Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-03 / 28. szám

i Jó napot! Szerkeszti: Miklós Szerkeszti: Miklós Magda Ötletek, tippek, tanácsok a mindennapokra Tudnivalók a nemzetközi nyelvvizsgákról Az állami nyelvvizsgák mellett, amelyekről előző héten közöltünk összeállítást, hazánkban lehetőség van az úgynevezett egynyelvű, nemzetközi nyelvvizsgák letételére is. Az új nyelvvizsgatörvény szerint ezek az egy­nyelvű vizsgák is akkreditálhatóak lesznek. Kivétel ez alól az érettségi vizsga, amelynek kiváltásához továbbra is szükség lesz a két­nyelvű vizsgára. Az ezt kimondó rendelet egyébként 2004-ig érvényes. A nemzetközi nyelvvizsga honosítását a Rigó utcai intézményben végzik, pillanatnyilag 1800 forintba kerül egy nyelvre. Aki március 20-ig adja be írásbeli vizsgáját honosításra, azt májusig behívják különbözetire (ez fontos a felvételizőknek, hiszen nekik pontokat jelent egy-egy bizonyítvány), aki április 20-ig teszi meg ugyanezt, az június 30-ig teheti le a különbözeüt. A honosításhoz tanácsos mel­lékelni a bizonyítványt, de igazolással is benyújthatók a kérelmek. Minden, a különböző lehetőségekről tájékozódni akaró leendő diák és gyakorló nyelvtanár haszonnal forgathatja a KÉK - Kultúra és Közösség című művelődéselméleti folyóirat nyelvoktatással foglalkozó számát, amelyhez a Nyelviskolák Szakmai Egyesületénél lehet hozzájutni (1122 budapest, Ráth Gy. u. 24.). Már javában pályáznak az ország különböző részein működő intézmények, amelyek szeretnék elérni, hogy ők is állami nyelvvizs­gát biztosíthassanak diákjaiknak. A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülethez benyúj­tott pályázatok alapján a testület helyszíni látogatások során ellenőrzi az illető intéményt. Szigorú és hosszadalmas, nem utolsósorban pedig drága folyamat ez, hiszen egy vizsgarendszer esetén két nyelvnél más­fél, két rendszernél és egy nyelvnél kétmillió forintot kell a pályázó iskolának fizetnie a testület kasszájába. Várhatóan február közepére elbírálják a kérelmező intézetek pályázatait. A különböző szintű nyelvvizsgák jelentősége vitathatatlan. Manapság szinte minden álláshirdetésben szerepel egy-egy idegen nyelv megszabott szintű ismerete. A cégek nem kötik ki, milyen jellegű vizsga szük­séges az álláshoz, általában fokozatokhoz ragaszkodnak. Olyan cégek is akadhatnak, amelyek inkább a nemzetközi nyelvvizsgákat részesítik előnyben. 2001-et az Európa Tanács javaslata alapján a „nyelvek évének” nyilvánították, s az európai integrációs törekvésekben kiemelt szerepet kap a nyelvoktatás. Az európai pol­gár képéhez mindenképpen hozzátartozik majd az anyanyelven kívül két-három idegen nyelv ismerete. A többnyelvűség igénye hozta magával az úgynevezett „európai nyelvi portfolió” gondo­latát. Célja, hogy fel­használóját ne csak a végeredményben igazolja, a majdani munkaadó a nyelv- tanulás egész folyamatát láthassa. A portfolió tartal­mazni fog egy nyelvi útlevelet, egy nyelvi önéletrajzot vagy önarcképet, és egy dossziét. Ez utóbbi nemcsak a nyelvvizsga­bizonyítványokat foglalja magába, hanem az anya- és idegen nyelven írt esetleges publiká­ciókat, leveleket, egyéb munkákat. így a nyelvtudás „megmérésének” nem csak a nyelvvizsga-bizonyítványok lehetnek majd az egyetlen fokmérői.- MM ­MENNYIBE KERÜLNEK A NEMZETKÖZI NYELVVIZSGÁK? SZINT TRINITY PITMAN CAMBRIDGE ICC középfok szóbeli+irásbeli 21.500 Ft 23.500 Ft 23.000 Ft 18.500 Ft Forrás: Nyelviskolák Szakmai Egyesülete Nő az intemetpiac forgalma Internet-piac Már nem nézzük tátott száj­jal az amerikai filmeken, amikor a főhős pizzát rendel az interneten. Lassan mi is hozzászokunk. Piaci elemzők szerint jelenleg mintegy 110 ezer internet-elő­fizető van Magyarországon, és számuk az év végig várhatón 60- 100 százalékkal nő. Ezzel együtt nő az internetes vásárlásra fordí­tott összeg is. Az elektronikus kereskedelem fejlődése azonban nagyban függ attól is, hogy milyen ütemben bő­vül az internet-előfizetők jelenleg mintegy 110 ezres tábora. Csizmadia Csaba, a piacon a harmadik legnagyobb szolgálta­tó, a GTS DataNet Távközlési Kft. marketing és értékesítési igazga­tója úgy vélte, hogy a magánelőfi­zetői szegmensben 50-70 száza­lékos, míg az üzletiben 100 szá­Diagramunk az Interneten nálunk folyó termékkereskedelem eloszlását ábrázolja. zalékos növekedés várható az idén. Martin-Kovács Miklós, a 30 ezer előfizetővel rendelkező má­sodik legnagyobb szolgáltató, az Elender Informatikai Rt. tartalom- fejlesztési igazgatója szerint az el- fözetők tábora az idén megduplá­zódik. Ezzel szemben Vince Mátyás, az 52 ezer előfizetőt kiszolgáló pi­acvezető Matávnet ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a növe­kedés csak 60-80 százalékos lesz 2000-ben. Az internet-használók száma az előfizetőkénél jóval na­gyobb, és a szakértők szerint elér­heti az 500-600 ezres számot. A potenciális internetezők, tehát azok tábora, akiknek már ma sem kell semmit sem vásárolniuk ah­hoz, hogy csatlakozzanak a vüág- hálóra, pedig mintegy 1 milliós. Ide tartoznak például a főiskolás­ok és az egyetemisták. Feltételei vannak a magán-előfizetők gyara­podásának is. A szakértők ezzel összefüggésben például a telefon­díjak magas voltát és a tartalom­szolgáltatások hiányosságait emlí­tették, s azt, hogy a gépek még mindig drágák egy átlagos magyar felhasználó számára. Ma már több elemző is úgy véli, hogy az inter­netes piacon megtörtént az áttö­rés. Ennek bizonyítékául megem­lítik, hogy egyre több elektronikus bolt nyílik, egyre nagyobb válasz­tékkal. A kivi jött és győzött Maga a kivi nem más, mint a cserjeszerű kúszónövény bogyója. Évenkénti szüret esetén egy-egy növény akár 50 évig is elélhet. Ha telepítünk, egy­mástól két méterre tegyük a töveket, készítsünk mellé támberendezést, s bánjunk úgy vele, mint a szőlővel. Alakja és nagysá­ga hasonlít a tojásé­hoz, s mintegy száz gram­mot nyom. Héja először zöld, majd barna és szőrös lesz. Közé­pen egy apró, fekete magvacskák által övezett sűrűbb rész találha­tó. (Ezt is nyugodtan meg lehet enni.) A gyümölcs húsa édeské­sen savanyú, lédús, C­minban rendkívül gazdag: egyetlen kivi fedezi egy fel­nőtt ember napi szükségletét. Az éretlen kivi ízetlen és vi­szonylag kemény, csak a barack­szerűen puha az igazán érett. Hé­ja ujjal könnyedén benyomható, a keményebb szobahőmérsék­leten érlelhető. Ha gyor­san meg akarja puhíta­ni a kivit, tegye nej­lonzacskóba - al­mák és banánok közé. A kivi nagysze­rűen fagyasztható: az érett gyümöl­csöt hámozza meg, szeletelje fel, és cse­pegtessen rá citromlevet. Ezután tegye tányérra, és irány a mélyhűtő. Jól tárolható. Az érett gyümölcs szobahőmérsékle­ten két hétig, hűtve pedig kétszer annyi ideig is friss marad. Minek is nevezzelek? Az ütónévtoplistán vezet az Alexandra és a Dávid Utónév-statisztika Hol vannak már a Máriák, az Erzsébetek, vagy az Istvánok és a Lászlók? Magyarországon a leggyakoribb utónév az 1998-ban született le­ánygyermeknél az Alexandra (1.351 eset) volt. A legtöbb fiú­csemetének pedig a Dávid (1.910 esetben) keresztnevet adták szü­leik - közölte a BM anyakönyvi osztályának vezetője. Piros Zsuzsa elmondta: az 1999 végén elkészített utónév­statisztika szerint a leányoknak az Alexandra után leggyakrab­ban a Vivien (1.246) és a Fanni (1.104) utóneveket adták, míg a fiúknál második a Bence (1.893), és dobogós a Dániel (1.819) név is. A újszülött leányoknál az első tíz leggyakoribb utónév az emlí­tettek mellett a Viktória, a Dóra, a Nikolett, a Petra, a Réka, az Eszter és az Anna volt. A férfineveknél a következő sorrend alakult ki 1998-ban: Dá­vid, Bence, Dániel, Tamás, Márk, Ádám, Péter, Máté, László és Ba­lázs. A 11. a Zoltán, a 16. helyen az Attila, a 18.-on az István, eggyel mögötte a Zsolt, míg a 23. helyen a János található.- Az utónevek kiválasztásánál igen sok szülőre hatással vannak az éppen futó aktuális sorozatok, szappanoperák, színészek, vagy sportolók - ismertette az osztály- vezető. A Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi Intézete minden olyan nevet megvizsgál - és javasolja, vagy nem -, amelyet nem az utónévkönyvből válasz­tanak. A név- választásnál azaz min­denféle elő­írás alól mentesülnek azon külföldi állampolgár­ok, akiknek Magyaror­szágon szü­letik meg a gyermeke, azok a magyarok, akik külföldön hoz­zák világra gyermeküket, illetve azon személyek, akik a kisebbsé­gi törvényben szereplő 13 nem­zetiség bármelyikéhez tartozó­nak vallják magukat. Példaként az osztályvezető el­mondta, hogy az MTA például javasolta a Szamóca utónevet, il­letve az amerikai popsztár, Britney Spears nevének magya­rosított változatát, a Britni-t, vi­szont nem javasolták utónévnek a Dakota szót.- Előfordulhat olyan eset is, hogy valakinek meg kell változ­tatnia családi nevét - mondta Pi­ros Zsuzsa, megjegyezve, hogy a jogszabály tiltja történelmi, illet­ve idegen hangzású és régies ne­vek felvételét, amelyek például y- ra, ssy-ra, vagy cz-re végződnek, de a közéletben szereplő szemé­lyek neve is bizonyos védettséget élvez. A magyar névadási gyakorlatot egyébként folyamatosan az Euró­pai Uniós követelményekhez ala­kítják. Megfigyelhető, hogy míg például az Egyesült Államokban bármilyen név adható, addig az EU országaiban - hazánkhoz ha­sonlóan - élnek bizonyos korlá­tozások. Felsőoktatási kalauz 2000-re Ha tudja is az ember, hol akar továbbtanulni, nem árt, ha alaposan megismeri jövendő iskoláját. Az Egyetemi és Főiskolai Kalauz 2000 című, 250 oldalas kiad­ványból sok hasznos informá­cióhoz jutnak a jelentkezők. A felsőoktatási intézmények álta­lános jellemzőin kívül az egye­temek, főiskolák történetéről, az intézményekben működő diák- szervezetekről, a szorgalmi idő­szak alatti és utáni munkalehe­tőségekről is tájékoztatást kap­hatnak az érdeklődők - közölte Kereszty András, a könyvet gon­dozó kiadó igazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Elmondta: a kalauzból a to­vábbtanulni szándékozók meg­tudhatják, milyen művelődési és sportlehetőségeket kínál az adott egyetem és főiskola, illetve információhoz juthatnak a felső- oktatási intézményekben folyó különleges stúdiumokról, az ét­kezési és kollégiumi ellátásról. Külön fejezet foglalkozik az állami, a magán és az alapítvá­nyi intézményekkel, az egyházi felsőoktatási iskolákkal. A függelékben az intézmé­nyek felvételi ponthatárairól ad­nak közre összefoglalót. Kereszty András kifejtette: ilyen típusú kiadványt Magyar- országon eddig nem jelentettek meg. Úgy vélte: a könyv hama­rosan a felsőoktatás egyik pon­tos, adataiban friss és széles kö­rű tájékoztatást nyújtó alapkiad­ványa lehet. Az 1600 forintért megvásárolható könyv a Greger- Delacroix kiadó gondozásában látott napvilágot. UTÓNEVEK MAR 299 000 FT* BEFIZETÉSÉVEL ELVIHETI! Felida 1.3 LX esetén.' (A képen extra felszereltségű modell látható.) most előnyös pénzügyi felté­telekkel párosul. További rész­letekről érdeklődjön márkake­reskedéseinkben. Rendkívül kedvező feltételek- kel vásárolhat ideális autót, hiszen a Skoda Felicia mi­nősége és gazdaságossága skoda. vAltson velünk Autó ÓNÉRT 6500 Baja, Bezerédj u. 9-13. Tel./Fax: (79) 322-855 Rákóczi és Locskai 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 2. Tel.: (76) 417-619 Tel./Fax: (76) 417-857 Internet: www.extra.hu/skodaszalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom