Petőfi Népe, 2000. február (55. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-10 / 34. szám

I 2000. Február 10., csütörtök G A Z P A S Á G I TÜKÖR Petőfi Népe - 7. oldal Nemzeti parkok és „földvásárlási csalások” A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának levele a vitatott gyakorlatról minisztráció idején is folytatódnak (az átvett földek több mint egyharmadá- nak a megvásárlását a kisgazda irányítás alatt álló Minisztéri­um jóváhagyásával végeztük). Megjegyzem, hogy a tényeket igyekszem leírni, és távol áll tő­lem bármilyen fele­lősség áthárítása. Most is azt állítom, hogy a földvásárlásra hozott jogszabályok szakmailag helyes döntések eredmé­nyei, ugyanis a priva­tizáció időszakában a természetvédelem egyetlen hatékony eszköze a legértéke­sebb területek álla­mi tulajdonba véte­le. Ezt a nemzetközi gyakorlat is igazolja. 6. A vásárlások során mindig figyelemmel voltunk az adott idő­szak „piaci” áraira (kárpótlási jegyek valós forgalmi értéke stb.). Egyetlen szö­vetkezet sem adta „bagóért” a földet. A A Kiskunsági Nemzeti Parkban kevés a jó föld. fotói pn-archIv Többször (legutóbb február 8-án) ol­vashattunk a Petőfi Népében a tárgy­ban megjelent szőkébb vagy bővebb be­számolót. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója - mint írja: az olvasók kor­rekt tájékoztatása érdekében - néhány gondolatot hozzáfűz a témához. 1. Hazánkban jelenleg mintegy 850.000 hektár országos jelentőségű védett terület van (ebből 420.000 hektár nemzeti park). Kerekítve: az ország teljes területének 9%-a áll törvényes védelem alatt. Ebből az eddig megvásárolt térség kb. 150.000 hektár, azaz Magyarország összterületének 1,4%-a. Mondanom sem kell, hogy e túlnyomórészt szikes tavakkal, szikes pusztákkal, lápok­kal, mocsarakkal és nedves rétekkel tarkí­tott táj nem fogja megváltam a magyar me­zőgazdaságot. 2. Az érvényben levő jogszabályok alapján 1996-ban indultak el a földvásárlások, és minden félreértés elkerülése végett hangsú­lyozom: a Magyar Állam, a Magyar Kincs­tár javára. Elvárható, hogy a jogalkotókból álló parlamentben ne hangozzék el az a té­ves megjelölés, miszerint a nemzeti parkok a földtulajdonosok. De jure a nemzeti par­kok „csak” vagyonkezelők. 3. A vásárlások zöme valóban a szövetke­zetekkel adásvétel alapján, a Környezetvé­delmi Minisztériumtól (Minisztérium) ka­pott szerződési minta alapján történt. Kizá­rólag a földalapokba nem helyezhető (tehát sem a részarány, sem pedig a kárpótlási földalapba), azaz magántulajdonba nem kerülhető földeket érintett, amelyeknek ne­vesített tulajdonosa nem volt. Következés­képpen kézenfekvő volt, hogy a földalapo­kat elkülönítő szövetkezetekkel létesítsünk jogviszonyt. 4. A létrejött polgárjogi szerződések egyik alapfeltétele az volt, hogy a mindenkori el­nök bírja a közgyűlés írásos felhatalmazá­sát (amelyet a.szerződéshez csatolnunk kellett) a jogügylet lebonyolítására. A létre­jött szerződést a nemzeti park igazgatója és a szövetkezet elnöke írta alá. A jogtanácsos ellenjegyezte és a Minisztérium megbízott szakértője (avégett, hogy olyan földek ne kerüljenek megvásárlásra, amelyek termé­szeti értéket nem képeznek) véleményezte. Mindezek után a szerződések érvényességi kelléke a Minisztérium ellenjegyzése volt. A szövetkezetekhez került pénz jogszerű felhasználásért a szövetkezetek voltak a fe­lelősek. Ezt a szerződések tartalmazzák. 5. Rendkívül fura gondolkodás terméke le­het a nemzetipark-igazgatókat - akik egy adott állami feladat végrehajtói voltak - ten­denciózusan felelőssé tenni ebben a hely­zetben, az ún. „évszázad bűnügyében”. A kérdés annál inkább is jogos, mert az azo­nos eljáráson alapuló vásárlások az új ad­létrejött egyezsége­ket mindig kemény vita előzte meg. Figye­lemmel a rendelkezésre álló központi forrá­sok korlátáira, irreális összeget nem kínál­hattunk a területekért. A vásárlási árak megállapításánál az is döntő tényező volt, hogy a megvásárlásra kerülő földek hasz­nosíthatósága és forgalmazása erősen kor­látozott - a természetvédelmi megkötések és az igazgatóság elővásárlási joga miatt. 7. A megvásárolt területek nagy része a ter­mészetvédelmi kezelési szempontok betar­tásával hasznosítható. Sőt szükséges is az ún. természetkímélő gazdálkodás, amely mintaként szolgálhat a nagyobb térségek ökohasznosítására. Eszközök, szaklétszám stb. hiányában az átvett földeket (kivéve az erdőket és bizo­nyos legelőterületeket) magánszemélyek­nek és a még működő szövetkezeteknek adtuk haszonbérbe. Jelenleg 425 élő ha­szonbérleti szerződésünk van 14 szövetke­zettel, 400 magánszeméllyel és 11 egyéb in­tézménnyel. A haszonbérbeadás négy fontos feltétele:- a bérlő lehetőleg az adott védett terület közelében élő (helyi) lakos legyen,- a mezőgazdálkodást hivatásszerűen vé­gezze,- megfelelő eszköztárral és állatállomány­nyal rendelkezzen,- vállalja a természetvédelmi követelmé­nyek betartását. Visszautasítom a haszonbérbeadásra vonat­kozó ingyenes és ötvenéves időtartamú ál­talánosítást! A Kiskunsági Nemzeti Parkban nincs in­gyenes haszonbérlet, és a haszonbérbeadás időtartama maximum 5 év. Végezetül el kell mondanom, hogy a kollé­gáimmal együtt tanácstalanul figyeljük az eseményeket. 25 éves nemzeti parki köz- szolgálatom során ilyen mélypontra még nem süllyedt a hivatalos megbecsülésünk. Annak tudatában, hogy a nemzeti park ne­mes közcélokat szolgál, bízom benne, hogy a társadalom támogatásával kilába­lunk a mély hullámvölgyből, és a jobb sors­ra érdemes, szakmailag, erkölcsileg kifogá- solhatatlan köztisztviselői gárdánk megfé­lemlítés nélkül dolgozhat honi természeti örökségünk megőrzéséért. _________________________PH. TÓtOYWI IRTVÁN IQÁIOATŐ Törvény a turizmusról Idegenforgalom Elképzelhető, hogy a turizmus­ról szóló törvény még ebben az évben a parlament elé kerül. Az Országos Idegenforgalmi Bizott­ság (OIB) tegnap megvitatta a törvény első koncepcióterveze­tét, s javasolta annak több szem­pont szerinti átdolgozását. A testület álláspontja szerint a turizmustörvénynek rögzítenie kell az idegenforgalommal kap­csolatos állami és térségi felada­tokat, valamint a turizmus támo­gatásának rendszerét. Az OIB vé­leménye szerint a koncepciónak arra vonatkozóan is javaslatot kell tennie, hogy miként lehet ki­alakítani az idegenforgalmi vál­sertésfelvAsArlási arak 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 212,26 Ebből: T gazdasági társasági átlagár: 215,Í2 2. szövetkezeti átlagár: 214,58 3. egyéni vállalkozói átlagár: 199,40 II. Húscóhtaqok által felvásárolt élősertés-átlaqár: 210.80 Ebből: 1. gazdasági társasági átlagár: 215,07 2. szövetkezeti átlagár: 215,53 3. egyéni vállalkozói átlagár: 199,42 III. Régiónkénti átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 208 2. É-Alfötd (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 208 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 200 4. Központ (Budapest, Pest megye): 218 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): " 218 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 215 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 216 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: _______________ E : 277,95 U: 266,09 R: 250,30 O: 241,97 P: 234,10 IV. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár:______________________ ______________________________________2,04 DM . .................................................................................................. Forrás: HÚSCÉH Humán erőforrás lalkozások támogatásához szük­séges források képzésének állan­dó feltételeit. Az OIB elfogadta a Magyar Turizmus Rt. beszámoló­ját a turisztikai célelőirányzatból tavaly lebonyolított pályázatok­ról is. A szaktárca 1999-ben 2,5 milliárd forint támogatást nyúj­tott a turizmus fejlesztésére. A források 45 százalékát beruházá­sok kamattámogatására, 16 szá­zalékát kiemelt rendezvények tá­mogatására, 6 százalékát gaszt­ronómiai rendezvények és mar­ketingtevékenység elősegítésére, 3 százalékát szakmai oktatásra, 23 százalékát a gyógy- és termál­turizmus fejlesztésének támoga­tására fordították. Változnak a magyar vállalatve­zetők. Egyre inkább elfogadják azt a szemléletet, hogy a munka­társak képzésébe, az emberi erő­forrásba fektetett tőke térül meg legjobban - állapította meg a Czipin and Partner termelékeny­ségi tanácsadó cég. Az 1996-ban végzett hasonló felmérésük óta jelentős szemléletbeli változás fi­gyelhető meg az iparvállalatok vezetői körében. Jellemző vi­szont, hogy a vezetők gyakran kerülik a konfliktust, s „bratyizó” magatartást tanúsítanak. Szeretem ezt az iskolát!- Igazgató bácsi, én úgy szeretek ide járnil - kiáltott fel egy má­sodikos kisgyerek a folyosón, Ez a mondat híven tükrözi a kecs­keméti Szent Imre Katolikus Általános Iskolában folyó munkát. Az iskola célja a családias han­gulatú, gyermekközpontú neve­lés-oktatás a hagyományos ke­resztény értékrend szerint. Első­sorban azokat a gyerekeket vár­ják ide, akiknek a szülei a vallásos értékek szerint élnek. Ezekből a diákokból nevel az intézmény tisz­tességes, a munkáját becsülő és szerető keresztény felnőttet. Az általános ismereteken túl az iskola igényt is ad a továbblé­pésre. Megtanítja a gyerekeket arra, hogy célt lássanak maguk előtt. Legyen saját jövőképük. Olyan tudást ad a gyerekek­nek, ami az életüket megkönnyíti. A nyelvtanulásban például azok­nak ajánlják a németet, akik szak­mát tanulnak majd. így később a környező országok német nyelv- területére elmehetnek dolgozni. Szent Imre Katolikus Általános Iskola Kecskemét, Szent Imre u. 9. Tel.: 76/322-202 fax: 320-661 Nyílt nap: február 11., péntek 8-12 óráig Az iskola előnyei még:- alacsony osztálylétszám- sok férfi tanár, aki a csonka családból érkező gyermeknek apaminta lehet- nyelvtanulás- drámajátékok- a tantestület jó közösség, a pedagógia alapja a szeretet a gyerekek iránt- az írás-olvasást a hagyományos szótagolós módszerrel tanulják a gyerekek- mindennapos testnevelés, eb­ből heti 1 óra népi tánc A vallási programokon kívül mást is- iskolai cserkészcsapat, téli-nyári szerveznek. A gyerekek jól szórakoztak túrák, táborok a csibésznapon is. Pert nyert a Postabank Szövevényes akkreditíviigylet a Nádor Rt.-vei Budapest Első fokon pert nyert a Posta­bank Rt. a Nádor ’95 Rt. ellen egy korábbi akkreditívkibocsá- tással kapcsolatban. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumá­nak döntése értelmében á Nádor ’95 Rt.-nek 12,2 millió dollárt kell fizetnie akkreditívfedezet jogcímén. Ezen felül az akkre- ditívnyitás díját és az ezzel já­ró járulékokat is a vesztes fél­nek kell állnia. Ugyanakkor el­utasították a Postabank kerese­tének azt a részét, amelyben a pénzintézet arra kérte a bírósá­got ugyanebben az ügyben: ne kelljen fizetnie a BCL Trading GmbH részére, s a társaság ad­jon biztosítékot a fenyegető kár­ra a banknak. A Nádor Rt. meg­bízása alapján nyitotta meg a Postabank a vitatott akkredití­vet a BCL Trading GmbH javára 12 millió dollár értékben, és en­nek az akkreditlvnek lett több bank, köztük a CW Bank is rész- tulajdonosa. A Postabank keresete szerint az akkreditív lehívásához szük­séges okirat - amely igazolta, hogy a BCL leszállította a Nádor Rt.-nek a megrendelt acélárut - hamis volt, ezért nem köteles fi­zetni. A Fővárosi Bíróságon az akkreditív résztulajdonosai kö­zül szerdán egy másik tárgyalá­son a CW Banknak első fokon megítélték azt a kétmillió dol­lárt, amit a Postabanktól perelt. Az OMMI Sükösdi Teljesítményvizsgáló Állomás pénzügyi ügyintézői feladatok ellátására keres munkatársat. Az álláshelyre Közgazdasági technikumi vagy szakközépiskolai végzettségűek, valamint legalább 5 év gyakorlati idővel rendelkezők jelentkezését várjuk. Alkalmazási feltételek és bérezés a köztisztviselői törvény szerint. Jelentkezni lehet szakmai önéletrajz és az iskolai végzettséget igazoló okmány (OMMI Sükösdi Teljesftményvizsgáló Állomás vezetőjének cím­zett) pályázati anyaggal lehet. A munkakörről részletes felvilágosítást Daróczi Éva ad, a 06-79/363-033 -as telefonszámon. Pályázati határidő: 2000. február 20. A pályázókat a személyes meghallgatás időpontjáról írásban értesítjük. S Csökken a tehénállomány __Állattartás É vek óta fogyatkozik az or­szág szarvasmarha-állomá­nya. A Szarvasmarha-te­nyésztők Szövetsége szerint egy évszázada nem volt olyan kevés jószág az or­szágban, mint amennyit most nyilvántartanak. A termelők úgy vélik: a jelenlegi gazdasági körülmények a szar­vasmarhatartás ellen hatnak. Mi­lyen lehetőségek vannak az ál­lomány növelésére, az ágazat fejlesztésére? - kérdeztük Mucsi Imrétől, az FVM helyettes állam­titkárától.- Ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor kiderül, hogy valójában a tehénlétszám csök­kenéséről van szó, ugyanakkor növekedett a tejtermelés. Az el­következő években a jelenlegi, egy főre jutó 160 literes tejfo­gyasztást 220-240 literre szeret­nénk emelni. Ehhez a tejelő tí­pusú szarvasmarhalétszámot a jelenlegi 270-280 ezerről 330-350 ezerre kell bővíteni. Jelentős létszámgyarapodást szeretnénk elérni a húsmarha-, azaz a kettős hasznosítású marhaállományban is. A hamarosan megjelenő ag­rártámogatási rendelet tükrözi a tárca szándékát. A húsmarha- program már az idén elindul. Az állattenyésztési támogatást az 1-10 tehenet tartó kisterme­lők is igénybe vehetik.- Hol lehet értékesíteni a mar­hahúst?- Jelenleg az egy főre jutó ha­zai marhahúsfogyasztás 5 kilo­gramm, ezt a mennyiséget az el­következő években szeretnénk fokozatosan 7-8 kilóra emelni. Ez már jelentős belföldi fogyasztás. ÚJVÁRI Partneri kapcsolat A GM új vezetése partneri kap- vett Bartus Pál, az Általános csőlátókat alakít ki az üzleti élet Fogyasztási Szövetkezetek Or- különböző csoportjaival. így a szágos Szövetsége, Hörömpöly munkaadói és a munkavállalói László, a Magyar Iparszövetség, érdekképviseletekkel is. Ennek Szűcs György, az Ipartestületek keretében került sor a találko- Országos Szövetsége, valamint zóra a kis- és középvállalkozók Varga János, a KISOSZ elnöke, szervezeteivel, amelyen részt __________________________1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom