Petőfi Népe, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

A szeretet, a bizalom ünnepe TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! ______________ Ö römváró készülődés a piarista iskolában 10. OLDAL_________________________________ K arácsony a szeretet ünnepe - halljuk, de egyre kevésbé ta­pasztaljuk. A szeretet jegyében már nem csak a csillogó-villogó áruházak roskadozó polcai, ha­nem az utcák, terek bódéi is el­vonják a figyelmet a karácsony igazi tartalmáról. Alig néhány hónapja járunk ebbe az iskolá­ba, ízlelgetjük az ünnepek igazi tartalmát. Advent a várakozás időszaka, és mi is várakozunk arra, hogy ne csak Betlehem­ben, hanem a mi lelkűnkben is megszülessen Jézus Krisztus. Készülünk közös munkával, hagyományok felkutatásával, hogy közelebb kerüljünk kará­csony üzenetéhez. Szüléinkkel, nagyszüleinkkel beszélgettünk a régi karácsonyokról, és azok varázsáról. Ennek eredménye­képpen egy szombat délután anyukák, apukák és mi össze­gyűltünk, hogy tanuljunk és ta­nítsuk egymást, olyan karácso­nyi díszek, babák készítésére gyékényből, csuhéból, szalmá­ból, nádból, fűzfából, sógyur­mából, amelyek nem csillognak ugyan, de szeretetet sugároz­nak annak, aki kapja, hiszen az neki készült. Kezdetben nem sikerült minden, de sok fogást megtanultunk, s megtapasztal-- tűk a közös munka örömét. A felnőttek egy csodás Betlehe­met készítettek jászollal a Szent Családdal, pásztorokkal, napke­leti bölcsekkel, ami arra serken­tett bennünket, hogy megis­merjük az advent és a kará­csony jelképeit. Ebből egy mű­sort készítettünk szüléinknek. Évzáró közgyűlést tartott a na­pokban a megyei agrárnyugdí­jasok szervezete és klubjainak vezetősége. Az egész tanács­kozás hangvételét meghatá­rozta annak a szükségszerűsé­ge, hogy a nyugdíjasok össze­fogására nélkülözhetetlenül és múlhatatlanul eljött az idő. Hozzászólt az elhangzot­takhoz többek között az Ag­rárkamara alelnöke, a NYOK elnöke, Németh István is, vala­mint Gódor József a MAE ag­rárnyugdíjasainak a nevében, és mindannyian a korábbiak­Szeretek a jelenben élni, de jól­esik visszatekinteni a múltba is. A bajai Vaskúti úti laktanyával szemben áll egy emlékmű és három katona sírja. A II. Világ­háborúban elesett katonák em­lékére készült az emlékmű. Saj­nos megszűnt a laktanyában az élet, feledésbe ment az emlék­mű. A Föld takarítási világnapja alkalmából a független környe­zetvédő tagokkal és a kertészeti iskola tanulóival együtt rendbe tettük az emlékmű környezetét és a három katona sírját. Jómagam is részt vettem e munkában, s támadt egy ötle­tem, ha már rendbe tettük, te­gyünk rá virágot is. A gyerekek­kel szedettem mezei virágot, Az adventi koszorúk elkészí­tése bibliaolvasás, éneklés és verselés kíséretében maradan­dó nyomot hagyott bennünk. A mi karácsonyfánk a hagyomá­nyoknak megfelelően készül. Legfőbb díszei az alma, dió, há­zilag sütött sütemény és az álta­lunk készített díszek. Színes és villogó lámpasor helyett a gyer­tya lobogó fénye figyelmeztet a világ világosságára. A karácsony születésnap, Jé­zus Krisztus születésére emlé­kezünk. Nem mi vagyunk az ünnepeltek. Nem szabad, hogy a sokszor túlzásba vitt ajándé­kozás elnyomja az ünnep igazi tartalmát. Túlzott igényeink és azok kielégítése vajon kit tesz­nek gazdagabbá? A bevásárlási rohamok kimerültté, idegessé tesznek mindenkit. Az ajándék­bontás után néha csalódottság és a „na, ezen is túl vagyunk” érzése vesz erőt rajtunk, már nincs kedvünk ünnepelni. Jó volna, ha ezen a szent napon szívünket ajándékoznánk egy­másnak, és a „csodás” ajándé­kok helyett időt és figyelmet szentelnénk társunknak, gyer­mekeinknek, szüléinknek. Még van idő! Szervezzünk egy csa­ládi napot, készítsünk karácso­nyi díszeket, apró, személyre szabott ajándékot, süteményt a karácsonyfára, esetleg betlehe- mes játékot, hogy kegyelmek­ben gazdag, boldog, békés ka­rácsonyunk legyen. A kecskeméti Piarista Általános Iskola 5/a osztályos tanulói ban elhangzottakat erősítették meg. Döntő vélemény volt az is, hogy az idős emberek - a nyugdíjasok - csak fizikailag azok, szellemileg nem! Óriási szellemi kapacitás és tartalék van ebben a társadalomban, amit igenis, fel kellene hasz­nálni. Takács László solti klub­vezető javaslatára azonnali gyűjtést rendeztek az árvízká­rosultak javára, és ennek során tízezer forint gyűlt össze, amit másik tízezerrel maga a szer­vezet toldott meg. Antalfy István, Kecskemét bukszus zöld alappal, 5 db ko­szorút készítettem ott a helyszí­nen, és koszorúztunk, úgy dol­goztunk össze, mint egy nagy család, ezen a napon össze is tartoztunk. Egy őszi napon, szombaton, kíváncsi voltam, mi történt azóta, felpakoltam a ke­rékpáromra egy nagy nyaláb gyönyörű krizantémot, kb. 300 szálat, és kimentem egyedül. Feldíszítettem a három katona sírját és az emlékmű környékét. Harminc darab gyertyát raktam szét, és meg is gyújtottam. Min­denszentekkor kimentem este, és újra meggyújtottam a gyer­tyákat, mert ők igazi hősi halot­tak. Egy bajai nyugdíjas hölgy Néhány nappal ezelőtt kislá­nyom a kocsi hátsó ülésén ülve, váratlanul megkérdezte édesanyját:- Anyuci, karácsonykor a Jé­zuska hozza a fenyőfa alá az ajándékokat?- Igen, kislányom, a Jézuska hozza - felelte feleségem.- És, anyuci, a Jézuskát nem látja senki?- Nem, drágám, a Jézuska az emberek számára láthatat­lan. Ezen a feleleten a csöppség mélyen elgondolkodott. Lát­szott rajta, hogy tiszta gyer­meki elméjével nehezen érti a dolgot. Néhány pillanat múl­va azonban odafordult hoz­zám, és - mint aki hirtelen megtalálta a magyarázatot - magabiztosan mondta: Az év utolsó hideg, zimankós hónapja talán a legélmény- dúsabb, érzelmekben gazda­gabb csakúgy, mint a többi óvodában. Lehet, hogy a kinti hideg időt a belső melegség­gel próbáljuk elviselhetőbbé tenni? De az érzelmek ilyen pozitív tárháza egyik hónap­ban sem ilyen gazdag, egyik hónapban sem ad ennyi lehe­tőséget. Ezt ki is használjuk. Hagyományosan a legtöbb feladat a nagyoké, akik ad­venti koszorút készítenek óvónőjükkel, amit az előtér­ben (ahol fogadjuk a gyerme­keket) helyeznek el. A koszorúhoz szükséges anyagokat a gyerekek gyűjtik össze. A koszorú készítése közben könnyen megértik a szó jelentését, gyorsabban jegyzik meg az új énekeket, verseket. Ilyen előzmények után érkezik a Mikulás az óvodába. Háromcsoportos A melegszívű doktornő A nyilvánosság előtt, az újság hasábjain szeretnék egy igaz embernek köszönetét monda­ni, ha az újság erre lehetősé­get ad. Sok-sok éve végzi lel­kiismeretes gyógyító munká­ját magas szintű szaktudás­sal a kerekegyházi dr. Benkó Margit háziorvos, aki ügyeleti időn kívül is ellátott balese­tem elszenvedése után. Barát­ságosan, együttérzően, egy jó orvoshoz méltóan. Gulyás Sándor, Kerekegyháza A hartai zeneiskola négy éve működik. A tehetséggondozás végett alapítványt is létreho­zott az iskola. Eddig 133 ezer forint érkezett az alapítvány számlaszámára, melyet pályá­zati pénzekkel egészítettek ki, és fordítottak a növendékek képzésére. A Hartai Zenekul­túráért Alapítvány a napokban jótékonysági estet rendezett, melynek bevételéből egy digi­tális zongorát szeretnének vá­sárolni. A zeneiskolában, illet­ve a falu művelődési házában nincs zongora. Ezt a lehetetlen helyzetet szeretné megszün­tetni az alapítvány - amint le­velében Keresztély László, a kuratórium elnöke és Gavenda Jánosné zeneiskolai igazgató írta. Az alapítvány ezúton is várja a további támogatásokat a digitális zongora vásárlásá­hoz. A Hartai Takarékszövet­kezetnél vezetett számla szá­ma: 51500003-10003200.- Ugye, apuci, azért nem látjuk a Jézuskát, mert a Jé­zuska nem is ember?- Nem, kislányom, a Jézuska nem ember, a Jézuska a szere­tet - feleltem neki, és nagy-nagy melegség öntötte el a szívemet. Karácsony! Milyen egyszerű szó, mégis nyelvünk talán leg­szebb szava. Mennyi jóság, mennyi öröm, mennyi gondos­kodás, mennyi szép emlék és mennyi béke rejtőzik ebben az egy szóban! Gyermekkori kará­csonyok emléke, amikor édes­apám a padláson díszítette a fe­nyőt, és - míg én a kapuban áll­va vártam a Jézuskát - a kamrá­ban levő padlásajtón át „lopta” le a karácsonyfát a nagyszobá­ba. Emlékszem, milyen izgatot­tan, boldogan és meghatódot- tan álltam a fenyőfa mellett, és óvoda vagyunk. A Mikulás mindegyik csoportba külön bemegy. A csoportot mind­egyik teremben az óvónők ve­zetésével a gyerekek díszítik: összegyűjtött szalvétával, ké­peslappal, színes rajzokkal, gyurmatélapóval, fenyőágak­kal... Az ajándékot óvodánkban a szülők közössége készíti. A Mikulást versekkel, dalokkal köszöntik a gyermekek. A ki­csik icipicit félve, a nagyok már kétkedő kíváncsisággal figyelik a Mikulást, de nagyon örülnek látogatásának. Hogy ezt így tudjuk tenni évek óta, köszönjük a szülőknek. Szí­vesen is látjuk őket ezen a na­pon. Alig akad, aki ilyenkor nem jön el, nem figyeli gyer­mekének minden rezdülését. Ez után következik az igazi erőpróba, a nagyok karácso­nyi készülődése. Az óvó né­nik segítségével barkácsolhat­November 7-én a duna- földvári úton, egy vasúti átjáróban történt egy közúti baleset. Egy Toyo­ta teherautó vezetője olyan súlyos sérüléseket szenvedett ennek követ­keztében, hogy csak a gyors beavatkozásnak köszönheti életét. A mentők és a tűzoltók gyor­san a baleset helyszínére ér­keztek, így a baleset áldozata hamar kórházba kerülhetett. A megyei kórház baleseti am­p- ' 1v mekkora gyermeki örömmel bontottam fel az ajándékokat... És arra is emlékszem, hogy én sem értettem az előbbi történe­tet. Ma már tudom, hogy nem csak érteni, sokkal inkább érez­ni kell a karácsony üzenetét. Most ez az üzenet a világ leg­tisztább üzenete: a béke és a szeretet. Olyan korban élünk, amelyben egyre jobban elhalvá­nyul, egyre halkabban hallat­szik ez az üzenet. Pedig szere­tet nélkül nincs kiteljesedett élet. Ne szégyelljük hát szerete- tünket, merjük átadni környe­zetünknek, családunknak, tár­sainknak, diákjainknak és gye­rekeinknek. Hiszen, ha ezt megtesszük, magunkból az iga­zán jót, az igazán értékeset ad­juk tovább fiainknak. Szilvási Ferenc nak (vágás, ragasztás, rajzo­lás, díszítés), és készülnek az örömszerzésre, óvodai éle­tünk legcsaládiasabb, közös ünnepére. Betlehemes játé­kot, verset, karácsonyi da­locskákat tanulnak. Az erdé­szettől fát kapunk, a szülők szaloncukrot, játékot ajándé­koznak a csoportoknak. Az ehhez szükséges anya­giakat az évek során hagyo­mányossá váló ruha- és játék- vásárlásból teremtik elő. Kö­zösen díszítjük a fát a gyer­mekek által készített díszek­kel, almával, dióval. Éneke­lünk, verselünk. Ilyenkor iga­zi nagycsalád vagyunk. A na­gyok átadják ajándékukat. Öröm látni a kipirult kis ar­cokat, az ajándékot szoron­gató apró kezeket. Kívánom, hogy felnőttként ugyanilyen tisztán éljék meg az ünnepet! A csávölyi óvodások és az óvoda dolgozói bulanciáján szakszerűen el­látták a balesetben életveszé­lyesen sérült férfit, aki ezt kö­vetően az intenzív osztályra került. Szakértő kezek gon­doskodtak a sebesült ellátásá­ról, akit aztán a baleseti sebé­szeten, a megyei kórház ötö­dik emeletén ápoltak. Köszö­net az orvosoknak és a nővé­reknek, dr. Vass Antal team­jének, hogy a balesetet szen­vedett fiatalember újra ép és egészséges. Világos Tibor és családja Pécsről mJ, A beteg nem számít? Szombaton reggel, mivel na­gyon rosszul éreztem magam, bementem a kecskeméti Nyíri úti kórház felnőtt orvosi ügyele­tére, abban a reményben, hogy szakszerűen ellátnak. Tüdő- gyulladásom volt, magas lázam, és hányással küszködtem. A meglepetés már ott kezdődött, hogy kijött egy flegma asszisz­tensnő, aki finoman kifejezve „odavakkantott” nekem: Te vagy a beteg? De mi jogon tegez le? Csak azért, mert 27 éves va­gyok? A doktornő se volt ked­vesebb. Sírva panaszoltam, hogy rosszul vagyok, nem bí­rok aludni a köhögéstől, há­nyok, magas a lázam. Ő erre azt mondta, ha köhögök, akkor nyeljek nagyokat, ha hányok, akkor ne egyek, ne igyák. Meg se vizsgált, azt viszont mondta, hogy ne hisztizzek. Végül is egy másik orvos, Hamar doktor úr látott el. Egy felháborodott kecskeméti hölgy. A hartai zeneiskola növendékei léptek fel az alapítvány jótékonysági hangver­senyén. A nyugdíjasok is segítenek Tiszteljük halottainkat! Advent a csávölyi óvodában Zongorára gyűjtenek Hartán Köszönet a segítségért! 1998. DECEMBER 16., SZERDA Akihez naponta járunk Bánó Lászlóné Györgyi két éve dolgozik a Délhír 1. számú pavilonjában, amely a kecskeméti Kossuth téren található. A főtéri pavilon­ban sokan keresik nap mint nap a Petőfi Népét. Különösen sok fogy a lap szerdai, pénteki és szom­bati számából. OLVASÓSZOLGÁLAT Számoljon velünk! Olvasóink közül naponta többen kérdezik: mennyi­vel olcsóbb előfizetni, mint megvásárolni a Petőfi Népét? Előfizetőink min­den hónapban megspórol­nak 227 forintot, ugyanis : éppen ennyivel kell keve­sebbet fizetniük az újságot mindennap megvásárlók­nál. Havonta így 5 lap­számhoz ingyen jutnak hozzá, vagy másféle szá­mítás szerint egy-egy újság csak 35 forintba kerül. Akármelyik módon szá­moljuk, az eredméfiy ugyanaz: érdemes előfizet­ni! Küldjük az ajándékot Előfizetőink többsége már megkapta, s hamarosan mindenkihez eljuttatjuk az ajándékot. Egy reklámsza­tyorban megtalálható a Pe­tőfi Népe-kalendárium, az 1999-es kártyanaptár, vala­mint egy ingyenes apróhir­detési szelvény, melyen egy havi előfizetési díjnak megfelelő értékben ingyen hirdethetnek régi és új elő­fizetőink. Ezüstláncot sorsolunk Ezüstvasárnapi játékunk résztvevői között ma dél­után sorsoljuk ki az ezüst­láncot. A pénteki lapszám­ból és a PN Vasárnap Reg­gelből olvasóink kivághat­ták a nyeremény fotójának egy-egy részletét a pályá­zathoz. Akik a 2 darabkát összeillesztve, levelezőlap­ra felragasztva ma 16 óráig bejuttatják a szerkesztő­ségbe, részt vesznek a sor­soláson. Nyereményjáték pedig ezen a hétvégén, Aranyvasárnap is lesz. Falinaptár - pénteken 18-án, pénteken jelenik meg a Petőfi Népe hagyo­mányos, színes falinaptá­ra. Az újság minden azna­pi számában megtalálják olvasóink. Az oldalt szerkesztette: Ábrahám Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom