken keresz­tül foglalkozott a három megye - Bács-Kiskun-, Csongrád és Békés - lehetőségeivel. Beszélgetésünk elején kiemelte, hogy a régióban - amely az ország területének egyötödét foglalja el, s ahol a la­kosság 13 százaléka él -, a turiz­mus nem jelentős. A vendégfor­galmat tekintve a térségek közül a 7. helyet foglalja el. Mi ennek az oka? Nincs jelenleg olyan látvá­nyosság, amely hetekig itt tartaná a látogatót - mondja Csordás László. Mégis, a falusi illetve ta­nyasi turizmusban lehetőségek rejlenek. Feltéve, hogy az itt élő emberek olyan szolgáltatásokat tudnak eladni, amelyek verseny­képesek. Majd hozzátette, hogy a jó ötletek ellenére is hosszú évek kellenek ahhoz, hogy a turisták megkedveljék az Alföldet. Példa­ként az ausztriai Tirolt nevezte meg. Itt évszázados hagyományai vannak a turizmusnak. Tirolban télen hónapokig lehet síelni. Nyá­ron kora ősszel hatalmas túrákat lehet tenni a hegyekben. Ezt használják ki az osztrák vendég- fogadó családok ezrei. Ám ezek a ben a családok bérbe adják a földeket, az er­dőket, s csak vendégek foga­dásával foglal­koznak. Ez a te­vékenység a megélhetés mellett a népes­ségmegtartás­ban is jelentős szerepet játszik.- mondja dr. _____________ C sordás László. Természetesen a Dél-alföldi Régiónak közel sincsenek olyan jó adottságai, mint Tirolnak. Vi­szont rendelkezik más különle­gességgel. Ez pedig a termál- és gyógyvíz fürdők adta kínálat'. Kecskemét, Kiskunmajsa, Tisza- kécske, Dávod, Szentes, Makó, Szeged, Oroshá­DR. CSORDÁS LÁSZLÓ 1963-ban született Komódiban. 1987-ben végzett Debrecenben a KLTE-n, történelem-földrajz sza­kon. 1990-2000-ig az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Inté­zet munkatársa. 1995-ben doktorál, 1996-ban kandidátus. 2000 III. 10-től a Gazdasági Minisztérium Regi­onális Információs Főosztály főosztályvezetője. A LEGTÖBB ÉJSZAKÁT A MEGYEBEN TÖLTŐ KÜLFÖLDI TURISTÁK 1999-BEN 60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 10.000 Németek Osztrákok Forrás: KSH Bács-Kiskun Megyei igazgatósága családok nem most kezdték a szakmát. A századelőn a famíliák csaknem kizárólag agrárgazda­ságból éltek. Ma pedig sok eset­za, Gyula ismer­tek gyógyvizeik­ről. Emellett egyéb természe­ti értéket is ki kell emelni, a Duna, Tisza, a Körösök, a Ma­ros folyó holt­ágait, a tavak ví­ziadottságait. De ide tartoz­nak a nemzeti parkok védett te­rületei is. S ekkor még nem esett szó különböző rendezvénysoro­zatokról, az építészeti látnivalók­ról, múzeumokról. Hollandok Olaszok ^ (magánszállások nélkül) | Mindent tudnak, ami fontos Mit érdemes, illetve kell tudni az Európai Unióról egy középiskolásnak? Nos, erre a kérdésre Vajda Csaba tanárúr, illetve diák­jai minden bizonnyal választ tudnak adni. szombaton volt, ahol az AFEOSZ diákjai 3. he­lyezést értek el. Azzal, hogy a döntőbe kerültek már egy kétna­pos bécsi utat nyert a csapat. A következő Oktatás A kecskeméti ÁFE0SZ diákjai - Borbély Adrián, Dobos Zoltán, Kiss Henriett, Pleiner Ottó - csaknem egy hónap alatt há­rom versenyen vettek, vesznek részt, számot adva ismereteik­ből. Az intézmény 11. B osztá­lyának tehetséges csapata már­cius 4-én, az EU szellemi atyjá­ról elnevezett Robert Schum- man verseny dél-alföldi regio­nális fordulóján Szegeden har­madik helyezést értek el. Bár az országos döntőbe nem kerültek be, mégsem keseregnek. Egy apró bakin csúsztak el, ezért jutott „csak” a dobogó alsó fo­ka. Ahogy Dobos Zoltán mon­dotta, a bizonyításra lesz még alkalom. A szak- középiskolák számára meghirdetett Otthon vagy Európában elnevezésű országos verse­nyen ugyanis újra bizonyíthatnak. A 108 iskola csapata közül a kecskemétiek bekerültek a leg­jobb 10 közé az első helyen. S ennek a döntője Az AFEOSZ csapata: Borbély Adrián, Dobos Zoltán, Kiss Henriett, Pleiner Ottó és Vajda Csaba felkészítő tanár. FOTÓ: B. Zs. megmérettetés április 8-án lesz. Tudásukról az Európa 2000 vetélkedőn - melyet a Haza és Ha­ladás Alapítvány szervez - újra számot adhat­nak, mivel itt is a döntőbe jutott az iskola ezen négyese. B. ZS. Az Unió belügyei • Az Unió belügyei • Az Unió belügyei • Az Unió belügyei • Az Unió belügyei • Az Unió belügyei Sebességet váltott az Európai Unió Lisszabon Új stratégiát indított útjára az európai uniós tagorszá­gok állam- és kormányfői­nek múlt heti lisszaboni ta­lálkozója. A cél az, hogy az évtized végére az EU a legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdasági tér­séggé váljon a világon. Olyanná, amely tartósan magas gazdasági növekedést tud felmutatni, több és jobb munkahelyet teremt, és növeli a tagállamok közti szociá­lis egységet. Az unió vezetői meg­állapították, hogy a globalizáló­dás és az információs technológi­ák fejlődése radikális változáso­kat követel meg az európai gaz- daságban.Hatással van minden it­teni lakos életére. Külön feladatot jelent ezekkel a kihívásokkal úgy megküzdeni, hogy a fejlődés összhangban maradjon az EU alapértékeivel, társadalomkon­cepciójával és bővítési terveivel. A kormányfők lehetségesnek tartják a gazdasági növekedés évi 3 százalék körüli alakulását. El­határozták, hogy gyorsítják a gáz­és árampiacok liberalizálását. Le­hetőleg már az idén elfogadják az elektronikus kereskedelemmel, a szerzői jogokkal és más kapcsoló­dó eszközökkel foglalkozó uniós szabályozást. A jövő év végére liberalizálni és egységesíteni tervezik a táv­közlési piacokat. Az árak csök­kentése érdekében már az idén növelik az internet-szolgáltatók közti helyi versenyt. Állásfoglalásuk szerint a jövő évre minden iskolában biztosítani kellene az internet- és multimé­dia-hozzáférést. Legkésőbb 2002­re pedig kellő számú tanárt kell kiképezni ezek használatának ok­tatására. Az európai kutatás fellendítése érdekében egyebek mellett két éven belül el kell hárítani az aka­dályokat a kutatók teljesen sza­bad EU-beli mozgása elől. Emel­lett el kellene érni, hogy a tudó­sok ne hagyják el Európát. Kedve­zőbb kutatási és újítási feltétele­ket kellene teremteni a kis- és kö­zépvállalatok esetében. Az Euró­pai Beruházási Bank (EIB) azon­nal egymilliárd, 3 éven belül pe­dig 12-15 milliárd eurót folyósíta­na ez utóbbi célokra. A döntések szerint be kell fejezni az adóhar­monizációt, és 2005-ig végre kel­lene hajtani a pénzpiacok teljes hatékonyságát és egységét bizto­sító akcióprogramot. Folytatni kell a tagországok makrogazda­sági politikájának összehangolá­sát, növelni kell a képzésre és ok­tatásra fordított összeg arányát a nemzeti jövedelmen belül. Meg kell tenni mindent azért, hogy 2010-re a foglalkoztatási szint a jelenlegi 61-ről 70 százalékra nö­vekedjék, a nők esetében pedig 51-ről 60 százalék fölé. A vezetők fontosnak tartják, hogy az új típu­sú gazdasági fejlődés alakításánál vegyék figyelembe az EU közelgő keleti bővítésének szempontjait is. Nincs szó viszont arról, hogy újabb kötelezettségek várnának az EU-tagjelölt államokra.- A kérdés az - mondja beszél­getőpartnerem - hogyan is lehet a régió, vagy egy-egy kisebb térség látványos adottságait, programjait olyan csomagban kiajánlani a tu­ristáknak, hogy az érdeklődők szívesen töltsenek akár több na­pot is egy-egy panzióban, vagy ta­nyasi-falusi vendégházban. Más­részt azt is végig kell gondolni, hogy mely országokban érdemes reklámozni. A németek, osztrá­kok, olaszok látogatnak gyakran a térségben. Főleg őket kell hatásos ismertetőkkel megcélozni. Hisz’ van, aki az Alpok hegyei helyett, inkább a szelíd puszta szépségeit, a lovaglást, a gyógyító fürdőket részesíti előnyben. Ezeket a nyu­gati vendégeket igényeikhez mér­ten kiszolgálni nagy feladat. Az a család, amely ezt tudja, hosszú távon jól élhet a turizmusból. Igaz, keményen meg is dolgoznak a vendégek kegyeiért - mondta dr. Csordás László. BARTA ZSOLT Tanácskozás Kecskeméten Az EU előcsatlakozási támogatá­sok kérdéseivel kapcsolatban rendeznek félnapos konferenci­át Kecskeméten április 4-én. A fórumon, melyet a városháza dísztermében tartanak, szó lesz a SAPARD, az ISPA, illetve a PHARE programok működésé­ről. A rendezvénnyel kapcsolat­ban bővebb információt Kiss Csabától, a megyei kereskedel­mi és iparkamara EU-integrációs munkatársától lehet kérni. Tel: 76/501-501. Kis probléma a méretekkel Németország Az EU-beli egységes belső piac egyik méretes túlzására derült fény nemrég. Az EN600 jelű egy­séges EU-szabvány szerint gyár­tott óvszerek túl nagyok a német férfiak mintegy felének. Különö­sen a fiatalabbakról esik le az ilyen óvszer - közölte a német Condomi óvszergyár vezérigaz­gatója, Oliver Gothe a Focus cí­mű hírmagazin egyik számában, a cége és a bochumi családterve­zési központ által közösen meg­rendelt klinikai mérések ered­ményeit ismertetve. Az átlagos német hímtag körülbelül 3,5-4 milliméterrel karcsúbb, mint az EU-előírás. Ezért európai szinten meg kellene változtatni a szab­ványt, és többféle méretet kelle­ne szabványosként engedélyez­ni - javasolta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy „zoknit sem egyformát viselünk”. A vizsgá­latban eddig 250,18 és 19 éves fi­atalember vett részt egy esseni klinikán. Most szervezik a kont­rollcsoportot idősebb férfiakból. A teljes felmérés eredményeit májusban ismertetik - írta a Focus. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom