Petőfi Népe, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-14 / 162. szám

1999. július 14., szerda Hazai Tükör 5. oldal Kedvező költségvetési kilátások Az államháztartás első féléves hiánya 391 milliárd forint, amely az éves előirányzat 89 százaléka - jelentette be tegnap Thuma Jó­zsef, a Pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára. A tárca a kö­vetkező hónapokban a hiány nö­vekedésének lassulására számít. Júniusban az államháztartás hi­ányának éves előirányzathoz vi­szonyított aránya mindössze 2,5 százalékkal emelkedett. Nem nőtt, hanem - az idén elő­ször - csökkent a hiány a tár­sadalombiztosításban, és a köz­ponti költségvetésben is lénye­gesen lelassult a hiánynöveke­dés üteme. Az államháztartás folyamatai tehát júniusban meg­nyugtatóan, az elképzeléseknek megfelelően alakultak - mond­ta Thuma József. Örvendetes tény - mutatott rá a kormány­zati szakember -, hogy a köz­ponti költségvetésben az időará­nyos szint körül alakultak a la­kosság befizetései, sőt az idén eddig mintegy 50 milliárd fo­rinttal több szja-t fizettünk be. A minisztérium az elkövetke­zendő időszak kedvező alakulá­sát elsősorban a júliusra prog­nosztizált 100 milliárd forintnyi áfa-befizetésektől várja. így el­képzelhető az is, hogy a hetedik hónapban néhánymilliárdos, időarányos többlet alakul ki. Amennyiben folytatódik a ked­vező tendencia, a tárca szerint az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított aránya a tervezett 4 százalék körül lesz az év végén. (sts) Ötös egyeztető tárgyalás Pártok pénzügyekről Augusztus 15-éig a parlamenti pártok szakértők bevonásával ki­jelölik azokat, a gazdálkodá­sukkal kapcsolatos témákat, amelyekről egyeztetni kívánnak a jövőben - állapodtak meg az érintettek kedden Budapesten. A pártok gazdálkodásáról szó­ló egyeztetésen, amelyet Bánk Attila kisgazda frakcióvezető kezdeményezett, a Fidesz nem vett részt.- Amennyiben a pártok nem tudnak megegyezni december 31- ig, akkor kívánatos elnapolni az egész témát, mert már menete­lünk az új választások felé - mondta Burány Sándor (MSZP). Bánk Attila kijelentette: az ötpárti tárgyaláson nem került szóba a pártok költségvetési tá­mogatása, és az FKgP vélemé­nye szerint semmi nem indokol­ja az állami juttatások növelését. Burány Sándor viszont úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi költ­ségvetési támogatási rendszer nem minden pártnak juttat ele­gendő kampánypénzt. Wekler Ferenc (SZDSZ) kö­zölte: a szabad demokraták „nyílt, átlátható és kiszámitha- tó gazdálkodási rendszert támo­gatnak csak, mert ezáltal elke­rülhetőek mindazok a közéleti botrányok, amelyektől hangos volt több esetben is a magyar politikai élet”. Ritter Sándor, az MDF hiva­talvezetője kijelentette: csak úgy szabad a pártok gazdálko­dásáról szóló törvényt megvál­toztatni, ha az elzárja a „párt- finanszírozás mellékútjait”. Balczó Zoltán (MIÉP) azt han­goztatta, hogy pártja az ország jelenlegi helyzetében nem tá­mogatja a pártok költségvetési támogatásának növelését. Ki nyomoz Princz ügyében? Az ORFK - gazdasági társaság vezető tisztségviselője által elkö­vetett visszaélés vétsége, vala­mint más bűncselekmények mi­att - nyomozást rendelt el isme­retlen tettes ellen a KEHI Pos­tabank-vizsgálattal kapcsolatos feljelentése nyomán. A Kormányzati Ellenőrzési Hi­vatal (KEHI) megbízásából tíz állandó munkatárs és két eseti szakértő csaknem fél éven át ku­tatta, miért és hogyan keletke­zett a Postabanknál felhalmozó­dott tetemes veszteség - mond­ta érdeklődésünkre Sepsey Ta­más hivatalvezető. A 72 oldalas jelentés lényege az, hogy Princz Gábor volt elnök-vezérigazgatón kívül még legalább 10-20 mun­katárs - részben személyes ha­szonszerzés céljából - különféle gazdasági bűncselekményeket követhetett el. A hivatal hétfőn délután tett feljelentést az ORFK-nál Princz Gábor és tár­sai ellen, míg a Pénzügyminisz­tériumnak, az ÁPTF-nek és az ÁPV Rt.-nek megküldött leve­lekben bizonyos törvénymódosí­tásokra, belső intézkedésekre tett javaslatot. Az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága tegnap isme­retlen tettes ellen elrendelte a nyomozást. Rózsa András, az ORFK helyettes szóvivője ér­deklődésünkre elmondta: nem kell különösebb jelentőséget tu­lajdonítani annak, hogy egy gaz­dasági üggyel a szervezett bűnö­zés elleni igazgatóság foglalko­zik. Az ok egyszerű: a hasonló feljelentéseket korábban befoga­dó vizsgálati főosztályt ebbe az igazgatóságba olvasztották be. (takács) Megszenvedtük Medárdot Védekezés a járvány veszély ellen Kál-Kápolna és Nagyút között kimosta a víz a földet a töltés alól. FOTÓ: GÁL GÁBOR Már hatan vesztették életüket, és 1692 embert kellett kitelepíteni a több napja tartó ítéletidő miatt - mondta Schieber József, a Pol­gári Védelem Országos Parancsnokságának szóvivője. Mára keve­sebb esőt ígér a meteorológiai előrejelzés. Az országban jelenleg 106 tele­pülés van veszélyben. Ez ösz- szesen 7238 embert és 1994 lakóépületet jelent. A felhőszakadás okozta károk mértékéről és a védeke­zésről kedden délután Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter a legin­kább veszélyeztetett heves me­gyei településeken tájékozó­dott. Megszakította szabadsá­gát Katona Kálmán közlekedé­si, hírközlési és vízügyi minisz­ter. A központi költségvetésből eddig már 30 milliárd forintot költöttek az ország területének immár hatvan százalékát érintő katasztrófa elhárítására. Az ön- kormányzatok vésztartalékalap­jának folyamatos feltöltését ígé­ri a Pénzügyminisztérium. A helyzetet nehezíti, hogy - mint a kormányfő elmondta - az or­szág vis major alapját nagyrészt már fölemésztették az előző természeti katasztrófák. A Magyar Vöröskereszt a ve­szélyeztetett településekre fo­lyamatosan juttatja el a rászo­rultaknak összeállított gyors­segélyt: élelmiszert, palackos ivóvizet, takarókat, fertőtlení­tőszereket és gumicsizmát. A humanitárius szervezet ismét megnyitotta árvízi segély­számláját, amelyre adomá­nyokat vár. (MKB 10300002- 20329725-72273285) A Magyar Honvédség is a lakosság segítségére sietett. Nagykáta és Füzesabony térsé­gében, valamint Kálón és He­vesen összesen több mint 260 katona vesz részt a mentési munkálatokban, lánctalpas úszó és terepjáró gépkocsikkal segédkeznek az élet- és vagyon­mentésben. Dr. Melles Márta, az orszá­gos járványügyi központ fő­igazgató-helyettese a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy a sajnálatosan hosszú ideje tar­tó ár- és belvízveszély egyelőre sehol nem okozott közvetlen járványveszélyt. A szakem­berek folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz minőségét, a kutak szennyezettségét. Az elöntött területeken kizárólag a vezeté­kes víz fogyasztását ajánlják. A fertőtlenítéshez a tisztiorvosi szolgálat helyi munkatársai nyújtanak segítséget a csalá­doknak. Az orvosok fokozot­tan figyelnek arra is, hogy mely körzetekben lehet szük­ség hastífusz, fertőző májgyul­ladás, illetve a vérmérgezés el­leni védőoltásra. Ezeket az ol­tóanyagokat térítésmentesen kapják a rászorulók. n. zs. Felkészülés az integrációra A kis- és középvállalkozói réteg nélkül nincs EU-tagság Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) teheti a legtöbbet annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásokat felkészülten ér­je a 2002-re tervezett európai uniós csatlakozás - jelentette ki az al- elnök az IPOSZ tegnapi elnökségi ülésén, Budapesten. Kassai Róbert elmondta: a kis- és középvállalkozók országos szinten mintegy 1,9 millió mun­kahelyet teremtettek az elmúlt években, és a bruttó nemzeti össztermék csaknem 28 száza­lékát ők állítják elő. Ezek a szá­mok méltó bizonyítékai annak, hogy a magyar gazdaságnak nél­külözhetetlen szereplője a kis- és középvállalkozói réteg. Ezért az EU-csatlakozás gyakorlati­lag elképzelhetetlen nélküle. A kis- és középvállalkozókat viszont - az intézményekhez hasonlóan - fel kell készíteni az európai integrációra. Ebben a munkában az IPOSZ jelentős szerepet vállalna. Az érdekkép­viseleti szervezet első lépésként - az országban több helyen, mind a hét régióban - e réteg helyzetét mérné fel. A feladat kivitelezéséhez PHARE-pénze- ket is felhasználna, de a kor­mányzat támogatására is szá­mít - közölte Kassai Róbert. Az elnökségi ülésen részt vett Eckhard Jeadike, az Európai Unió magyarországi missziójá­nak tanácsosa is. A diplomata megerősítette az alelnöknek azt a véleményét, miszerint a vállal­kozók nélkül nem lehetséges a sikeres belépés az unióba. Mint mondta, a birtokában lévő ada­tok alapján nem tud olyan tény­ről, amely a 2002-re tervezett csatlakozást esetleg befolyásol­hatná. Igaz, a következő két év­ben bőven akad majd teendője ennek a rétegnek is. A vállalko­zóknak ugyanis a teljes európai törvénycsomagot át kell venni­ük, amely mintegy 85 ezer ol­dalas dokumentumot jelent. „Persze azért nem kell megijed­ni, hiszen az egyik legrégebbi uniós tagország, Németország sem tudott azonnal megfelelni az EU elvárásainak” - mondta megnyugtató szándékkal a ta­nácsos. (h. gy.) Álomjogdíj. A kárösszeget meghaladó jogdíjat kínált a whiskys rabló bűncselekmény­sorozatának és szökésének meg­filmesítési jogáért Ambrus Atti­la ügyvédjének egy tengerentúli producer. Magyar György, a szombat óta szökésben lévő fér­fi jogi képviselője elmondta, vé­dencének az első adandó alka­lommal javasolja majd, hogy a jogdíjakból befolyó pénzt az okozott kár megtérítésére for­dítsa. Ez esetben újabb enyhítő körülmény társulhat a legfonto­sabb, az őszinte, feltáró jellegű beismerő vallomás mellé. Meghallgatás. Július 28-ára hívja össze az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülé­sét Lányi Zsolt. A bizottság kis­gazda elnöke közölte: azért nem a szocialisták és az SZDSZ által kezdeményezett július 21- re hívja össze a testület ülését, mert a honvédelmi tárcánál csak július 20. körül várható az új vezérkari főnök személyének megnevezése. A rendkívüli ülé­sen meghallgatják Szabó János honvédelmi minisztert, a na­pokban lemondott Végh Ferenc vezérkari főnököt, valamint a vezérkari főnök utódját is. Éhségsztrájk. A határőrség nyírbátori közösségi szállásán hétfőn délben éhségsztrájkba kezdett 23 afgán állampolgár. Kedden újabb 5 afgán, 13 pakisz­táni, 21 bangladesi és 5 indiai ál­lampolgár csatlakozott a de­monstrációhoz. Az afgánok szó­szólója Sharifi Abdullah a Ma­gyar Helsinki Bizottsághoz for­dult. Azt kifogásolják, hogy hó­napok óta fogva tartják őket a közösségi szálláson, a Menekült- ügyi és Migrációs Hivatal nem ad választ menedékjogi kérelmükre. Új tantárgy. A Belügyminiszté­rium és az Országos Cigány Ön- kormányzat (OCÖ) szakmai ve­gyes bizottságának koncepciója szerint már a következő tanév­ben megindulna a cigány népis­meret tanítása valamennyi kö­zép- és felsőfokú rendészeti ok­tatási intézményben - közölte újságírókkal Csányi Klára, a bi­zottság vezetője kedden, a testü­let alakuló ülésének szünetében. Autós üldözés. Elképzelhető, hogy a járőrök lövései nyomán megsérült az az elkövető, aki kedden hajnalban az I. kerület­ből egy Opel Corsa személygép­kocsival több kerületen keresztül menekült az őt üldöző járőrök elől - tájékoztatott Németh Ildi­kó rendőrhadnagy. A Készenlé­ti Rendőrség tagjai nyolc célzott lövést adtak le a menekülő autó kerekére. A gépkocsin - ame­lyet üresen találták meg a XX. kerületi Helsinki úton - láthatók a lövésnyomok. Feltételezhető, hogy az elkövető megsérült, az autó vezetőülése ugyanis véres, és a helyszín közelében a rend­őrök egy véres pólót is találtak. (Folytatás az 1. oldalról.) Huszonkilenc megyebeli tele­pülés szerepelt sikerrel az önhi­bájukon kívül hátrányos hely­zetben lévő önkormányzatok számára kiírt idei pályázat első ütemében (ÖNHIKI). Nyolc település és az ugyancsak pá­lyázó megyei önkormányzat azonban nem jutott ehhez a ki­egészítő állami támogatáshoz. Az országgyűlés önkormányza­ti és rendészeti bizottsága teg­nap döntött a mintegy 10,4 mil­liárd forintos keret felosztásá­ról. Az összeg eredetileg 8,6 milliárd lett volna, ám az or­szág önkormányzataitól 15,1 milliárdos igény érkezett be, ezért emeltek a kereten, amely a helyhatóságoknak szánt idei állami támogatás két százalé­kát teszi ki. Minderről dr. Ba­logh László Bács-Kiskun me­gyei országgyűlési képviselőtől, a bizottság tagjától értesült a Petőfi Népe, aki arra is felhív­ta a figyelmet, hogy azon nyolc megyei önkormányzat közt, amely ÖNHIKI-s pénzhez ju­tott, csupán egy alföldi megye szerepel: Szabolcs-Szatmár­Bereg. (A honatya szerint ez arra mutat rá, hogy botrányosan elégtelen az Alföld politikai ér­dekeinek érvényesítése. A kép­viselő (aki a megyegyűlés tagja is) azt is elmondta lapunknak: a támogatáshoz jutott megyei önkormányzatok kérelmeinek elbírálása során sokat nyomott a latban, hogy a megyék hivat­koztak azokra a többletkiadá­sokra, amelyek a települések ál­tal felajánlott oktatási, szociális és egészségügyi feladatok, illet­ve intézmények átvétele miatt jelentkeznek költségvetésük­ben. Bács-Kiskun anyagában vi­szont ez nem szerepelt, pedig a helyi önkormányzatok ebben a megyében is sok intézményt (feladatot) kívánnak átadni a megyei önkormányzatnak. Az országgyűlés önkormány­zati bizottsága egyébként elha­tározta, hogy áttekinti az önhi­bájukon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok támogatási rendszerét, mert az már nem teljesen az, aminek létrehozták. Korábban az ÖNHIKI-s pályázati pénz kivé­teles támogatási formának szá­mított, ám mára - főképpen a kistelepülések anyagi ellehetet­lenülése miatt - automatikus, bevett támogatásként működik. Az alábbi táblázatban kö­zöljük, hogy mely Bács-Kiskun megyei település mekkora * Bácsszolós 5.675.000, Baja 127.341.000, Bátmonostor 6.411.000, Csávoly 2.990.000, Csikéria 7.347.000, Dunafalva 4.182.000, Diuiaszentbenedek 11.704.000, Dunavecse 9.843.000, Érsekcsanád 4.661.000, ÖNHIKI-s összeghez jutott: (Bács-Kiskun megyébe így össze­sen 377 millió 264 ezer forint jut.) Nem kapott támogatást a Bács-Kiskun Megyei Önkor­Fülöpháza 12.529.000, Fiilöpszállás 2.412.000, Gátér 3.957.000, Géderlak 3.086.000, Imrehegy 3.974.000, Jánoshalma 25.346.000, Kalocsa 52.925.000, Kaskantyú 6.968.000, Kiskunhalas 15.541.000, Kunbaja 10.513.000, mányzat, továbbá Apostag, Bácsalmás, Harkakötöny, Kis­kőrös, Madaras, Móricgát, Pirtó és Szakmár önkormány­zata. Kosa György Kunbaracs 5.796.000, Kunpeszér 4.275.000, Lakitelek 21.346.000, Mátételke 562.000, Ordas 2.955.000, Öregcsertő 7.225.000, Soltszentimre 3.402.000, Tataháza 6.733.000, Újtelek 1.267.000, Úszód 6.298.000 forint. Bács-Kiskun megyéből huszonkilenc település nyert

Next

/
Oldalképek
Tartalom