Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-28 / 49. szám

-MÉái' ☆ Iliig- A MEGOLIÍS ______________Hétköznap« Európa___________ E gy magyar városnak már majdnem sikerült A látszat néha csal. Máskor vi­szont meggyőzően utal a lé­nyegre. Mint Sopron városa. Néhány héttel ezelőtt jó sorsom úgy hozta, hogy pár napot tölthettem ebben a gyönyörű magyar városban. S ha már olyan közel voltunk, átruccantunk Ausztriába is, megnézni a sógorokat. Az összehasonlítást ilyenkor nem lehet, de nem is érdemes ki­kerülni. Megfigyelésem, illet­ve benyomásaim minden mé­lyebb elemzést nélkülöző vázlatát szívesen ajánlom a csatlakozásunkkal foglalkozó összes brüsszeli bizottság szíves figyelmébe. Kezdjük azzal, hogy Sop­ron nemcsak gyönyörű város,- ezt tudtam, bár csak halvány emlékeim voltak róla gyerek­koromból - hanem tiszta, ba­rátságos, vendégszerető és fö­löttébb kényelmes. Ez utóbbit nem a soproni polgárok mun­katempójára értem, hanem a vendégfogadás színvonalára és az itt eltöltött szabadidő minőségére. Bár a soproniak lakóházait, parkjait, áruháza­it és a szolgáltatást elnézve ők maguk sem panaszkod­hatnak. De meg is érdemlik. Olyan furcsa érzésem volt a várost járva. Mintha valami várost nézve ezt már érez­tem volna valamikor. Aztán átrándulván Auszt­riába rá is jöttem, hogy mit éreztem és mikor. Amikor elő­ször jártam nyugaton, rácso­dálkoztam elsősorban arra, hogy ott minden milyen rend­ben van. Tiszták az utcák, ésszerű a közlekedés, a bol­tokban pedig mindent kapni, ami kell. Sopronban ugyan­ezt éreztem, odaát Ausztriá­ban pedig azt, hogy már-már eltűnt a két világ közötti kü­lönbség. Ez igen jó érzés volt ne­kem, a sokat próbált kelet-eu­rópainak. Én például Sopron környékét már fölvenném az unióba. Az igazat megvallva azért akad még pótolnivaló is. Nagy különbség például az, hogy Sopron sokkal olcsóbb. A fi­zetésekről már nem is szólva. ■ HÁMORI ­Az Európai Unió küszöbén A Petőfi Népe EU-csatlakozásról szóló, kétoldalas melléklete Készült a Külügyminisztérium támogatásával - Szerkesztő: Barta Zsolt Újító szellemben az unió kapujában Miért kell népszerűsíteni az amaránt termesztését Magyarországon? Kecskemét Gazdatiszt volt az apja a ka­locsai érseki uradalomban. Innen Bagi Béla indíttatása. Az agrárszakember mindig az olyan munkahelyeket, fel- , adatokat kereste, ahol újíta­ni, fejleszteni kellett, lehetett. Vállalkozóként ugyanezt te­szi, saját kockázatára. 1990-ben alapította meg családi vállalkozását, a Klorofill Bt.-t. In­novatív képességeit előtte a többi közt a füzesgyarmati lucernater­mesztési rendszernél, valamint a megyei állami gazdaságok szak- szolgálatánál kamatoztatta. Új technológiák vizsgálata, fejleszté­se volt a feladata. Vállalkozóként két dologra összpontosított: az amaránt termelésének magyaror­szági meghonosítására és a Biomit Plusz nevű lombtrágya gyártásá­ra. Amint mondja, mindkét tevé­kenysége „EU-kompatibilis”.- Mi a jó az amarántban?- A magyar szántóföldi növény- termesztésben szerkezetmódosí­tásra van szükség. Az amaránt az egyik olyan növény, amely meg­oldást kínál a gabonaféléknél. Növelni érdemes a biotermelést. A biogazdálkodásra való áttérés súlyos gondja, hogy intenzív nö­vényvédelemre kinemesített faj­tákkal kénytelenek dolgozni, akik erre elszánják magukat. Az ama­ránt kínálja magát a biotermesztés ■céljára is. Tapasztalataim alapján kijelenthetem: az amarántnak Magyarországon betegsége nincs, s gazdasági kárt okozó kártevője sincs a bolhán és a barkón kívül. De ezek is évjáratfüggők, átlag háromévente kell csak védekezni ellenük. Viszont a kétszikű gyo­mok vonatkozásában gyomirtója sincs, csak mechanikai gyomir­tást lehet alkalmazni.- Egyedüli „pártfogója” az ama­rántnak az országban. Mit lát benne?- Abban a reményben foglalko­zom vele, a termeltetésével és ér­tékesítésével, hogy az emberiség előbb-utóbb rákényszerül a tech­nika és a természet egyensúlyá­nak helyreállítására. Legalábbis elindul ebbe az irányba. A másik indokom pedig az: a táplálkozás­tudósok szerint nem biztos, hogy elég ma már csak annyit elvárni egy élelmiszertől, hogy ne tartal­mazzon mérgező anyagot. Talán az is elvárható, hogy olyan béltar­talommal rendelkezzen, amely megóv a betegségektől. Hosz- szabb és jobb minőségű életet tesz lehetővé. Ezeket funkcioná­lis élelmiszereknek nevezik. Ilyen az amaránt is. A kalciumtartal­ma hétszerese a búzáénak, a vas­tartalma háromszorosa, a cinktar­talma négyszerese. A kalcium- és a vashiány népbetegség nálunk, gondoljunk a csontritkulásra. A magnéziumtartalma is igen je­lentős, aminek az infarktus megelőzésében van nagy szere­pe. Komplettebb, magasabb bio­lógiai értékű fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej vagy a szója. Viszont glutén nincs benne, te­hát lisztérzékenyek is fogyaszt­hatnak amarántlisztből való élel­miszert.- Jól termeszthető nálunk?- A pangóvizes területeket ki­véve a Kárpát-medencében jól termeszthető az amaránt. Száraz­ságtűrő, a fagyokat kivéve a kli­matikus ingadozásokat jól viseli. Jó tulajdonságai miatt tekintem a jövő növényének. Mindenféle lisztes élelmiszer készítéséhez felhasználható, süteménytől a ke­nyérig.- Európában van-e kereslet amarántmagra, lisztre?- Elsősorban Németország­ban és Auszt­riában. Ezek­ben az orszá­gokban a ter­mesztésével is foglalkoznak. Eddigi tapaszta­lataim szerint a biokategóriájú magot hosszú tá­von magként érdemes értékesí­teni ezekben az országokban. A múlt évi termésből Németország­ba szállítottam. A konvencioná­lis termelésből származó amarán- tot pedig célszerű termékekké feldolgozni itthon. Ennek megfe­lelően próbálom szervezni a ter­meltetést, és szervezem a termé­kek kifejlesztését. Ebben partne­rem a kecskemétí Univer szövet­kezet. Az általa sütendő amarán- tos kenyeret a márciusi kecske­méti Aranyhomok Expón mutat­juk majd be. A lajosmizsei For­tunáié Kft. és a dóci Hungoid Rt. ugyancsak hajlandó amarántos termékek készítésére.- Mi a helyzet a másik "EU- kompatibilis " tevékenységével?- Ez lombtrágya gyártása. A Biomit Plusznak a mező- és mik­roelem hatásokon túl igen jelen­tős növényvédelmi hatása is van. A mai lombtrágyapiacon más ter­mékekről ez nem mondható el. Alkalmazása közvetett módon elősegíti az agrár környezetvédel­met, ami az unióban rendkívül fontos szempont. Oly módon, hogy a mező- és mikroelemekkel jól ellátott növény ellenáll a beteg­ségeknek, így kevesebb kémiai beavatkozással lehet termeszteni. A Biomit Plusz növényvédő mel­lékhatása, amelyet a benne lévő növényi kivonatok biztosítanak, különösen fontos a biogazdálko­dásra áttérőknek. A szer a bio­gazdálkodásban felhasználásra ja­vasolt termékek közé tartozik. Bagi Béla, a kecskeméti vállal­kozó nem titkolt törekvése: inno­vatív módon eléjük menni az Eu­rópai Unióban majdan várható követelményeknek. _____________A.T.« B AGIBÉLA 1948-ban született Hódmezővá­sárhelyen. A keszthelyi egyetem nagykani­zsai agronómiái főiskolai karán szerzett diplomát. Munkahelyei: agrámagyüzemek. 1990-től vállalkozó. A megyei agrárkamara alelnöke, a gazdakörök megyei szövetségének elnöke. Fejlesztés a Felső-Bácskában Vidékfejlesztés Alapos és minden részletre kiter­jedő előkészítő munka után ki­emelkedő sikerrel pályázott a Fel­ső-Bácskai Önkormányzatok Szö­vetsége a SAPARD-programra. (A SAPARD angol nyelvű betűszó, uniós előcsatlakozási segélyprog­ramot jelent a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére.) A FEBOSZ 37 települése, három kistérsége - Baja, Jánoshalma, Bácsalmás és környéke - képviseletében be­nyújtott hét évre szóló tervezet a legjobban felkészült térségeket megillető A-kategóriás minősítést kapta az elbírálás során. A terve­zet kidolgozásában nagy munkát végzett Illés Ágnes közgazdász, a bajai polgármesteri hivatal te­rületfejlesztési munkatársa.- Röviden úgy foglalhatom össze a pályázat lényegét, hogy célja kistérségünk értékeinek megőrzése, ápolása, adottságai­nak jobb kihasználása, hogy a vidéki életmód vonzó legyen pél­dául a fiatalságnak. A vidéMej- lesztési programban elsőbbséget kapott a piaci hatékonyság, a mi­nőségi és az egészségügyi fejlesz­tés és minden olyan elképzelés, mely új munkahelyeket teremt. A munkahelyteremtésnél alapve­tő szempont, hogy összhangban legyen a környezetvédelmi elő­írásokkal. A tervezet elkészítésé­ben kiemeltük: a Felső-Bácska a megye ritkábban lakott területi egysége. A jó mezőgazdasági adottságú területeken versenyké­pes szántóföldi növénytermelés­re, állattenyésztésre, szőlő- és gyümölcstermelésre van mód. A sok egyéb között a programban kiemelt szerepet kap az idegen- forgalom, ezen belül az ifjúsági turizmus felvirágoztatása. __________________GÁL ZOLTÁN C satlakozás: 2003 vagy 2004- Az Európai Unió kormányközi konferen­ciája nem fogja késleltetni a bővítési folya­matot. - Ezt jelentette ki Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfő, az Európai Bizottság mellett működő tanácsadó testület tagja, amikor csütörtökön az Országházban meg­beszélést folytatott Orbán Viktor minisz­terelnökkel. Budapest A belga politikus szerint az EU tavaly decemberi helsinki döntéséből következő lehetséges csatla­kozási dátum, azaz 2003 vagy 2004 reális. Úgy vélte, hogy Magyarországnak - amelyet a legfel­készültebb tagjelöltnek értékelt - most az uniós felkészülésére kell helyeznie a hangsúlyt. - Az Európai Unió tartani akarja magát a differenciá­lás elvéhez, azaz az egyéni teljesítmény szerinti elbíráláshoz - szögezte le Jean-Luc Dehaene Or­bán Viktornak. A volt belga miniszterelnök való­színűnek nevezte, hogy a 2001. év végén aláír­hatják a csatlakozási szerződést Magyarország és az EU között. Orbán Viktor elmondta vendé­A döntéshozók fellegvára. Az Európai Parlament egyik épülete egy gyönyörű folyóparton, Strassbourgban. fotó: b.zs. gének azt a magyar aggályt, amely szerint az EU intézményi reformjainak ratifikációja esetleg időben eltolhatja a majdani csatlakozási szer­ződésiek) ratifikációját. Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába • Agrárutunk Európába Mi vár a gazdákra a csatlakozás után? 2. Az Európai Unió gabonapiaci sza­bályozásának főbb jellemzői az alábbiak szerint összegezhetők: 1. Kompenzációs támogatások és területpihentetés. Támogatható gabonafélék köre: durumbúza, egyéb búza és két­szeres kukorica, árpa, rozs, sze­mescirok, hajdina, köles, madár­köles, egyéb gabonafélék, cseme­gekukorica. A támogatási időszak az EU-ban speciális, ugyanis a tá­mogatás gazdasági évenként jár, mely gabonánál egy adott év jú­lius 1-jétől a következő év június 30-áig tart. A kötelező területpi­hentetésről tudni kell, hogy kom­penzációs támogatásban csak az a termelő részesülhet, aki szán­tóterületének bizonyos százalé­kát pihenteti, azaz bizonyos idő­re kivonja a termelésből. Az 1998/1999-es gazdasági évre a kö­telező területpihentetés mértéke a szántóterület 10%-a. A „nem­termelés” miatti jövedelemkiesés pótlására területpihentetési kom­penzációt fizet, melynek hektá­ronkénti összege 68,83 euró/re- ferenciahozam-tonna, szorozva az országra vagy régióra jellemző referenciahozammal (5 tonnás referenciahozam esetén pl. 344 euró, azaz 86 ezer forint). A kis­termelői kedvezményről fontos tudni, hogy a területpihentetési kötelezettség alól kivételt képez­nek a 92 tonnánál kevesebb gabo­na előállításához szükséges szán­tóterülettel (magyar viszonylat­ban ez kb. 20 ha földterületet je­lent) rendelkező ún. kistermelők: részükre területpihentetés nélkül is jár a teljes kompenzációs támo­gatás. A szabályozás be nem tar­tását szigorúan szankcionálják. Önkéntes te­2. Intervenciós rendszer Az intervenciós felvásárlásról azt kell tudni, hogy ha a szabadpi­aci terményforgalomban a piaci ár az intervenciós alapárnál alacso­nyabb szintre süllyedne, ebben az rületpihente- tésre az EU minden gabo­natermesztő­nek lehetősé­get biztosít, így a termelő a kötelezően pihentetendő területén felül is - vetésterü­letének meg­határozott százalékáig - ugaroltasson területet. Ekkor ezekre a területekre is jár a területpihentetési kompenzáció. AZ AGRÁRSZEKTOR RESZESEDESE A NEMZETI GDP-KBEN (90-ES ÉVEK) Belgium Dánia Németország Görögország Franciaország Portugália Finnország Nagy-Britannia Magyarország 1,5% 6.3% 6,7% 6,7% Forrás: Eurostat esetben az Európai Unió a gabo­nafélék intervenciós áron történő • Agrárutunk Európába felvásárlásával garantálja, .hogy az ártulajdonosok megfelelő szin­tű árbevétele, ezáltal jövedelem­szintje garantálva legyen. Az in­tervencióra felajánlható gabona­félék (búza, durumbúza, kukori­ca, árpa, rozs, cirok)- intervenci­ós ár (jelenleg 111 euró/t). 3. Export-import szabályozás Engedélyhez kötött. Export csak támogatással lehetséges, mivel az EU belső árai megha­ladják a világpiaci árakat. Az im­port vámtétele függ a világpiaci áraktól és a mindenkori inter­venciós ártól. Az EU gabonapiaci szabályo­zásának várható alakulásánál tudni lehet, hogy az AGENDA 2000 néven elfogadott reform- tervezet szerint a gabonaága­zatra vonatkozó szabályozásban a 2000/2001. gazdasági évtől kezdődően az alábbi változások lépnek életbe. Kiegyensúlyozott ipari növekedés Valutaunió Decemberben 4,4 százalékkal volt magasabb az ipari termelés az EU-n belüli, 11 tagú valuta­unióban (EMU), mint egy évvel korábban - közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hiva­tala. A közzétett adatok szerint az Európai Unió egészében 4,1 százalékos volt az éves ipari- termelés-növekmény. Az euró a kedvező termelési adatok el­lenére pénteken 0,9870 dollár alá süllyedt Londonban, első­sorban a német és az európai jegybank illetékeseinek azon nyilatkozataira, amelyekből a piac a következő, március 2-ára várt EMU-kamatemelés halasz­tására következtetett. • Agrárutunk Európába- Az intervenciós ár csökkenté­se 2002. január 1-jétől 101 euro/t lesz. (1 euro 250 Ft)- A termelők jövedelemkie­sésének kompenzálása céljából a kompenzációs támogatás alap­összegének növelése várható.- A kötelező területpihentetés alapszintjét 10%-ban állapították meg, de az Európai Unió Tanácsa bármely évben ennél magasabb és alacsonyabb arányt is megha­tározhat. A magyarországi delegáció ed­dig ismerhető álláspontja, hogy a csatlakozás után 5,2 t/ha gabona­termés-átlag után kérné a magyar termelők EU-s támogatását. Nyil­vánvaló, hogy ez a pozíció a tár­gyalások során változhat. Az EU még nem véleményezte a magyar javaslatot, vélhetően vita várható. KISSNÉ KOLLÁR ESZTER KISKUNSÁGI MG. SZÖVETSÉG, EU-INTEGRÁCIÓS MŰHELY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom