Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-14 / 162. szám
4. oldal Világtükör 1999. július 14., szerda Csáky a nyelvtörvényről „Nincs ok a hisztérikus reagálására” - idézte hétfő este a szlovák hírügynökség Csáky Pált, a szlovák kormány alelnökét, aki kassai munkalátogatása során nyilatkozott a nyelvtörvényről. Csáky emlékeztetett arra, hogy a végleges jogszabályban a kormány által előterjesztett tervezetből talán három mondatnyi maradt. A nyelvtörvény elfogadása mindenesetre az ellenzék győzelmének sem tekinthető - vélekedett a szlovákiai magyar politikus. „Nem dicsőség, ha kisebbségek legitim képviselőinek támogatása nélkül születik törvény a kisebbségekről” - fogalmazott Csáky, aki az ország keleti végén élő nagy számú roma lakosság gondjaival, és a Finnországba irányuló roma kivándorlás körülményeivel ismerkedett, majd Jászón megnyitotta a szlovákiai magyar fiatalok nyári értelmiségi táborát. Fanyalognak Klíma reformjain Viktor Kiima kancellár stratégiai reformtervének tartalmával a keddi osztrák lapok nagyrészt egyetértenek, ám a legtöbb értékelő úgy véli: a tervezet és vitára bocsátása nem utolsósorban választási fogás, a hivatalosan még meg sem kezdődött kampány része. A Kurier szerint a tervezet első pillantásra közhelygyűjtemény. A Der Standard című liberális lap arra mutat rá, hogy a szociáldemokrata dokumentum csekély változtatásokkal egy polgári párttól is származhatna. A Die Presse című konzervatív lap egyetértéséről biztosította a gazdasági liberalizálás ihlette dokumentumot, de hozzátette: figyelemre méltó, hogy ezzel a szociáldemokraták, akik harminc éve gyakorolják a hatalmat, éppen most állnak elő. Újjáépül a borostyánszoba Mindmáig rejtély övezi, hogy mi lett a híres Carszkoje Szeló-i borostyánszoba sorsa: a páratlan értékű alkotás a második világháborúban tűnt el nyomtalanul. Időről időre különböző fel- tételezések látnak napvilágot, sőt olykor egyik-másik állítólagos darabkája is előkerül. Az esseni Ruhrgas nevű cég több mint 800 millió forintnak megfelelő összeget fordít arra, hogy a műkincsnek az eredetivel teljesen megegyező változatát a Szentpétervárhoz közeli városkában újjáépítsék. A borostyánszoba a tervek szerint 2003-ban, Szentpétervár létrejöttének 300. évfordulóján fogadhatja teljes pompájában a látogatókat. Súlyos zavargások Teheránban A tüntető diákok Hatami elnök irányzatát támogatják Teheránban a tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket FOTÓ:FEB/REUTERS Teheránban a rendőrség könnygázt vetett be a fővárosi egyetemnél ismét összegyűlt tiltakozó diákok ellen. Az iráni főváros egyetemének környékén összecsapások történtek a tüntető fiatalok és az iszlám önkéntesek milíciái között is. „Nem akarunk erőszakos kormányt és zsoldosokból álló rendőrséget” - skandálták a demokratikus változásokat követelő diákok a teheráni egyetem bejáratánál. A rohamrendőrség a könnygázgránátokon kívül gumibotokkal támadt az összegyűlt tömegre. A tüntetők kőzáporral válaszoltak a rendőrök brutális támadására. „Halál a zsarnokokra és a diktátorokra” - kiabálta a tömeg. Szemtanúk szerint múlt csütörtök óta a mostani összecsapások voltak a legsúlyosabbak. Az egyetem előtt több mint 10 ezer fő gyűlt össze. Nem sokkal a rendőrség támadása után a diákok összecsaptak a konzervatív vallási körökhöz közel álló önkéntes iszlám milicia tagjaival is. A diákok azt kiabálták, hogy támogatják Hatami elnököt, és megölik azokat, akik korábban meggyilkolták társaikat. Szemtanúk szerint a rendőrség mintegy húsz embert letartóztatott. A keddi rendőrségi támadás igazolni látszik a reformbarát erők félelmeit: a korábbi napok tüntetései, amelyeken a résztvevők száma akár a 25 ezret is elérhette, kicsúszhatnak a rendőrség ellenőrzése alól, és ez kegyetlen megtorlásokhoz vezethet. A vezető lapok arra figyelmeztették a tüntetőket, hogy az erőszak bármiféle megnyilvánulása Mohammed Hatami iráni államfő reformjait fogja gyengíteni. A diákok haragja Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah ellen irányul. Annak reményében, hogy megelőzheti a további összetűzéseket, Hamenei engedékeny hangot ütött meg a tüntető diákokkal szemben. A konzervatívok ellenőrzése alatt álló állami rádió és televízió újra és újra sugározza Hamenei nyilatkozatát, amelyben az ajatollah a külső „ellenségeket”, elsősorban az Egyesült Államokat okolja a nyugtalanság kialakulásáért. Az egyik vezető konzervatív napilap szerint a diákok az iszlám szent rendszerének megdöntésére törekszenek. Önálló lesz vagy elnököt ad Jugoszláviának Montenegro? Folytatódnak az aláírásgyűjtések Az előző napi rendőrségi tiltás ellenére a Zorán Djindjics vezette szerb ellenzéki Demokrata Párt aktivistái kedden folytatták a Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő távozását követelő aláírás- gyűjtő kampányukat. Ä hatóságok kedden is megpróbálták akadályozni az aláírások gyűjtését. Miközben Belgrádban az ellenzék igyekszik mindent elkövetni az elnök megbuktatása érdekében, egyre nagyobb figyelmet kap a szövetségi állam kisebbik tagköztársasága, a Szerbiával szemben eltörpülő Montenegro. Bár a délszláv konfliktus idején, 1991-ben a tagköztársaság megmaradt a szövetségben, s elvben teljes egyenlőséget vívott ki magának Szerbiával szemben, hamarosan törés következett be az akkori elnök, Momir Bulatovics és kormányfője Milo Djukanovics között. A 31 éves miniszterelnök sokáig Milosevics pártfogoltja volt, de a boszniai válság idején úgy érezte, hogy patrónusából „politikai dinoszaurusz” lett. A Belgrád által támogatott Bulatoviccsal szemben 1997- ben Djukanovics lett az új elnök. A koszovói válság idején a fiatal elnök igen óvatosan manőverezett. Figyelembe kellett vennie a Montenegróba átcsoportosított jugoszláv katonai erőket, a NATO bombázásait, az albán menekülőket, valamint a lakosság egy részének rokonszenvét a szerbek iránt. Az új helyzetben a montenegrói vezetés is lépéskényszerbe került, de nem tudni, mit lép. Ha kiválnak Jugoszláviából, ez akár .fegyveres konfliktusokat is okozhat, s mindenképpen a maradék föderáció felrobbanását jelenti. Nem zárható ki azonban egy másik változat sem. Ha Montenegro rendelkezik a szavazatok felével a föderáció vezetésében, s ehhez párosul az elégedetlen szerb ellenzékiek voksa, miért ne lehetne kizárni Djukanovics elnökségét Jugoszlávia élén? Réti Ervin Ellentmondásos értékelés Mi hangzott el Cohen tárgyalásain? William Cohen amerikai védelmi miniszter, bár udvariasan fogadta a magyar miniszterelnök felvetését a Vajdaság státusával kapcsolatban, megkerülte az autonómia ügyét - írta a budapesti látogatásról tudósítva az AP amerikai hírügynökség. A hírügynökség szerint Orbán Viktor kormányfő szorgalmazta: a NATO vesse fel a vajdasági magyarok ügyét az ország nagyobb stabilitásáról Belgráddal folytatandó tárgyalásokon, a miniszter azonban nem reagált erre, és nem tért ki arra sem, hogy az autonómiát katonai erő fenyegetésével kellene garantálni. Az AP utalt arra: a magyar kormányfő szerint a NATO-nak tárgyalnia kellene az észak-jugoszláviai régió autonómiájáról, sőt katonai erővel garantálnia kellene az egyezményt. Egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő közölte a hírügynökséggel, hogy a magánmegbeszélések során az Egyesült Államok „egyértelműen lelkesedés nélkül” fogadja a Vajdaságra vonatkozó tárgyalások kiterjesztését. Horváth Gábor külügyi szóvivő az AP jelentésével kapcsolatban szerkesztőségünknek elmondta: nem feladata egy sajtó- visszhang kommentálása. William Cohen budapesti tárgyalásain mind Orbán Viktor kormányfő, mind Martonyi János külügyminiszter kifejtette, hogy a Vajdaság státusának rendezése összhangban áll a NATO washingtoni nyilatkozatával és a balkáni rendezési paktummal, egyúttal Jugoszlávia stabilizálódását, demokratizálását is szolgálja. A Pentagon első embere ezzel teljes mértékben egyetértett. FEB Hírek röviden Megbékélési emlékpark Aradon Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést kedden Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Radu Vasile román miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848. évi magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Aggódnak a kárpátaljai magyarok Ukrajnában immár a sajtóban is megjelent az ország új nyelvtörvényének tervezete, amely Kárpátalján tiltakozást váltott ki a magyar szervezetek részéről. Az ukrajnai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amelyben aggodalmát fejezi ki a készülő nyelvtörvény rendelkezései miatt, és leszögezi, hogy a tervezet több pontja sérti Ukrajna alkotmányát és egyes nemzetközi dokumentumokat. Huzavona Scharping körül A NATO vezetői reménykednek: a német kormány enged a szervezetnek, és lehetővé teszi, hogy Rudolf Scharping német védelmi miniszter legyen az októberben távozó Javier Solana NATO- főtitkár utódja. Bár az Egyesült Államok jó néven venné, ha elfogadná a jelölést, német politikai körökben azonban tudni vélik: a védelmi miniszter a német belpolitikai életben kíván maradni, mert a későbbiekben - ha eljön majd az ideje - szeretne kancellárként karriert csinálni. Rudolf Schuster Brüsszelben Kedden egynapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott Rudolf Schuster szlovák államfő. Schuster Brüsszelben tárgyalásokat folytat Javier Solanával, a NATO főtitkárával, találkozik Jósé Cutieliróval, a Nyugat-európai Unió főtitkárával, és Hans van den Broekkal, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes - de hamarosan távozó - főbiztosával. Palesztin gesztus Izraelnek A palesztinok kérni fogják az ENSZ-től annak a konferenciának az elnapolását, amelyen a izraeli emberi jogsértéseket vitatnák meg a megszállt területeken - közölték kedden palesztin tisztségviselők. A konferenciát Genfben csütörtökön jelképesen megkezdenék ugyan, de az egyórás megnyitó tanácskozás után elnapolnák. Ezzel Ehud Barak izraeli kormányfő lehetőséget kapna a békefolyamat konfrontációktól mentes újraindítására. Taszár - amerikai szemmel Ez a légitámaszpont, amely valaha Magyarország termékeny déli síkságán a Varsói Szerződés harcosainak otthona volt, ma az amerikai és szövetséges közép-európai jelenlét csomópontja és a boszniai és koszovói műveletek rendező pályaudvara. John Diamond, az AP tudósítója kezdi így „A magyarországi támaszpont az Egyesült Államok balkáni műveleteinek központjává válik” című riportját, amelyet a hírügynökség kedden reggel továbbított előfizetőihez, felidézve William Cohen amerikai védelmi miniszter hétfői látogatását. Egy sátortetős hangárban állva a nyári zivatarban William Cohen amerikai védelmi miniszter mintegy 250 amerikai katonát üdvözölt hétfőn Taszáron. A miniszter kedden a boszniai Tuzlába repült, hogy találkozzék az ottani vezető amerikai és NA- TO-parancsnokokkal. Boszniában az amerikai béke- fenntartó erő nagysága csökken, ugyanakkor több ezer amerikai katona vonul Görögországon keresztül koszovói új missziójának teljesítésére. Cohen látogatása Tuzlára egybeesik a boszniaiamerikai jelenlét további csökkenésével: a jelenlegi mintegy hatezer fős állomány a tervek szerint 2000-re apad. A Pentagon Taszáron a koszovói válság kirobbanása előtt már csaknem bezárta a műveleteket, mivel a boszniai békefenntartó erő már berendezkedett - fejtette ki Charles Mahan, a hadsereg vezérőrnagya, aki az amerikai hadsereg európai erőinek helyettes parancsnokaként üdvözölte Cohent. Szerencsés, hogy Taszáron folytatódott az amerikai jelenlét - mondotta Mahan -, és így a koszovói művelet kezdetekor az amerikai katonai személyzet létszáma a magyarországi támaszponton több mint ötezerre emelkedett. Taszár számos művelet központjává vált, a logisztikai támogatástól a Balkánon lévő amerikai erők fizetési ügyintézéséig és a haditengerészet F-18- as gépei két századának állomá- soztatásáig. „Nem hiszen, hogy Taszárt be fogják zárni” - mondja Mahan. Ha bezártuk volna, akkor nem lettünk volna képesek azt tenni Koszovóban, amit tettünk. A támaszpont egyfajta mikrokozmoszként mutatja a térségben zajló amerikai-katonai műveletek szintjét és bonyolultságát. Az aktív szolgálatot teljesítő erőkön kívül a Nemzeti Gárda és a tartalékerők Taszárról kiindulva támogató műveleteket hajtanak végre. A légiszállítási parancsnokság működteti a teherszállító gépeket, utánpótlással ingázva a koszovói csapatokhoz és támogatva a boszniai műveleteket is. Teherautón érkezik az élelmiszer, az üzemanyag és a posta Németországból és innen megy tovább a terepen lévő különböző erőkhöz. Kommunikációs szakértők rendezték be itt működési központjukat. És a koszovói légihadjárat közepette kiadott parancs nyomán rövid idő alatt itt termett a haditengerészet 24 F-18-as gépe, a 850 fős személyzettel, pilótákkal, szerelőkkel és másokkal. „Nem volt komolyabb előrejelzés - mondja Nels Dolan őrnagy a kansasi Nemzeti Gárdától. - Sok mindent rögtönöztünk utasítás nélkül is, hogy lépést tartsunk az érkezések ütemével.” A tengerészgyalogság gépmadarai 220 bevetést hajtottak végre Taszárról kiindulva, több mint 270 tonna robbanóanyagot dobtak le jugoszláviai célpontokra a légihadjárat során. Magyarország, amely Lengyel- országgal és a Cseh Köztársasággal együtt alig két héttel a légihadjárat kezdete előtt csatlakozott a NATO-hoz, engedélyt adott taszári támaszpontjának használatára annak ellenére, hogy voltak fenntartásai a jól felfegyverzett déli szomszédjával való konfliktussal kapcsolatban. Pintér Zoltán magyar ezredes, a támaszpont parancsnoka, aki korábban MiG-pilóta volt, a Varsói Szerződés idején, kijelentette, hogy az amerikaiak és a magyarok jól kijöttek egymással és a NATO-tagsággal járó előnyök megérik a vele járó terheket. „A NATO-ernyő alatt ma jóval biztonságosabb itt” - mondta Pintér. Az éljenző és hagyományosan hurrázó legénységnek Cohen kifejtette, hogy a koszovói légihadjárat sikerei az egyes katonáknak köszönhetők. Ugyanakkor nem túlságosan leplezett oldalvágást intézett azok címére, akik a 78 napos hadjárat idején birálták kormányának politikáját: „Sokan kételkedtek, sokan voltak, akik azt mondták, nem lehet megcsinálni” - idézte riportja végén az AP hírügynökség a Taszáron nyilatkozó amerikai védelmi minisztert.
