Petőfi Népe, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-27 / 72. szám

2000. Március 27., hétfő AZ EURÓPAI U N I Ó KÜSZÖBÉN Petőfi Népe - 7. oldal Hírek, információk a Dél-Alföldről Régió Bár nem szigorúan vett uniós követelmény a régiók meglé­te, de nekünk - mondják a politikusok és a szakembe­rek - elemi érdekünk. Az EU- források, így az előcsatlako­zási pénzalapok döntő részét is a régiók érik-érhetik el. Hírcsokrunkban most össze­foglaljuk, mi is történt a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban az év eddig eltelt heteiben. AZ ELSŐ ÜLÉS. Február 15-én tartotta idei első ülését a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT), amely még ta­valy novemberben alakult újjá a területfejlesztésről szóló tör­vény módosításának értelmé­ben. A tanács elfogadta alapsza­bályát, tudomásul vette a régió tavalyi szakmai beszámolóját, és jóváhagyta a Dél-Alföld ope­ratív programjainak előkészítő fázisát. E határozat alapján a programkészítők tovább folytat­hatják a programok tervezését. Az operatív programozás figye­lemmel kísérhető a régió hon­lapján ( www.del-alfold.hu ). HALVÁSÁRLÁS. Számlát nyi­tott a Tisza rehabilitációjának támogatására a DARFT Regio­nális Fejlesztési Ügynökség Kht., a Csongrád Megyei Agrár­kamara és az FVM Agrármarke­ting Centrum Dél-alföldi Régió­irodája. A három szerv ezzel le­hetőséget szeretne adni a polgá­roknak, a civil szervezeteknek* és más adományozóknak, hogy azok anyagiakkal segíthessék a Tisza rehabilitációját. A Tisza rehabilitációjáért nevű számla, amelyet február 16-án nyitottak, a 10402805-28019293-71000000 számon várja a befizetéseket. A régió honlapján erről is részlete­sebb információk olvashatók. MIT TÁMOGAT AZ EU? Mire jó a régió? - Sikertörténetek az Európai Unióban. Ezzel a cím­mel jelentet meg tájékoztató ki­adványt a DARFT Kht.-ja. A ki­advány az Európai Unió Támo­gatási Alapjáról ad majd gyakor­lati információkat. Felvázol 10- 12 sikeres projektet, amelyeket EU-forrásokból finanszíroztak, kiemelve azok sikerkritériuma­it. PHARE 2000. A Dél-alföldi Régió az Európai Unió Phare 2000 programjának célterülete lesz. Készülnek azok a tervdo­kumentumok, amelyek megha­tározzák, hogy a program 3 éve alatt milyen célokra lehet fordí­tani a rendelkezésre álló kere­tet. És azt, hogy milyen feltéte­lekkel lehet majd pályázni. _______________________K. QY. R egionális gazdaságfejlesztés a cél Uniós minta alapján fejleszteni a térségeket A Miniszterelnöki Hivatal és több minisztérium is foglalkozott eddig az eukonform régiók szer­vezésével. Végül is a Gazdasági Minisztérium­ban alakult meg a regionális gazdaságfejleszté­si helyettes államtitkárság, amelynek vezetőjé­vel, dr. Cséfalvay Zoltán helyettes államtitkár­ral az új feladatokról beszélgettünk. Budapest - GM- A régió gazdasági és politikai egység, amely­nek közigazgatási, településfejlesztési és egyéb feladataival a belügyi és a földművelési tárca is foglalkozik. Mi lesz az államtitkárság fel­adata?- Egy hiányzó láncszemet pótolunk, a régiók gazdaságfejlesztését. A programnak csak ideig­lenes munkacíme van, a magyar elnevezése még nem született meg, az angol név pedig nem fedi teljesen a mi elképzeléseinket. Olyan felada­tokat kell kitűznünk és megvalósítanunk, ame­lyek a gazdaság elmaradott te­rületeit igyekeznek fejleszteni és gyors növekedést ígérnek. Én ide sorolom például az ide­genforgalmat, az infrastruk­túrát.- Ha jól értem, a gazdaságfej­lesztésre szánt régiók fokozott, kiemelt támogatásban része­sülnek?- Nem csak forrásokat igyek­szünk juttatni e területekre, hanem azt is tervezzük, hogy a programot partneri viszony­ra építjük. Köztudott, hogy a piacgazdaságban az üzleti szféra és a régiók fejlesztik a gazdaságot, de az állam nem vonhatja ki magát ebből, fgy tehát a piac szereplőinek part­nere lesz az állam.- Pontosan miben?- Nem kívánunk sokat markolni, de amit terve­zünk azt végre is szeretnénk hajtani. Ezért 5-6 kiemelten fontos területet kívánunk támogatni. Ilyen például az autópálya-építés, az ipari par­kok, az inkubátorházak fejlesztése, a beszállítói tevékenység növelése.- Milyen partneri viszonyra gondolnak?- Amint elkészülünk a tervezetünkkel, azon­nal megvitatjuk az üzleti szférával, és a régi­ókkal. Szükség lesz bizonyos integrációra is, jelenleg a régiók egyik hiányossága, hogy a gazdaság szereplői között még nem épült ki kapcsolat. Ezért elképzeléseink szerint a regi­onális gazdaságfejlesztés alapjául egy hálózat- rendszer szolgál majd. Gondolunk itt például az ipari parkokban lévő intézmények kapcso­latainak, a beszállítók egymás közötti termelé­si tapasztalatainak és információcseréjének ki­alakítására.- Eddig is működött a beszállítói program. Mi újat hoz majd e téren ez a terv?- Bizonyos súlyponteltolódás várható. A beszál­lítói program eddig javarészt a vállalkozók tevé­kenységéhez szükséges információk eljuttatását jelentette. A beszállítók ezen információk birto­kában keresték meg ajánlataikkal a nagy nem­zetközi, multinacionális vállalatokat. Mi szeret­nénk ezt megfordítani: a nagyvállalatok adják meg igényeiket és velük együttműködve fejleszt­jük majd a beszállítói hálózatot. Az inkubátor­házak az induló vállalkozások pályára állásához nyújtanak segítséget, jelentős energiát megtaka­ríthatnak a kezdők, ha közösen fejlesztenek esz­közöket, termékeket. Ez esetben is a hálózat építése a kiinduló elvünk. KOÓS TAMÁS A MAGYARORSZÁGI TERVEZETT RÉGIÓK Készül a felzárkóztatási program Felsö-Bácska A Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetségének jelenlegi határidős uniós csatlakozási feladatai fő­ként az agráriumhoz kötődnek. Erről számolt be lapunknak Bá­nyai Gábor, a FEBÖSZ uniós tér­ségmenedzsere.- Jelenleg az EU SAPARD prog­ramon dolgozunk. Ez magyarul annyit jelent: Felső-Bácskai Agrár­struktúra és Vidékfejlesztési Prog­ram. Lényege, hogy az Európai Unió Strukturális Alapjából, illet­ve a Mezőgazdasági Órientációs Alapból támogatást kaphatnak a térségek vállalkozói, önkormány­zatai, civil szervezetei. Ebben a tá­mogatásban azonban csakis ak­kor részesülhetnek, ha van elfoga­dott fejlesztési programja a térség­nek. A FEBÖSZ közel 1500 em­berrel került kapcsolatba a SA­PARD első stratégiaprogram sza­kaszának készítésekor. Ezen felül pedig összesen 900 magánsze­mély, vállalkozás, önkormányzat, egyház és egyéb civil szervezet je­lentkezett a tervekkel, amelyek mind-mind beépülhetnek a komplex felső-bácskai program­ba. Ennek a programnak az egyik sarkalatos pontja az agrárium. El­sődlegességet élvez a korszerű, versenyképes és fenntartható me­zőgazdaság fejlesztése. Bácská­ban az aktív lakosság 75 százalé­ka kötődik munkájával az agrári­umhoz. Ennyi embert azonban nem képes tisztességes jövede­lemmel ellátni a mai struktúrájú bácskai mezőgazdaság. A feldol­gozás és a közös értékesítés lánc­szeme hiányzik a sorból. A struk­túraváltás fontos tétele, hogy meg­jelenjen a térségi feldolgozás, il­letve az ehhez kötődő termékpá­lyás szövetkezések életrekeltése. Az Unióban általános, hogy a me­zőgazdaság nem iktat be köztes kereskedelmet - hazánkkal ellen­tétben -, a termelőtől a fogyasztó­ig egyenes útja van a mezőgazda- sági termelésnek. Emellett át kell térni a kézimunka-igényes növé­nyek, gyümölcsök termelésére. Ez egyrészt a munkahelyek bőví­tését jelenti, másrészt a nem szán­tóföldi minőségű földeken erdőt vagy gyümölcsöst telepíthetünk. Az életszínvonal javulásához az Unió küszöbén ez nagy mérföld­kő lesz a bácskai emberek életé­ben. BERKI ERIKA ☆ Testvértelepülési kapcsolatok Szászok és jászok uniója Lommatzsch-Kiskunmajsa Hivatalosan még csak há­rom éve létesített partnervá­rosi kapcsolatot a németor­szági Lommatzsch és Kiskunmajsa, de a két tele­pülés barátsága két évtize­des múltra vezethető vissza. Az egykori keleti blokk két tele­pülésének testvéresülését sze­mélyes kapcsolatok alapozták meg. A szász város már akkori­ban is messze földön híres volt a mezőgazdaságáról. Lommatzsch-ot jól ismerik manapság is mindenütt zöldség- feldolgozó iparáról, a káposztá­járól, de a kedvelt Radeberger sörhöz is város környékén ter­mesztik a komlót. A jász gyöke­rű Majsán is jól működött a ’80- as években a szocialista szövet­kezés. Az ötezer lakosú Lom- matzsch-hoz több mint negyven kisebb település tartozik, közöt­tük Striegnitz. Az ottani Hel­muth Just Szövetkezettel alakí­tott ki jó kapcsolatokat a majsai Jonathán Tsz. A kölcsönös láto­gatások során baráti kapcsolatok alakultak ki, amelyek 1997-ben a testvérvárosi szerződés aláírásá­val erősödtek tovább. A rendszerváltozás után öt év telt el, amikor ismét szorgalmaz­ták a két település közötti barát- kozást. Kiss Károly polgármester vezetésével 1995-ben kisebb majsai delegáció utazott Szász­országba, s egy év múlva már csak fkaimat kerestek a partneri szerződés aláírására, hiszen az ottani városatyák is igent mond­tak a testvéresülésre. Klaus-Dietrich Hirsch (53) lommatzsch-i polgármester és Kiss Károly 1997-ben írták alá a partnervárosi szerződést. A kap­csolatok azóta több szálon is fel­erősödtek az egymástól 700 kilo­méterre fekvő városok között. Kiválóan működnek a diák­cserék is, múlt évben a majsai gimnazisták jártak Németország­ban, s nyáron várják vissza az ot­tani középiskolásokat. A kultu­rális programok révén is sikerült hidat verni a „miniunióban” a két város között. A német part­nerek szinte soha sem érkeztek üres kézzel Majsára, félmillió fo­rinttal segítették a helyi mentő­autó felszerelését, számítógépe­ket, kisteherautót hoztak aján­dékba, s ősszel egy felújított tűz­oltóautót visznek Majsára.- Kiskunmajsa két évvel ez­előtt díszpolgári címet adomá­nyozott Klaus-Dietrich Hirsch- nek, s ajándékba adott egy üdü­lőtelket is a német településnek. A szász-jász unió évek óta bizo­nyítja életképességét, amelyek további erősítése a cél mindkét településen - számolt be a két város partnerkapcsolatairól Kiss Károly majsai polgármester. TAPOOI KÁLMÁN A nők kevesebbet érnek? Nagy-Britannia A dolgozó nők életük során ösz- szesen átlag 241 ezer fonttal (99 millió 51 ezer forint) keresnek kevesebbet Nagy-Britanniában mint férfitársaik, csupán azért, mert nők. Egy, a közelmúltban nyilvános­ságra hozott tanulmány szerint a magas iskolai végzettségű és hi­vatással rendelkező nők átlag 143 ezer fonttal (58 millió 773 ezer forint) keresnek kevesebbet, mint a hasonló képzettségű férfi­ak karrierjük alatt. A London School of Economics által készített tanulmány szerint a nők átlagosan - mindössze csak - nyolcvan százalékát kap­ják a férfiak órabérének Nagy- Britanniában. Az adatokból egye­bek mellett az is kiderült, hogy az egyenlő fizetések tekintetében az Egyesült Királyság csupán a ti­zedik helyen áll a vizsgált 15 or­szág között. ___! Ag rárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás után? 3. Az Európai Gazdasági Kö­zösséget szabályozó római szerződést 43 évvel ezelőtt, 1957. mácius 25-én írták alá a közösséget alapító tagál­lamok. A szerződése 39 cik­kelye rögzíti az EU közös ag­rárpolitikáját, mely így az EU egyik legrégebbi, politi­kailag is szabályozott terüle­te. Az EU minden mennyiségi szem­pontból fontos terméke így a KAP (Közös Agrárpolitika) hatálya alá esik, s a szőlő is rendkívül szabá­lyozott piaccal bír a tagállamok­ban. Az alföldi ember számára kü­lönösen fontos terület az Európai Unió borpiaca, hiszen a Duna-Ti- sza közén élő, mezőgazdasági te­vékenységet folytató családok je­lentős része él a szőlő- és a bor­ágazat jövedelméből. A magyar bor fontos kiviteli termékünk el­sősorban kelet-európai piacokra, a minőségi borokkal azonban az EU piacán is jelen van Magyaror­szág. Hazánkban a nyilvántartott szőlőterület 131.000 hektár, ebből termő ültetvény 99,7 hektár. Évente ma Magyarországon meg­termelt szőlő mennyisége 550- 650 ezer tonna között van, az át­lagtermés 4,8-6,3 t/ha, az előállí­tott bor mennyisége 3,3-4,2 millió hl között változik. Ezekkel a para­méterekkel kérdés, hogy milyen formában csatlakozhatunk az EU borpiacához, amelyről tudni le­het, hogy ma az Európai Unió a világ vezető borgazdálkodója, mely átlagosan mind a világ ter­melésének, mind fogyasztásának 60%-át adja. Az EU szőlőtermő te­rülete 3,39 millió ha, a hektáron­kénti átlagtermés országonként eltérő, közösségi szinten 40-50 hl/ha. A termésmennyiség így 150-180 millió hl évente az EU- ban. Ha ezeket az adatokat össze­hasonlítjuk az Az 1970-es évek közepén ve­zették be a szőlőtelepítések korlá­tozását, majd a különböző inter­venciós intézkedéseket, amelyek - ha némileg időről időre változó formában is - mind a mai napig EU korábbi sta­tisztikájával, kiderül, hogy mind az EU ter­melési felülete, mind a termés- mennyisége visszaesésben van. Az EU borpi­aci helyzetének szabályozását az 1960-as évek első felében kezdte kiépíte­ni. Ekkor ren­delkeztek pél­dául a közös szőlészeti-bo­rászati nyilvántartás kialakításá­ról. SZŐLŐ-TERMŐTERÜLET TERMÉSÁTLAG 6000 4000 2000-t Bács-Kiskun Békés Csongrád régió Ossz. Forrás: KSH (1999) érvényben vannak. Idetartozik a borok lepárlása, a tárolási támo­gatás, a kivágás és a szőlőtelepí­tés, vagy éppen az asztali borok exportjának támogatása. Az unió borgazdasága tehát, amelyhez csatlakozni kívánunk, nehéz és ellentmondásos helyzetben van ma. Míg ugyanis az ÉU-ban a ter­melők csak szigorú korlátozások betartása mellett gazdálkodhat­nak, s a jogszabályok értelmében termelésük visszafogására töre­kednek, addig a tengerentúli or-. szágok (Argentína, USA, Ausztrá­lia), nagymennyiségű, jó minősé­gű és jóval kötetlenebb szabályok mellett előállított borokkal jele­nik meg a közösség piacain. Az EU szőlészetének és borászatá­nak szabályozásáról tudni kell, hogy az ágazatra vonatkozó jog­szabályai gyakorlatilag két fel­adatkör megoldására irányulnak. Részint az áruk szabad mozgá­sát, a fogyasztók eligazodását és a termelők versenysemlegességét kívánja elősegíteni, másrészt az EU borpiaci szabályozási rende­letéi a borpiac egyensúlyát hiva­tottak megteremteni. Amit a sző­lőkataszter, készlet- és termés­nyilvántartásról szükséges tudni: a piac működtetésének céljából a szőlőtermelő tagállamok kötele­sek pontos nyilvántartást vezetni szőlőtermelő területeikről. A piaci helyzet felmérésére tíz­évente statisztikai alapfelmérést kell végezni minden árutermelő ültetvényre nézve, mely tartal­mazza az ültetvényekben találha­tó fajták nevét és a tőkék korát. Az alapfelmérés vagy a teljes te­rület, vagy mintavétel alapján ké­szíthető el. A termelőknek is nyil­vántartást kell vezetniük bor­készletükről, valamint a must- és bortermelésüket rendszeresen je­lenteniük kell a kormányzati szerveknek. A termelő nyilván­tartása minden borpiaci intézke­dés alapja, így a támogatások igénybevételének előfeltétele. (Folytatjuk) KISSNÉ KOLLÁR ESZTER KISKUNSÁGI MG. SZÖVETSÉG ElHNTEORÁCIÓS MŰHELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom