Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

1999. SZEPTEMBER L, SZERDA HAZAI TŰKOR - VILAGTUKOR 5. OLDAL Részletek a VIP-listából Akikkel a piaci kamatnál jobb feltételekkel szerződött a Postabank Lemondott Simicska Lajos, az APEH elnöke Hétfőn az egyik napilap nyilvá­nosságra hozta azok névsorát (VIP-lista), akiknek a Postabank a piaci kamatnál lényegesen kedvezőbb feltételekkel nyújtott hitelt, illetve kedvezőbb kama­tozásra fogadott el tőlük bank­betétet. Mivel a jogszabályok a szakértők szerint sem adnak vi­lágos eligazítást arra vonatko­zóan, hogy ebben az esetben a banktitokhoz, vagy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűző­dik erősebb érdek, a Petőfi Népe sajnos nem közölheti a teljes lis­tát. Cikkünk tehát nem a teljes VIP-lista ismertetése, hanem a lista nyomán keletkezett reakci­ók összegzése. Reméljük, hogy így is tanulságos információkkal szolgálhatunk olvasóinknak. Politikusok: Herényi Károly: az MDF tisztségviselőjeként 1994-ben kétmillió forintot vett fel 10 százalékos kamatra. Párttiszt­ségéről lemondott. Dr. Nagy Sándor: az MSZP képviselőjeként 1995-ben 3 millió forintot vett fel 10 szá­zalékos kamatra. Párttisztsé­géről lemondott. Dr. Csiha Judit: az MSZP képviselőjeként 1994-ben 6 millió forintot vett fel 10 száza­lékos kamatra. Párttisztségé­ről lemondott. Dr. ‘ Sándor László: az MSZOSZ tisztségviselőjeként, illetve a Postabank felügyelő­bizottsági tagjaként 1995-ben 3 millió forintot vett fel 10 szá­zalékos kamatra. Konzekven­ciát nem volt le. Keleti György: a lista sze­rint az MSZP politikusaként 12,3 millió forintot helyezhe­tett el a Postabankban 27-33 százalékos kamatra. Tagadja. Alföldi Albert: az MSZP képviselőjeként 1996-ban vett fel kétmillió forintot 10 száza­lékos kamatra. Elismerte. Olajos Csaba: az MDF poli­tikusaként 1993-ban kétmillió forintot vett fel 10 százalékos kamatra. Azóta meghalt, fele­sége elismerte. dr. Bogár László: a lista sze­rint az MDF képviselőjeként 1992-ben 4 millió forintot vett fel 10 százalékos kamatra. Je­lenleg ugyan kormánytiszt­viselő, de a Fidesz hangsúlyoz­ta, hogy nem tagja a pártnak. Tisztviselők: Dr. Bártfai Béla: jelenleg közigazgatási államtitkár. A lis­ta szerint 1992-ben 4,5 millió forintot vett fel 10 százalékos kamatra. A hírt nem kommen­tálta, de nem is cáfolta. Rubicsek Sándor: a Kor­mányzati Ellenőrzési Iroda ve­zetője volt. A lista szerint 1994- ben 4 millió forintot vett fel 10 százalékos kamatra, illetve 20,5 milliós betétet helyze- hetett el 22-30 százalékra. Alapvetően elismerte, de rész­leteket vitat. Tarafás Imre: legutóbb az ÁPTF vezetője volt. A lista sze­rint 9,7 millió forintot helye­zett el 32 százalékos kamatra. Hitelfelvételt ismert el, ked­vezményes kamatot nem. Tömpe István: a MÁV elnö­ke volt. 1997-ben 23 millió fo­rintot vett fel 10 százalékos ka­matra. Elismerte. Csallóközi Zoltán: MDF- es, a kulturális minisztérium munkatársa. 1993-ban vett fel egymillió forintot 10 százalé­kos kamatra. Elismerte. Turján Sándor: külügymi- nisztériumi helyettes államtit­kár. 1992-ben 6 millió forint hitelt vett fel 10 százalékos ka­matra, s 11 milliós betétet nyi­tott 22-30 százalékos kamatra. Lényegében elismerte. Sportolók, színészek, menedzserek: Gallov Rezső: az OTSH el­nöke volt. A lista szerint csak­nem 3 millió forintot helyezett el 30 százalékos kamatra. A betét egy részét elismerte, de a kedvezményt nem. Gyarmati Dezső: A lista szerint 1998-ban 10 millió fo­rint kölcsönt kapott 10 száza­lékos kamatra. Nem kom­mentálta, így nem is cáfolta a hírt. Tóth Frank: válogatott vízi­labdázó. 1995-ben kétmillió forintot vett fel 10 százalékos kamatra. Elismerte. Kiss Ottó sportvezető: 1994- ben 12 millió forintot kapott 10 százalékra. Nem kommen­tálta, így nem is cáfolta. Németh Zsolt vízilabdázó: 1996- ban kétmilliós hitelt ka­pott 10 százalékra. Elismerte. Börcsök Enikő színésznő: 1997- ben 3 millió forint köl­csönt kapott 10 százalékra. El­ismerte. Gáti Oszkár színművész: A lista szerint 1996-ban ötmilli­ós hitelt kapott 10 százalékra. Felháborodott a közlésen. Szvák Gyula történész, kul­turális menedzser: A lista sze­rint 140 milliót helyezett el a Postabankban 22-33 százalé­kos kamatra. A betétet nem ta­gadja, az összeget azonban vi­tatja. Tóth Illés: A lista szerint 506 milliós bankbetétjére 18- 33 százalékos kamatot kapott. A sajtó egy része a Posta volt vezérigazgatóját gyanítja a sze­mély mögött, aki azonban ta­gadja, hogy köze lenne az ügy­höz. Újságírók Juhász Előd: a lista szerint 1991- ben 800 ezer forintot vett fel 18 százalékos kamatra. Bölcs István: a lista szerint 1992- ben 5 millió, 1993-ban 6,5 millió forint hitel vett fel 10 százalékos kamatra. Németh Péter: a lista sze­rint 1992-ben 3 milliót kapott 18 százalékra. Mester Ákos: a lista szerint 1993- ban ötmilliót kapott 10 százalékra. Falus Tamás: a lista szerint 1994- ben 1,5 milliót kapott 20 százalékra. Juszt László: a lista szerint 10 millió forintot helyezett el 22 százalékos kamatra. Tagad­ja, hogy bármikor is köze lett volna a Postabankhoz. Király Zoltán: a lista szerint 1994-ben 4,5 millió forint hitel­hez jutott 10 százalékos kamat­ra. Elismerte. Szilágyi János: a lista sze­rint 1997-ben tízmilliót kapott 10 százalékra. Varjú Frigyes: a lista szerint 1998-ban 600 ezer forintot ka­pott 19,5 százalékra. Wágner Ilona: a lista sze­rint 1997-ben 10 millió forint hitelt kapott 10 százalékos ka­matra. A szerbeknek is joguk van Koszovóban élni Albániában befejeződött a katonaorvosok sikeres küldetése Az Egyesült Államok figyelmeztette a koszovói albáno­kat, hogy elveszíthetik az amerikai támogatást, ha nem teljesítik a korábbi megállapodásokat. Az ameri­kai aggodalmakat a koszovói tájékozódó látogatását kedden befejező Richard Holbrooke ENSZ-nagykövet és Joseph Biden szenátor, a külügyi bizottság rangidős demokrata tagja közvetítette az albán vezetőknek. Holbrooke hangsúlyozta, hogy a szerbeknek is törté­nelmi joguk van Koszovóban élni, és rasszizmusnak nevez­te a térségbeli nemzetiségi el­lentéteket, a szerbek elleni al­bán támadásokra utalva. Kö­zös pristinai sajtóértekezletü­kön Biden leszögezte, hogy a Koszovói Felszabadítási Had­seregnek (UCK) tartania kell magát a leszerelésére és fel­oszlatására elfogadott szep­tember 19-i határidőhöz, mert különben „az amerikai tör­vényhozás támogatása egyik napról a másikra elpárolog­hat”. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa elítélte a koszovói kisebb­ségek - a szerbek és a romák - elleni erőszakot. A testület ar­ra is figyelmeztetett, hogy a KFOR-alakulatok elleni táma­dások a békeküldetés befeje­zését vonhatják maguk után. „Az Albániába menekült ko­szovói albánok ellátásában se­gédkező NATO-erő, az AFOR, valamint a különböző nem­zetközi humanitárius szerve­zetek egyaránt igen sikeres­nek értékelik a Magyar Hon­védség orvoscsoportjának né­hány hónapos albániai tevé­kenységét” - mondta Kopcsó István alezredes, a 35 tagú kontingens parancsnoka Tira­nában. A magyar orvoscso­port missziója már befejező­dött Albániában. A balkáni országba áprilisban érkezett közegészség- és járványügyi felderítő és elemző egység utolsó tagjai augusztus 26-án utaztak haza Magyarországra, bár a parancsnok szeptember 2-ig Albániában marad.- Teljesen új, korábban a NATO-ban is ismeretlen, úgy­Rasszizmusnak nevezte a nemzetiségi ellentéteket. fotó: feb/reuters nevezett komplett megelőző egészségügyi koncepcióval ér­keztünk Albániába - emlékez­tetett az alezredes. A 35 ma­gyar orvos-katona közül ti­zenöten egészségügyi szolgá­latot, húszán logisztikai fel­adatot láttak el Hamalaiban. Kopcsó István kitért arra, hogy John Reith tábornok, az AFOR brit főparancsnoka sze­mélyesen is megköszönte a magyar orvoscsoport együtt­működését a koszovói albán menekültek ellátásában.- Szeptember 1-jén véget ér az AFOR-misszió, így hazaté­résemig az újonnan érkező NATO-egység, az AFOR-2 egészségügyi biztosításának megalapozása a feladatom - nyilatkozta az alezredes. Az AFOR-2 célja a Dürres és Kukes közötti országút, vala­mint a Pristinába vezető köz­út hibáinak kijavítása lesz. A kétezer NATO-katona az észak-atlanti szövetség koszo­vói csapatainak logisztikai tá­mogatását is elvégzi majd. Szeptemberben folytatódik az óvári sortűzper A Győri Katonai Ügyészség em­beriség elleni bűntett alapos gyanúja miatt vádiratot nyújtott be Dudás István nyugalmazott határőr ezredes és további há­rom társa ellen a Győri Megyei Bíróság Katonai Tanácsához. A nyugdíjas katonatiszt 1956-ban a mosonmagyaróvári határőr- laktanya parancsnoka volt. Az október 26-i sortűz kapcsán a szerepe máig tisztázatlan ma­radt. Dudás Istvánt egy héttel ezelőtt kiskunhalasi otthoná­ban vették őrizetbe. A Győri Megyei Bíróság Ka­tonai Tanácsától kapott infor­máció szerint Dudás István fel­lebbezett a letartóztatása ellen. A fellebbezés ügyében a Leg­felsőbb Bíróság fog jogerős döntést hozni. A nyugalma­zott tisztet a kecskeméti bünte­tés-végrehajtási intézetbe szál­lították, ahol alapos, több na­pon át tartó orvosi kivizsgálás­nak vetették alá. A szakértői vélemény azonban nem tartal­mazott olyan betegséget vagy egyéb elváltozást, ami a tár­gyaláson való megjelenését megakadályozná. A további egészségi állapotától függ, hogy esetleg átszállítják-e majd a tököli rabkórházba. A mosonmagyaróvári sortűz­per szeptember 14-étől tart majd négy napon át a Győri Me­gyei Bíróságon. Az első három napon kerül sor a vád ismerteté­sére nyilvános tárgyaláson. Az ügy négy vádlottját - köztük Dudás Istvánt -, valamint a sér­tetteket ekkor hallgatják majd meg. P. Á. Búcsú bankóktól Mától nem fizethetünk a régi 500 és 1000 forintos bakjegy- gyel. Viszont a posta a Ma­gyar Nemzeti Bankkal kötött megállapodás alapján szep­tember 1-je után is közremű­ködik a bevonás alatt álló bankjegyek elfogadásában. Ennek megfelelően a régi 1000 forintos címletű bank­jegyeket 2002. augusztus 15- ig, a régi 500 forintos címle­tű bankjegyeket pedig 2002. november 15-ig fogadják el fizetőeszközként a postahi­vatalok. (Folytatás az 1. oldalról.)- A pénzügyminiszter tökéle­tesen elégedett volt Simics­ka Lajos szakmai munkájá­val, és sajnálta, hogy nem bírta tovább az idegi megpró­báltatásokat - mondta Boró­kai Gábor. Kérdésre válaszol­va a szóvivő kitért arra, hogy a keddi találkozót Simicska Lajos kezdeményezte hétfőn, miután Orbán Viktor hazatért Albániából. Az APEH volt első számú vezetője az egyik napilapnak adott nyilatkozatában hétfőn azt mondotta, hogy az utóbbi időben sok alaptalan rágalma­zás érte személyét. Családja körében ez félelmet okozott, mi több, halálesetekhez veze­tett. Simicska Lajos így fakadt ki a lapban: „Az elmúlt három hónapban megöltétek az apá­mat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon nektek!” APEH-sajtótájékoztató Simicska Lajos, az APEH kedden lemondott elnöke annak ellenére nem tart igényt a végkielégítésre, hogy a pénzügyminiszter elégedett volt elnöki telje­sítményével - közölte Burilíák Attila, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal (APEH) szóvivője sajtó- tájékoztatón, Budapesten. A rögtönzött sajtótájékozta­tón, amelyet kormányszóvi­vői tájékoztatón elhangzott bejelentést követően tartot­tak, nem volt jelen a lemon­dott elnök, sem az utódjának kinevezett Vida Ildikó. Burilíák Attila a tájékoztatón felolvasta Simicska Lajos nyi­latkozatát. Ebben az APEH volt elnöke kifejti, hogy 1998 augusztusi kinevezése óta folyamatos és megalapozatlan támadások ke­reszttüzébe került. Sokáig ab­ban reménykedett, hogy a mél­tatlan vádaskodások előbb- utóbb megszűnnek. Ez nem történt meg, sőt az elmúlt néhány hónapban - fo­galmazása szerint - az állandó támadásokat családi tragédiák övezték. Mindezek következ­tében nyújtotta be lemondását - tartalmazza Simicska Lajos nyilatkozata. Eörsi jó döntésnek tartja Simicska Lajos távozása után nincs értelme a volt APEH-el- nök cégügyeit vizsgáló parla­menti bizottság felállításának - nyilatkozta kedden Eörsi Má­tyás szabaddemokrata ország- gyűlési képviselő, a vizsgáló- bizottság felállításának kezde­ményezője.- Soha nem Simicska Lajos személyével - neki: sok sikert kívánok a jövőben -, hanem APEH-elnöki funkciójával volt problémánk, amiért elsősorban az őt kinevező kormányt terhel­te felelősség - fogalmazott a po­litikus. Kifejtette: a lemondást jó döntésnek tartja, akár Orbán Viktor miniszterelnöktől, akár magától az érintettől származik.- Az SZDSZ-nek kezdettől az volt az álláspontja, hogy Si­micska Lajos mind gazdasági múltja, mind pártelkötelezett­sége miatt alkalmatlan erre a posztra - közölte. Eörsi Mátyás reményét fejez­te ki, hogy az új APEH-elnök megfelel majd a pártatlanság követelményének. Ma életbe lép a maffiaellenes törvény túlnyomó része Ma lép életbe a június­ban elfogadott maffiael­lenes törvény rendelke­zéseinek túlnyomó ré­sze, így például az üzle­tek működésére, a pros­titúció kezelésére és a bűnmegelőzési ellenőr­zésre vonatkozó rendel­kezések - tájékoztatta Hántás Péter, a Belügy­minisztérium előadója a sajtót. Július közepén már hatályba léptek a törvény azon parag­rafusai, amelyekkel a tör­vényalkotó a szabálysértési bírságok felső határát auto­matikusan a kétszeresére, a helyszíni bírságét pedig két­ezer forintról tízezer forintra emelte. A jogszabály továbbá lehetővé tette azt is, hogy a bíróságok a pénzbírságot el­zárásra változtathassák át. Ez év elejétől ugyanis a meg nem fizetett pénzbírság esetén nem volt lehetőség az elzárás végrehajtására. Kántás Péter elmondta, hogy a szeptember elsejép hatályba lépő rendelkezések egyik csoportja szerint az ille­tékes önkormányzat jegyzője a hatóságok javaslatára a büntető, illetve a szabálysér­tési eljárás befejezéséig - de legfeljebb egy évi időtartamra - közbiztonsági érdekből ide­iglenesen bezárathat üzletet. A törvény egy másik, ugyancsak szeptember else­jén életbe lépő fejezete a prostitúcióra, így például a védett övezetekre, a türelmi zónákra, illetve a szexuális hirdetésekre vonatkozó sza­bályokat rögzíti. Ugyanígy szeptember elsején lép ha­tályba az úgynevezett maffia- törvény bűnmegelőzési ellen­őrzést szabályozó fejezete, amely szerint a rendőrség el­lenőrizheti azt a háromévi szabadságvesztésből szaba­dult személyt, akinek az ese­tében „alaposan következtet­ni lehet arra, hogy ismét bűn- cselekményt fog elkövetni”. A törvény egyes idegenren­dészeti, illetve menekültügyi szabályai 2000. január elsejé­től lépnek hatályba. Az úgy­nevezett maffiatörvény sza­bálysértéssel kapcsolatos ren­delkezéseit 2000. március el­sejei hatállyal a szintén idén nyáron elfogadott, új szabály­sértési kódex váltja majd fel. Újjáépülhet a dunai híd A szlovák kormány kedden jó­váhagyta a Párkány és Eszter­gom között 1944 óta csonkán ál­ló Mária Valéria híd újjáépítésé­ről szóló egyezményt, és felha­talmazta Mikulás Dzurinda mi­niszterelnököt, hogy a híd felú­jításáról szóló szerződést szep­tember 16-án írja alá Orbán Vik­tor magyar miniszterelnökkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom