Petőfi Népe, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

Törvényes garanciák védelmében- A nyugdíjreform prioritását az államház­tartási reformon belül eleve meghatározta, hogy a nyugdíjösszegek a legnagyobb költ­ségvetési tételt képviselik, a rendszer haté­kony átalakítása pedig több évet vesz igénybe. Hogyan képes megoldani a felme­rült problémákat a magánnyugdíjpénztárak rendszere?-kérdeztükPárniczky Tibort, az Állami Pénztárfelügyelet általános elnök­­helyettesét- A pénzügyi szolgáltatások dinamikus fejlődése tette lehetővé, hogy a nyugdíj­­rendszerben újabb szereplők és szem­pontok jelenjenek meg. A nyugdíjjáradé­kok esetében az egyéni befizetések, mint befektetések jelennek meg. Tehát az általá­nosan elfogadott befektetési „szabályok és elvárásrendszerek” fogják meghatározni a mindenkor várható nyugdíj összegét is. A befizetett pénz nagysága, a befizetések idő­tartama, a kiválasztott pénztár befektetési teljesítménye és adminisztrációs költségei adják az eredményt. Az új rendszerben az egyén választás előtt áll, mert ha a vegyes felosztási rendszer mellett dönt, le kell mondania a társadalombiztosítás - koráb­ban az állam által garantált - szolgáltatási színvonalának bizonyos területeiről.-Új pillérek jelentek meg a nyugdíj­rendszeren belül. Ezek milyen előnyt bizto­sítanak az állampolgárok részére?-A nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor megállapított átlagkereset százalékában ál­lapítják meg továbbra is. A nyug­díjpénztárak és a magánnyugdijpénztárak együttes megjelenése erősíti egymást. Va­lójában az első pillérrel szemben a nyugdíj­­pénztárak a demográfiai változások által generált közterheket egyenlítik ki, míg a második pillér, a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások a gazdasági változásokat el­lensúlyozzák. Tévesen terjedt el az a nézet, hogy 47 éves korig érdemes a vegyes finan­szírozási rendszert választani. A kötelező pillérek valójában csak a jelenlegi jövede­lemszintet biztosítják, az önkéntes nyugdíj­­pénztár erre ráépülve képes biztosítani az aktív élet során megszokott jövedelem­szintet.- Törvényes garanciák védik a nyugdíja­sok érdekeit?- Jelentős szűrőt jelent, hogy a pénztá­raknak az alapítási engedély elnyerése után fél éven belül tevékenységi engedélyért kell folyamodniuk. Az alapítási engedély megszerzéséhez igazolniuk kell, hogy mű­ködési költségeiket nem a betéteseik által elhelyezett összegekből fedezik, továbbá tagjaik száma eléri minimálisan a 2000 főt. A befektetők önálló nyugdíjszámláit a tör­vény védi, hiszen azt a pénztár nem hasz­nálhatja fel saját működésének finanszíro­zására. A csődök, a végfelszámolások so­rán - amelyre igen kis esély van - a befek­tető hozzájut pénzéhez. Az Állami Pénztárfelügyelet ügyfélszol­gálatának keretein belül most alakul a pénztártagvédelmi iroda, amely jelen pilla­natban a mintegy 180 ezer főnyi tagság vé­delmét kívánja felvállalni. Budapest Nyugdíjpénztárak A igencsak sokasodó magánnyugdijpénztárak sorában a „nagyok" között a kisebbek, de a várhatóan kiemelkedő hozamúak között jelölné ki a Budapest Nyugdíjpénztárak helyét Miszori István, a Budapest Pénztárszolgáltató Rt. ügyvezető igazgatója. Az indulás biztató. A Budapest Nyugdíjpénztárak év eleji megalakulása óta eltelt rövid idő alatt ugyanis több mbit 12 ezren léptek be pénztári tagnak. Mivel magyarázható az azóta is tartó folyamatos érdeklődés, melyek azok a sajátos, vonzó tulajdonságok, amelyek a Budapest Nyugdíjpénztárakat kiemelik a többi közül? A szakember az elsők egyikeként azt a biztos hátteret említi, amely mögöttük áll, és amely garanciát jelent arra, hogy a járulékát ide befizető állampolgárok járuléka jó kezekben van. Ez a háttér pedig egyrészt a Budapest Bank, másrészt a B. B. fő tulaj­donosa, az amerikai General Electric csoport. Ez utóbbi a világ legnagyobb tőkecso­portja, amely tapasztalatával és felelősségvállalásával biztosíték a szolgáltatás színvo­nalára, kiszámítható, hatékony és olcsó működésére. Mindenképpen az élre kívánkozik, hogy a Budapest Nyugdíjpénztárak va­gyonkezelője, a Budapest Alapkezelő Rt. Magyarország egyik legnagyobb és legered­ményesebb vagyonkezelője. A cég jelenleg 140 ezer állampolgár több mint 100 milliárd forintos vagyonát kezeli, és az utóbbi három év átlagában a nyugdíjpénztár típusú befektetéseinek hozama csaknem 29 százalékkal volt az infláció fölött. Ez mintegy 50 százalékos tényleges hozamnak felel meg. Miszori István a figyelmet érdemlő jellemzők között említi, hogy a pénztárak - fela­datuknak megfelelően - a vagyonkezelő révén a tagok pénzével gazdálkodik. A tervek szerint a befizetett járulékoknak mintegy 80 százalékát állampapírokba, csaknem 20 százalékát pedig részvényekbe fekteti. A nagyarányú állampapír-befektetések min­denekelőtt a tagok pénzének biztonságát szolgálják, a 20 százalék pedig megalapozott ígéret arra, hogy a pénz „megfial” és a pénztári tagok nyugdíjas korukra tisztes járadékra tehetnek szert. Mindezek mellett komoly vonzerő lehet a Budapest Nyugdíjpénztárak leendő tagjai számára, hogy rendelkezésükre áll a Budapest Bank teljes hálózata, amely országszerte immár 80 bankfiókot jelent, a professzionális, kényelmes ügyintézés, és talán az is, hogy nem kémek belépési díjat, és az első befizetést sem terheli többletlevonás. (X) r. SJHUNGARIA It BIZTOSÍTÓ RT. N YUGDÍJPÉNZTÁ RA A takarékszövetkezetek partnere A Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára \ Nyugodt időskor - mindannyian ezt szeretnénk. Ennek azonban nem kell azt jelentenie, hogy nap­jainkat otthon, a karosszékben ücsörögve töltjük. Ellenkezőleg, szabadidőnket kihasználva foglal­kozhatunk mindaddig elhanyagolt álmaink meg­valósításával, hódolhatunk kedves hobbinknak, kertészkedhetünk, utazgathatunk, vagy például ki­próbálhatjuk a búvárkodást. Hogy miből lesz önnek minderre pénze? A nyugdíjából!!! Az új nyugdíjrendszerben ön is dönthet arról, hogy kötelező nyugdíjjárulékát továbbra is kizárólag az állami társadalombiztosításhoz fizeti, vagy átlép az új rendszerbe, és így majdani nyugdíját két helyről, a társadalombiztosítástól és egy magán­nyugdíjpénztártól kapja. Miért válassza az új rendszert? A magánpénztári belépés nem jelent önnek plusz terhet, csupán az eddig is fizetett egyéni nyugdíj­járulék egy részét kell ezután a magán­nyugdíjpénztárba fizetnie. A befizetett összeg azonban egy saját, névre szóló számlára kerül és folyamatosan kamatozik. Az összegyűjtött ösz­­szeg kizárólag az ön nyugdíját fogja fedezni, egy esetleges tragédiát követően pedig - az állami tár­sadalombiztosítási rendszerrel szemben - nem vész el, hanem azt szerettei öröklik. Miért válassza a Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztárát? Mert biztonságos... A nyugdíjpénztár szakmai és pénzügyi biztonságát a Hungária Biztosító Rt., Magyarország piacveze­tő biztosítója és tulajdonosa, a német Allianz, Eu­rópa legnagyobb biztosítási csoportja fémjelzi. Mert óriási befektetői szakértelemmel rendelkezik... A Hungária Biztosító Rt. Magyarország egyik leg­nagyobb intézményi befektetője, így az ön megta­karításait a lehető legjobb feltételekkel tudja be­fektetni és minden évben magas, a banki kamato­kat meghaladó hozammal gyarapítani. Mert alacsony költséggel működik... Az ön által befizetett összeg igen alacsony hánya­da kerül működési költségként levonásra. Mert teljes körű szolgáltatást nyújt... A Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztára a magán-nyugdíjpénztári tevékenysége mellett ön­kéntes nyugdíjpénztárként is működik, ezáltal a nyugdíj-előtakarékossági szolgáltatások teljes kö­rét kínálja tagjai számára. Mert népszerű... A Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztára a legna­gyobb önkéntes és az egyik legnagyobb magán­nyugdíjpénztári tagsággal rendelkezik. További információkért forduljon bizalommal munkatársainkhoz, személyesen a Hungária Biztosító Rt. irodáiban, vagy telefonon az erre a célra fenntartott 267-5929-es telefonszámon. Hungária Biztosító Rt. Nyugdíjpénztára - A jövő idő Szigorú befektetési „játéktér” Az idén 50 milliárd forint bevételre számítanak a magánnyugdijpénztárak A szakemberek kalkulációja szerint 1998- ban 600-700 ezren lépnek be valamely magánynyugdíjpénztárba, majd a következő évben számuk megduplázódik, s néhány év alatt fokozatosan 1,3 millióra emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy már az első évben is legalább 50 milliárd forintnyi tőke hal­mozódik fel a mintegy 50 magán­nyugdíjpénztár számláin. Ezek a pénztárak tőkefedezeti elven fel­épülő intézmények, ami a gyakorlatban any­­nyit jelent, hogy a tagdíjból összegyűlt tőke és annak hozama lesz az alapja a nyugdí­jaskori szolgáltatásoknak. A pályakezdők automatikusan tagjai lesznek egy magán­­nyugdíjpénztárnak, az idősebbek közül pe­dig egyéni mérlegeléstől függ, hogy átlép-e valaki a hagyományos társadalombiztosítási rendszerből. A magánnyugdijpénztárak a befizetett já­rulékból finanszírozzák működési költségei­ket, úgynevezett likviditási tartalékot képez­nek, majd a fennmaradó összeget - amely pénztártól függően a befizetés 90-95 száza­léka - a tag egyéni számlájára helyezik. A magánnyugdijpénztárak szolgáltatásai mö­gött kettős garancia áll: a Pénztárak Garan­cia Alapja és az alapért vállalt állami garan­cia. A pénztárak tevékenységét folyamato­san figyelemmel kíséri az Állami Pénztár­­felügyelet, amelynek főosztályvezető­­helyettese Németh András:-A magánnyugdíjpénztár a vagyona őr­zését kötelezően letétkezelőre kell, hogy bíz­za. A letétkezelő a tevékenységét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye alapján és felügyelete mellett végzi. (A be­fektetési döntéseket a pénztár megtarthatja saját kezében, de alkalmazhat profi, külső vagyonkezelőt is!) A pénztárak tehát nem tarthatják maguknál a befektetésként megvá­sárolt értékpapíijaikat. Ezáltal a pénztár dol­gozói, tisztségviselői fizikailag nem férhet­nek hozzá ezekhez a papírokhoz. A bizton­ság érdekében rendelkezett így a törvény: hogy a befektetések szabályosságát folyama­tosan egy külső cég is ellenőrizhesse.- Mibe fektethetik a pénztárak ezt az óri­ási tőkét?-A magánnyugdijpénztárak kizárólag csak értékpapírokba fektethetik vagyonukat. Nem vehetnek például ingatlant vagy termő­földet. Az egyik alapvető szabály az, hogy nem lehet az összes pénzt egyfajta értékpapír­ba fektetni. A másik szabály az önbefektetést tiltja, hogy az úgynevezett „Maxwell-effek­­tus” elkerülhető legyen. Mint sokan emlékez­nek rá, az angol milliomos vállalatának nyug­díjalapja a saját cégének részvényeit vette meg, amikor pedig a cég összedőlt, akkor el­vesztette a nyugdíjalap a vagyonát. Ezért tilt­ják a jogszabályok nálunk is, hogy a magán­nyugdíjpénztárak az alapítók és a pénztárral közvetlen kapcsolatban álló szolgáltatók által kibocsátott értékpapírt vásároljanak.-A papírok közül melyek számítanak a legbiztonságosabb befektetésnek?-A törvény a magánnyugdijpénztárak számára három osztályba sorolja az értékpa­pírokat, amelyek közül úgy választhatnak, hogy a kevésbé kockázatos befektetések le­gyenek túlsúlyban. Legbiztonságosabb be­fektetésnek pénzügyi körökben az állampapír számít, de nincs arra kötelezve egyetlen pénztár sem, hogy feltétlenül ilyenbe fektesse vagyonát. Azért van így, mert a törvényalko­tók még a látszatát is el kívánták kerülni an­nak, hogy az államháztartás hiányának finan­szírozása lenne az új nyugdíjrendszer célja. Hároméves átmenet után fokozatosan kinyí­lik a lehetőség, hogy más országok állampa­pírjait is megvásárolhassák a pénztárak. A második osztályba tartoznak a Budapesti Ér­téktőzsdén jegyzett ,A” kategóriájú részvé­nyek, és a különböző pénzintézetek által ga­rantált kötvények és a jelzáloglevelek is. A harmadik osztályba sorolható minden más, nyilvánosan kibocsátott értékpapír. N. Zs. Mennyit ér a nyugdíjpénztárba befizetett egy forintunk? A közvélemény nehezen tud képet alkotni a nyugdíjak reális értékének összegéről. A szakemberek ellentmondó véleményei alapján valóban nehezen követhető, hogy meny­nyit érnek majd harminc év múlva a nyugdíjpénztárakba történő befektetések. Nem cso­da tehát, hogy senki nem mer jóslatokba bocsátkozni.- Akkor mégis miben reménykedhet az Mlampotgár, hogy az eggforintja hosszabb távon értékálló marad? - kérdeztük a várható tendenciákról Vtrágh Katalin elemző közgazdászt.- A kérdést másként kell megfogalmazni: van-e garancia egyáltalán arra, hogy az inf­lációt és a gazdasági változásokat, a pénzügyi értékek ingadozását kiküszöböljék azok a pénzintézetek, amelyek nyugdíj-megtakarításainkat kezelik? A konzervatív befekteté­si politikát követő pénzintézetek inkább az állampapírokat választják, mert az állampa­pírok általában értékállóbbak és jobban tűrik az inflációt, ezért kedveltebb befektetési formát jelentenek Közép-Európában, mint a vállalati kötvényekkel, részvényekkel, vagy a spekulációs jellegű ingatlanbefektetésekkel foglalkozó portfoliók. A nyugdíjbefektetések sikerességét meghatározza az is, hogy a választott pénztár hátterében mondjuk egy bank biztosítja-e a folyószámla-kezelést, mert akkor a pénztár költséghatékonyabban működhet. Ez annyit jelent, hogy a befektetésre kevesebb admi­nisztrációs kiadás hárul, tehát a pénztárban és az egyéni nyugdíjszámlán nagyobb ösz­­szeg marad. A másik szempont a pénztártagság létszáma. Ez határozza meg azokat az összegeket, amit a szervezet meg tud forgatni. A pénztár intézményi befektetővé válik. Ahhoz, hogy hosszabb távon biztosítva legyen a megfelelő profit, a pénztáraknak a nemzetközi piacokon is meg kell jelenniük, erre azonban csak a nagy létszámú szerve­zeteknek van reális esélyük.- Mekkora az az összeg, amellyel most érdemes a nyugdíjpénztárba beszállni, illetve a nyugdíj-elótakarékosságra fordítani?- Különítsük el a két tételt. Nyugdíj-elótakarékosságra az egyénnek egy bankszolgál­tatás (folyószámla, devizaszámla) megnyitásával is lehetősége van. Ebben az esetben az állampolgár önmaga dönthet arról, hogy mikor teszi felhasználhatóvá megtakarítását. Más kérdés, ha valaki a nyugdíjpénztárba lép be. Az induló pénztárak esetében ma a mi­nél nagyobb üzleti nagyság elérése a cél. Óvatosan közelítik meg ügyfeleiket: szeretné­nek vigyázni arra, hogy folyamatos, tervezhető befizetések biztosítsák a pénztár forgal­mát. Ez az ő érdekük is, men ha mondjuk az ügyfél fizetésképtelenné válik mert elveszí­ti az állását, az a pénztár pénzügyi forgalmának egyensúlyát is erősen befolyásolhatja. A befizetési összegek kiszámításánál tehát mindig a kimutatható jövedelem összegét tekintik alapnak. A nyugdijak összegének reálértékét és hozamát a kamatoskamat-szá­­mítás alapján minősítik évente. Ma Magyarországon a piac instabilitása miatt még hasz­nálhatatlan például az örökjáradék-forma. Természetesen a számítások a piac jelenlegi stagnálása miatt más, rosszabb képet mutatnak most, mint várhatóan az elkövetkező 5- 6 év múltán. Ezért nem lenne szerencsés üres adatokkal dobálózni. A kétségeket növe­lik az üzleti titoknak álcázott haszonkulcsok is, amelyekkel a pénzintézetek számolnak. Mindenesetre egy évben 300 és 600 ezer forint körüli összegnek kell egy-egy szám­lán megjelennie ahhoz, hogy tartalékaink „nyugodt öregségünk” biztonságát fedezni tudják. Királyházi Henriett HYPO önkéntes és kötelező magánnyugdíj pénztár iHTPfl Nyugdíjpénztár Az államháztartás reformjának egyik lényeges eleme a nyugdíjrendszer átalakítása, annak rész­ben piaci alapokra történő helyezése. Ennek kere­tében az állam eddigi kizárólagos gondoskodása mellett mind nagyobb hangsúlyt kap a polgárok előrelátó - önkéntes és kötelező - öngondoskodá­sa. Ezt felismerve - és az ügyfeleinek nyújtott szol­gáltatások palettáját színesítendő - alapította meg önkéntes kölcsönös és kötelező magánnyugdíj­pénztárát HYPO Nyugdíjpénztár néven a HYPO­­BANK Hungária Rt. A pénztár megalapítását a HYPO-BANK Hungária Rt. kezdeményezte, így biztosítottá vált a belépő pénztártagok számára az ilyen típusú megtakarítási alapok mögött álló tapasztalat, a stabil pénzügyi háttér. A nyugdíjpénztár megala­pítását támogatta a HYPO-BANK Hungária Rt. anyabankja, a 330 milliárd márka mér­legfőösszegű, világszerte több mint 100 milliárd márkányi vagyont kezelő Bayerische Hypotheken­­und Wechsel-Bank AG. A HYPO Nyugdíjpénztár országos nyitott nyugdíjpénztár, tehát bárki beléphet tagjai sorá­ba, területi, illetve szakmai hovatartozástól füg­getlenül. Elsődleges célunk az, hogy a pénztártagok befi­zetett tagdíjainak minél magasabb hányadát fek­tessük be, ami azt jelenti, hogy minimálisra igyek­szünk mérsékelni a működési költségeinket. En­nek megfelelően az önkéntes pénztárban a tagdí­jak 97%-a, a kötelező magánnyugdíjpénztárban 94%-a kerül a fedezeti alapba. A HYPO Nyugdíjpénztárba befizetett tagdíja­kért a HYPO-BANK Hungária Rt. vállal garanci­át, a befektetési hozamokra vonatkozó garanciát pedig a HYPO-Securities Hungária Rt. adja. Befektetéspolitikánkban a befektetett összege­ken folyamatosan magas hozamot kívánunk reali­zálni, de természetesen mindenkor szem előtt tart­juk a befektetések biztonságát. Befektetési tanács­adónk a HYPO-BANK Hungária Rt. által alapí­tott értékpapír-tanácsadó cég, a HYPO-Securities Hungária Rt., amely a Bayerische Hypotheken­­und Wechsel-Bank AG nemzetközi tapasztalatait felhasználva mutat irányt a pénztári vagyon opti­mális kezelésében. Mind az önkéntes, mind a kötelező magán­nyugdíjpénztárba történő belépésre lehetőség van a HYPO-BANK Hungária Rt. fiókjaiban, amelyekben a tagdíjfizetés és a szolgáltatások nyújtásának ideje alatt is igénybe vehetők a nyugdíjpénztári szolgálta­tások (Pest, Buda, Pesthidegkút, Győr, Székesfehér­vár, Törökbálint, Mosonmagyaróvár, Szeged, Kecs­kemét, Szombathely, Sopron, Nyíregyháza, Pécs).

Next

/
Oldalképek
Tartalom